Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-26 / 22. szám

2 2008. JANUAR 26., SZOMBAT AGRARIUM Összhangban az állattartás és a környezet Ki gondolná, hogy az 1900. évi mezőgazdasági összeíráskor Nóg- rádban közel 240 ezer juhot számláltak a 93 ezer kataszteri hold legelőterületen. A rendkívüli juhsűrűséget a XIX. század végén a felfokozott finomgyapjú iránti feldolgozóipari igények indukál­ták. Ez utal arra is, hogy kedvező közgazdasági környezet, megfe­lelő piaci kereslet, tisztességes haszon esetén a nógrádi juhállo­mány - mai 16 ezres létszáma - jelentősen növelhető. Hogy me­lyek a prosperitás kritériumai, arról (és még sok másról is) Földi Gyulával, a Palóc Juhászok Szövetkezet elnökével beszélgettünk. Dr. Baráthi Ottó, id. Sipos Antal A szakember elöljáróban elmondta, az 1980-as évekig a mezőgazdasági üze­mek kezelésében lévő 40 ezer hektár le­gelő, illetve gyepterületen 42 ezer szá­mosállatot tartottak nyilván a megyé­ben. A szakmai követelményeknek való megfelelőség, a gyorshizlalási technoló­gia következtében a vágóbárány piacve­zető szerepet töltött be, ám a körülmé­nyek azóta jelentősen megváltoztak.- A szervezett nagyüzemi juhásza- tok és a kapcsolódó integrációk meg­szűntek, felaprózódott a tulajdonosi szerkezet, a juhtenyésztő gazdatársa­dalom differenciálódott. Egy részük ma­gával hozta a jól bevált üzemi technoló­giát, szakértelmet, a tapasztalatot. Te­nyészeteikben nem ritka a 150 százalé­kot meghaladó bárányszaporulat. A juh tartók másik hányada „kényszervál­lalkozó”, eredményeik, alig érik el a 100 százalékos szaporulatot. A harmadik csoport az új vállalkozók, jelentősebb földterülettel, nagyobb, vagy dinamiku­san növekvő juhállománnyal. Többsé­güknek korábban köze sem volt az agráriumhoz. A „tandíj megfizetése” után igyekeznek a bevált módszereket hasznosítani. A „kicsik” 1-50 darabos állománnyal bírnak. Jelentős részük mérést is. A szövetkezetei 45 alapító tag hozta létre, jelenleg már 100 fölött van a számuk. Működésünk céljai között szerepel(t) a technikai háttér biztosítá­sa, a költségcsökkentő gazdálkodás el­sajátíttatása, a termelői árak stabilizá­lása, a takarmányozás optimális szint­jének kialakítása, a termelés megszer­vezésével az áruink hozzáigazítása a nem, vagy alig rendelkezik földtulaj­donnal, tartásra alkalmas épülettel, esz­közökkel. Többségük tőkehiány miatt nem tud gazdaságos üzemméretet ki­alakítani. A juhtartók 50 százalékát te­szik ki, ezért számolni kell velük, noha vágóbárány-részesedésük alig haladja meg a 20 százalékot. Földi Gyula hangsúlyozta, a juhága­zat elveszítette jövedelemtermelő ké­pességét. A költségvetési támogatás ép­pen, hogy elégséges a megnőtt admi­nisztratív költségteher kiegyenlítésére. A termelők ott próbálnak költséget megtakarítani, ahol tudnak, sajnos gya­korta a gyorshizlalású pecsenyebárány előállításához szükséges tápon. A jöve­delemhiány és a megosztottság mellett jelentős negatív hatása van még a juhá­szok információhiányának. Kevés idő jut a tapasztalatcserére, tanulásra, az új ismeretek befogadására.- A hiányosságok kiküszöbölésére kez­deményezte és „hozta össze” a Palóc Ju­hászok Szövetkezetei? Bemutatná a tár­sulást?