Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-26 / 48. szám

2008. FEBRUÁR 26., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Nyugalom az állomásokon (Folytatás az 1. oldalról) Szakközépiskolába és Szakis­kolába járó diákok, mindket­ten nógrádkövesdiek. - Bejöt­tünk a 6.40-es vonattal. A hír­adóban hallottunk a sztrájkról és megkérdeztük a kövesdi ál­lomásvezetőt telefonon, jön-e Gyarmatra vonat. Minden irányból be tudtak jönni a diá­kok és a városban dolgozók. A jegypénztárnál azt tudtuk meg: jó néhányszor csörgött a telefon, az utasok a járatok in­dulásáról érdeklődtek. - Fel van fújva ez az egész, nincs is itt sztrájk, csak a nagyobb vá­rosokban - tette hozzá egy az állomáson ácsorgó férfi. A buszpályaudvaron arról érte­sültünk: legfeljebb egy-két utassal nőtt az aznapi forga­lom. - Mindenki tudja, hogy itt is érvényesek a vasúti bér­letek és az arcképes igazol­vány. Semmiféle pánik nin­csen, az emberek már szinte hozzászoktak a sztrájkhoz, mely mellesleg Balassagyar­matot nem is nagyon érinti - mondta az egyik buszvezető. Fizetnek a nyomravezetőnek Félmillió forint nyomra- * vezetői díjat ajánlott fel az SVG-2000 Vegyipari Gépgyár Kft. a sérelmére elkövetett lopás tettesé­nek vagy tetteseinek fel­derítése érdekében. Salgótarján. A társaság Rákóczi út 141. szám alatt található te­lephelyének lezárt raktárából február 14-ére virradóan egy da­rab üres targonca PB-gázpalac- kot, valamint nagy mennyiségű különféle méretű és súlyú korró­zióálló acéllemezt loptak el, ösz- szesen mintegy 1,5 millió forint értékben. Erőszakos behatolás­ra utaló nyomok nem voltak a helyszínen, a rendőrség isme­retlen tettes ellen folytat eljárást. Kérjük, hogy aki az elkövető ki­létére vagy az eltulajdonított tár­gyak hollétére vonatkozó infor­mációval rendelkezik, jelentkez­zen személyesen a Salgótarjáni Rendőrkapitányságon, telefonon a 107-es vagy 112-es segélyhívó vonalon, illetve a 32/411-255-ös számon! Február 25, a felkiáltójel Sokan emlékeztek a kommunizmus áldozataira Salgótarjánban- A hatalom kommunista birtokosai szerte a nagyvi­lágban emberek százmillióit félemlítették meg, millió­kat végeztettek ki, vertek agyon, zártak börtönbe és internáltak. Nemcsak egy-egy személy, hanem a csa­ládtagok ellen is hajszát indítottak - mondta Bérezési Mihályné, a POFOSZ Nógrád Megyei Szervezetének el­nöke a kommunizmus áldozatainak emléknapján teg­nap a December 8. téren elhangzott beszédében. M.J. Salgótarján. A megemlékezés szónoka a történészek és tár­sadalomtudósok elborzasztó adatai kapcsán egyebek mellett arra mutatott rá: míg a hábo­rús bűnösöket nemzetközi bí­róság elé állították, a kommu­nizmus vezető tisztségviselőit, azokat, akiket személyes fele­lősség terhel a jogtalan politi­kai gyilkosságokért, nem von­ta felelősségre senki. - Ez a ski­zofrén helyzet egy sajátos, min­denki által elítélt magatartás következménye: a kettős mér­ce alkalmazásának megnyilvá­nulása - fogalmazott a POFOSZ megyei elnöke. Majd a szocia­lista-kommunista rendszer jel­lemzőiről szólva hangsúlyozta: a diktatúra sajátossága az, hogy fél. Fél a lázadástól, attól, hogy nem tudja érvényesíteni akaratát, ezért fokozza az el­nyomást, s ha kell, megfélemlí­ti a saját embereit is. 1947-ben ezen a napon tartóz­tatta le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a szov­jet titkosszolgálat, hollétéről még a miniszterelnök sem tud­hatott. Nyolc év múlva betegen, testileg összetörve hazatért, de fél évet még itthon is börtönben töltött. Három év múlva, ötven­egy évesen pedig eltávozott az élők sorából. Bérezési Mihályné végül han­got adott annak a reményének, hogy Kovács Béla sorsa - akár­csak a rendezvény - mementó, jel, hogy ne történhessen meg többé népek, társadalmi rétegek akaratának, önrendelkezésének semmibe vétele. A kommunizmus áldozatai­nak emlékére végül mécseseket, gyertyákat gyújtottak, koszorú­kat, virágokat helyeztek el a je­lenlévők. A jövőbe „menekül’' a megye (Folytatás az 1. oldalról) Becsó Zsolt kifejtette, hogy az egyik fő problémát az ellátotti létszámcsökkentésben látja, amely még inkább megrövidíti az önkormányzat bevételét. Itt említette meg a gyermekvédel­met, ahol az ellátotti létszám lát­ványos csökkenést mutat, ráadá­sul egyre több a speciális szük­ségletű gyermek. A jövőt tekintve szó esett a Sal­gótarján befektetési lehetősége­it népszerűsítő road-showkról is, amelyet Európa több országában szeremének bemutatni a képvi­selők. 