Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-12 / 10. szám

2 2008. JANUÁR 12., SZOMBAT AGRÁRIUM Adószámváltozások őstermelőknek A mezőgazdasági őstermelőknek is szükségük van adószámra január elsejétől A 2008. évi áfatörvény-vál- tozás számos tisztázatlan kérdést vetett fel a mező- gazdasági termelők, külö­nösen az őstermelők köré­ben. Borenszki Ervint, az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának tagját kérdeztük e témakörben. Szabó A.- Kell- e adószámot váltania a mezőgazdasági termelőknek?- Mivel az üzletszerűen, rend­szeresen folytatott, az áfatörvény fogalmai szerinti mezőgazdasági tevékenység végzése is kimeríti a gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az érintett termelők is köte­lesek magukat a 2008. január 1-jé- től kezdődő Időszakban adóalany­ként regisztráltatni, ami egyúttal az adószám megállapításának kö­telezettségét is maga után vonja. Az említett időponttól kezdődően a termelők a belföldi vagy külföl­di adóalanynak minősülő felvásár­lóknak végzett mezőgazdasági te­vékenységük tekintetében kom­penzációs felár érvényesítésére csak akkor lesznek jogosultak, ha adószámmal rendelkeznek. Ha azonban valaki alapvetően saját, illetve családi szükségletei kielégí­tésére termel mezőgazdasági ter­méket, de termeléséből feleslege keletkezik, s ezt a felesleget alkal­mi, eseti jelleggel értékesíti a pia­con, akkor e tevékenysége nem alapozza meg az adóalanyiságot, tehát adószámot sem kell kiválta­nia és bizonylatot sem kell kiállí­tania. Ehhez azonban egy, csak er­re a tevékenységre jogosító őster­melői igazolványt kell kiváltani, melyre maximum egy hektár ter­mőfölddel vagy 0,3 hektár szőlő-, gyümölcsterülettel rendelkező ős­termelők jogosultak. Az erről szó­ló kormányrendelet január végéig jelenik meg.- Meddig kell kiváltani az adó­számot?- Annak, aki kompenzációs fel­árat kíván érvényesíteni, az adó­számot a felvásárlónak történő el­ső értékesítésig ki kell váltania. Ha valaki nem felvásárlónak érté­kesít, és bevétele nem haladja meg az ötmillió forintot, célszerű alanyi adómentességet választa­ni. Ez esetben az adószámot 2008. január 15-ig kell kiváltania és az alanyi adómentesség választásá­ról is eddig az időpontig kell nyi­latkoznia. Ha ezt elhalasztja, iga­zolási kérelmet terjeszthet elő az adóhatóságnak, mely az összes körülményt mérlegelve adhatja ki az adószámot.- Választható-e kompenzációs felár, ha valaki termőföldet vagy ingatlant ad bérbe?- Az áfáról szóló 2007. évi tör­vény speciális, a mögöttes ágaza­ti előírásoktól eltérő fogalmat ad a mezőgazdasági tevékenységre. Ha a termelőnek ezen áfatörvény sze­rinti mezőgazdasági tevékenysé­géből származó bevétele több mint az ezen kívüli egyéb, adóala­nyiságot eredményező tevékeny­ségéből (például termőföld bérbe­adásából) származó bevétele, ak­kor nincs akadálya a mezőgazda- sági termékek, szolgáltatások ér­tékesítése vonatkozásában a kompenzációs felár alkalmazásá­nak. Ha mezőgazdasági tevékeny­ségének bevétele nem több mint az említett gazdasági tevékenysé­géből származó bevétele, de ez utóbbi nem haladja meg az ötmil­lió forintot, akkor szintén alkal­mazható a kompenzációs felár.- Választható-e kompenzációs felár, ha valakinek a munkavi­szonyban folytatott tevékenységé­ből több bevétele származik, mint a mezőgazdasági tevékenységéből?- A munkaviszony keretében végzett tevékenység az áfa rend­szerében nem minősül gazdasági tevékenységnek, így adóalanyisá­got sem eredményez. Az említett tevékenységből származó bevétel nagysága a kompenzációs felár szempontjából nem bír jelentő­séggel, annak alkalmazását sem­milyen módon nem befolyásolja. Jó fejlettségű a vetésállomány Nógrádban Az őszi betakarítási és veté­si munkák december hónap közepére gyakorlatilag befe­jeződtek. A csapadékeloszlás néhány térségben hátráltatta a munkát, különösen a kuko­rica betakarítását. Gabonafé­lékből a tervezett mértékben került a földbe a mag. Az őszi­ek vetésterülete évek óta ki­egyenlített. Az utóbbi két év­ben tapasztalható jelentősebb átrendeződés főként az őszi káposztarepce javára, amely­nek vetésterülete két és fél­szeresére nőtt. A december elején elvégzett állapotminő­sítések alapján igen kedvező a kép a vetésállomány állapo­táról, amelynek közel három­negyede jó fejlettségű, kellő­en megerősödve megy a tél­be. Ez az optimális, időbeni vetésnek és a jó magágyké­szítésnek, s nem utolsósor­ban az októbertől lehullott 110-160 mm csapadéknak köszönhető. Az őszi betakarí- tású növények termése mag­tárba került. Egyedül a kuko­ricából maradt néhány 100 ha betakarítanivaló. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH Eredményesen dolgoztak falugazdászaink A Nógrád megyei falugaz­dász-hálózat 21 fős létszámá­ból 1 fő vezető, 2 fő ügyfél­szolgálati, 18 fő pedig falugaz­dász munkakörbeh látja el fontos feladatát. Figyelemre méltó, hogy valamennyi falu­gazdász jól képzett, mind­egyikük rendelkezik főisko­lai vagy egyetemi végzettség­gel, sőt 6-an másoddiplomá­val is. 20 falugazdásznak van közigazgatási alap- és szak­vizsgája is. Közülük a legfia­talabb 30, a legidősebb 60 éves. A falugazdászok körze­tenkénti létszáma (zárójelben az átlagéletkoruk) a követke­ző: Salgótarján 5 fő (52,6 év), Pásztó 3 fő (56,6 év), Szécsény 3 fő (39,0 év), Ba­lassagyarmat 4 fő (50 év), Rétság 4 fő (42,2 év). Az Nógrád Megyei MGSZH főigazgatójának ér­tékelése szerint a létszámá­ban lecsökkent falugazdász hálózat 2007. évben a nehéz körülmények között is jól helytállt, és eredményesen végezte felelősségteljes szak­mai munkáját. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH Páltelek Kft.: gyümölcsfajta-összetételük modern és piacképes Az elmúlt év decemberében lapunk két mezőgazdasági mellékle­tében is tájékozódhattak olvasóink a palotási Páltelek Kft. tevé­kenységéről. Mint azt - többek között - megírtuk, a menedzsment 2005 második felében úgy döntött, hogy a szarvasmarhatelep fel­számolásával az alaptevékenység fejlesztésére koncentrál, és eh­hez kapcsolódóan a kertészetet futtatja fel. Hogy ez az elképzelés hogyan valósult meg, milyen eredményei és esetleges problémái mutatkoznak, arról az alábbiakban a gyümölcságazat vezetőjével, Meggyes Attilával készült interjúnkból kaphatnak olvasóink újabb információkat. Dr. Baráthi Ottó - id. Sípos A.- A Páltelek Kft. megalakulásától, az­az 2000. évtől kezdve foglalkozik gyü­mölcstermesztéssel, jelenleg 145 hek­tár - erős dróthálóval körülkerített - földterületen. A gyümölcsös nagyobb részben, 65 hektáron alma, 40 hektá­ron meggy, 30 hektáron szilva és 10 hektáron kajszibarack. Az almagyümölcsösünk fő jellemző­je az öntözött terület, az intenzív ültet­vény és a sajátos fajtaösszetétel. Utób­biban meghatározó a jonagold és a gá­la, amely nyárvégi, kora őszi fajta, jelen­leg a legelterjedtebb az egész ország­ban. Van egy kevés golden, és a már rezisztensebb - japán golden típusú - mutsu fajtánk és még idared is. Fokoza­tosan kiszorul a jonatán, a starking pe­dig már nincs is az ültetvényben. Az évek óta tudatosan kialakított fajtaszor­timentünk a növényvédelmi technoló­gia szempontjából modern, a kereslet oldaláról pedig - mivel minden fajtánk kedvelt étkezési alma - piacképes is.- Az almájuk finom és ízes. Belekóstol­hatunk a többi gyümölcsükbe is?- A másik gyümölcs(ös)ünk a meggy - fő fajtája az érdi bőtermő - amely gé­pi és kézi művelésre, szállításra is kivá­lóan alkalmas, friss fogyasztásra és ipa­ri feldolgozásra is megfelelő. Örömünk­re szolgál, hogy mind a 40 hektár meggyültetvényünk már termő. Ugyan­akkor a további gyümölcsöseink, így a szilva és a kajszibarack, 2006. évi tele­pítésű, „fiatal”, tehát még nem termő ül­tetvény. Ezeknél a korona kialakítása, és egyéb termőre fordulás előtti munká­latok vannak folyamatban. A fajtaössze­tétel a szilva esetében olyan, hogy az al­kalmas lehet étkezési és ipari felhasz­nálásra is. Keresett a piacon a legko­rábbi csacsanszka-lepotica, miként a Stanley is. Jól ismert a lekvárnak, befőtt­nek legalkalmasabb besztercei fajta. A kajszibarackról itt csak annyit monda­nék, hogy az elsősorban ipari céloknak felelhet meg.- Nyereséges ma a gyümölcstermesz­tés? Es mi várható perspektívában?- Jövedelmező az ágazat, azzal együtt, hogy a termelői, illetve a felvásárlási árat a bolti/üzleti eladási árak lényegesen - nemritkán többszörösen - meghaladják. Tehát az igazi haszon a forgalmazónál és/vagy a kereskedőnél mutatkozik, nem a termelőnél. Szerintem a közeljö­vőben sem várható lényeges változás: az ipari alma felvásárlási ára jövőre is ma­rad 50 forint/kilogramm, a piaci étkezé­si alma ára 100-120 forint/kilogramm, és az európai uniós árak kialakításánál- a raktárkészletek várható kimerülésé­vel - a mi gyümölcsáraink is könnyeb­ben beilleszthetőek lesznek. Versenyké­pességünk javítása érdekében is át kell tekinteni és perspektívában kell megha­tározni fajtaszerkezetünket, figyelemmel az EU normarendszerére, a piaci igények várható alakulására.- Mondják, a magyar gyümölcsök kü­lönbek sok más országbelinél. Ez a minő­ségbeli különbség számít még egyáltalán valahol?- Manapság a piac a minőségre nem sokat ad. Az elsősorban a mi hiúságunk maradványa, miszerint például a sárga paprika a minőségi, miközben minden­ki a pirosat vásárolja. Ebből az életér­zésből ki lehetett hozni egyes hun- garikumokat, mint például a jonatán al­ma különböző változatait, vagy a besz­tercei szilvát, de ma már nem csak a mi­nőség szempontjai érvényesülnek a piacon. Jó példa erre, hogy az áruház­láncokon keresztül bekerül az országba- akár világ túlsó feléről is - mindenfé­le minőséget nélkülöző árucikk, amire aztán - az alacsony ár miatt - van ke­reslet is. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar gyümölcs - így köztük a palotási is - a jó mikroklíma miatt olyan különleges íz- és zamatanyaggal, ma­gas vitamintartalommal bír, amely mi­att az eddiginél sokkal nagyobb piacvé­delmet érdemelne.- Kik a felvásárlóik, beszélne a part­nerkapcsolataikról?- A gyümölcsértékesítés az elmúlt egy évben - eredetileg is elsősorban a helyi ellátást, a „belső piacot” szolgálva- döntően Palotás térségében realizáló­dott, kivéve talán az ipari almát. Eddig előre szerződött gyümölcsfelvásárlója- tudomásom szerint - nem volt a gaz­daságnak. Gondolkodunk azon, hogy ez évben felvegyük a kapcsolatot valame­lyik tsz-szel, vagy egy komoly gyü­mölcsfeldolgozó társasággal. Szeret­nénk mielőbb megalapozni valamelyik minőségbiztosítási tanúsítvány meg­szerzését, aminek birtokában javulhat­nak esélyeink pályázati tevékenysé­günkben és minden üzleti kapcsola­tunkban. Az elmúlt évben nagy lépést tettünk partnerkapcsolataink bővítése terén, hiszen az ország minden részé­ből voltak látogatóink a kertünkben, akik érdeklődve figyelték a gyümöl­csösben végzett munkánkat is.- Végezetük mit tanácsol a kerttel, gyü­mölcsössel rendelkező olvasóinknak, mi­lyen munkákat érdemes elkezdeni és azonnal vagy rövidesen elvégezni?- Érdemes elkezdeni a talajlakó kár­tevők (pockok, egerek) elleni védeke­zést, biztosítani a vadvédelmet (nyulak, őzek ellen). Hozzá lehet fogni az alma­fák metszéséhez, amennyiben legalább plusz hat fok van. Nem kell elsietni, de március 15-ig ajánlatos befejezni min­den metszési munkát! A tavaszi rügy- fakadás előtt jön el az ideje a lemosó permetezésnek, amihez gombaölő szer mindenképpen ajánlható. Fontos a tava­szi tápanyagpótlás, ám a tápanyag-ellá­tottság szintjét növényenként érdemes vizsgálni, mert a tápanyagigény nagyon különböző lehet. Egész évre ajánlom: kertjeikben, gyümölcsöseikben a kü­lönböző technológiai munkákat - a fen­tebb említetteken kívül például a beta­karítást is - mindig azonos vagy közel azonos időben/időszakban, nagy körül­tekintéssel és gondossággal végezzék el! A növényvédelemhez alkalmas sze­rekhez - amelyeket itt név szerint nem sorolhatok fel - javasolom a kedves ol­vasónak, hogy forduljon szakemberhez, vagy figyelje a reklámokat. NÉVJEGY A 60 éves Meggyes Attila az 1972-ben megszerzett általános kertészmérnöki diplomájával a „zsebében” évtizedeken át a speciálisan zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó Csányi Állami Gazdaságban dolgozott. Szakmai tudását, gya­korlati ismereteit és gazdag tapasztalatait egy éve - megke­resésre - a Pálteleki Kft. gyümölcságazat vezetőjeként kama­toztatja. Családos ember, feleségével együtt büszke 28 és 30 éves szakember fiukra. Munkája egyben a hobbija is: otthon is kertészke­dik, és szívesen olvas.

Next

/
Thumbnails
Contents