- Igen, de szívesebben használom a termelői csoport kifejezést. A szövetke­zet „csak” cégforma, amit 2003. május 28-án jegyeztek be, a termelői csoport már előzőleg megkapta az ideiglenes, majd 2004-ben a végleges állami elis­- A szövetkezet fő tevékenysége a ta­gok által termelt mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása és értékesítése: az élőállat-nagykereskedelem. Valameny- nyi célkitűzésünk teljesítésében jelen­tős előrelépésről számolhatok be, töb­bek között nőtt a juhállományunk és az árbevételünk is, de korántsem va­gyunk elégedettek. Jelentős tartaléka­WBKM ___ Rac ka juhok kereslethez, a kínálati oldal koncentrá­ciója a jobb forgalmazási pozíciók el­éréséhez. Célunk továbbá, hogy meg­határozzuk a minőségjavításának mód­szereit, termékstruktúránkkal a tájegy­ségre jellemző, kiváló minőségű piacké­pes juhágazati termékeket állítsunk elő és forgalmazzunk. Ösztönözzük tagja­inkat a környezetkímélő termeléstech­nológiai és tenyésztési módszerek, va­lamint hulladékfelhasználási eljárások alkalmazására, különösen a víz, a talaj és a táj minőségének védelmére, a bio­lógiai sokszínűség megóvására.- Mi a fő tevékenységi körük és ho­gyan teljesítették célkitűzéseiket? ink vannak a korszerű juhászat köve­telményeinek betartásában, a szapo­rulat növelésében és a hizlalási mód­szerek javításában.- Kifejtené utóbbiak egyikét-másikát, konkrétabban is?- A jelenlegi értékesítési módszerek még kívánnivalót hagynak maguk után. Ahhoz, hogy jelentősebb javulást érjünk el ezen a területen, biztosíta­nunk kell a tárolásához, előkészítésé­hez és az értékesítéséhez a technikai hátteret, a közösen beszerzett takarmá­nyok, tápok, tenyészállatok és egyéb eszközök biztonságos elhelyezését, azok időbeni kijuttatást tagjainkhoz. A fajta és a tenyésztési eljárások kiválasz­tásánál elengedhetetlen az adottsága­inkhoz illeszkedő fajta, technológia és hasznosítási irány meghatározása, fi­gyelemmel a piaci igényekre, a környe­zeti állapot megőrzésére. Stratégiánkat kidolgoztuk a termelői csoport „Elisme­rési terv”-ében, ami országos figyelmet kapott. Földi Gyula beszélt filozófiájukról, a megvalósítás lehetséges módjairól, esz­közeiről. Hivatkozott az ősi mondásra: „Juhot csak onnan hozzál, ahonnan a víz folyik, és ne onnan, ahová folyik.” Mint mondta, megfogadták ezt, és e „fi­lozófia” szellemében állították össze a termelői csoport tenyésztési program­ját, a legkorszerűbb követelmények mentén forgalmazási és egyéb stratégi­ájukat. Mindezek megvalósítása érde­kében arra figyelmeztetett, hogy a leg­fontosabb a termelői fegyelem, a takar­mányozási technológia magas szintű is­merete és a szerződéses fegyelem betar­tása. NÉVJEGY A 48 éves Földi Gyula mátranováki lakos, felesége pedagógus, két nagyfiúk egyetemista és középiskolás. A kitűnő agrárszakember korábban elsősorban ős­termelő juhászként volt ismert, a szövetkezet megalakulásától annak elnökeként is öregbíti a nógrádi juhászok hírnevét. A lokálpatrióta, a helyi közösségért mindig tenni kész szakembert a 2006. évi önkormányzati választásokon Mátranovák lakosai a község polgármesterévé választották. ISO 14001 környezetirányítási rendszer A környezetkárosító hatások egyre erőteljesebb társadalmi válaszreakciókat váltanak ki, melyek nem ritkán jogi, politi­kai, hatósági, állampolgári tilta­kozás különböző formáiban nyilvánulnak meg. A társada­lom növekvő környezettudatos­sága, a szigorodó