Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-20 / 43. szám

2008. FEBRUÁR 20., SZERDA NMMNNNi GAZDASAG 5 Aláírást gyűjtenek a vizitdíj megtartásáért a háziorvosok Nyolcvanöt háziorvos aláírás- gyűjtést kezdeményezett a vizit­díj megmaradásának érdeké­ben. „Nem hiszünk abban, hogy ha egy eredményes népszava­zást követően a kormányzat el­törli a vizitdíjat, akkor az így ki­esett jövedelmünket bármelyik politikai erő vissza fogja állítani, ezt akkor sem kapjuk vissza, ha a mostani ellenzék kerül hata­lomra” - fogalmaztak közlemé­nyükben az orvosok. Az aláírók kifejtik: bevételük átlagosan harmadával nőtt a vi­zitdíjnak köszönhetően, így tudtak fejleszteni, és biztonságo­san működtethették rendelőiket. „A népszavazás előtt minden­kinek meg kell fontolnia, miként voksol. Maradjon-e a vizitdíj vagy helyette a kieső összeg pót­lására adó-, illetve járulékemelés kerüljön szóba” - mondta tegnap az egészségügyi miniszter. Hor­váth Ágnes szerint jobb az, hogy azok fizessenek egy jelképes ösz- szeget, akik az orvosi szolgálta­tást igénybe veszik, ráadásul egy rendszer akkor jó, ha egyéni ér­dekeltséget teremt. ■ É. S. Magyar Bálint: a tandíj nem volt elrettentő erő „Természetesnek tartom, hogy a képzés költségeihez járuljon hozzá az is, aki majd a felsőfokú végzettség előnyeit élvezi” - hangoztatta tegnap Magyar Bá­lint. Az SZDSZ oktatási szakpo­litikusa visszautasította a felve­tést, hogy a tandíj bevezetésének híre miatt jelentősen visszaesett az egyetemekre jelentkezők szá­ma. Adatai szerint 2003-2007 között a 18-19 éves korosztály­ban gyakorlatilag nem változott a jelentkezések száma. Jelentős csökkenés a 22 évnél idősebbek között figyelhető meg, mert mindenki, aki korábban szerzett érettségit és tovább akart tanulni - és erre alkalmas is volt -, az bekerült a képzésbe. A hallgatói képviselet tegnap nyüt levélben fordult a négy par­lamenti párthoz megbeszélést kezdeményezve a tandíjról, illet­ve a felsőoktatás finanszírozási kérdéseiről a népszavazás ered­ményétől függetlenül. ■ É. S. Részvényből jó az állami? // tulajdonosi program Őszre kiírhatják az első értékesítési kört Három-négy állami cég részvényeinek piacra do­bása jöhet szóba első' kör­ben Gyurcsány Ferenc új programjának részeként. Europress-összeállítás Vásárolhassanak állami cégek­ben pár ezer forint induló befize­téssel akár százezer forint érté­kű vagy ennél is nagyobb állami tulajdont az emberek - ez a kor­mány és Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök új tulajdonosi prog­ramja. Az állam a részvényvá­sárlásokhoz kedvezményeket biztosít majd: részletfizetést, adó- és árfolyamkedvezményt. A részletek még ismeretlenek. Markó Andrea pénzügyi szakál­lamtitkár tegnap azt mondta, a részletek kidolgozását csak ez­után kezdik meg. Közölte: a rész­letfizetési és árfolyamkedvez­mény nem vagy kismértékben érintheti az eredményszem­léletű államháztartási egyenle­get, míg az adókedvezmény bevételelmaradás szempontjá­ból lehet hatással a büdzsére. Kérdés az is, hogy mely állami vállalatokban lehetne tulajdon- részt szerezni. A Világgazdaság információi szerint az előkészítés során négy cég neve merült fel: a Magyar Villamos Művek Zrt-é, a Magyar Postáé, a Szerencse- játék Zrt-é és az Autópálya-keze­lő Zrt.