2008-ban az idegenforga­lom és a turizmus is nagy szere­pet kap: a város lelkesen készül a budapesti utazás kiállításra, valamint a balatonfüredi Jókai- napokra is, ahol megyeszékhe­lyünk ékességei, szépségei tá­rulnak az érdeklődők elé. Ter­mészetesen a nemzetközi kap­csolatok erősítése sem marad­hat ki az idei tervek közül - 2008-ban Besztercebányával karöltve mutatkozna be a város több rendezvényen is. Az önkormányzat pályázati le­hetőségek bevonásával szeretne hozzájárulni például a Palóc út projekthez, hogy minél több te­lepülés csatlakozhasson ehhez a kezdeményezéshez. Indulnak továbbá a Nógrá­di Tavasz, Nógádi Nyár, Nógrádi Ősz programsoro­zatok is, amelyek­hez események garmadája csatla­kozik majd. A költségvetés részeként összeállt az a szolidaritási program, amelynek keretén belül az ön- kormányzat támogatni tudja a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat, s a kisebbség felsőfokú oktatásában is részt vállal. Új tételként került a költségve­tésbe a nógrádi identitás fejleszté­se. Ennek lényege, hogy az itt élő embereket büszke nógrádiakká neveljék, akik szerethető környe­zetben tölthetik mindennapjaikat Az elnök végül a fejlesztési tervekre tért ki. Az önkormány­zat Hollókővel együtt szeremé kidolgozni és megvalósítani az Ófalu teljes turisztikai fejleszté­sét, amelynek beruházási költsé­ge akár másfél milliárdot is fel­emészthet. Ezen kívül tervben van a Madách- és Mikszáth-ha- gyaték Balassagyarmatra törté­nővisszatelepítése is. A beruhá­zások, fejlesztések jelentős ré­szét azonban csakis pályázati források bevonásával tudja meg­valósítani a városvezetés. Kampányrendezvények Rétság - Balassagyarmat. Feb­ruár 27-én 17 órakor a rétsá­gi Civilházban dr. Jakubecz József és Lombos István or­szággyűlési képviselő tart előadást, február 29-én 17 órakor a balassagyarmati Gösser Club Panzióban dr. Jakubecz József és dr. Rozgonyi József fejti ki gon­dolatait az egészségügyi és oktatásügyi reformmal kap­csolatban. Utfókuszban Mátraszele. A Gáborvölgy út teljes felújítását idén is a leg­fontosabb céljai közé sorolja a helyi önkormányzat. Tavaly forráshiány miatt nem nyert az erre vonatkozó pályáza­tuk, így idén újból megpró­bálnak támogatást nyerni a fedezet előteremtésére. Önkormányzati ülés Szécsény. A város képviselő­testülete február 26-án, ked­den tartja soron következő ülését. A tanácskozáson szó lesz Szécsény és térsége in­tegrált járóbeteg-szakszolgál­tató központ fejlesztési meg­állapodás jóváhagyásáról, pá­lyázatok kiírásáról, ingatla­nok értékesítéséről, a szennyvíztisztító telep üze­meltetési szerződéséről, az önkormányzat által alapított kitüntetések odaítéléséről. Méhésztalálkozó Balassagyarmat A Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban március 1-jén 9 órakor rendezik meg az Ipoly menti nemzetközi méhésztalálkozót. A résztvevők szakmai előadá­sokat hallgathatnak meg, megtekinthetik a méhészeti eszközök kiállítását, illetve megkóstolhatják a találkozón „résztvevő” mézeket is. Új jegyző Taron Tar. Ketten szálltak versenybe a helyi önkormányzat jegyzői posztjáért az elmúlt héten. A testület döntése szerint a jegyzői feladatkört ezentúl dr. Vankó Norbert helyi lakos látja majd el, aki február 25- én lépett hivatalba. Sturmann Béla (1921-2008) A legszebb szó a tett Két telefonhívás, és közte több mint fél évszázad... És mégis, a két telefonhívás egy em­ber nevéhez, Sturmann Béláéhoz kötő­dik. Az egyik életeket mentett: Mint főhadnagyi rangban lévő légol­talmi tisztet 1956. december 8-án a megyei légoltalmi parancsnok a me­gyei tanácsra rendelte. A körülmények ismeretében Sturmann Béla a salgó­tarjáni acélgyárba telefonált, hogy a munkások ne menjenek le a megyei tanácshoz. Ő sem ment oda, a paran­csot megtagadva. A többi már történe­lem. De sokkal véresebb lehetett volna... A másik telefonhívás pár nappal ez­előtt érkezett, feleségétől, Ildikótól:- Béla már nincs többé... Csodálatraméltó volt tettrekészsége, fáradhatatlansága, önzetlensége. Ma­ga volt a megtestesült tett. Életkora és különösen szomorú sorsú országunk ismeretében még inkább bámultuk jö­vőbe vetett hitét, elszántságát. Most, amikor férgek rágják Magyarország testét, a Sátán a demokrácia álruhájá­ban zavartalanul ropja pusztító táncát, amikor már nem hiszünk a felénk in­tézett szónak, amikor a tett a köz ellen irányul - most, rendkívül fontos egy olyan kapaszkodó, akire gondolva, aki­nek biztató szavait a füleinkbe idézve még mindig reménykedünk az unos- untalan és váltig ígért szebb jövőben. Pedig ahol, és amilyen körülmények között ő kezdte... Szegény munkáscsalád hét gyere­kének egyike, aki az elemi iskola után kapakovácsként folytatta az acélgyár forró kemencéi mellett. Később 5S kitanulta a rádió, illetve a vil­lanyszerelő szakmát. A második világháborút követően aktívan kivette részét Salgótarján újjá­építésében. Milyen egyszerű, mennyire „összefoglaló” az előző mondat, de, hogy az „aktívan” mögött mi minden sorakozik, az zal oldalakat tudnánk meg­tölteni. Most csakis a teljes­ség igénye nélkül. Létrehozta az ország hosszú évti­zedeken keresztül egyik legjobbjának számító üzemi lapját, a Tarjáni Acélt. Több éven keresztül volt a Tv-híradó Nógrád megyei tudósítója, korábban ott bábáskodott a Nógrád napilap, majd a rendszerváltozás idején a Sal­gótarjáni Városi Televízió létrejötténél. Számos írása, fotója jelent meg a saj­tóban, 1992-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége örökös tagjává ,;i választották. Mindezek ellenére, méltánytalanul, nem kapta meg a honi újságírás élet­műdíját, az Aranytollat. Életének másik fontos | területe az egészségne­velés volt. A megyei egészségügyi osztály or­vos-műszerügyi műsza- f ki vezetőjeként részt vett a salgótarjáni városi kórház építtetésében. A megyei KÖJÁL egészségne- r velési osztályának munka- __ társaként rengeteg program, rendezvény, kiadvány elindítója, szerkesztője. Egyéni pályázatával el­sőként segítette a megyeszékhelyi műveseállomás létrejöttét. Kiemelkedő az AIDS-megelőző tevé­kenysége, a más szakemberekkel és fi­atalokkal való kapcsolatteremtési, „szó- értési” képessége jóformán egyedülálló. Elismerései között szerepel a Diplo­ma Honoris, a Pápai Páriz Egészségne­velési Országos Egyesülettől, valamint a 2006. október 23-án kapott Szabad­ság Hőse állami kitüntetés. 1991-es rehabilitációját követően nyugalmazott polgárvédelmi alezre­dessé léptették elő. Ha most lepillant az égből, bizonyá­ra csóválja a fejét, mert szerénysége nem tűrte az elismerő sorokat. Inkább tekint most is szeretett feleségére, Ildi­kóra, két fiára, öt unokájára, illetve dédunokájára - és sugallja felénk a tett erejének mindenhatóságát. A közeljövőben megjelenő könyvé­ből, saját sorait idézve, búcsúzunk tő­le és igyekszünk megfelelni az élet ki­hívásainak, hogy nekünk se kelljen majd szégyenkeznünk, ha egyszer majd találkozunk vele: „A termőmagot bármerre is sodorja a szél, ha megfogant az új élet, mindig hű marad fajtájához”. Sturmann Bélát szerettei, barátai, a róla megemlékezők 2008. február 28- án 14 órakor kísérik utolsó útjára a salgótarjáni régi köztemetőben. * * « *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents