Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-20 / 246. szám
2007. OKTÓBER 20., SZOMBAT 7 AGRÁRIUM Az alacsony kamarai tagsági arany következményei Folytatjuk megkezdett beszélgetésünket - amelynek . első részét két héttel ezelőtti lapszámunkban közöl- TÁJÉKOZTATÓ tűk - Holman Józseffel, a Nógrád Megyei Agrárkamara elnökével. az őszi mezőgazdasági munkák állásáról Szántóföldi növénytermesztés A lehullott csapadéknak köszönhetően a talajállapotok jók. A talaj-előkészítési munkák felgyorsultak, jó minőségűek. A talaj felső 20 cm-es rétege elegendő nedvességet tartalmaz, mélyszántáskor száraz rögöket fordít az eke. Az őszi munkák állását az alábbi két táblázat mutatja: Vetési é* talaj-előkészít éíi munkák Megnevezi« Vetési szándék (hektár) Telj eaites hektár 0.-0 Őszi káposztarepce 6695 5994 89.5 Őszi arpa 700 120 17.1 Őszi búza 1(5037 160 0.01 Rozs 420 80 19.0 Tnncalc 2623 656 25,0 Magágy-készítés ősziek alá 26431 14010 53.0 Őszi mélyszántás 18739 2092 11.1 Ö*zi betakarítí'wi munkák állása ŐMZM bcrfnkanfan<tó terület (hektár) Uelukaiiiott terület Termésátln g (kg/lia) Összes termés (tonna) hektár 3» Napraforgó (Összes) 7032 203 0 28.8 1950 3972 Szója 38 28 73.6 1920 53.76 Kukorica (szemes) »806 103 2.1 3220 331.66 burgonya 329 329 100.0 139 20 4580 Cukorrépa 0 00 o A kedvező időjárás hatására a talajmunkák és az őszi betakarítási munkák a felgyorsultak. Az őszi káposztarepcét a tavalyé | nál nagyobb területen vetik. A jó minőségű magágyba augusztus [ végén elvetett repcék már szépen sorolnak, 2-3 leveles állapotban vannak. Folynak az őszi vetésű növények talaj-előkészítési munkái. A magágy minősége jó, a talaj aprómorzsás szerkezetű, megfelelő nedvességű. Az őszi búza vetőmagellátásában nincs hiány, j de a fajtaválaszték korántsem bőséges. A vetőmag-kereskedők sem mindig vállalják a megrendelt fajta leszállítását. Vetőmag árak: Búza: 82 000-95 000 Ft/HÁFA Triticale: 82 000-86 000 Ft/t+ÁFA Rozs: 91 000-85 000 FtA+AFA Lucerna vetőmag: 1 000 Ft/kg+AFA Repce (egy hektárba való mag ára): 4 000- 6 200 Ft Sokan vetnek, főleg a kistermelők közül kommersz búzamagot. A repce vetőmag kb. 30%-át Szlovákiából, a triticale egy részét is Szlovákiából szerzik be a termelők. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH információs jelentése (baráthi)- Ésszerű volt a kötelező kamarai tagság intézményének megszüntetése?- Nem. Többek között azért sem, mert a mindenkori kormánynak információk kellenek a helyes döntések meghozatalához, különösen arról, hogy az állampolgárok - az egyes nemzetgazdasági ágakon belül - hol dolgoznak, mivel foglalkoznak. Ez az életszínvonallal, az életminőséggel és a szociálpolitikával kapcsolatos intézkedések esetében is fontos szempont kellene legyen.- Milyen következményei vannak a kis számú kamarai tagságnak?