Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)

2007-10-20 / 246. szám

2007. OKTÓBER 20., SZOMBAT 5 KULTÚRA SL Mester képei A cím gyorsan magyarázatra szorul: az olvasó nem köteles tudni, hogy a monogram Sánta László festőművészt rejti, arról pedig, hogy mesterről van szó majd akkor bizonyoso­dik meg, ha megnézi az alkotó retrospektív kiállítását Sal­gótarjánban, a Nógrádi Történeti Múzeumban. A hetven­négy éves művésznek most adatott meg életében először, hogy nagyméretű, vászonra, farostra festett acrylképeit tág, levegős térben mutathassa be a közönségnek. Egy ilyen kiállítás persze nem jön létre előzmények nélkül. Sán­ta László - aki általános iskolai, gimnáziumi, technikumi tanítás után húsz évig tanítóképző főisko­lán dolgozott és tankönyvet írt „Vi­zuális megismerés - vizuális kom­munikáció” címmel - neve több mint tíz esztendeje fonódott össze a ceredi művészteleppel, amely­nek műtermében dolgozik. Hár­muknak - rajta kívül felesége, Kun Cecília és barátja Fürjesi Csa­ba festőművészeknek - valamint az általuk létrehozott Ars Longa Művészeti Egyesületnek köszön­hető, hogy a telep egy bő évtized alatt nemzetközi hírűvé és rangú­vá vált. És nem különben az ott megfordult művészeknek vala­mint a támogatóknak és az együtt­működő intézményeknek. Az utóbbi két kategóriába jó ideje már Salgótarján Megyei Jogú Város Ön- kormányzata és a Nógrádi Törté­neti Múzeum is beletartozik. En­nélfogva nem véletlen, hogy a Cereden született művekből a mú­zeumban rendeznek bemutatót, amely ez évben is megtörtént. Csakhogy a 2007-es esztendő kü­lönlegesnek mondható abból a szempontból is, hogy a „cerediek” egy egész kiállítássorozatot pro­dukálnak az idei őszön. Fürjesi Csaba „Üzenetek” címmel Pász- tón állította ki a várossá válás 600. évfordulójára tiszteletére, Zsig- mond király emlékére készített grafikáit és Sánta László önálló ki­állítását követően november 23-án „Finissage” címmel lesz még egy rendkívüli esemény a salgótarjáni múzeumban: Sánta László és A kiállító művészt. Sánta Lászlót (jobbról az első) szülőfaluja, Poroszló nevében Bornemissza János polgármester is köszöntötte A megnyitóünnepség alaphangulatát a budapesti Pulzus vonósnégyes teremtette meg Fürjesi Csaba közösen, a nyilvá­nosság előtt festenek egy 2x4 mé­teres képet Kun Cecília moderá- torságával. E kuriozitásokat meg­említette Kovács Anna múzeum­igazgató is, amikor köszöntötte Sánta László tárlatán megjelente­ket, megköszönte a budapesti Pul­zus vonósnégyes koncertszínvo­nalú, hangulatteremtő műsorát és felkérte Bornemissza Jánost, Po­roszló polgármesterét, hogy fejtse ki gondolatait. Mint kiderült: e gesztus abból fakadt, hogy Sánta László a Tisza-parti községben lát­ta meg a napvilágot. A szülőföld üdvözletét és elismerését tolmá­csoló szónok kiemelte a gyökerek szerepét a művésszé válás és kitel­jesedés folyamatában. A kiállítás szakavatott megnyi­tóját Kelemenné Beák Ildikó, a Nóg­rádi Történeti Múzeum művészet- történésze tartotta. Kiemelte, hogy Sánta László a szó legszorosabb értelmében festőművész, „...fol­tokból, színekből, fényből és árnyék­ból” építkezik, az expresszív ábrá­zolásmód jellemzi. A kiállítás tar­talmi összhatását K. Peák Ddikó a parafrázis - szintézis kettősségé­ben jelölte meg. Sánta László is­mert művészek klasszikus műve­it (például Szinyei Merse Pál „Li­laruhás nőjé”-t,) átköltve, sajátos környezetbe helyezve új képi vilá­got hoz létre. Mit sem von le a nagy elődök (Chagall, Manet, Picasso, Velazquez) iránti tiszteletéből, megértéséből, hogy az előzménye­ket „finom, távolságtartó iróniá­val”, alkalmasint „görbülő tükör­ben” k\éz\ meg. Ugyancsak karak­terisztikus vonása Sánta László művészetének a múlt és jelen egy­ségben, egymásban élésben való megjelenítése. E megállapításait K. Peák Ddikó néhány festmény (Margarita, Európa, 1812, 1944 stb.) részletes elemzésével is il­lusztrálta. A „Famíliá”-ban és a „Tésztakép”-ben viszont azt látta bizonyítottnak, hogy a művész „idegennek tűnő tárgyakhoz is bát­ran nyál ” Sánta László - mondta K. Peák Ildikó - „örökfiatal szem­mel és ecsettel mérés tud bölcs öreg lenni” A kiállítás kiváló kalauzának bizonyul az igényes, a képek szí­neit jól láttató katalógus is, amelyben a művész maga vezet végig szakmai életútján.