Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-20 / 246. szám

2007. OKTÓBER 20., SZOMBAT 7 AGRÁRIUM Az alacsony kamarai tagsági arany következményei Folytatjuk megkezdett beszélgetésünket - amelynek . első részét két héttel ezelőtti lapszámunkban közöl- TÁJÉKOZTATÓ tűk - Holman Józseffel, a Nógrád Megyei Agrárka­mara elnökével. az őszi mezőgazdasági munkák állásáról Szántóföldi növénytermesztés A lehullott csapadéknak köszönhetően a talajállapotok jók. A talaj-előkészítési munkák felgyorsultak, jó minőségűek. A talaj fel­ső 20 cm-es rétege elegendő nedvességet tartalmaz, mélyszántás­kor száraz rögöket fordít az eke. Az őszi munkák állását az aláb­bi két táblázat mutatja: Vetési é* talaj-előkészít éíi munkák Megnevezi« Vetési szándék (hektár) Telj eaites hektár 0.-0 Őszi káposztarepce 6695 5994 89.5 Őszi arpa 700 120 17.1 Őszi búza 1(5037 160 0.01 Rozs 420 80 19.0 Tnncalc 2623 656 25,0 Magágy-készítés ősziek alá 26431 14010 53.0 Őszi mélyszántás 18739 2092 11.1 Ö*zi betakarítí'wi munkák állása ŐMZM bcrfnkanfan<tó terület (hektár) Uelukaiiiott terület Termésátln g (kg/lia) Összes termés (tonna) hektár 3» Napraforgó (Összes) 7032 203 0 28.8 1950 3972 Szója 38 28 73.6 1920 53.76 Kukorica (szemes) »806 103 2.1 3220 331.66 burgonya 329 329 100.0 139 20 4580 Cukorrépa 0 0­0 o A kedvező időjárás hatására a talajmunkák és az őszi betaka­rítási munkák a felgyorsultak. Az őszi káposztarepcét a tavalyé | nál nagyobb területen vetik. A jó minőségű magágyba augusztus [ végén elvetett repcék már szépen sorolnak, 2-3 leveles állapotban vannak. Folynak az őszi vetésű növények talaj-előkészítési mun­kái. A magágy minősége jó, a talaj aprómorzsás szerkezetű, meg­felelő nedvességű. Az őszi búza vetőmagellátásában nincs hiány, j de a fajtaválaszték korántsem bőséges. A vetőmag-kereskedők sem mindig vállalják a megrendelt fajta leszállítását. Vetőmag árak: Búza: 82 000-95 000 Ft/HÁFA Triticale: 82 000-86 000 Ft/t+ÁFA Rozs: 91 000-85 000 FtA+AFA Lucerna vetőmag: 1 000 Ft/kg+AFA Repce (egy hektárba való mag ára): 4 000- 6 200 Ft Sokan vetnek, főleg a kistermelők közül kommersz búzamagot. A repce vetőmag kb. 30%-át Szlovákiából, a triticale egy részét is Szlovákiából szerzik be a termelők. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH információs jelentése (baráthi)- Ésszerű volt a kötelező kama­rai tagság intézményének meg­szüntetése?- Nem. Többek között azért sem, mert a mindenkori kormány­nak információk kellenek a helyes döntések meghozatalához, külö­nösen arról, hogy az állampolgá­rok - az egyes nemzetgazdasági ágakon belül - hol dolgoznak, mi­vel foglalkoznak. Ez az életszínvo­nallal, az életminőséggel és a szo­ciálpolitikával kapcsolatos intéz­kedések esetében is fontos szem­pont kellene legyen.- Milyen következményei vannak a kis számú kamarai tagságnak?- Gondot okoz az alacsony tag­sági szám, amely - mint koráb­ban említettem - 100-120 körül alakult az elmúlt években. (Az or­szágban 11000 az agrárkamara tagjainak a száma, népességará­nyosan számolva Nógrád megyé­ben 234 agrárkamarai tagnak „ kel­lene lennie” - a szerk.) Súlyos kö­vetkezményei vannak az érdekér­vényesítő képességben, hiszen hi­ányzik az egység, az erő és ez természetesen zavarokat okoz a működésben is. A Nógrád Megyei Agrárkamara összes bevétele 2007. augusztus 31-ig 20429 ezer forint volt, ebből a tagdíj mindösz- sze 2252 ezer forint Ha valaki tisz­tában van a pénz vásárlóértéké­vel, akkor nehéz számon kérni a kamarát hogy ezért az összegért ki mit kapott szolgáltatásban és egyéb segítségben. Természetesen a tagdíj-szolgáltatás teljes mérték­ben analóg a tyúk-tojás esetével. A kamarának így működésiforrás- sziikségletét, mely a tagdíjon felül közel 18,2 millió forint egyéb be­vételekből kellett előteremteni. Tudni kell azonban, hogy ezek a pénzek célzott tevékenység ellátá­sát szolgálják, így nem fordítha­tók a kamara egyéb érdekérvénye­sítő szerepének kifejezésére. A kö­vetkezmény tehát - hogy a kérdé­sére válaszoljak - a kamara nem tudja teljes mértékben kiszolgálni a termelők által támasztott érdek­érvényesítési igényt. A kamarától csak akkor várható el a törvény ál­tal megfogalmazott, a mezőgazda­ságból élőket szolgáló köztestületi érdek érvényesítő szerep - mely különböző szolgáltatásokban telje­sedhet ki - ha a működés feltételei teljes mértékben biztosítottak. Az általam vezetett gazdaságokról - itt csak annyit jegyeznék meg - hogy mi pontosan fizetjük minde­nütt a tagdíjat - a kamarában, az MOSZ-ban, az érdekünkben mű­ködő szövetségekben egyaránt - mert meggyőződésünk, hogy ezekre a civil szervezetekre szük­ségünk van. A politika által ger­jesztett megosztottság nem enge­di érvényesülni ezt a mentalitást. Nem elsősorban az emberekben van a hiba, ezért azok a politikai erők, akik ezt képviselik, át kell, hogy értékeljék: helyes úton jár­nak-e?- A kamara segítheti-e a gazda­körök megalakítását, szövetkezések létrejöttét?- A kamara sem gazdaköröket, sem szövetkezeteket nem alakít­hat, nincs ilyen jogosítványa. A ka­mara - mint említettem - egy köz­testület, mely az általános és együttes érdekérvényesítést szol­gálja. Semmiféle - esetleg csak hátsó szándékként megjelenő - politikai igényt nem elégíthet ki. Az agrárkamara egy önkormány­zatiságon alapuló köztestület, mely a mezőgazdaságból élők gaz­dasági fejlődését, szerveződését szolgálja, óvja a piaci magatartás tisztességét. Segíti a gazdasági te­vékenységet folytató gazdálkodó­kat a szaktanácsadásban a pályá­zatok megírásában a támogatások igénylésének összeállításában, az adatlapok kitöltésében, a minőség- biztosításban és a minőség ér­vényre juttatásában valamint a szakképzésben. Természetesen olyan termelői csoportok szerve­ződésében segédkezhet, amelyek a beszerzés vagy az értékesítés te­rén nyújtanak gazdasági előnyt tagjaik számára.- Ennyi mindenben tud, vagy tudna segíteni a kamara?- Részben tud és még hatéko­nyabb lenne, ha az államtól ehhez megfelelő feladatot, a mezőgazda­ságból élőktől pedig bizalmat, megfelelő támogatást kapna. Eb­ben az esetben az alulról szervező­dő, tömeget felmutató termelői egység és akarat törvényes, támo­gatható, súlypontos igényeket fo­galmazhatna meg. Ezen háttérrel a kamara erős érdekérvényesítő képességével állhatna elő, például a helyes piaci magatartás széles körű érvényesítése érdekében, a helyes mezőgazdasági szerkezet kialakítása irányában, a termelői kiszolgáltatottság megszüntetésé­ért, a minőségbiztosítás terén, mely jelentős mértékben befolyá­solja a mezőgazdasági termelés­ben elérhető jövedelmet, és ezen keresztül a mezőgazdaságban élők életszínvonalát. De 2,3 millió forint tagdíj bevételből; mondja meg valaki, hogy az előbbiekben felsorolt törvény adta lehetőségből mely a termelőket szolgáló intéz­kedés, vagy szolgáltatás valósítha­tó meg? A tagdíjbevételünk egy kamarai szakember munkabérét és közterhét sem fedezi, nem be­szélve a rezsiköltség, az úti áta­lány és az egyéb kiadásokról. Én egy olyan kamarát szeretnék, amely széles körű termelői bizal­mon, tudatosságon és akaraton alapul, amelynek súlya van. A tag- díjfizetés nem teher és a kifogás keresését szolgáló kötelezettség­ként jelenne meg, hanem képvi­selhető, jól megfogalmazott terme­lői igény megvalósítását szolgál­ná. Ez lenne a minimum. Ha ez meglesz, akkor léphetünk tovább!- Sokan azt hiszik, hogy a kama­ra érdekképviselettel is foglalkozik.- Jó, hogy itt és most eloszlatha­tom ezt a félreértést. A Magyar Ag­rárkamarának semmi köze nincs a Mezőgazdasági Termelők Orszá­gos Szövetségéhez, a gazdakörhöz, a hangyaszövetkezethez illetve; más civil érdekképviseleti szerve­zetekhez. A feladatok és a törvény adta lehetőségek pontosan és éle­sen elhatárolódnak. Az agrárka­mara köztestület, csak és kizárólag az ágazatban élők együttes érdek­érvényesítésért dolgozhat! Az utób­biak érdekképviseletek, és érdek­védelmi szervezetek, melyek tagja­ik, bizonyos csoportok érdekeinek érvényre jutásáért munkálkod­nak. A törvényt idézve: „A gazda­sági kamarák szakmai, munkálta­tói és munkavállalói érdekképvi­seletet nem láthatnak el.” A politika sajnos esetenként szándé­kosan összemossa ezeket a felada­tokat és jogosítványokat, érdekei­nek megfelelően. Valószínű, egye­seknek érdeke, hogy az emberek ne tudják, mi a valóság, mi egyes szervezetek szerepe. Mintha az lenne a cél, hogy a termelők bizo­nyos testületekben ne tudjanak együtt működni megalapozott ér­dekeik együttes érvényesítéséért.- Hogyan lehetnefeloldani ezt az anomáliát?- Meggyőződésem: az idő meg­oldja a problémát, még ha a politi­ka késlelteti is. Ahogy a fejlett vi­lágban, itt is megtanítja az élet a gazdálkodókat az egységes fellé­pésre. Mondok egy példát: azt mondta nekem a francia mezőgaz­dasági miniszterhelyettes, hogy a tejimitátumokat azért nem merik az élelmiszerláncok Franciaor­szágban a tejtermékek közé a pult­ra becsempészni, mert félnek a ka­marától. Rá fognak jönni az embe­rek: szükségük van érdekeik érvé­nyesítésére is, melyet megosztva nem lehet képviselni. Köszönjük a beszélgetést! Baráthi Ottó Kamarai tagok számára elérhető új kedvezmények Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Magyar Agrárkamara országo­san, csak a kamarai tagok számára kézzelfogható anyagi előnyök­kel járó új szolgáltatásokat kínál. Az ezzel kapcsolatos szerződé­seket megkötöttük. Az igénybevételhez csak a megyei agrárkama­ra tagsági igazolványa szükséges. = Üzemanyag- és kenőanyag-vásárlási kedvezmények = lóéi és céginformációs rendszer előfizetési kedvezmények Forrás és bővebb információ: www.agrarkamara.hu (b.o.) NÉVJEGY: Holman JÓZSEF érsekvadkerti születésű, 48 éves agrármér­nök. Kamarai elnöki tisztsége mellett az országszerte ismert Agroméra Zrt. elnök-vezérigazgatója. 