- Gondot okoz az alacsony tagsági szám, amely - mint korábban említettem - 100-120 körül alakult az elmúlt években. (Az országban 11000 az agrárkamara tagjainak a száma, népességarányosan számolva Nógrád megyében 234 agrárkamarai tagnak „ kellene lennie” - a szerk.) Súlyos következményei vannak az érdekérvényesítő képességben, hiszen hiányzik az egység, az erő és ez természetesen zavarokat okoz a működésben is. A Nógrád Megyei Agrárkamara összes bevétele 2007. augusztus 31-ig 20429 ezer forint volt, ebből a tagdíj mindösz- sze 2252 ezer forint Ha valaki tisztában van a pénz vásárlóértékével, akkor nehéz számon kérni a kamarát hogy ezért az összegért ki mit kapott szolgáltatásban és egyéb segítségben. Természetesen a tagdíj-szolgáltatás teljes mértékben analóg a tyúk-tojás esetével. A kamarának így működésiforrás- sziikségletét, mely a tagdíjon felül közel 18,2 millió forint egyéb bevételekből kellett előteremteni. Tudni kell azonban, hogy ezek a pénzek célzott tevékenység ellátását szolgálják, így nem fordíthatók a kamara egyéb érdekérvényesítő szerepének kifejezésére. A következmény tehát - hogy a kérdésére válaszoljak - a kamara nem tudja teljes mértékben kiszolgálni a termelők által támasztott érdekérvényesítési igényt. A kamarától csak akkor várható el a törvény által megfogalmazott, a mezőgazdaságból élőket szolgáló köztestületi érdek érvényesítő szerep - mely különböző szolgáltatásokban teljesedhet ki - ha a működés feltételei teljes mértékben biztosítottak. Az általam vezetett gazdaságokról - itt csak annyit jegyeznék meg - hogy mi pontosan fizetjük mindenütt a tagdíjat - a kamarában, az MOSZ-ban, az érdekünkben működő szövetségekben egyaránt - mert meggyőződésünk, hogy ezekre a civil szervezetekre szükségünk van. A politika által gerjesztett megosztottság nem engedi érvényesülni ezt a mentalitást. Nem elsősorban az emberekben van a hiba, ezért azok a politikai erők, akik ezt képviselik, át kell, hogy értékeljék: helyes úton járnak-e?- A kamara segítheti-e a gazdakörök megalakítását, szövetkezések létrejöttét?- A kamara sem gazdaköröket, sem szövetkezeteket nem alakíthat, nincs ilyen jogosítványa. A kamara - mint említettem - egy köztestület, mely az általános és együttes érdekérvényesítést szolgálja. Semmiféle - esetleg csak hátsó szándékként megjelenő - politikai igényt nem elégíthet ki. Az agrárkamara egy önkormányzatiságon alapuló köztestület, mely a mezőgazdaságból élők gazdasági fejlődését, szerveződését szolgálja, óvja a piaci magatartás tisztességét. Segíti a gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodókat a szaktanácsadásban a pályázatok megírásában a támogatások igénylésének összeállításában, az adatlapok kitöltésében, a minőség- biztosításban és a minőség érvényre juttatásában valamint a szakképzésben. Természetesen olyan termelői csoportok szerveződésében segédkezhet, amelyek a beszerzés vagy az értékesítés terén nyújtanak gazdasági előnyt tagjaik számára.- Ennyi mindenben tud, vagy tudna segíteni a kamara?- Részben tud és még hatékonyabb lenne, ha az államtól ehhez megfelelő feladatot, a mezőgazdaságból élőktől pedig bizalmat, megfelelő támogatást kapna. Ebben az esetben az alulról szerveződő, tömeget felmutató termelői egység és akarat törvényes, támogatható, súlypontos igényeket fogalmazhatna meg. Ezen háttérrel a kamara erős érdekérvényesítő képességével állhatna elő, például a helyes piaci magatartás széles körű érvényesítése érdekében, a helyes mezőgazdasági szerkezet kialakítása irányában, a termelői kiszolgáltatottság megszüntetéséért, a minőségbiztosítás terén, mely jelentős mértékben befolyásolja a mezőgazdasági termelésben elérhető jövedelmet, és