„...a kép­alkotó ember akkor emelkedik a múlandóság fölé, ha a felismerhe­tő tárgyi elemek, a tematika nem rántják bele stílusát a szóval is hir­dethető látomások közé” - írja Sánta László, s e hitvaüásnak is beillő gondolatát művei egyértel­műen visszaigazolják. Csongrúdy Béla Népszerűsége változatlan Használja ugyan a számító­gépet, intemetezik, de regé­nyeit még mindig a megszo­kott NDK-s Erika írógépén fogalmazza. Sok egyéb mel­lett ezt is megtudhatták olva­sói Lőrincz L. Lászlóról, aki a közelmúltban volt a vendége a Területi Művelődési Intéz­mények Egyesülete Nógrád Megyei Könyvtárának. A Somogy megyei születésű író nem először járt Salgótarjánban. Mint máskor, ez alkalommal is elő­szeretettel beszélt - de inkább me­viszont nyelvtudományból szer­zett. Regényeket véletlenszerűen kezdett el írni mintegy harminc évvel ezelőtt, s őt magát is meglep­ték az első sikerek. Lőrincz L Lász­ló néven tudományos-fantasztikus irodalmat művel és ifjúsági műve­ket ír, Leslie L Lawrenoeként kele­ti témájú kalandregényeit jegyzi. Ez a megnevezés eredeti nevének angolra fordításából ered, s utal könyvei főhősére is, akit egy Ulán­bátorban állomásozott brit diplo­matáról mintázott. A Frank Cockney írói álnéven mindössze két kötete látott napvilágot Napi rendszerességgel dolgozik, mert Lőrincz L. László írótól ezúttal is sokan kértek dedikációt séit - gyermek- és ifjúkori élmé­nyeiről, a kaposvári cukor- és édes­ipari technikumban töltött éveiről, majd a bölcsészettudományi egye­temre kerüléséről, ahol az arab és a török nyelvvel való sikertelen próbálkozásait követően Chrudinák Alajos, a későbbi tévé- riporter, Közel-Kelet-szakértő taná­csára - a történelem mellé a mon­gol szakot vette fel. Ezzel eldőlt a sorsa, hiszen orientalista lett, s mint az MTA munkaközösségének főmunkatársa és az ELTE előadója a tibeti és a mongol irodalommal foglalkozott, burját és mongol epo­szokat fordított, kandidátusi címet szorítják a határidők: mostanság félévenként tesz le egy új regényt kiadója asztalára. - Történeteimflk- tívek, kitaláltak, de az adott ország kulturális, néprajzi háttere valós, mondhatni tudományos alapú, ezért ismeretterjesztői műveknek is felfoghatók - válaszolta az egyik ol­vasói kérdésre Lőrincz L László és azt is kifejtette, hogy saját művei­nek fogadtatásán még nem tapasz­talja, hogy visszaesett volna az ér­deklődés a nyomtatott betű iránt - Híveim tábora nem csökkent, akik egyszer megszerettek, nem cserélnek le - mondta.-csébé­Vertich-színjátszók vendégségben Háy János „A Herner Ferike faterja” című istendrámá­ját a losonci Kármán József Színház tavaly tűzte mű­sorára. Az előadás - amelyet 2007 novemberében a salgótarjáni színházbarátok is láthattak a József Attila Művelődési és Konferencia-központban - olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy megnyerte a révkomáromi színjátszófesztivál díját, a rendező és a három fősze­replő szintén elismerésben részesült. BH GULACSY LAJOS EMLEKEZETE Salgótarján. Október 18-án, a magyar fes­tészet napján Gulácsy Lajosról (1882- 1932), a 125. éve született és 75 esztendő­vel ezelőtt elhunyt festőművészről emlé­keztek meg a Nógrádi Történeti Múzeum-- ban. Életéről, pályaképéről K. Peák Ildikó művészettörténész tartott előadást, majd tárlatvezetést tartott a képtárban, a Mihály- fi-gyűjtemény Gulácsy-alkotásainál. Még nyitottabb az olvasókör A 2005 februárjában bejegyzett, megyei és helyi ha­táskörű, önálló jogi személyként működő Nyitott Kör Olvasókör Egyesület Salgótarjánban, a területi műve­lődési intézmények megyei könyvtárában tartotta közgyűlését. Ez alkalommal került sor a közhasznú­vá minősíttetés elfogadására is. A losonciak az idén is remekül helytálltak Révkomáromban: a 44. Jókai-napokon bemutatott da­rabjuknak - Egressy Zoltán „Sós­ka, sült krumpli”-jának - egyik főszereplője, Sándor Zsombor, a salgótarjáni Vertich Színpad és Pódium Stúdió tagja a legjobb fér­fialakítás díját kapta meg. A két társulat közti jó szakmai kapcso­latoknak, baráti viszonyoknak nem Sándor Zsombor „kölcsön­adása” volt az első megnyilvánu­lása. A felvidéki magyar színház néhány évvel ezelőtt bemutatta például T. Pataki