Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-31 / 125. szám
4 2007. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE „Isten tartotta a kezét fölöttünk” Dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke nemrégiben látogatott el szűkebb hazánk egyik városába. Ott rendhagyó történelemórát tartott, amely a kezdetektől egészen mostanáig ölelte fel az eseményeket. A jelenlévők sok hasznos gondolattal térhettek haza és nem utolsósorban azzal a felemelő érzéssel, hogy az egyik legrégibb európai uralkodócsalád tagjával tölthették a délutánt. Pádár Zsófia Pásztó. Zsúfolásig megtelt a pásztói művelődési központ péntek délután. Rengeteg érdeklődő fogadta az Osztrák-Magyar- Monarchia utolsó császárának fiát, hogy meghallgassák különleges előadását. Az elnököt Sisák Imre, Pásztó város polgármestere fogadta és köszöntötte. A jó hangulatú közös délutánt a magyar himnusz dallamai nyitották meg. Dr. Habsburg Ottót a Himnusz emelkedett hangvétele ihlette meg, s annak fontosságával kezdte előadását. Visszaemlékezett: a történelem során sokszor csak arra a bátorításra számíthatott a magyar nép, amelyet a Himnusz hangjai jelentettek. Elmondta, hogy a világon csak két olyan nemzeti fohász létezik, amelynek egyaránt van helye a templomban és azon kívül is: a két himnusz egyike természete- I sen a magyar. Az elnök szólt arról is, hogy munkája során - nagy örömére I - mindig ő kapta meg hazánk ügyeit.- Népünk nagy erénye mindig is az volt, hogy becsületes, jó emberek tudtunk maradni - mondta az elnök - majd hozzátette, munkájának minden per- | cében büszke volt nemzetére. j Dr. Habsburg Ottó beszélt történelmünk nagy alakjairól is: 'említést tett többek között Bárdossy Lászlóról, Kállay Miklósról, visszaamlékezeltJ-eleki Pálra is. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz csak any- nyit fűzött: összenő, aminek ösz- sze kell nőnie. Számtalan példát említett a számunkra már történelem, számára azonban még élő emlékek sokaságából és végül megállapította, hogy a magyar nemzet óriási érték, s örülnünk kell, hogy magyarnak tudhatjuk magunkat.- Csodálatos dolog az, hogy nemzetünk oly' sok megpróbáltatás után is életben maradt, ezért nem szabad pesszimistán szemlélnünk a jövőt. Élő csoda vagyunk, s ez mindennap eszünkbe kell, hogy jusson, hiszen Isten tartotta, tartja a kezét fölöttünk - zárta gondolatait az elnök. A sok múltbeli példa és a megható szavak után az „élő történelemkönyv” Sisák Imrétől vehetett át egy díszoklevelet, látogatása emlékéül megajándékozták őt Pásztó történetének könyvével, valamint hazavihetett egy üveg igazi, magyar bort is. Zongora és vers Május 17-én, csütörtökön délelőtt egy újszerű és nagyszerű ötlet valósult meg a bátonyterenyei Alapfokú Művészeti Iskola tanárainak kezdeményezésében. Zongora és vers, zene és költészet találkozása egy műsorban. Érzések, hangulatok a természetről, az élet dolgairól, ahogyan ezt a zeneszerző, a költő műalkotássá formálta. Lelkes és tehetséges zongorista növendékek és versmondók váltották egymást a színpadon, akiket megérdemelt tapssal jutalmazott az Erkel iskola tanulóiból és a szép számmal megjelent szülőkből álló közönség. Ihletett pillanatok részesei lehettek a jelenlévők, azok akik keresik, és felismerik a szépséget a művészetben, akik számára lelki feltöltődési jelentett a szép tavaszi délelőttön ez az üde, hangulatos program. Köszönet érte a mintegy 30 fellépő növendéknek, valamint felkészítő tanáraiknak: Hámoriné Babcsány Ágnesnek, Háryné Koronczi Gabriellának és Ispán Szilviának. Háryné Koronczi Gabriella szaktanár A JOGASZ VÁLASZOL Banki számlatartozás Több olvasónk is hasonló panasszal fordult az elmúlt időben szerkesztőségünkhöz: egy magyar- országi bank fizetési felszólítást küldött számukra, mert nyilvántartásuk szerint mint ügyfelének többévnyi számlavezetési díjtartozása van. Olvasóink szerint a követelés több okból is kifogásolható, mivel a tartozást olyan számlák után mutatták ki, amelyeken akár hat-nyolc éve nincs semmilyen forgalom, másrészt van olyan olvasó, akinek 1999-es, azaz már rég elévült tartozást vet fel a bank, ráadásul ez idő alatt a bank egyetlen egyszer sem jelentkezett követeléssel. Az üggyel Tordainé dr. Sztráska Erzsébetet kerestük meg, aki készséggel válaszolt a kérdésekre: Amennyiben az olvasónak egy pénzintézettel bankszámla vezetésére vonatkozóan volt szerződése, akkora bank jogosult - a saját és az olvasóval ismertetett üzletszabályzatában foglaltak szerint - a mindenkori havi számlavezetési díjak összegét a számlán elhelyezett összegből levonni. Amennyiben a számlán nincs fedezet a havi költségek levonására, akkor a számlatulajdonos (mint ügyfél) a pénzintézet által követelt összeg megfizetésével késedelembe esik. A polgári jogszabályok szerint a pénzintézet a késedelembe esés időpontjától számított öt éven belül követelheti a számlatulajdonostól a követelésének megfizetését Amennyiben a pénzintézet a követelt összeg megfizetésére írásban a számlatulajdonost felszólította (vagy részére egyenlegközlő levelet küldött), akkor az elévülés megszakad, és a felszólítás (egyenlegközlő levél) átvételétől számított öt éven belül jogosult követelését a számlatulajdonossal szemben érvényesíteni Az elévülési időn belül a pénzintézet jogosult a számlatulajdonossal szemben fennálló követelését értékesíteni. Az engedményezésről a pénzintézet köteles az adóst értesíteni, ennek igazolását az olvasó kérheti Amennyiben a követelés behajtása tárgyában 1998. év óta az olvasó semmilyen felszólítást, értesítést nem kapott, akkor a pénzintézet (az engedményezést követően pedig a követelést behajtó cég) követelése elévült és behajthatatlanná válik. Tordainé dr. Sztráska Erzsébet Versennyel a parlagfű ellen Etes. A közelmúltban parlagfűmentesítési vetélkedőt szerveztek a közösségi házban, azzal a céllal, hogy már gyermekkorban felhívják a fiatalok figyelmét a növény veszélyeire. A versenyt Palkovics Beáta védőnő kezdeményezte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársainak támogatásával, valamint az etesi általános iskolások és pedagógusok részvételével. Elsőtől nyolcadik osztályig minden korcsoportból jelentkeztek a diákok. A részvétel feltétele egy-egy parlagfű bemutatása volt. Ézt követően a védőnő előzetes előadása alapján egy totót töltöttek ki a tanulók, majd plakátkészítés és versfaragás következett a parlagfűről. A gyerekek eredményesen teljesítették a feladatokat és az első három helyezett csapat értékes tárgyjutalomban részesült. Dejtáron hallgatták legtöbben a fülemülék énekét Lapunk múlt heti számában beszámoltunk róla, hogy megyénkben öt helyszínen rendezi meg a Magyar Madártani Egyesület A fülemülék éjszakája nevű rendezvényét. Dejtáron 40- en, Nagyorosziban 34-en, Dré- gelypalánkon 28-an, Balassagyarmaton 12-en és Szügyben 9-en hallgatták a világ egyik legszebb hangú madarának az énekét. Közöttük a 4 éves Kerék Benjámin és Fábián László voltak a legfiatalabbak - tudtuk meg Frenyó Gábortól, az egyesület al- elnökétől. Reméljük jövőre ismét tanúi lehetünk ennek a csodálatos koncertnek és legalább az ideihez hasonló számú érdeklődőt vezethetnek az MME jól felkészült önkéntesei. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Költészet - asszonyszíwel A SITI és a Palócföld közös rendezvénysorozatának harmadik állomásához érkezett Kupcsulik Ágnes felolvasóestjével. A költőnő személyében egy nem mindennapi embert ismerhet meg műveinek olvasója. Személyiségének kettős szerepvállalása folyamatosan átszövi az alkotó líráját. Költeményeiben szenzitív módon ragadja meg a mindennapi élet jelentéktelennek tűnő, ugyanakkor mégis fontos eseményeit. Mélyen átélt, összetett érzésekből fakadnak alkotásai, a szó szoros értelmében megélt pillanatokat vetítik elénk. „Rá kell érni fájni...” - vallja a költő, aki nem óhajt más lenni, mint ami. Nem kíván emancipált nővé, maszkulin alkattá válni, hogy feláldozza női mivoltát a költészet oltárán. Elsősorban nő marad, s éppen ez teszi nagy- gyá költészetét! Mert olyan motívumokat megragadni, amelyek nem tekinthetők szokványosoknak - azáltal a profánt éteri magasságokba emelve. „Én nem az éteriből teremtek, hanem az anyagiból. Csak húsból, porból, piszokból tudok teremteni.” Poézisét a mindennapi élet táplálja: család, házimunka, a természetből merített személyes élmények. Kupcsulik Ágnes költészetté emeli a tradicionális női szerepeket. Verseit sohasem datálja, ezzel téve ki az idő próbájának munkáit, hangsúlyozván időtlenségüket. Él a szabad vers adta lehetőségekkel, a dallamos magyar nyelv zeneiségének a segítségével feszíti szét a tradíciók kereteit. Nála a szabad vers, bármennyire is „szabadnak” tűnik, a „ritmushoz igazodik”. A szavak ritmusa mankóként vezeti tovább a költőt a sorokon. A tartalmi és a formai, belső igényből támasztott követelményeknek megfelelve, Kupcsulik Ágnes munkásságát elkerült mindenféle modorosság. Élete alapjának az őszinteséget tartja, s ez az őszinteség, valamint a tökéletesre való törekvés éppúgy áthatja művészetét, ahogyan mindennapjait is. Debreceni Boglárka Vártörténetek diák módra Magyamándor. Iskolánkban folytatódott a nógrádi várakat bemutató programsorozat. Tanulóink érdeklődve fogadták az előadásokat. A 8. osztályos diákok, illetve képek, tablók segítségével Nógrád várához tehetett képzeletbeli utazást a hallgatóság. A várak szerepéről, állapotáról szóló rövid ismertetés után a fiúk Balassi Bálint Egy katonaének című versét mondták el, így fejezve ki tiszteletüket a végvári katonák iránt. A lányok a nógrádi vár történetét mesélték el, végül pedig a Kámor kincse című népmonda dramatizált változatát adták elő. A 4. osztályosok Buják várát mutatták be. Műsorukban meghatározták a község helyét Nógrád megye területén, és Buják nevének magyarázatára is kitértek. A nevezetességek kerültek ezután sorra: Kálvária, Szent Anna-kápolna, a római katolikus templom, a keselyréti védett tölgyfák, az Egidus- forrás. Beszéltek a helyi népviseletről, illetve Glatz Oszkár tevékenységéről, a vár históriáját elevenítették fel ezután, a hozzá kapcsolódó mesék, legendák révén. A gyerekek Bujákra tervezték osztálykirándulásukat, s az ott tapasztalt látnivalók alapján csodaszép rajzokat készítettek. A 6. osztály a szandai vár legendájával vett részt a programban. Előzetes kutatómunka során érdekes, a helyhez fűződő mondákra bukkantak. Elmesélték az Árpád-kori pusztatemplom, a péterhegyi keresztállítás eredettörténetét. Összeállításukban helyet kapott a Balogh Béni által is feldolgozott A szandai szökevény című monda, amely a török fogságban raboskodó kisfiú, Varga Ambrus hőstettéről szól. Felvillantották a Péter-hegyen egykoron lakó remeték életét és a Péter-Pál napi híres búcsújárás hagyományát. Ismertették a még napjainkban is az egyházi ünnepeknek megfelelően öltöztetett Mária-szobor és Máriács- ka-kápolna történetét. Balassi Bálint Búcsúja hazájától című versével és Bakfark Bálint szép lantmuzsikájával idézték meg a letűnt századok hangulatát. Az összegyűjtött fényképekből, rajzokból, valamint írásos anyagból a várhegyet és a környező falvakat bemutató tablókat készítettek. Drégely várát mutatta be a 3. osztály. Mint legkisebbek, nagy izgalommal készülődtek: vázolták a váréletet, s szóltak az egykori erődítmény jelenlegi állapotáról is, majd A drégelyi hős című jelenetet adták elő. Ebben Szondi György és 150 katonája hősies küzdelmét mutatták be a kegyetlen, félelmetes, mégis olykor emberséges Ali basa és több ezres hadserege ellen. Az Arany János által oly remekül megénekelt két apród és a mondabeli áruló varga fontos szerepét is igyekeztek megjeleníteni. A kicsik igazán kitettek magukért, mert előadásuk után sok elismerő szép szót és hatalmas tapsot kaptak. Pedagógusok, gyermekek egyaránt jól érezték magukat a rendezvénysorozaton, amely pedagógusnak, diáknak egyaránt meghozta a gyümölcsét. A „várórákhoz” készült tablókat az iskola folyosóin kiállították. Júniusban pedig a sorozat zárásaként az iskola valamennyi diákja és pedagógusa Nógrád várához kirándul majd. Vargáné Novák Krisztina igazgatóhelyettes