-é. Az állam megtartaná 51 százalékos részét, a fennmaradó 49 százalék 10 százalékát pedig előzetesen piacra dobnák, ezzel gyakorlatilag beárazva a céget és a részvényeket. Ezt követné a kisbefektetői értékesítés: a fenn­maradó 39 százalékot szerezhet­nék meg a kisrészvényesek. Nagy-Britanniában harminc éve, Kelet-Közép-Európában pe­dig a rendszerváltás után alkal­mazták ezt a módszert A szom­szédos Csehszlovákiában és utódállamaiban 1992-94 között ez a módszer - az úgynevezett „kuponos privatizáció” - szá­mított a magánosítás alappillér­ének. Részben ugyancsak így zajlott Lengyelországban is a privatizáció. A kisbefektetői pri­vatizáció sikeréről megoszlanak a szakértői vélemények. A rész­vények áruba bocsátása vi­szonylag gyorsan megoldható, és kétségkívül hangulatjavító típusú intézkedés. Más kérdés, A mazochista befektetők válasszák a MÁV-ot: a cég évről évre veszteséges, MÁV osztalék helyett ide pénzt vihet a részvényes. * ___ Privatizáció, ahogy a „flaszterhumor elképzeli". Mi van a varázsgömbben? SZEÍÍNCEUAÍÍK Ül A Szerencsejáték Zrt. jó bolt, kár, hogy a jelenleg 17 milliárdotérőcéga vagyontörvény szerint nem eladható. mrnw&tm mt s# m. Az Autópálya-kezelő Zrt. eladható cég, tőkéje 42 milliárdos. A kistulajdono­sok megússzák majd a matricavásárlást? A legnagyobb falat a vil­lamos művek: közel 400 milliárdot ér. Jó lenne, ha a részvényesektől is függne majd, lesz-e áremelés. Magyar Posta A posta 75 százalékát állami kézben kell tartani. Reméljük, legalább a pénzespostást privatizál­hatja majd az átlagmagyar. Az állami pénzverde ugyan nem eladó, de mi lenne, ha mégis? Mi például önarcképes érméket nyomnánk. Ha beszállhatnánk a Volánba, úgy leállítanánk a kis járatokat, minta huzat. Na jó, a részvénye­sek faluiba járna busz. : iiigl Ha a kormány belelendül még a Parlamentet is eladhatná. Pofás telek, bár nemzeti ünnepekkor a megközelítése macerás hogy a kuponos privatizáció tör­ténete során még nem sikerült megakadályozni a tőke közpon- tosodását. Vagyis azt, hogy az így piacra dobott állami cégek végül ne nagybefektetőknél kös­senek ki. A vásárlások nagy száma miatt átláthatatlan tulaj­donosi szerkezet pedig nem egy esetben a korrupció és a benn­fentes üzletek virágzásának kedvezett. Szalay-Berzeviczy Attila, a tőzsde elnöke nem tart spekulánsoktól A világ legsikeresebb és leg­nagyobb vállalatai mind tőzs­dén jegyzett cégek - tudtuk meg Szalay-Berzeviczy Attilá­tól. A Budapesti Értéktőzsde elnöke hozzátette: nincs sike­res gazdaság virágzó tőzsde­piac nélkül, ezért az állami vállalatok tőzsdén keresztüli magánosítása gyakorlatilag nemzetgazdasági érdekeket szolgái Egy ilyen intézkedés nemcsak erősítheti a hazai tőkepiacot, de segítene a ma­gyargazdasághoz kötni a la­kossági megtakarításokat. SZALAY-BERZEVICZY NEM FÉL attól, hogy egy ilyen intézkedés­sel a vállalatok pár ember ke zében összpontosulnának, mi­vel a miniszterelnök által beje lentett koncepció szerint ezen vállalatok többségi tulajdonosa változatlanul az állam marad­na. A BÉT elnökének vélemé nye szerint a MÁV és a BKV Zrt részvényei minden bizony­nyal nem kerülnének tőzsdei eladásra belátható időn belül, azonban a Magyar Villamos Művek, az Állami Autópálya­kezelő, a Szerencsejáték Zrt és a posta részvényei elképzelhe tő, hogy egy éven belül megvá­sárolhatók lesznek. Várja a tőzsde az új részvényeket Szalay-Berzeviczy meggondo­landó javaslatnak tartaná azt is, ha egy kuriózumszámba menő, többségi állami tulajdo­nú társaságba tömörítenének több olyan hungarikumot, mint amilyen a Zsolnay- és a herendi porcelángyár vagy a Tokaj Kereskedőház, amely önállóan nem lenne tőzsde­képes méretű, együtt viszont esetleg már igen. Fidesz: teljes a káosz a digitális tábláknál teues káosz és átgondolat­lanság uralkodik a digitális táblák pályázatai körül - mondta tegnap Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz alelnöke szerint ez a helyzet a Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szakmai hozzá nem értése miatt alakulhatott ki, és mert „visszaélésszerűen” a kiírásokat indokolatlanul többször is megváltoztatják. Hiánnyal számol a közrádió büdzséje idei üzleti tervében hiány­nyal számol a Magyar Rádió (MR). A közmédiumot fel­ügyelő kuratórium által el­fogadott sarokszámok alap­ján 17,3 milliárd forintos bevétel áll szemben 19 mil­liárdos kiadási tervvel. Such György, az MR elnöke szerint hitelt kell felvenni, hogy a 2008-as célok meg­valósuljanak. Év végére 2,75 milliárdos hitelállomá­nya lesz a rádiónak. A PDSZ tárgyalna a miniszterelnökkel folyamatos tárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal a Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete (PDSZ) a miniszterelnöki beszéd oktatást érintő témáiról, amelyen megerősítik koráb­bi követeléseiket a finanszí­rozással és a foglalkoztatás­sal kapcsolatban. Budai Ber­nadett kormányszóvivő közölte: a kormánynak és a szaktárcának magától ér­tetődő a szakmai párbeszéd, így azt nem is kell kezde­ményezni. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke Ma döntenek a sztrájk folytatásáról kudarc A közvetítő eddig nem tudott közvetíteni MÁV és a VDSZSZ között Csak jövő januártól nyílhat meg a gázpiac „Hiába a közvetítő, a VDSZSZ eddigi összes kompromisszu­mos javaslata elhalt” - mondta lapunk kérdésére Bárány Balázs Péter alelnök a MÁV-val sikerte­lenül végződő tegnapi tárgyalá­sa után. „Semmilyen formában nem akarják elfogadni követe­léseinket. Igaz, múlt péntektől meghosszabbítottuk a sztrájk felfüggesztését, remélve, hogy egy békítő segít a problémák megoldásában. A moratórium le­járt. Ma döntünk arról, mikor folytassuk a munkabeszünte­tést” - tette hozzá Bárány. A közvetítő szerepére Her- czog László szakállamtitkárt kérték fel. Herczognak 1995- ben egyszer már sikerült meg­egyezésre juttatnia a vitában álló feleket. Péntektől próbál közvetíteni, eddig sikertelenül. Nyilatkozni csak akkor tud, ha az ügyben érintett valamelyik fél felhatalmazza erre. A bíróság tegnap múlt heti végzésével megegyező döntést hozott: jogellenesnek ítélte a VDSZSZ 10 százalékos béreme­lési igényét, miután a 2006-os megállapodás, amelyet a VDSZSZ is szignált, ezt a követelést nem tartalmazza. Nem ítélte azonban jogellenesnek a privatizációs részesedésért folytatott munka- beszüntetést, mivel arról a kol­lektív szerződés semmilyen for­mában nem rendelkezik. ■ V.H. Heinczinger: ez a sztrájkjogellenes Mire megy el a Cargo eladásából a pénz? HEINCZINGER ISTVÁN, a MÁV vezérigazgatója tudósítónknak részletezte, hogy a Cargo eladá­sából származó 102 milliárdot mire fordíthatják. 30 jut va- gyonvisszapótlásra, további 30 hitelek visszafizetésére. 42 mil­liárdot pedig az elővárosi vona­lakon járó motorvonatok vásár­lására, pályaszakaszok, állo­mások felújítására, jegyauto­maták beszerzésére kell fordíta­niuk. Még nem volt rá példa, hogy a magánosításból másik leányvállalatok dolgozói részesedtek volna - közölte lapunk kérdésére. A magyar gázpiac teljes egészé­ben 2009. január elsejétől nyíl­hat meg - mondta tegnap Zarán- dy Tamás, a gazdasági tárca főosztályvezető-helyettese egy konferencián. Korábbi tervek szerint a teljes piac­nyitás már 2008. jú­lius elsejétől való­sult volna meg. A parlament előtt lévő új gáztörvényjavaslatot azonban várhatóan március vé­géig elfogadják, és a törvény 2009. január elsején léphet ha­tályba teljes egészében. A lakos­ságnak már most is van lehető­sége a szabadpiacon földgázt vá­sárolni, de a teljes piacnyitással az eddigi közüzemi szolgáltatáá megszűnik. A lakosság, illetve a háztartási fogyasztókhoz ha­sonló felhasználók az Egyetemes Szolgáltatóktól (ESZ) szerezhe­tik be a földgázt, ha nem akar-’ nak a szabadpiacra lépni. Ha a törvényjavaslaton ebben a kérdésben nem változtatnak, akkor a távhőterme- lők 2009. december 31-ig az Egyetemes Szolgáltató­tól vásárolhatnak földgázt. Az ESZ által kínált földgáz­szolgáltatás árát a Magyar Ener­gia Hivatal ellenőrzi. A fogyasz­tói árban az ESZ árrése hatósági ár lesz, és a rendszerhasználati díjat továbbra is a hatóság hatá­rozza meg. 1 ■ ■ Most is vehe­tünk a szabad­piacon földgázt.

Next

/
Thumbnails
Contents