1984-től családos ember: egész­ségügyi és könyvelői szakképzettséggel rendelkező felesége ma ház­tartásbeliként férje munkájához biztosítja a nyugodt hátteret és gon­doskodik a családról. Mindketten büszkék fiúgyermekeikre, akik kö­zül a legidősebb, 22 éves a budapesti közgazdaságtudományi, a kö­zépső, 19 éves pedig a gödöllői agrártudományi egyetemen tanul. A legkisebb 14 éves a Sándor Károly futballakadémiát végzi. MEIÖGAZDASÁGI GÉPEK. ALKATRÉSZEK. SZERVIZ, FINANSZÍROZÁSI SZOLGÁLTATÁSON. ERŐ- ÍS MUNKAGÉP-OISIÁMÍTÁSI MASSEY FERGUSON MTZ JINMA Oo «és MTZ Oo HASZNAIT TRAKTOROK MTZ-S2; MTZ-82B.2; MTZ-1025.2 flgramir Kft. 2100 Gödöllő, Dózsa Gy. út 67 T.11F* OS28A20.783.HM «3O04KM» Houlipuztk: jBquBKBÚMí mmü Wjnoca@i0utur}u Az erdő, mint energia-alapanyag Magyarország számára a zöld- energia-bázis adhatja az egyik legnagyobb esélyt az energeti­kai kiszolgáltatottságból való ki­törésre - mondják a szakembe­rek. 2013-ig az Új Magyarország és a vidékfejlesz­tési program ke­retében 162 mil­liárd forint jut az alternatív ener­giaforrásokra, valamint a kör­nyezetvédelmi programban to­vábbi 36 milli­árd a hatékony energiagazdál­kodásra. Ebből 100 milliárd fo­rint jut a zöld- energia-alapanyag termesz­tésére és 52 milliárd a megúju­lóenergia-termelés támogatásá­ra. Magyarország számára ez a bázis adja az egyik legnagyobb esélyt az energetikai kiszolgálta­tottságból való kitörésre. Alapanyagul nem az értékes természeti erdők, hanem a telepí­tett, rövid vágásforgású energiafa- ültetvények szolgálnak. Mivel az ültetvényekhez magas - együtte­sen 50-70 százalékos - telepítési és földalapú támo­gatás jár, az ilyen vállalkozásoknak biztos jövője ván. A tervek szerint Magyarországon 2013-ra az összes energiafelhaszná­lás 14-15 százalé­kát az alternatív források adják majd. Ezen belül a biomassza, a biohulladék, vala­mint a geotermi­kus és földhőhasznosítás felel meg legjobban a hazai sajátossá­goknak. A zöldenergia-hasznosí- tás érdekében rövid időn belül kö­zös magyar-német technológiai fejlesztő program indulhat. For­rás: www.hvg.hu (B.O.) Sziiretelők, borászok figyelemébe! Folyamatosan ellenőrzi az APEH a szüret ideje alatt az al­kalmi munkavállalók foglalkoz­tatását Észak-Magyarországon. Az előírások betartására, a töb­bi között az alkalmi munkaválla­lói könyv helyes vezetése és a közteherjegyek beragasztására célszerű fokozott figyelmet fordí­tani, mivel hiányos bejegyzés esetén az alkalmazott azonnal bejelentetlennek minősül. En­nek pedig jelentős összegű pénzbírság kiszabása a követ­kezménye. A vállalkozók, vállal­kozások mellett a mezőgazdasá­gi kistermelők és őstermelő ma­gánszemélyek is foglalkoztató­nak minősülnek, amennyiben napszámot fizetnek a munkáért. Vagyis a szőlőbirtokost, mint foglalkoztatót, bejelentési és já­rulékfizetési kötelezettség terhe­li. Sőt fizetésnek minősül az is, ha az alkalmi segítő viszontszol-. gáltatásban részesül. Az alkalmi foglalkoztatás az alkalmi munkavállalói könyv használatával a legegyszerűbb. Ebben az esetben ugyanis nem kell bejelentkezni az APEH-nál, csak be kell ragasztani a munká­ba álláskor a füzetbe a megfele­lő értékű közteherjegyet. Ezt megkönnyítendő, a könyv a ki­töltésre vonatkozó tájékoztatót is tartalmazza. Ugyanakkor az ellenőrzések megkönnyítése ér­dekében célszerű, ha a járulék befizetését igazoló könyvet, min­den alkalmi munkavállaló ma­gánál tartja a munkaidő alatt. Forrás: www.hvg.hu (Baráthi 0.)

Next

/
Thumbnails
Contents