Nógrád Megyei Hírlap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám
2 2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE A remény ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) Egy pogány római sírfelirat így fogalmaz: Jn nihil ad nihilo quam cito recidimus - A semmiből a semmibe mily gyorsan visszahullunk.” Ezek a sorok a remény nélkül élő ember alapvető tapasztalatát fogalmazzák meg, mely évezredek óta egy és ugyanaz. Ehhez képest a keresztényeknek mindenki mástól megkülönböztető sajátossága volt akkor is és azóta is, hogy nekik van reményük. Ez persze nem azt jelenti, hogy pontosan tudjuk, mi vár ránk akár a közeli, akár a távoli jövőben, de azt tudjuk, hogy életünk nem a semmiből a semmi felé tart Nos, ez olyan meggyőződés, mely alapvető az életről, saját személyes életünkről vallott felfogásunkban. Ez a „tudásunk” pedig Jézus Krisztus feltámadásából forrásozik. Persze ez nem egyszerűen olyan tudás, amely informál bennünket, hanem olyan, ami átalakít, performál. Egész egyszerűen, „akinek reménye van, az másként él; új életet kapott ajándékba." (XVI. Benedek)- Tehát az, amit húsvétkor ünnepelünk, személyesen is fontos az embernek?- Természetesen vannak az emberi életnek kisebb, rövidebb távú reményei is, és ezek nagyon fontosak. Ezek éltetnek, ösztönöznek. Azonban van mindnyájunk életében egy olyan nagy remény, amely felülmúl minden mást; amelynek meglétét tiszta és szép pillanatainkban megérezzük, amikor meg akarjuk állítani az időt. Úgy véljük, ez „az igazi élet.” S jól tudjuk azt is, mekkora különbség van e között és a mindennapi élet között Ez az ismeretien „valami” az „igazi remény”, mely űz minket, s ugyanakkor ismeretlen volta az oka minden kétségnek, ahogy az igazi világra és igazi emberre vonatkozó minden pozitív és minden romboló kezdeményezésnek is.” (XVI. Benedek) Vagyis lehetnek a remény és a kapaszkodó keresésének előrevivő, és zsákutcába vezető irányai is, de még azt az embert is ez mozgatja, aki tévutakra tér. Amikor tehát Jézus föltámadásának ünneplésével a reményt ünnepeljük, egyben elősegítjük mind a magunk, mind a mások életében, hogy a remény beteljesülő és ne hamis formáit válasszuk. Ez ugyanis választás kérdése.- Hogyan ünnepli a rendház és az itteni közösség a húsvétot és mindazt, amiről itt most szó esett?- E kérdés kapcsán lehetne külsőséges dolgokat is említem, de talán nem is azok a legfontosabbak. Egy olyan korban, amikor az emberek sorozatosan és huzamosan csalatkoznak reményükben, reményeikben, fontosnak tartjuk felmutatni, hogy van olyan remény, amire lehet az életet építeni. Igazából az ünnep minden mozzanata azt a célt szolgálja, hogy megerősítse bennünk és minden emberben: van remény, és a hamis remények ellenére van olyan remény, mely egy élet terheit is el tudja liordozni. A keresztény szóhasználat szerint ezt jelenti: „megváltottnak lenni.” Ezúttal a tari óvodát támogatták Bernhard Lechner és Sulyok Krisztina (Jobbra) adta át az EGLO Magyarország Kft ajándékát Az EGLO Magyarország Termelő Kft. négyszáz- ezer forintot adományozott a tari óvoda részére. Sulyok Krisztina és Bernhard Lechner ügyvezető igazgatók a község polgármesteri hivatalában pénteken nyújtották át felajánlásukat Szellő Klára vezető óvónőnek. Tiff. - Tisztában vagyunk azzal, hogy a pásztói kistérségben a háromszázötven főnek munkát adó EGLO Magyarország Kft az egyik legnagyobb foglalkoztató, s fontosnak tartjuk, hogy felajánlásainkkal is segítsük a környező települések közintézményeit, s ezeken keresztül az itt élőket - fogalmazott Sulyok Krisztina. Mmt mondta, a társaságnál immár évek óta hagyomány, hogy a karácsonyi ünnepségen megrendezett tombola teljes bevételét karitatív célokra fordítják. Sorsolás útján döntenek arról, hogy melyik óvoda vagy iskola kapja a támogatást. Eddig rendre Pásztó- nak kedvezett a szerencse, most azonban, a hatodik alkalommal Tar örülhetett ennek.- Dolgozóink többsége a környező településekről jár be, így ez a gesztus az ő munkájukra adott pozitív visszajelzésként is értékelhető - hangsúlyozta Sulyok Krisztina, aki arról is szólt, hogy az EGLO hamarosan megkezdi az energiatakarékos izzók gyártását, így újabb tizenöt fő felvételét tervezik, s természetesen a tariakat is várják. Szellő Klára vezető óvónő örömmel fogadta, hogy ezúttal nekik kedvezett Fortuna. A nagylelkű adományt a babakonyha bútorainak átalakítására és játékeszközök beszerzésére, illetve pótlására fordítják. Az utóbbi időben nem először mosolygott a szerencse a tari óvodára, ahol közel hatvan apróság nevelkedik: sikeres pályázatnak köszönhetően például úszásoktatást is biztosíthattak a gyerekeknek. Vár az ősvilág Húsvétkor is várja a látogatókat az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, március 23-án, vasárnap és március 24-én, hétfőn reggel 9 órakor tárja ki kapuit a varázslatos világ, ahol délután 16 óráig barangolhatnak az érdeklődők. Az elmúlt évben újabb látványosságokkal bővült a terület, így az ide látogatók megnézhetik a több millió éves bükkábrányi fákat, bebarangolhatják a tanösvény-hálóza- tot, amelyen számos ősállatfaj lépésnyomait fedezhetik fel, a láb- nyomos felszínt növénymaradványok is tarkítják. A négydimenziós mozi pedig csodálatos időutazásra invitálja az érdeklődőket. Bővebb információk a http//ipolytarn oc.kvvm.hu oldalon olvashatók szűkebb hazánk egyik legnevezetesebb és legérdekesebb látnivalójáról. Programkavalkád MÉ#)fgffgt, Húsvétvasárnapi kalandozásra várják az érdeklődőket március 23-án a településen. Az egész napos programsorozat érdekes, színes időtöltést kínál minden ide látogatónak. A Tücsök népzenei együttes zenés ébresztőjét hallgathatják meg az érdeklődők 8 órától, majd Szász Gyula plébános reneszánsz ünnepi szentmisét celebrál. Maczkó Mária, eMeRTon- és Magyar örökség-díjas népdalénekes húsvéti koncertje 13.30 órakor kezdődik a római katolikus templomban, 15 órától pedig gálaműsort láthatnak a jelenlévők, amelyen a Karancs-völgy művészeti és folklórcsoportjai lépnek fel. Operettest kezdődik 18 órakor Perencsei Katalin és Schneider Péter operaénekesek közreműködésével, 20 órától pedig locsolóbálon rophatják a mu- latozók, amelyen Matyi és a hegedűs húzza a talpalávalót. A nap folyamán vadászati , egyháziruha- és kézimunka-kiállítás, valamint íjászbemutató látogatható, kézműves foglalkozások keretében tojásfestés, kosárfonás, csuhézás és fafaragás várja az érdeklődőket. Kísérő programként többek között sétakocsikázás, sárkányrepülés, állatsimogató, lovasbemutató és kirakodóvásár is színesíti a rendezvényt. „Vízrajzok" iptifjÉk A vízi környezet megóvására hívta fel a figyelmet az a rajzpályázat, melyet a víz világnapja alkalmából hirdetett meg az ifjúsági információs és tanácsadó iroda. Salgótarján, Karancsság, Somoskőújfalu, Szécsény településekről, nyolc általános iskolából és hét óvodából összesen 315 pályamű érkezett, de voltak, akik nem intézményes keretek közt jelentkeztek munkájukkal. A pályázókat mások mellett Tamóczyné Máté Melinda, Póczos Zsóka, Krajnák Tiborné, Palaticzkiné Verner Vera, Huszáráé Balázs Csilla,, Szabó Helga, Sírkő Attila, Mátrainé Váradi Judit, Kelemen József, Budafokiné Kiss Éva, Révay Ferencné, Tóth Marianna, Velenczeiné Bagi Anikó, Ágasvári Jánosáé készítette fel a versenyzésre. Óvodások között a következők vettek át díjat: Al-Dobai Shaima, ATDobai Mohamed, Tajti András (Pitypang óvoda) Lénárt Lili (Napsugár óvoda). Az alsó tagozatos kategóriában Abordán Péter (Gagarin iskola) Kazarecky Martin Kovács Bence, Rubint Regina (Dr. Krepuska Géza iskola,) Kovács Brigitta (Kodály Zoltán iskola) munkáját ismerték el. A felső tagozatos, díjnyertes rajzkészítők: Csattos Dávid (Beszterce-lakóte- lepi iskola), Körmöczi Dávid Polacsek Lilla, Törőcsik László (Arany János iskola). A helyszínen kiállított negyvenegy rajz öt óvodából és hét oktatási intézményből érkezett. Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 3525 Miskolc, Széchenyi utca 107. pályázatot hirdet megyei roma integrációs koordinátori pozíció betöltésére. Részletes pályázati felhívás az alábbi helyen érhető el: www.norda.hu A pályázatok beérkezési határideje: 2008. április 2. RÓLUNK SZÓL Valami hiányzik Különös az ember rendje, az a világ, amit felépített, amiben ház van, abban tűzhely és kamra, kenyereskosár és virágváza. Helye van abban a kertnek, a munkahelynek, a terített asztalnak és a köszönésnek, az utazásnak és a kórháznak, de a temetőnek is. És csak egy napba mennyi minden belefér: kakasszó meg metrórobogás, életmentés és vajas kenyér, záporeső és könnyhullatás, nagymosás, futás, megszámlálhatatlan mozdulat, születés és veszteség. Mindez legtöbbször hétköznap esik meg velünk, mégpedig úgy, hogy mi akarjuk, óramű pontossággal előhívjuk, mint egy filmet. Nagy fegyelem kell a fáradozáshoz, amire egy ponton nem vigasz az sem, hogy ezt vagy azt színtiszta önmagunkért tesszük meg. Szinte minden napunk olyan, mint egy dugig tömött zsák, amiből kitüremkednek a félórákra lebontott, zsúfolt napirendünk szerinti dolgok. Valamiféle gépies kötelességtudás füzérében. Még azt sem állítom, hogy nincs benne pár falatka öröm, kedves szó, az elvégzettek feletti elégedettség. Késő délutánra, estére gyakran mégis ormótlan egésszé áll össze, ami aznap már a hátunk mögött van. A megoldott feladatsor, mire a végéhez közeledik, szinte elfogyasztja, felemészti a kivitelezőjét, akit mégsem vigasztal, hogy most is megvívta mikrocsatáit Mert érzi, hogy valami hiányzik. Pedig mindent rendbe rakott, az óra járásának ütemére helyére kerültek a tárgyak, gondolatok. Közben mintha kiüresedett volna ott, legbelül. S csak azt érzi, hogy kutat, keres, keres... Szemmel, kézzel, szívvel. Jár a tekintete, nyugtalan a lelke, ha hagyná, még a köny- nyei is feltörnének. Hiába rejti, hiába hessegeti, hogy sóvárog: pálmaháznyi éden- kertre, egy kicsi jóra, szépre, igazra, szentre. Arra, amivel megkoronázhatná a napot, amit nem kell, nem is lehet hajszolni. Húsvét híre Vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, ott viszontláthatnak engem - olvassuk Mt 18,8-15 evangéliumi szakaszban. A hír érdekes dolog: valami olyan tájékoztatás, ismeret, adat, ami 'érdekel egyeseket, vagy többeket, esetleg sokakat. Egyik már tudja, de a másik még nem. Nagyon izgató, kellemes, bizsergető érzés továbbadni. Ha igazán általános érdeklődésre tarthat számot és érdekes, fontos dolog, akkor nagyon gyorsan terjed. Híradás volt annak idején az is, hogy Jézus holttestét nem találták az asszonyok a sírban, ahová temették, és később megjelent nekik Jézus, szólt hozzájuk és arra kérte őket, hogy mondják meg a tanítványoknak, menjenek Galileába, ott találkozhatnak vele. A hír lényege persze az, hogy Ő föltámadt. Azért jött az emberek közé, hogy meghirdesse Isten országának örömhírét, de megölték. Úgy látszott, hogy győztek az ellenséges erők: akkor és ott a farizeusok és zsidó főpapok hatalomféltése, meg nem értése, a felbőszített tömeg kegyetlensége. És lám, nem ezzel fejeződött be a dolog. Egy ezek fölött álló hatalom: az Isten jósága és szeretete egyszerűen túllépett minden rossz, sötét és gonosz erőn. Legyőzte a halált. A halál többé nem uralkodik rajta. Szent Pál apostol szavaival ml is megkérdezhetjük: Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod? És ez a hír ma is hír. Hiszen vannak, akik egyáltalán nem hallottak róla, mások nem hiszik el, s van, aki elvileg elhiszi, de az életében nem érvényesül ennek a hite. Manapság egyre inkább elönt minket a kétség, a pesszimizmus. Az életben nem érvényesül az igazság, és a jó szándék valahogy mindig alul marad. Általános az a vélemény, hogy az emberiségnek nincs jövője. Az önzés, pénz, az erőszak győz, s ez előbb-utóbb valami totális katasztrófához vezet, s még a ránk bízott föld is elpusztul. Pedig a hír igaz! Isten ma is szerető Atyánk. Saját képére teremtette az embert: mindenkiben ott él egy szikra az Isten szeretetéből. Csak az a kérdés, engedjük-e, hogy ez a szikra lángra lobbantsa az életünket? Hogyan lehet, hogyan érdemes ezt az életbevágóan fontos hírt továbbadni? Hát, semmi esetre sem erőszakkal. Az ember választási lehetőségét Jézus maga is tiszteletben tartotta. Senkit sem kényszerített, még közvetve sem. Életével tanított. Nekünk is ez a dolgunk. Csak annak lehet hinni, akinek a szavai mögött az élete is ott áll. Élj úgy, hogy rákérdezzenek! És bizony az elég érdekes is manapság, ha valakit nem a pénz, a kényelemszeretet, az élvezet-és hatalomvágy, a reklámok sugallta pazarlás mozgat, hanem egy másik értékrend. Jézus feltámadása hitünk óriási titka. Arról van szó, hogy Jézus új, számunkra megdicsőült testével tovább él az Atyaisten jobbján. Legyen ez a húsvét számunkra öröm, a fény öröme, hiszen a Jézus a fény, aki legyőzte a halál sötétségét. Fényt sugározzunk minden ember szívébe. Világítsunk fényként mi is és adjuk tovább a hírt! Testvérek, Jézus feltámadott! ■ Berki József
