Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-02 / 28. szám
2 2008. FEBRUÁR 2., SZOMBAT NOGRAD MEGYE Mátranovák: együttműködés a jövőért Az önkormányzat jól sáfárkodik közösségépítő önállóságával, él az összefogásban rejlő lehetőségekkel A ma közel 2000 lakost számláló, mátraaljai településre érkezve régi ismeretek tolulnak az „útonjáró” eszébe. Mátranovák a 19. század végétől bányaműveléséről, széncsaták hőseiről, a XX. század közepe táján életformaként művelt állattartásáról, marha- és juhtenyésztéséről, művészi színvonalra emelt kézművességéről, az 1970-es évektől a Ganz-Mávag gyáregységének külföldön is kelendő, mondhatnánk messze híres gyártmányairól volt leginkább ismert. A rendszerváltás után, mint az önállóságát népszavazással visszaszerzett község került be a köztudatba, napjainkban pedig már az átalakulás nehézségei között is elért eredményeivel, magas foglalkoztatási szintjével, közösség- formáló, -összetartó erejének sokszínű megjelenítésével, kulturális pezsgésével hívja fel magára a figyelmet. Múltból merítő mai mese Amit a jelenkor embere tudhat az egykori mátranováki kőszénbányászatról, az nem több - legalábbis jelen sorok írója esetében - minthogy egykor itt is folyt barnaszén-kitermelés, a bányatelepet a kisterenyei vasútállomással rendes nyomtávú iparvasúttal kötik össze. A bányamunkások részére lakásokat építenek, munkásotthont létesítenek, a bányákban folyamatosan és viszonylag gyors ütemben fejlesztik a technikát, növelik a kitermelést, ami sok bányász- és munkáscsalád biztos megélhetését garantálta. Viszont napokig mesélhetne erről a 70 éves, korához képest nagyon is fiatalos külsej ű Zsugya József, tősgyökeres helyi lakos, aki egykor maga is a nováki, ménkesi bányában dolgozott villanyszerelőként 1989. évi nyugdíjaz- ‘ tatásától kezdve foglalkozik szinte szívszerelmeként a bányászat hagyományainak őrzésével, emlékeinek feltárásával, gondozásával, bemutathatóságának biztosításával. Jó- W zsi bácsi a veze- \ ° tője - amo- h jMGraK lyan mindé- a nese is - a / község egyik lát-, ványossá- j gának, a mind nagyobb turistalátogatott ságot is élvező bányamúzeumnak és bányászéin lékháznak.- 1870-ben kezdődött a környéken a szénfeltárás. Mátra- novákon a „Dél I.”-et” 1913-ban nyitották meg, majd aztán évtizedeken át - a gyengülő szénminőség miatt - hol bezárták, hol kinyitották, a II világháború idején hadiüzemmé is nyilvánították. Közel 100 éven keresztül adott az itt lakóknak és családjaiknak kenyeret ez a bánya, hiszen csak 1972-ben zárták be véglegesen. A máról, mai munkámról szólva, nem kis nosztalgiával elmondhatom, hogy én minden évben összehívom a környéken élő volt bányászokat, folytatjuk az évekkel ezelőtt megkezdett munkát. Úgy értem, hogy, ha csak egy két métert is lehajtunk, de haladunk, már mintegy 20-25 méter mélyben vagyunk. A célunk, hogy igazi valójában tudjuk bemutatni a bánya egy részét a nagyközönség számára. Az eredetiség vonzóbb lehet, a bányászemlékháznak pedig már így is évente mintegy 2500-2800 látogatója is van, az ország minden részéből, főként Borsodból és NÉVJEGY A 47 éves Lövei László a gimnázium elvégzése után Gyöngyösön és Hevesen is dolgozott. 1985-ben Budapesten igazgatásszervezői diplomát szerzett. A katonáság után megnősült, 1989-91-ben az Országgyűlés Hivatalának Békés megyei irodavezetője volt. A gyulai önkormányzattól családi okok miatt visszakerült Bükkszenterzsébetre, ahol 11 évig jegyzősködött. Pályázat útján 2007 végétől Máranovák és Bárna körjegyzője. Két joghallgató lányát és édesanyját támogatja, szabad idejében horgászik, szereti a természetet. Budapestről. A közös munka után kis bográcsozás, borozgatás mellett elbeszélgetünk a múltról, emlékeket, élményeket idézünk fel, és persze a mai helyzetünk, itteni életünk is mindig terítékre kerül. A bevételt az emlékház fenntartására, az ehhez szükséges anyagok, eszközök beszerzésére fordítjuk. Jöjjenek át hozzánk, megmutatom értékeinket, van egy szép prospektusunk is, látogassanak meg bennünket, mesélek még maguknak. Köszönjük az invitálást, szívesen mennénk is, de újabb beszélgetőpartnerünket nem várakoztathatjuk, hiszen ő már a mai Mátranovák aktív, „hivatali” embere. Mozgó vonaton a körjegyző A mátranováki községházán - amint azt tudtuk is - az önkormányzati törvény szellemében, és az ésszerűség jegyében 2005. január 1-jén megalakított, közös körjegyzőség működik. Nemrégiben kinevezett vezetőjével, Lövei Lászlóval azonban csak most találkoztunk elő- szőr. Az 1960-ban született, tapasztalt szakembert most nem elsősorban a hivatali munkájáról faggattuk, bár az is szóba került természetesen. A községről, az itt élő emberekről, a saját és a település „közérzetéről” érdeklődtünk inkább. A jegyző úr településről alkotott véleménye azért lehet mértékadó és különösen figyelemre méltó, mert az ország több településén megfordult már, egyelőre még egy kicsit kívülről is látja a települést, van bőven összehasonlítási alapja.- A körjegyzőség gyakorlatilag egy kvázi igazgatásszervezési társulás, elsősorban racionális és gazdaságossági okokból, költségvetést kímélő megoldásként. A körjegyzőség központi hivatala itt van Mátranovákon, de Bárna község, 1200 lakosával, színes társadalmi életével ugyanolyan igazgatásszervezési feladat mint Novák, vagy bármely más település, természetesen semmiféle hátrány nem éri a körjegyzőség miatt. A körjegyző elmondta - többek között - hogy szolgálati lakásban lakik, a kedves szíves fogadtatás után viszonylag gyorsan beilleszkedett, úgy érzi be is fogadták. Az ismerkedés utáni alkalA bányászemlékház mazkodás kölcsönös érdek volt, ez sikerült is és mint hangsúlyozta, igazán nagyon jól érzi magát.- Nem szeretem azt mondani, hogy egy mozgó vonatra kellett fellépni, de így van. A település tele van dinamizmussal, hatalmas tenni akarással, erővel, tetszik az a kulturális pezsgés, amire itt találtam. Reggel fél héttől este fél hatig dolgozom, nem azért, mert gondok vannak a hivatalban, hanem azért, mert sok a megismerendő dolog, leköt a helyi közeg, e nagyszerű közösség színessége, változatossága. Az a benyomásom, hogy felelős emberek élnek és dolgoznak a településen - noha van tapasztalatom, nem szoktam elszállni a dolgoktól, és ez nagyon tetszik, miként a természeti környezet is. Új nekem, hogy egy 2000 lélekszámú kis faluban önálló színjátszó kör működik, iparművészek alkotnak, az iskolában szakkörök tevékenykednek, az itt élő emberek tenni, dolgozni akarnak és mivel vannak munkahelyek, tudnak is. Csak azt mondhatom, hogy én erre az összefogásban is megmutatkozó mozgásra, szellemiségre és kitűnő közösségre nyitott vagyok és leszek a jövőben is. Közösséget épít, községet szépít Együtt Mátranovákért Egyesület néven alakult meg 2002 májusában az a helyi csoport, amely zászlajára tűzte, hogy minden jóérzésű mátranováki lakost megszólít, aki környezetének, lakóhelyének szebbítéséért, igényeinek megfelelő alakításért javaslataival, fizikai munkájával, erkölcsi támogatásával, lehetőségeihez mérten anyagi juttatásával hozzá kíván járulni a község fel- emelkedéséhez. Ezt már Tolják Gusztávtól, a civil szervezet egyik reprezentánsától tudtuk meg, miként az alábbiakat is.- Én az egyik alapító tagja vagyok az egyesületnek, az elnöke Kadlicsek Ferenc, a SINUSKER Kft. ügyvezető igazgatója, ami egyben jól szimbolizálja azt is, hogy kitűnő a kapcsolat az önkormányzat, a lakosság és a helyi munkáltatók között. 2000 elején nagyon sok egyesület alakult, amelyek egy része - ha nem is kimondottan - de kötődött a politikához. Mi itt helyben nem akartunk és nem is fogunk az országos politikában résztvevőkhöz hasonlóan veszekedni, kiabálni egymásra. Mi nem politizálni akartunk, mi a kezdetektől a lakosság tenni akarására számítunk és építünk. Az egyesület megalakulásától kezdve a helyi gondok és problémák megoldására keresi a választ, minél több helyi lakos bevonásával a legjobb megoldásokat, amit aztán az önkormányzat figyelmébe is ajánl. Nem kifejezetten karitatív a tevékenységünk, de támogatunk minden rászorulót, ahogy csak tudunk. Úgy látjuk és tapasztaljuk, hogy van tenni akarás, a helyi közügyekért, a falu építéséért, felemeléséért, ha jól szólítjuk meg a falu közösségét, az itt élő embereket Az a kifejezett szándékunk, hogy a napjainkban nem kis anyagi gondokkal küszködő közintézmények, az ott dolgozó emberek érezzék a törődést, a tenni akarást, a támogatást a hátuk mögött. Hogy kellemes környezetben, jókedvvel oktassák, neveljék gyermekeinket, foglalkozzanak a problémájukkal, a hozzájuk forduló polgárokkal. Ezt segítjük elő színes és változatos programjainkkal, ünnepségeket, megemlékezéseket - augusztus 20-án, október 23-án, vallási ünnepek idején, adventkor és számos más alkalommal - szervező és támogató tevékenységünkkel, amelyeket itt felsorolni sem tudok. Úgy gondolom, hogy jó úton járunk, a lakosság és az önkormányzat megelégedésére is végezzük faluformáló, építő-szépí- tő munkánkat. Eredményes együttműködés Mátranovák egész Nógrád megyében ritkaságszámba menő sajátja a helyben foglalkoztatás magas színvonala, ami elsősorban a településen gyökeret vert két külföldi érdekeltsésága által is elismert működésével. Mint Földi Gyula elmondta, ő a 2006. évi választáskor nem elsősorban a választásokat akarta megnyerni, hanem a lakosságot, s most polgármesterként, alig több mint egy évvel a megvalósult összefogásra, az eredményes együttműködésre a legbüszkébb. Polgármesterként még jobban tudja értékelni tevékenységüket, amit a testülettel együtt nagyra becsül és lehetőségei szerint el is ismer. Amint történt is ez a közelmúltban. Az önkormányzat testületé nevében a polgármester nyugállományba vonulása alkalmából Mátranovák községért emlékplakettel tüntette ki Jankovits Gábor urat, a Bombardier Transportation Hungary Kft. mátranováki gyárának volt termelési igazgatóját, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a gyáregység itteni megmaradásában, hiszen új utakat keresve és találva vállalt részt a munkahelyek megőrzésében. Elismerésben részesült Ferdinand Kewal úr, a németországi Siegene cég munkatársa, akinek magas színvonalú szakmai előkészítő munkája egyáltalán lehetővé tette a Bombardier Kft. mátranováki letelepülését és beüzemelését. A bányászemlékház gondozásáért végzett munkáját ismerte el a testület Zsugya Józsefnek, miként a közösségépítő és faluszépítő tevékenységét az Együtt Mátranovákért Egyesületnek. gű cég, a Bombardier Transportation Hungary Kft., valamint a SINUSKER Kft. érdeme, amelyekkel kölcsönös előnyökön nyugvó, kitűnő kapcsolatot alakított ki az önkormányzat. Ezzel és emellett is régi álma valósult meg Földi Gyula polgármesternek a faluszépítő, közösségépítő - általa már az ’90-es évek elejétől, később önkormányzati képviselőként is - kezdeményezett, szorgalmazott civil szervezetek létrejöttével, és a falu lakosBeszélgetésünk végén Földi Gyula , polgármester annak a meggyőződésének adott hangot, miszerint fontosnak tartja, hogy az önkormányzat a község fejlődését elősegítő további széles körű összefogással, alkotó együttműködéssel erősítse imázsát, jó hírnevét, amelyben számít a sajtó támogatására is.- Rajtunk nem múlik - mondtuk és köszöntök a beszélgetést! Dr. Baráthi Ottó - id. Sipos Antal