Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-20 / 43. szám

6 IMis 2008. FEBRUÁR 20., SZERDA Romániába települhet a Mercedes? LENGYELORSZÁG ÉS ROMÁNIA között utóbbi mellett döntött a Daimler csoport, így itt épül meg a Mercedes új gyára - állítja Constantin Stroetól, a romániai autó­gyártók egyesületének elnö­ke, a német vállalat egyelő­re nem nyilatkozott. Sajtóér­tesülések szerint a Kolozs­vár melletti Nemeszsukrán épülne fel a gyár. Kisebb hiányt vár az első negyedévre a PM AZ ELSŐ NEGYEDÉVRE 569,1 milliárd forintos önkor­mányzatok nélküli hiányt vár a Pénzügyminisztérium, szemben az előzőleg közölt 581,5 milliárddal. Az idei év egészére a PM nem változ­tat 1111,1 milliárd forintos hiány előrejelzésén, ami a várt GDP 4 százaléka lesz. Az OKISZ az átmeneti adóátcsoportosításért A KORMÁNYFŐVEL folytatott múlt heti konzultáción átme­neti adóátcsoportosítást java­solt a Magyar Iparszövetség (OKISZ) - mondta Vadász György, a szervezet ügyveze­tő társelnöke. Az átcsoporto­sítás az áfa emelésével és az 50 millió forintnál értéke­sebb vagyontárgyak meg­adóztatásával járna. A BUX-index 2008. február 19-én 24500 24400 Nyitóérték: 24 344 Változás: -1,01% Előző napi .....J Záróérték: [ záróérték: [ 24 032 I 24 277 15.30,aNewYorÍH v tőzsde nyitása /| pont/^ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /Ód FORRÁS: BÉT NYERTESEK 200802.195 UtobóárfFt) Változás«} MüóFt Econet 161 + 1,25 27 E0s 19280 + 0,86 296 MTelekom 863 + 0,34 364 Richter 38970 + 0,24 394 TVK 5970 + 0,16 4 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Utolsó ár (Ft) Vátozás«} MiWFl Fotex 751-2,46 28 OTP 7450-1,97 39532 Synergon 1606-1,77 23 Mól 23640-1,45 3216 FHB 1614-0,12 52 A BUX-index az elmúlt napokban 22000 02.11 02.12 02.13 02.14 02.15 02.18 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. február 19-én. /Ft $/Ft CHF/Ft t Hl mss I t ■» 263,53 179,00 163,37 +0,75 FI-0,56 Ft +0,31 Ft GAZDASAG Akadozó akadálymentesítés pályázatok Müliárdok a középületek fogyatékosbaráttá tételére Baranyi Csilla egy fővárosi középületben. A hazai mozgáskorlátozottaknak az intézmények többségében még nem biztosították a közlekedést. A következő két évben 120 milliárd forintnyi uniós pénzre pályázhat­nak önkormányzatok, egyesületek akadálymen­tesítés céljából. Szükség is van rá, mivel akadozik az épületek átalakítása. Németh Márk Összesen 120 milliárd forintnyi uniós forrást lehet akadálymente­sítésre költeni az évtized végéig - tudta meg lapunk. Egészen 2010-ig évente több hasonló pá­lyázatot írnak ki. Mint arról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatott, 2007-2008-ban 16 milliárd forintra pályázhatnak önkormányzatok, egyesületek, egyházak, alapítványok, illetve más nonprofit szervezetek, például iskolák, óvodák. Már­ciusban várható két akadálymen­tesítési pályázat eredményhirde­tése, itt összesen majdnem négy- miiliárd forintot lehet szerezni. A hasonló pályázatokra szük­ség is van.’ Jelenleg nem túl ró­zsás a helyzet a középületeknél, legalábbis ami a kerekes székkel vagy fehér bottal való közleke­dést illeti” - mondta lapunknak Hegedűs Lajos, a Mozgáskorláto­zottak Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke. Becslései sze­rint nagyjából negyvenszázalé­kosra tehető Magyarországon a már akadálymentesített köz­intézmények aránya, ami a svéd­országi nyolcvan, a németorszá­gi hetven és a nyugat-európai át­lagosan hatvanöt százalékhoz képest elég csekély. Az akadálymentesítésre két határidőt írnak elő a magyar jog­szabályok. Az állami és önkor­mányzati tulajdonú közhaszná­lati intézményeket 2010-ig kell úgy átépíteni, hogy azok moz­gáskorlátozottak vagy egyéb fo­rámpa És lift. Az akadály- mentesség szó hallatán a leg­több embernek csupán ennyi jut eszébe, holott a mozgás- sérültek és egyéb fogyatéko­sok számára az egyenlő hoz­záférés biztosítása ennél jóval többet takar. Ezek mellett pél­dául olyan méretű folyosókat, ajtókat kell építeni, amelyek lehetővé teszik a tolószékkel való manőverezést, a falakra pedig korlátokat kell erősíte­ni A földet csúszásmentes gyatékossággal élők számára megközelíthetők legyenek. Ebbe a kategóriába tartoznak a mi­nisztériumok, a földhivatalok, az iskolák és óvodák, kórházak, or­vosi rendelők, szociális intézmé­nyek. Az előírás nem azt teszi kötelezővé, hogy az összes ilyen épületet akadálymentessé kell tenni, hanem azt, hogy bizonyos területen belül legyen minden intézménytípusból legalább egy olyan, amelyet a fogyatékkal élők is igénybe tudnak venni. Az akadálymentesítési kötele­zettségre vonatkozó másik ha­táridő 2013, ami már jóval széle­burkolólapokkal kell borítani, ahol a gyengén látók számára színes „vezetősávokat” kell el­helyezni A vakok számára az irányt mutató sávot más tapin­tású burkolattal kell kiépíteni szintén az akadálymentesítés­hez tartozik a liftekben han­gos információ biztosítása, illetve az értelmi sérültek szá­mára is könnyen érthető szim­bólumrendszer alkalmazása a különböző funkciójú helyisó gek (pl: vécé) jelölésére. sebb kört érint. Ez már az összes - nem csupán az állami - köz­szolgáltatást ellátó intézményt, épületet érinti. így a közüzemi szolgáltatók ügyfélszolgálatait, a bankok és pénzintézetek fiók­jait, sőt még az élelmiszerbolto­kat is (mivel az alapvető élelmi­szer-ellátás is közszolgáltatás­nak minősül) át kell alakítani ed­dig az időpontig. Ezekre az épü­letekre is vonatkozik az előbb említett területi elv, azaz például egy kisvárosban, faluban nem az összes boltnak kell akadály- mentesnek lennie, hanem leg­alább egynek. Kituszkoltak egy vakot VAKVEZETŐ KUTYÁJA miatt há­romszor küldtek el egy Tescóból egy vak férfit Orsós Sándor az első alkalom után szabadkozó levelet kapott, de később az ÁNTSZ-re hivatkozva nem engedték be. Az ANTSZ közölte: szeptembertől a vakvezető ku­tyák bemehetnek a boltokba. az interspar egy üzletében ok­tóberben nem engedtek vásárol­ni egy vakvezető kutyával köz­lekedőt Azóta elnézést kértek tőle, és félmillió forintot utaltak egy vakvezetőkutya-kiképzőnek. Az akadálymentesség az egészségeseket is segíti Bankkártyákat vizsgál a versenyhivatal gvh Tízmilliárdos bírságot kaphatnak a bankok, ha kiderül, hogy vétkeztek A bankkártyás fizetések díjait vizsgálja a Gazdasági Verseny- hivatal (GVH). A napokban indí­tottak eljárást a 25 bankkártyát kibocsátó bank és a két kártya- kibocsátó cég (Mastercard, Visa) ellen. „Azt szeretnénk kideríte­ni, hogy a fizetések után besze­dett bankközi jutalék mennyire torzítja a piaci versenyt, illetve hogy milyen mértékben gátolja Magyarországon a bankkártyás fizetés elterjedését” - nyilatkoz­ta lapunknak Mihálovits And­rás, a GVH szóvivője. A bankkö­zi jutalék nem a vásárlót, hanem a kereskedőket sújtja, mértéke a vásárlási összeg 1,2 százaléka. Európai viszonylatban ez ma­gasnak számít. Ha a vizsgálat során kiderül, hogy a bankok tisztességtelenül korlátozták a versenyt, bírsággal sújthatja őket a GVH. Rekord- összegű büntetéssel kell számol­niuk, hiszen a törvények az elő­ző éves nettó árbevétel tíz száza­lékánál szabják meg a kiszabha­tó bírság maximális mértékét. Ez egy pénzintézet esetén több tízmilliárd forintot is elérhet. A vizsgálattal kapcsolatban a banki szakemberek óvatos pesz- szimizmusuknak adtak hangot a Napi Gazdaság hasábjain. Hiányosság szerintük, hogy a kártyás fizetés költségeit a hiva­tal nem veti a készpénzkezelés költségeivel, de a vizsgálatnak arra is figyelemmel kellene len­A boltok is túl sokat fizetnek nie, hogy más országokkal ellen­tétben a kártyaelfogadásra alkal­mas pos-terminálokat rendsze­rint nem a kereskedő vásárolja meg és üzemelteti, hanem az el­fogadói hálózatot fenntartó pénz­intézet. ■ Németh M. Csökkent a nyereség TÖBB MINT TÍZ SZÁZALÉKKAL csökkent tavaly a hazai ban­kok nyeresége űz előző évihez képest A magyarországi bank­szektor a PSZÁF adatai szerint 316,5 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 11,3 szá­zalékkal kevesebb a 2006-os 356,8 milliárd forintnál Nem mindenki érzékelte az építőiparban a visszaesést Az építőipari termelés a korábbi évek dinamikus növekedése, majd a 2006-os kismértékű csök­kenés után 2007-ben jelentősen, 14,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett felméréséből. A legnagyobb építőipari ágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése egyötödével esett vissza 2007-ben. Az épületek építése 9,8 száza­lékkal csökkent, az egyéb épít­ményeké egyötödével kisebb volt, mint 2006-ban. Ez utóbbi vissza­esést a KSH szerint az okozta, hogy csökkent a korábbi években gyorsan bővülő, és az építőipari termelés egynegyedét kitevő üt­és autópálya-építések üteme. Más a véleménye Leidl András­nak, Magyar Betonelemgyártó Szövetség (MABESZ) elnökségi tagjának. „Mi éppen az ellenkező­jét éreztük az elmúlt évben. Nem tapasztaltunk visszaesést” - mondta a szakember. „Szerveze­tünk kész, előregyártott vasbe­ton-szerkezetek forgalmazásával foglalkozik, ami alapja egy-egy nagyobb épület megépítésének” - tette hozzá. Szabó Miklós, Magyar Téglás Szövetség ügyvezető igazgatója úgy látja, valóban nehéz volt az elmúlt év. Ő az emelkedő terhek- nek tulajdonítja a visszaesést. „Nemcsak az árbevétel, hanem a növekvő adóterhek, a környezet- védelemmel kapcsolatos plusz ki­adások is csökkenést okoztak 2007-ben. Ha ez így marad, a gaz­dasági létezés határára csúszhat az iparág” - tette hozzá. ■ V. H. Idén sem lesz menekülés az APEH elől Az APEH 2007-ben a befejezett ellenőrzések során 356,7 milli­árd forint adókülönbözetet tárt fel, a kivetett szankciók összege pedig meghaladja a 212 milliárd forintot - jelentette be Szikora János, az APEH elnöke. A tavaly befejezett 11 095 vagyonosodási vizsgálat 42,7 milliárd forint be­vételt eredményezett. A tb-járulékot tavaly 77 600 esetben ellenőrizték a revizorok, s ennek során 19,1 milliárd fo­rintnyi megállapítás született. Az adóhatóság az idén kiemel­ten ellenőrzi azon magánszemé­lyek járulékfizetési kötelezettsé­gének teljesítését, akik az OEP nyilvántartása szerint nem jogo­sultak az egészségügy szolgálta­tásainak igénybevételére. A revizorok az idén fokozottan ellenőrzik a jogelőd nélkül újon­nan alakult vállalkozásokat is, közülük az APEH kockázatelem­zéssel választja ki az adózók 20 százalékát. Fokozott figyelmet fordít az adóhatóság az idén a jö­vedelem (nyereség) minimum alatt vallók ellenőrzésére is. Az idén ellenőrizendő főbb tevé­kenységi körök: a kereskedelem és vendéglátás; a húsfeldolgozás és baromfiágazat; az e-kereske- delem, a gabonaszektor; a szá­mítástechnikai alkatrészek for­galmazói. Fokozott ellenőrzésre számíthatnak a gépjármű-keres­kedelemmel, az információtech­nológiai szolgáltatással és az ál­lategészségügyi ellátással foglal­kozó vállalkozók is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents