Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-24 / 171. szám
2007. JÚLIUS 24., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Zöldszámon a parlagfű ellen H. B. Nógrád megye. Gyakran csörög az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nemrégiben indított, ingyenesen hívható parlagfűvonala. A 80/810-200-as zöldszám tehát nem hever parlagon, az emberek élnek a felkínált lehetőséggel. Dr. Csaja Terézia, a balassagyarmati kirendeltség illetékese lapunknak elmondta, hogy a bejelentések rendszeresek. Mint megtudtuk, főleg mező- gazdasági területeken „észlelik” a lakók a parlagfüvet és tíz bejelentésből általában nyolc bizonyul valósnak. Ennek oka, hogy még mindig sokan összetévesztik a parlagfüvet más gyomnövényekkel. A jelzéseket az ÁNTSZ az illetékes jegyzőnek továbbítja, aki a helyszíni szemlét követően dönt a továbbiakról. A növény-egészségügyi hatóság vagy a jegyzők megkeresik, felszólítják a terület tulajdonosát a gyomtalanításra. Mindazokat, akik ennek nem tesznek eleget, megbírságolják, illetve kényszerkaszálást rendelnek el, Utóbbi költségeit a tulajdonosnak kell kifizetnie. Mindez azt bizonyítja, hogy az igen veszélyes allergén, a parlagfű ellen indított országos „hadviselésnek” sikerült elérnie azt, hogy figyeljünk környezetünk gyomtalanítására. Salgótarjánban mindössze annyit sikerült megtudnunk - fél tucat telefonhívás után - hogy mindeddig 11 bejelentés érkezett... Virágos település Gulyás E. DíÓSjenŐ. A település benevezett a Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyre. A program keretében több mint 120, farönkből kialakított virágtartót helyeztek el a három legforgalmasabb utcában. A faanyagot az Ipolyerdő Zrt. jutányos áron biztosította és a helyiek társadalmi munkában faragták ki a virágládákat, valamint elszállították a falu számos pontjára. Egy helyi vállalkozó évelő növényeket ajánlott fel. A település lakói már mindenképpen nyertek... Isten dicsőségére, elődök tiszteletére csendül az új harang Rimócon közel félezer éves hagyománya van a harangozásnak. Most új harang kezdte meg „munkáját” Ritka alkalom egy-egy településen a harangáldás, sokszor emberöltők telnek el anélkül, hogy megtörténne. Rimócon néhány napja átélhették ezen ünnepi pillanatokat: a helyiek egyenesen új lakóként köszöntötték a számukra cseppet sem szokványos öntvényt... RlmÓC. A legenda szerint a harangot egy olasz püspök találta fel álombéli látomásában. Kezdetben a kolostorokban jelezték vele a különböző imaalkalmakat, majd Sabinianus pápa 606ban elrendelte általános használatát. Harang szól reggel, délben, este - imára hívja a keresztény embert. Szava felcsendül a halál óráján, kíséri a temetési menetet, a körmenetet, jelzi a búcsúsok indulását és érkezését, köszönti az egyházi méltóság megjöttét, de figyelmeztet is: tűzvész, árvíz esetén, vagy ellenség betörésekor.- A harangok évszázadok óta hozzátartoznak településünk mindennapi életéhez - mesélte Beszkid Andor, Rimóc polgár- mestere, hozzátéve: a községnek már 1584-től bizonyíthatóan volt harangja, amit 1807-ben újraöntöttek. Ezek 1875-re valószínűleg elpusztultak, akkor ugyanis másik hármat öntetett az akkori plébános, Krigovszky Henrik, akinek sírköve a mai napig megőrződött a falusi temetőben, a nagykereszt háta mögött. Ez utóbbiak közül a nagyharangot az első világháborúban elkobozták ágyúfémnek, a középsőt pedig 1927-ben eladták Kisbárkánynak azzal a kikötéssel, hogy a falun áthaladva megszólaltathatják a Szentkútra igyekvő rimóci gyalogbúcsú- sok. A rimóci torony három jelenlegi lakója közül a nagyharang „Isten dicsőségére és Szent Miklós püspök tiszteletére öntetett 1928-ban”, amikor a közép- sőt is készítették, „Szentolvasók királynéja könyörögj érettünk” felirattal. A legkisebbet - amely arra kér: „Haldoklók pártfogója könyörögj érettünk” - 1921-ben öntötték. A nemrégiben megáldott lélekharangot az ország legismertebb mestere, Gombos Miklós öntötte az idén Őrbottyánban. Felirata így szól: „ Isten dicsőségére, az elődök tiszteletére”.- Kívánom, hogy legyen hűséges útitársa itt az élőknek, kísérje a földi élettől elbúcsúzó lelkét az örök bíró elé, s legyen segítsége a nehéz küzdelemben, mint Isten szent lelkének szívéhez szóló lágy szava! - zárta gondolatait Beszkid Andor. GULYAS EDINA Állati hőség Kutya meleg van! Mindenki nehezen viseli a közel negyvenfokos forróságot, aki csak teheti, a hűvös szobában, légkondicionált helyiségekben vészeli át a kánikulát. Az állatbarátok házi kedvenceiket is óvják a hőségtől: friss vízzel, frissítő zuhannyal enyhítik „szenvedéseiket”, sokan a lakásba is beengedik őket, ahol pár fokkal alacsonyabb a hőmérséklet. Azonban nemcsak az embereket és a háziállatokat, hanem a vadakat is megviseli a hőség, velük viszont kevesebben törődnek. A kisebb patakok teljesen kiszáradtak, a fű az erdőkben is kiégett, így egyre nehezebben találnak maguknak a szarvasok és a vaddisznók vizet és élelmet. Mit tehetnek? Betévednek a kertekbe és mindent megesznek, amit ott találnak. Tövig rágják a krumplit, lelegelik a borsót és a babot, megdézsmálják a gyümölcsfákat. Sokan bosszankodnak emiatt, hiszen a nehéz munkával megművelt kerteket szó szerint porig rombolják. Hiába várják a háziak, hogy jót egyenek a csemegekukoricából, mire megérik, be- lakmározzák a hívatlan vendégek. Olyan hírek is terjengenek, hogy a városokba is bemerészkednek és kukákat borogatnak a vaddisznók. Sokan fel vannak háborodva emiatt és követelik, hogy a vadászok lőjék ki, riasszák el a vadakat. Valahol érthető az emberek reakciója, de ha belegondolnának abba, hogy a csontszáraz patakok, a kiégett növényzet és a perzselő hőség űzi az erdei állatokat a települések közelébe, talán elnézőbbek lennének a kerti tolvajokkal szemben is... Romvédelemről pro és kontra P. Zs. Tar. Július 16-ai lapszámunkban a Tari Lőrinc udvarházából megmaradt falrészlet állagmegóvási munkálatairól számoltunk be. A polgármester akkori tájékoztatását a Tar Község Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, Sándor Sándor nem tartotta helytállónak, ezért ő maga számolt be az állagmegóvási munkálatokról, valamint az alapítvány abban vállalt munkájáról.- Az alapítványunk 2004-ben kezdte el működését, s elsőként községünk virágosítását tűztük ki célul. Ezt az alapításunkkor kapott összegből fedeztük, amelyet az önkormányzat biztosított számunkra. A közalapítvány 2006-ban vállalta fel a Tari- udvarház romfalának állagmegóvását, amelynek kivitelezését a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével terveztettünk meg. A felújításokat május 14-étől végeztük. Ehhez a polgármester két hónapra két segédmunkást ígért, majd két hét elteltével visszavonta a segítséget, hivatkozva a „közmunkás-foglalkoztatási keret” kimerülésére. A romfal befejező munkáinál három képviselő segített betonozni, anyagi segítséget kilenc képviselő nyújtott egyhavi illetményével. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a kuratórium semmilyen anyagi segítséget nem kapott az önkormányzattól 2007-ben. Az újságcikkre reagálva szeretném, ha mindenki számára bebizonyosodna, hogy a polgármester megalapozatlan tájékoztatást tett. Válaszunkra azért volt szükség, mert a közalapítvány a falu szépítését, építését tűzte ki célul és ezt a vár állagmegóvása is alátámasztja - mondta Sándor Sándor. A felvetés kapcsán megkerestük Román Istvánt, Tar polgármesterét, aki elmondta: július 16-ai számunkban megjelent nyilatkozatát ma is fenntartja. (A Nógrád Megyei Hírlap szerkesztősége ezzel a vitát lezártnak tekinti.)