László „Békák és bolondok” című szatíráját, P. Kerner Edit ját­szott - többek kö­zött - a losonci társulat által szín­re vitt Czakó Gá- bor-darabban, a „Disznójátékban” és az is többször előfordult már, hogy a kár- mánosok és a vertichesek vagy egy színházi prog­ram keretében, vagy egy napon adtak elő két egy- felvonásost. A minap Buda­pesten, a Merlin Színházban tar­tott „Kaleidoszkóp” elnevezésű - profi és félprofi, jobbára alterna­tív együtteseket felvonultató - fesztiválon lépett fel a losonci tár­sulat a bevezetőben említett Háy János-művel, „A Hemer Ferike fa- terjá”-val. Az elmúlt évi eredeti szereposztás két helyen is meg­változott. A három férfi főszerep­lő egyikének - a Pozsonyba távo­zott Erdélyi Attilának - megürese­dett helyét Sándor Zsombor fog­lalta el és mint közmunkás árok­ásó együtt lépett színpadra Csák Istvánnal és Erdélyi Gáborral. Ugyanebben a produkcióban vendégszerepeit Baló Emese, aki szintén tagja a Vertich Színpad­nak. A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium diákja rekordgyorsa­sággal - másfél napos tanulás után - ugrott be a darabba és - Sándor Zsomborhoz hasonlóan - nem okozott csalódást. De - mint hírlik - jó értékelést kapott a ma­gyarországi szakember, Krizsik Alfonz által rendezett előadás egé­sze is. A Kármán József Színház és a Vertich Színpad hagyományos jó együttműködése a két salgótarjá­ni fiatal sikeres losonci, illetve bu­dapesti vendégszereplése révén újabb figyelemre méltó példával gyarapodott és ismételten azt bi­zonyította, hogy a határokon át­nyúló szomszédsági kapcsolatok­nak van jövőjük, a közös munka találkozási pontjain hosszú távon is érdemes elgondolkodni. Pádár Lászlóné, az egyesület el­nöke a közgyűlés levezető elnöke­ként is üdvözölte az egyesület tag­jait, s a kötelező formaságokat kö­vetően kezdetét vette az érdemi munka. Az első napirend kereté­ben Répásné Szabó Katalin, az egyesület elnökhelyettese számolt be a legutóbbi - ez év márciusá­ban tartott - közgyűlés óta végzett munkáról, többek között a változó eredményességű pályázati tevé­kenységről, a szeUemi műhely ke­retében megrendezett esemé­nyekről és a további programról. Bejelentette: miután a 2007. esz­tendő Kodály-évnek nyilvánítta­tott, megemlékeztek a nagy ma­gyar zeneszerzőről, miként a to­vábbiakban e közgyűlésen is he­lyet és szerepet kap Kodály Zol­tán. Mint elmondta: még az idén lesz egyebek mellett Ügyes kezek­program, a jövő év elején pedig könyvújdonságok bemutatására és diavetítésre is sor kerül. Ezt követően, a jogszabálynak megfelelő eljárási rend szerint Pádár Lászlóné, mint egyesületi elnök előterjesztette és megindo­kolta a Nyitott Könyv Olvasókör Egyesület tisztújítására vonatko­zó javaslatát, majd szavazásra ke­rült sor. A közgyűlés egyhangú­lag jóváhagyta a jelöltek szemé­lyét és így újabb 3 évre megerő­sítette elnöki tisztében Pádár Lászlónét, az elnökhelyettes Jeszenszki Erzsébet, a gazdasági ügyintéző Répásné Szabó Kata­lin lett. A következő, 3. napirendi pont keretében az immár régi-új egyesületi elnök az olvasókör közhasznúvá minősíttetésére szóló javaslatát - szóbeli indoko­lásával együtt - terjesztette a köz­gyűlés elé, amit a testület tagjai szintén egyhangúlag megszavaz­tak. Ennek megfelelően az egye­sület alapszabálya kiegészült jó néhány közhasznú tevékenység­gel. így jövőben az olvasókör ellát kulturális tevékenységet, a kul­turális örökség megóvásával kap­csolatos feladatokat, elősegíti a hátrányos helyzetű csoportok tár­sadalmi esélyegyenlőségének megteremtését és foglalkoztatá­sát, törődik a nemzeti és etnikai kisebbségekkel és így tovább. A következő téma kapcsán a köz­gyűlés tagjai megválasztották a felügyelőbizottság elnökét és két tagját, az előbbit Tóth Ernőné nyugdíjas mérlegképes könyvelő személyében. Végül zenével és prózában is megemlékeztek a Kodály-évfordu- lóról, meghallgatták Angyal Krisz­tina kiselőadását Somlyóbánya történetéről, majd Pádár Lászlóné a TEMI-könyvtár közeljövőbeni programjának felvázolásával zár­ta a fontos - a könyvtár és az olva­sókör életére is kiható változások­kal járó - napirendeket tárgyaló közgyűlést mBaráthiOttó FOTÓ: 1IÜVÖSI CSABA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents