Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-31 / 125. szám
NOGRAD MEGYE 3 2007. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK A tisztaságért futottak Mátraterenye. A településre érkezett pénteken a hatodik Drogmentes Magyarországért ma- raton mezőnye. A mátratere- nyeiek az ÁMK-Móra Ferenc Általános Iskolában fogadták az országos preventív akció futóit, megismerkedtek a küldetés lényegével, majd az iskola valamennyi tanulója - mintegy 140 diák - elkísérte egy jó darabon a futókat, akik Salgótarján-Pin- tértelep felé vették az irányt. „Potenciazavarokrór H. B. Salgótarján. A Magyar Közigazgatási Kar Nógrád megyei tagozata és a Magyar Jogászegylet Nógrád megyei szervezete május 30-án a megyeházán előadással összekapcsolt konzultációt szervezett. Az államszervezet potenciazavarairól címmel előadást tartott dr. Ma temetik a vízbe fulladt fiatalokat (Folytatás az 1. oldalról) A csoportvezető közölte, hogy hatósági eljárás van folyamatban, amely során azt tisztázzák, hogy valamilyen vízjogi szabálysértés megvalósult-e az említett tóval kapcsolatban. Ennek eredményétől függ, hogy milyen további intézkedések szükségesek. Técsőy Tamás kifejtette: függetlenül attól, hogy a tulajdonosnak van-e engedélye, a tulajdonhoz fűződő élet- és vagyonbiztonsági szabályokat mindenképpen be kell tartania. Csütörtök délután 13 órakor a ságújfalui temetőben, egymás mellett helyezik végső nyugalomra a három fiatalt.- A települési önkormányzat százezer, míg a kisebbségi húszezer forinttal segített mindhárom családnak a temetés megszervezésében, és a későbbiekben is támogatni fogjuk a családokat, mert nagyon nehéz szociális helyzetben vannak - közölte Szentes Attila, a község polgármestere. FOTÓKIÁLLÍTÁS Salgótarján. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola galériájában június 1-jén 15.30 órakor nyitják meg Sóvári Gábor természetfotós kiállítását. A fotókat Homoga József fotóművész, a nógrádi fotóklub elnöke ajánlja a jelenlévők figyelmébe. A megnyitón népdalokat énekel Kubinyi Júlia. Gyermekvédelemi konferencia S. K. Salgótarján. „Konferencia a jövő gyermek- és ifjúságvédelméért” címmel nemzetközi tanácskozást tartanak május 30- án és június 1-jén, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben. A rendezvény a „Segítők segítése 2.” című képzési program keretében, a gyermek- védelmi törvény hatályba lépésének tizedik évfordulójához kapcsolódva valósulhat meg, szervezői a megyei gyermekvédelmi központ és a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A konferencián több neves hazai szakember mellett egyes külföldi országok - Ukrajna, Románia, Szlovákia és Franciaország- gyermekvédelemben jártas képviselői is felszólalnak. A meghívottak előadásaiból betekintést nyerhetünk más államok gyermekvédelmi rendszereibe, megismerve az ottani sajátosságokat, szakmai tapasztalatokat. APEH: új ügyfélfogadási rend NMH-információ Salgótarján. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának központi ügyfélszolgálatain június elsejétől az alábbi egységes ügyfél- fogadási rend kerül bevezetésre. A Salgótarján, Kassai sor 10. alatti kirendeltségben hétfőn 8-18 óráig várják az ügyfeleket, a kedd szünnap, szerdán 8-14, csütörtökön 8-13, pénteken 8-12 óra közt lesz ügyfélfogadás. A fenti változások miatt csütörtökönként Miskolcon és Salgótarjánban egy órával tovább (12 óra helyett 13 óráig) intézhetik ügyeiket személyesen az adózók. Salgótarjánban a változás a pénteki ügy- félfogadást is érinti, ekkor 11 óra helyett 12 óráig tart az ügyintézés. A kirendeltségeken található ügyfélszolgálatok változatlanul, az eddig megszokott rendben állnak az adózók rendelkezésére. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Haragszom magamra Ülök a számítógépem előtt, dolgozom, aztán egyszer csak elakadok a munkámban. Nem jut eszembe semmi, egyszerűen leblokkoltam. Szinte akaratlanul, ösztönösen nyúlok a cigaretta dobozához, az öngyújtóhoz és a megszokott mozdulatokkal lazán rágyújtok. Aztán ránézek a faliórám és látom, tizenegyet mutat Este. Hamgszom magamra, bosszant, hogy a normális emberekkel ellentétben, akik már alszanak, én még mindig dohányzom. Hát persze, hogy mérges vagyok, hiszen tisztában vagyok a dohányzás káros hatásaival, szinte fejből tudom az ide vonatkozó elrettentő adatokat, kezdve attól, hogy a dohányzó ember még a nemdohányzó társai egészségét is rongálhatja Becslések szerint Magyamrszágon csakapasz- szív dohányzás következtében évente 2300-3500 ember hal meg. A tartós, több éven keresztüli dohányzás nagymértékben növeli a valószínűségét annak, hogy az ember idő előtt hal meg valamilyen betegségben. A dohányosok körében a három leggyakoribb halálok a krónikus hörg hurut, vagy tüdőtágulat, a tüdőrák, illetve a koszorúér-betegség. Azaz le kellene szokni a dohányzásról, amíg nem késő! Én egyébként már legalább ötvenszer leszoktam, ami nem kis teljesítmény. Ötven év alatt Utóbbi kicsit beárnyékolja a leszokásról való sikerességemet, minthogy egy idő után mindig visszaestem. Most viszont döntő és végleges elhatározásra jutottam. Ma, május 31- én van a dohányfüstmentes világnap, amelyet 1996-tól a földkerekség számos országában megtartanak, azzal a szándékkal, hogy a leszokást elősegítsék és kampányt indítsanak a dohánygyárak ellen is. Mindezért én is teszek: ma már nem gyújtok rá! Amit javasolok minden dohányos be- tegtársamnak is! „Egy költő hazatalált../' E rövid, de tartalmas, mély értelmű megállapítással fejezte be Pál József azt a szerzői estet, amelyet a salgótarjáni gyökerű, Kanadában élő Kasza Marton Lajos tiszteletére rendezett a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Palócföld szerkesztősége. Az egyre gyakrabban Magyarországra látogató költő mintegy az ünnepi könyvhét előestéjén szülővárosában, családtagjai, barátai, jó ismerősei, helyi olvasói körében mutathatta be két új - az „Idő fogalmán túl” és a „Száz szerelmes élet száz szerelmes dalban” című - verseskötetét. Kasza Marton Lajos (balról) Kanadából érkezett szülővárosába, övéi közé. Jobbra Pál József. Csongrády B. A mindkét könyv hátlapján olvasható „Szemerkélt életrajz” című önvallomásban igazi lokál- patriótaként nyilatkozik Kasza Márton Lajos, noha 1956 óta él messzi távolban. Salgótarjánt „...emberi méltóságom, tudatom tárt mezején nagyobbá, szebbé emeli minden más városnál, mert itt születtem és minden múltjával, jelenével - állandóan vajúdó palóc életével együtt - szeretem. ” E példaadó, nosztalgiára nem szűkíthető érzés természetesen verseiben (E palóc város Salgótarján, Már nem mindég, Palóc dombokon, Tarjáni kép) is megmutatkozik, legszebben talán a „Salgó alatt” című költeményében: „A hegyi csendességben lassan alkonyhoz / készül Somos és Salgóbánya népe. / Valamerről harangzúgás kíséri a csendet, / csillagvetése nő az égi rendnek s a / csend takart alkony alatt, pár- nás úton / őseink leikével a remény a / család meleg fészkéhez vezet...” A székellyel rokonított palóc ember, a szűkebb (táj)haza szeretete „tapinthatóan” volt jelen a költői esten is. - Ötvenegy év telt el azóta, hogy elmentem, de soha nem szakadtam el innen. A befogadó ország kenyeret adott, de sírhelyet nem fog - mondta megkapó őszinteséggel. A Pál József által vezetett beszélgetés jószerivel keretbe fogta a hatvannyolcadik életévében járó vendég elmúlt évtizedeit. Szó esett a disszidálás előzményeiről és viszontagságairól éppúgy, mint a talajfogásról, a beilleszkedésről, a családalapításról s más „titkokról”. Arról például, hogy miként élnek a magyarok a több mint száz nép kanadai hazájában, a „hat havi tél” országában, a híres-neves Öt-tó mentén. - Nehéz összetartani az individualitásra hajlamos íróembereket, alkotókat, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy őrizzük anyanyelvűnket az ötvenháromezernyi magyarság körében - mondta Kasza Marton Lajos, aki a Kanadai Magyar írószövetség elnöke. - Vannak iskoláink, van öt magyar templomunk, Torontóban minden .hónapban tartunk valamilyen irodalmi rendezvényt, kulturális, művészeti összejövetelt. A vegyes házasságok miatt nehéz, de nem eredménytelen ez a munka. Úgy tapasztalom, hogy a második és harmadik generációban sikerült megőrizni, illetve erősíteni az igényt, hogy ismerjék meg, őrizzék gyökereiket, tartsák, építsék ki a kapcsolatokat az anyaországgal, az itthoniakkal. Mindemellett a diskurzus fősodra a költővendég - a nyugati magyar irodalom részeként kibontakozott - lírájának további jellemzőit vette számba. Mi sem nyilvánvalóbb, minthogy egy úgynevezett idegenbe szakadt ’56-os magyar számára örökre fontos kérdés maradt a forradalom eszméihez való hűség, ragaszkodás. Erre utal - többek között - az „Üzenet” című vers is, amely az alábbi sorokkal zárul: Jövő generációk lelkében éljen ott a vád, / ezer év után se felejtse e nép a jogát: azt, hogy szabadnak szülessen magyar földön az élet - / mert a szent szabadság tart meg hazát, földet és népet... ” Kasza Marton Lajos lírájának - mint Pál József rámutatott - jellemzője egyfajta közéletiség, sajátos társadalomkritika is. Jó példa erre az „Amerikából jöttünk... Eladó, eladó minden amit lát!” vagy a „Zümmög a dzsungel” („Levegőt éget a napalm oxigént elszívó lángja, / fuldoklík. Pusztul minden, ami még körülöttünk él... ”) című verse. Mindkettő elhangzott a Sándor Zoltán vezette Pódium Stúdió tagjainak tolmácsolásában is. Ugyancsak meghallgatott a közönség néhányat a költő szerelmes versei közül. Színesítette, gazdagította a programot Andrássy Ferenc tekerőlant- és Bácskái Balázs harmonikajátéka is, de az igazán különös élményt az jelentette, amikor a vendég a „Már nem mindég” és a „Kívánság” című versét saját maga mondta el. Az utóbbit a Salgótarjánban élő, a képzőművészetnek hódoló húgának, Varróné Marton Margitnak ajánlotta: „Csak azt akartam, hogy fessél néhány képet, / hogy felmutathasd, milyen is körülötted az élet...” Éppoly szép magyarsággal, mint ahogyan beszél egy fél évszázadnyi távoliét után is. Bezzeg az angol nyelvet csak akcentussal volt képes elsajátítani...