ezen keresztül a mezőgazdaságban élők életszínvonalát. De 2,3 millió forint tagdíj bevételből; mondja meg valaki, hogy az előbbiekben felsorolt törvény adta lehetőségből mely a termelőket szolgáló intézkedés, vagy szolgáltatás valósítható meg? A tagdíjbevételünk egy kamarai szakember munkabérét és közterhét sem fedezi, nem beszélve a rezsiköltség, az úti átalány és az egyéb kiadásokról. Én egy olyan kamarát szeretnék, amely széles körű termelői bizalmon, tudatosságon és akaraton alapul, amelynek súlya van. A tag- díjfizetés nem teher és a kifogás keresését szolgáló kötelezettségként jelenne meg, hanem képviselhető, jól megfogalmazott termelői igény megvalósítását szolgálná. Ez lenne a minimum. Ha ez meglesz, akkor léphetünk tovább!- Sokan azt hiszik, hogy a kamara érdekképviselettel is foglalkozik.- Jó, hogy itt és most eloszlathatom ezt a félreértést. A Magyar Agrárkamarának semmi köze nincs a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségéhez, a gazdakörhöz, a hangyaszövetkezethez illetve; más civil érdekképviseleti szervezetekhez. A feladatok és a törvény adta lehetőségek pontosan és élesen elhatárolódnak. Az agrárkamara köztestület, csak és kizárólag az ágazatban élők együttes érdekérvényesítésért dolgozhat! Az utóbbiak érdekképviseletek, és érdekvédelmi szervezetek, melyek tagjaik, bizonyos csoportok érdekeinek érvényre jutásáért munkálkodnak. A törvényt idézve: „A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el.” A politika sajnos esetenként szándékosan összemossa ezeket a feladatokat és jogosítványokat, érdekeinek megfelelően. Valószínű, egyeseknek érdeke, hogy az emberek ne tudják, mi a valóság, mi egyes szervezetek szerepe. Mintha az lenne a cél, hogy a termelők bizonyos testületekben ne tudjanak együtt működni megalapozott érdekeik együttes érvényesítéséért.- Hogyan lehetnefeloldani ezt az anomáliát?- Meggyőződésem: az idő megoldja a problémát, még ha a politika késlelteti is. Ahogy a fejlett világban, itt is megtanítja az élet a gazdálkodókat az egységes fellépésre. Mondok egy példát: azt mondta nekem a francia mezőgazdasági miniszterhelyettes, hogy a tejimitátumokat azért nem merik az élelmiszerláncok Franciaországban a tejtermékek közé a pultra becsempészni, mert félnek a kamarától. Rá fognak jönni az emberek: szükségük van érdekeik érvényesítésére is, melyet megosztva nem lehet képviselni. Köszönjük a beszélgetést! Baráthi Ottó Kamarai tagok számára elérhető új kedvezmények Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Magyar Agrárkamara országosan, csak a kamarai tagok számára kézzelfogható anyagi előnyökkel járó új szolgáltatásokat kínál. Az ezzel kapcsolatos szerződéseket megkötöttük. Az igénybevételhez csak a megyei agrárkamara tagsági igazolványa szükséges. = Üzemanyag- és kenőanyag-vásárlási kedvezmények = lóéi és céginformációs rendszer előfizetési kedvezmények Forrás és bővebb információ: www.agrarkamara.hu (b.o.) NÉVJEGY: Holman JÓZSEF érsekvadkerti születésű, 48 éves agrármérnök. Kamarai elnöki tisztsége mellett az országszerte ismert Agroméra Zrt. elnök-vezérigazgatója. 1984-től családos ember: egészségügyi és könyvelői szakképzettséggel rendelkező felesége ma háztartásbeliként férje munkájához biztosítja a nyugodt hátteret és gondoskodik a családról. Mindketten büszkék fiúgyermekeikre, akik közül a legidősebb, 22 éves a budapesti közgazdaságtudományi, a középső, 19 éves pedig a gödöllői agrártudományi egyetemen tanul. A legkisebb 14 éves a Sándor Károly futballakadémiát végzi. MEIÖGAZDASÁGI GÉPEK. ALKATRÉSZEK. SZERVIZ, FINANSZÍROZÁSI SZOLGÁLTATÁSON. ERŐ- ÍS MUNKAGÉP-OISIÁMÍTÁSI MASSEY FERGUSON MTZ JINMA Oo «és MTZ Oo HASZNAIT TRAKTOROK MTZ-S2; MTZ-82B.2; MTZ-1025.2 flgramir Kft. 2100 Gödöllő, Dózsa Gy. út 67 T.11F* OS28A20.783.HM «3O04KM» Houlipuztk: jBquBKBÚMí mmü Wjnoca@i0utur}u Az erdő, mint energia-alapanyag Magyarország számára a zöld- energia-bázis adhatja az egyik legnagyobb esélyt az energetikai kiszolgáltatottságból való kitörésre - mondják a szakemberek. 2013-ig az Új Magyarország és a vidékfejlesztési program keretében 162 milliárd forint jut az alternatív energiaforrásokra, valamint a környezetvédelmi programban további 36 milliárd a hatékony energiagazdálkodásra. Ebből 100 milliárd forint jut a zöld- energia-alapanyag termesztésére és 52 milliárd a megújulóenergia-termelés támogatására. Magyarország számára ez a bázis adja az egyik legnagyobb esélyt az energetikai kiszolgáltatottságból való kitörésre. Alapanyagul nem az értékes természeti erdők, hanem a telepített, rövid vágásforgású energiafa- ültetvények szolgálnak. Mivel az ültetvényekhez magas - együttesen 50-70 százalékos - telepítési és földalapú támogatás jár, az ilyen vállalkozásoknak biztos jövője ván. A tervek szerint Magyarországon 2013-ra az összes energiafelhasználás 14-15 százalékát az alternatív források adják majd. Ezen belül a biomassza, a biohulladék, valamint a geotermikus és földhőhasznosítás felel meg legjobban a hazai sajátosságoknak. A zöldenergia-hasznosí- tás érdekében rövid időn belül közös magyar-német technológiai fejlesztő program indulhat. Forrás: www.hvg.hu (B.O.) Sziiretelők, borászok figyelemébe! Folyamatosan ellenőrzi az APEH a szüret ideje alatt az alkalmi munkavállalók foglalkoztatását Észak-Magyarországon. Az előírások betartására, a többi között az alkalmi munkavállalói könyv helyes vezetése és a közteherjegyek beragasztására célszerű fokozott figyelmet fordítani, mivel hiányos bejegyzés esetén az alkalmazott azonnal bejelentetlennek minősül. Ennek pedig jelentős összegű pénzbírság kiszabása a következménye. A vállalkozók, vállalkozások mellett a mezőgazdasági kistermelők és őstermelő magánszemélyek is foglalkoztatónak minősülnek, amennyiben napszámot fizetnek a munkáért. Vagyis a szőlőbirtokost, mint foglalkoztatót, bejelentési és járulékfizetési kötelezettség terheli. Sőt fizetésnek minősül az is, ha az alkalmi segítő viszontszol-. gáltatásban részesül. Az alkalmi foglalkoztatás az alkalmi munkavállalói könyv használatával a legegyszerűbb. Ebben az esetben ugyanis nem kell bejelentkezni az APEH-nál, csak be kell ragasztani a munkába álláskor a füzetbe a megfelelő értékű közteherjegyet. Ezt megkönnyítendő, a könyv a kitöltésre vonatkozó tájékoztatót is tartalmazza. Ugyanakkor az ellenőrzések megkönnyítése érdekében célszerű, ha a járulék befizetését igazoló könyvet, minden alkalmi munkavállaló magánál tartja a munkaidő alatt. Forrás: www.hvg.hu (Baráthi 0.)