környezetvé­delmi előírások, az emelkedő energiaárak arra késztetik a vál­lalkozásokat, hogy eddigi tevé­kenységüket átértékeljék, a ko­rábbinál hatékonyabb környeze­ti menedzsment rendszert hoz­zanak létre. Ennek egyik eszkö­ze az ISO 14001 környezet- irányítási rendszer. A környezetközpontú vállalat- irányítás olyan rendszert jelent, amelynek legfontosabb jellem­zői a rendszerszerűség, az átte­kinthetőség és a szakszerűség. A rendszer megléte nem csak tendereken jelent versenyelőnyt, hanem a környezetvédelmi ha­tóság szemében is. Az ISO 14001 szabvány bevezetésével a követ­kező kedvező hatások érhetők el:- a vevők és a hatóságok ked­vezőbben ítélik meg a tanúsított céget,- a jövőben több tender és jog­szabály írja majd elő a tanúsít­vány meglétét,- a rendszer bevezetése által csökken az anyag és energiafel­használás, a szennyezőanyag ki­bocsátás, a hulladék és a környe­zeti kockázat,- javul a cég társadalmi, kö­zösségi és piaci megítélése, bel­földi és exportpiacok válnak megszerezhetővé, megtartható- vá és folyamatosan bővíthetővé. Forrás: www.agraroldal.hu Állattenyésztés Nógrádban: nehéz a helyzet Nógrád megyében a novem­beri esők hatására megújultak a legelők. A húsmarha- és juh­tartó gazdák a fagyok bekö- szöntéig legeltették az állomá­nyokat - olvasható a Nógrád Megyei MGSZH 2007. decem­beri jelentésében. SZARVASMARHA-ÁGAZAT. A húsmarhatartók az év végére ér­tékesítették a növendék állatok egy részét. Sok gazda szerint 2007 volt az utóbbi öt évben a legnehezebb, elsősorban a felvá­sárlási árak zuhanása miatt. Pél­dául a tenyésznövendék üsző ára átlagosan mintegy 15, a 200-250 kg súlyú növendék bika ára 20, a tejé még jobban csökkent. A húshasznú vágómarha jelentős része a gazdáknál maradt: a vá­góüszőt már az ősz folyamán nem lehetett eladni, a bikabor­jak 20-30 százalékát kénytele­nek átteleltetni a gazdák. A ko­rábbi évek fajtapolitikája és a belföldi fogyasztási szokások visszavetik az ágazat fejlődését. A húshasznú szarvasmarha pro­duktuma, a borjú 80-90 száza­lékban exportra kerül. A főim­portőrök Olaszország, Szlovákia, Horvátország, Görögország. A tej felvásárlási ára 92-94 Ft+áfa li­terenként. A tejipar 2008. évtől gően 350-420 Ft/kg. A hízott mangalica ára: 450-480 F(/kg. juhászat. A juhtartó gazdákat újabb nagy csalódás érte a kará­csony előtti tejes- és pecsenyebá­rány értékesítése során. Az utóbbi öt év legalacsonyabb felvásárlási árai az alábbiak szerint alakultak: sultak, akik döntő többsége be­küldte a vadgazdálkodási pályá­zati támogatások elszámolását. Ezek teljesítésigazolása megtör­tént. További ügyintézés az FVM természeti erőforrások főosztá­lyán történik. A jogosultak fo­lyamatosan fizetik be a 2007- 2008. évi vadvédelmi hozzájáru­Export bárány 2006. 2007. 2007. /súlykategória/ év november december 13-16 kg 880-910 900-930 710-730 16-20 kg 720-760 750-780 680-700 Selejt anya 290-390 240-400 200-320 500 liter alatti mennyiséget nem vesz át Ezzel a kistermelők kilá­tástalan helyzetbe kerülnek. sertéságazat. A december­ben megindult házi disznóvágá­soknak köszönhetően megnőtt a vágósertések iránti kereslet. Az ár fajtától és vágósúlytól füg­Egyre több gazda - főként a kistermelő - foglalkozik az állo­mány felszámolásának gondola­tával. vadászat. A külföldi bérvadá­szok részére december hónap­ban 113 db havi vadászati enge­délyt váltottak a vadászatra jogo­lás első felét. Többen kérték az éves vadgazdálkodási terv mó­dosítását. A hajtóvadászatok el­lenőrzése több jogosultnál is megtörtént, miként a hivatásos vadászok ellenőrzése is folytató­dott. Több vadászatra jogosult kérte a hajtóvadászatok ütem­tervének módosítását Interneten az AIR Az Agrár-környezetgazdálkodási információs rendszer (AIR) portál célja a gazdálkodók és szaktanácsadók folyamatos és naprakész infor­mációkkal történő tájékoztatása, valamint a pályázáshoz, a támogatá­si rendszerben való eligazodáshoz, a fejlesztésekhez segítséget adó szakmai háttér-tudásanyag széles körű biztosítása. Tudásbázisa aktu­ális szakmai hírek, események, cikkek, tanulmányok, kiadványok ren­dezett, karbantartott és aktualizált közzétételén alapszik. A honlap to­vábbi célja az internetes adatszolgáltatásra való felkészítés (gazdálko­dási naplók, nitrátérzékeny területeken gazdálkodók adatlapjainak elektronikus úton történő befogadása), az agrár-környezetgazdálkodás­sal összefüggő adatokról való tájékoztatás, illetve ezekkel kapcsolatos tematikus térképek publikálása, és nem utolsó sorban mezőgazdasági szempontú előrejelzések közzététele. A honlap - amit a Mezőgazdasá­gi Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkömyezet- védelmi Igazgatóság üzemeltet - a http//air.gov.hu címen érhető el. Agrar-környezetgazdálkodási Információs Rendszer ******* ?-. *■-* k,*V*4é****** »' Egtjf'i >*»*>*»*. »AIR KnnUf.)An ggn f***A»Á« »l*trálw-JÓWi»fvy Ivnlhfhit 1 M *3'*' t**!*«*» ÍStíífea. »A***«*. *8vént'- T*!»)•. *i AljnítkdvhyM**- ■>»<;■*fc>li ***»ití«* kill» WÉ* t*¥*k**>irt*4*T f*ly«*W* f***í*Áis* »*«***•< * *aW*-»*ey»*»*. K***** K***«j*4ini **tJ*V*. hv-v*l 4 *W«»*»4*ií* CMÁ * hí mf.pui.iíjfv*«------­pͧ ÚJDONSÁGUK A CAZDÁIKOOÁSI NARtÚKlU A MU 'THI ti ***Ml*l*t*6‘ii «»rtJ-JS»»*»** •» * »t**Á*iMt*n***i l**v*<f*«é**A UiBAlVSKO'iló *s AH****”, iS«*»* * Adatbejelentési kötelezettség az állatalapú támogatásokhoz 2008. január 1-jétől lépnek ha­tályba a tartási helyek, a tenyé­szetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilván­tartási rendszeréről szóló 119/2007 (X. 18.) FVM-rendelet előírásai, melyek az állatalapú támogatásokat igénybe venni kí­vánó állattartók részére kötele­zettségeket is tartalmaznak. A jogszabály és egyéb tudnivalók az AIR megújult honlapján talál­hatók. Reformálandó az agrárpolitika Finanszírozhatatlan, átlátha­tatlan és fenntarthatatlan az Eu­rópai Unió közös agrárpolitiká­ja, ezért azt gyökeresen át kell alakítani - mondta pénteken Tabajdi Csaba, aki az európai és a magyar agrárium jövőjéről szó­ló stratégiai tervezés érdekében magyar agrárakadémia létreho­zását javasolta. Az MSZP európai parlamenti képviselőinek vezetője hangsú­lyozta: a közös agrárpolitika re­formja elkerülhetetlen. Tabajdi Csaba kitért arra, ez magyar ér­dek is, hiszen az egészséges ha­zai agrárszerkezethez is szüksé­ges az európai agrárpolitika re­formja. Hozzátette: annak érde­kében, hogy elkezdődjék Ma­gyarországon az erről szóló szakmai vita, pártoktól függet­len új intézmény, a magyar aAg- rárakadémia létrehozását java­solta. E fórumot 2008. április 11 - 12-én, a Hajdú-Bihar megyei Nádudvaron rendezik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents