Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-25 / 121. szám

2007. MÁJUS 25., PENTEK 3 PÁSZTÓI NAPLÓ Felkészülten várják az egynapos sebészeti ellátást Interjú. Lassan eltelik egy hónap az egészségügyi reform beveze­tését követően. Eddig már két alkalommal foglalkoztunk a pász­tói Margit Kórház életével. Most az április elseje óta eltelt idő­szakról kérdeztük dr. Boczek Tibor igazgató főorvost.- Igazgató úr! Miről tud számot adni az április elseje óta eltelt időszakról?- Mindenki előtt ismert, hogy április elsejével életbe lépett a 2006. évi CXXXII törvény, melynek eredménye­ként a kórháznak a struktúráját gyöke­resen át kellett alakítani, méghozzá úgy - amint már korábban többször is em­lítettünk - hogy mindösszesen húsz ak­tív belgyógyászati ágyunk maradt, emellett 70 krónikus ágy, 10 ápolási és 75 mozgásszervi rehabilitációs ágy áll rendelkezésünkre. Az új helyzettel egy egészen új felada­tot kaptunk, amely annyiban új, hogy korábban is volt mozgásszervi rehabi­litáció, de mindösszesen húsz ágyon vé­geztük ezt a tevékenységet, most pedig 75 ágyon. Az új feladatnak, mind a személyi ál­lományt tekintve, mind pedig az épület szerkezetét tekintve maximálisan sze­retnénk megfelelni. Ennek érdekében elkezdtük a 75 ágyas rehabilitációs részleg átépítését, kialakítását. A mun­ka jelenleg is folyamatban van, de már a záró mozzanatoknál tartunk, ami azt jelenti, hogy a betegek már birtokba vették a kórtermeket, elkészült a Mát­rára néző gyönyörű, világos tornaterem a berendezésekkel. Jelenleg folyamat­ban van az akadálymentesített mellék- helyiségeknek a kialakítása és ez is olyan fázisban van, hogy már csak a szanitereknek a behelyezése és a bur­kolatoknak a fugázása van hátra. Úgy gondolom az építkezés napokon belül, teljesen befejeződik, ezeken a szinte­ken tisztasági meszelést végeztünk és tényleg azt mondhatom, hogy nagyon kulturált körülmények között várjuk a gyógyulni vágyó betegeket.- Továbbra is napirenden szerepel Pásztón az egynapos sebészet beindítása, jelenleg mi a helyzet ez ügyben?- Május 7-én az Egészségügyi Mi­nisztériumban jártunk Sisák Imre pol­gármester úrral. Egy tájékoztatón, a mi­nisztérium, egynapos sebészetnek a fő koordinátora adott egy ismertetőt. Úgy tájékoztatott, hogy a napokban meg kell jelenni a pályázatnak, amire nagyon rö­vid, 7-10 napos beadási határidő lesz, és még ennek a hónapnak az utolsó napjaiban megtörténik a pályázat elbí­rálása, a szerződéskötés a társadalom- biztosítóval, hogy június legelején in­dulhasson az egynapos sebészeti ellá­tás. A pályázat csak a napokban került kiírásra. A késés miatt az illetékesek a Pénzügyminisztériumra hivatkoznak, hogy a két minisztérium között az egyeztetések nem mentek zökkenő- mentesen és ezért csúszott a pályázat. Mi továbbra is szeretnénk ezt az ellá­tási tevékenységet végezni, céljaink kö­zött szerepel, hiszen ha nem is tudunk ugyanolyan típusú műtéteket elvégez­ni, mint a korábbi időkben, de az eddi­gi műtéteinknek legalább a hetven szá­zaléka elvégezhető. Ez azt jelenti, hogy ügyes tervezéssel, pkár ezer fölötti mű­téti számot is éves viszonylatban meg tudunk csinálni és kevés lesz azon be­tegeknek a száma, akinek mási intéz­ménybe kellene elmenni, mert feltétel híján nem tudjuk ellátni.- Felkészült-e a kórház arra, hogy a bármelyik pillanatban megjelenő pályá­zatra reagálni tudjon?- A kórház vezetése felkészült, pró­báltunk előre dolgozni, számszerűsítet­tük a lehetőségeinket, kiszámítottuk, hogy mely szakmából, mely területen hány műtéttel lehet számolni, az épület készen van, rendelkezésre áll, a műtő­blokkok fogadóképes állapotban van­nak és arra várunk, hogy történjen meg a szerződéskötés, és a következő naptól már indulhat is nálunk ez a tevékeny­ség végzése. A betegeket a korábbi struktúrának megfelelően, nagyon szép, felújított környezetben várjuk az egészségügyi ellátásra.- A finanszírozással van-e gond az áp­rilis elsejei bevezetést követően?- Hogyne lenne, hiszen az aktív ágyaknak a finanszírozása messze ma­gasabb, mint a krónikus ágyaknak. Ma egy aktív ágyra körülbelül 420-430 ezer forintnyi összeg jutna a korábbi teljesít­ményeket figyelembe véve, addig egy krónikus ágyra mindösszesen 180 ezer forint. Tehát ágyanként mintegy 250 ezer forint differencia van havi szinten. Ez 12 Nőnappal beszorozva kb. 3 millió forintot jelent, eddig volt 125 aktív ágyunk, most pedig mindösszesen van 20 aktív ágyunk, és ennél fogva száz ágyra vonatkoztatva több mint 350 mil­lió forintnyi bevételhiányunk szárma­zik, amivel meg kell birkóznunk. Ennek érdekében sok megszorító in­tézkedést kellett bevezetni és ezek nem A mozgásszervi rehabilitáció főszerepet kapott Pásztón voltak népszerűek. Nem volt népszerű azon dolgozók körében, akiknek érde­ke sérült viszont én úgy gondolom, bár­mennyire is szerelnék lojális és segítő­kész lenni az egyénekkel szemben, ne­kem egészében kompletten kell a kórhá­zat néznem. Néznem kell, hogy a kór­ház fennmaradjon, hiszen erre kaptam meg a feladatot, néznem kell azt, hogy a lakosságnak, a 34 ezer főnek lakó­helyéhez közel legyen egy olyan bázis, ahol a biztonságérzete megmarad, hogy bármi éri akkor itt ellátásra kerülhet. Annak ellenére, hogy ha nem is tudjuk annak a 300 embernek a munkahelyét biztosítani, mint korábban, de 250 em­berrel még most is a legnagyobb mun­káltatónak számítunk a körzetben. Ezek az intézkedések azt a célt szol­gálják, hogy működőképesek marad­junk. Ha valaki azt a forráshiányt, a 350 millió forintot fedezné, amit kivont a társadalombiztosító, akkor a régi rend­ben tudnánk működni, és minden men­ne a régiben. De sajnos nekünk is eb­ből kell kiindulni, hogy ennyivel keve­sebb pénzből kell dolgoznunk.-A belgyógyászaton kialakult helyzet­ről dr. Szarvas Katalin főorvos asszonyt kérdeztük.- Az új struktúrában az ágyszá­munk csökkent 20 aktív ágyra. Sajnos még nincs meg teljesen, hogy ez meny­nyi társadalombiztosítási támogatást jelent, ezért problémás, hogy milyen tí­pusú betegeket tudunk ellátni. A fi­nanszírozás szerint olyan típusú bete­geket, amire a szakmai tudásunk meg­van, sajnos nem mindenkit láthatunk el a finanszírozás miatt, így meg kell válogatni azt a beteganyagot, akikkel foglalkozhatunk, akikkel foglalkozni tudunk. Még bizonytalanság van, még nem alakult ki véglegesen, hogyan gazdál­kodhatunk a pénzzel, mi fér bele, meny­nyi beteget láthatunk el. A kórházból a dolgozók közül soknak meg kellett szüntetni a munkaviszonyát. Ez nem orvosokat érint, hanem a középkádere­ket, nővéreket, műtősnőket. A belosztályra minden megszüntetett osz­tályról kerültek nővérek. Gyakorlatilag a nővérek mindenhez fognak érteni. Ha megnyílik az egynapos sebészet ennél fogva a nővérek szakmai fejlődése még inkább biztosított. Orvosi szempontból szerintem ez kis visszalépést jelentett. A belgyógyászaton pillanatnyilag öt szakorvos dolgozik. A polgármesteri hivatal átszervezés előtt és után Interjú. A Pásztó Városi Polgármesteri Hivatal szerveze­ti struktúrája a képviselő-testület döntése alapján 2007. május 1-jei hatállyal megváltozott. Ez az állam­polgárok széles körét érinti. Ezért erről kérdeztük dr. Tasi Borbála címzetes főjegyzőt. K. Lajos * •- Mikor és miért határozta el a képviselő-testület a hivatal tagozó­dásának módosítását?- Az önkormányzat képviselő­testülete 2007. február 22-i ülésén fogadta el a város 2007. évi költség- vetését. E napirend tárgyalása so­rán hangzott el a javaslat, misze­rint a költségvetési tervezetben már szereplő létszámcsökkenté­sen túlmenően a rendkívül nehéz pénzügyi helyzetre tekintettel, va­lamint a bekövetkezett feladatellá­tások változásaira figyelemmel a testület utasítsa a jegyzőt, hogy 2007. március 31-ig tegyen javas­latot a hivatali struktúra raciona­lizálására. Ennek keretében a vezetői szin­tek, osztályok számának csökken­tésére, jogszerű, korszerű, ügyfél­barát munkamegosztásra kellett különös tekintettel lenni. Ezt a mó­dosító, kiegészítő képviselői indít­ványt a megválasztott képviselők jelentős többségben elfogadták és ez által a 2007. évi költségvetés és intézkedési terve részét képezi. • - Tehát nem szakmai, hanem pénzügyi szempontok miatt szüle­tett meg a döntés?- Egyértelmű, hogy az önkor­mányzati költségvetés finanszíro­zásának lényeges csökkentése, ez­által a városi hiánygazdálkodás megszorító intézkedéseinek sorá­ba tartozik a polgármesteri hivatal átalakítása is. A hivatalon belüli korábbi mun­kamegosztás 1999. december 1- jétől működött, a városkörzeti igaz­gatás egyre szélesebb körben tör­tént hozzánk telepitesetol - gyám­hivatal, kiemelt építésügyi ható­ság, okmányiroda (és a további ér­kező feladatok) kistérségi többcé­lú társulás, egyes hatósági jogkö­rök - ellátásával 26 településre ki­terjedően. Három irodához tartozott hat osztály. Az irodavezetők egyben osztályvezetők is voltak és további három osztályvezető, tehát hat ve­zető állású köztisztviselő dolgozott. Ez lehetővé tette megközelítőleg azonos szinten a vezetők helyette­sítését különböző akadályoztatás, betegség, szabadság, továbbképzés idején. Másrészt az egyes osztá­lyok feladatköre kevésbé volt hete­rogén, szakmailag jobban össze­foghatok voltak, biztonságosabb jogalkalmazást tettek lehetővé. A képviselő-testület az óta négy alkalommal tárgyalta a hivatal munkájáról szóló átfogó jegyzői előterjesztést, legutóbb 2006. szeptemberében. Az elfogadott ha­tározatokban a képviselő-testület megállapította, hogy a hivatal rendkívül szerteágazó, folyamato­san bővülő, növekvő, bonyolult ön- kormányzati és közigazgatási fel­adatainak ellátását a törvényes­ség, szakszerűség jellemezte, jó szakmai színvonalon teljesített, igazgatási központtá vált. Ezért az összességében eredményesnek minősített nagy volumenű hivata­li tevékenységet elismerte és a jö­vőben is elvárva támogatásáról biztosított, mint kötelező alapfel­adat-ellátást.- Mi a szervezeti átalakítás lé­nyege, az egyes osztályok milyen fel­adatokat látnak el a jövőben?- Mindenekelőtt fontos tény, hogy a hivatal a személyi feltéte­leket illetően az elmúlt években eldöntött létszámcsökkentésekkel a megalakulásakor foglalkoztatott létszámát közelíti meg a 2007. év­re engedélyezett 63 fővel, miköz­ben, mint jeleztem, számottevő hatáskör jött törvények és más jogszabályok által 26 település jegyzőitől, rendőrségtől, valamint a kistérségi szolgáltatá­sokkal összefüggő munkaszervezeti fel­adatok is megjelentek. Továbbá nem utolsó­sorban nem hagyható figyelmen kívül az EU- csatlakozással kapcso­latban fennálló többlet-feladatellá­tás, bonyolultabb jogalkalmazás. Másrészt a sok jogszabályi vál­tozás mellett a közigazgatási jog legfontosabb törvénye, jogintéz­ményei változtak meg a közigaz­gatási hatósági eljárás és szolgál­tatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény - az úgynevezett Két. - 2005. november 1-jei hatályba lépésével. Ezen törvény alapvető célja az ügyfelek érdekeinek, jo­gainak szolgálata akár olyan mó­don is, hogy többlet feladatok ellá­tására kötelezi a közigazgatási szerveket a korábbi törvényi ren­delkezésekhez képest. Tehát - visszatérve a konkrét szervezeti változáshoz - a város 2007. évi költségvetéséhez tartozó intézkedési terv végrehajtása kere­tében a szervezeti és működési szabályzat módosítására került sor. Ennek értelmében a hivatal szerkezeti tagozódásában az iro­dák (mint vezetési szint) megszűn­tek. A korábbi hat osztály (1. pénz­ügyi; 2. műszaki; 3. intézményirá­nyítási; 4. igazgatási és szociális; 5. városkörzeti hatósági; 6. szervezé­si) és a kistérségi feladatellátás he­lyett négy osztály (1. városgazdál­kodási; 2. intézményirányítási és szociális; 3. városkörzeti hatósági és igazgatási; 4. szervezési), vala­mint a többcélú kistérségi társulás munkaszervezeti feladatok ellátá­sa köré csoportosul a hi­vatal tevékenysége. Az osztályok elneve­zését sikerült jól meg­választani, kifejezésre juttatják az ellátott főbb feladatokat is. A pénz­ügyi osztály és a mű­szaki osztály összevo­násával jött létre a vá­rosgazdálkodási osz­tály. Vezetője az aljegy­ző és osztályvezető kapcsolt munkakörben, nevezetesen: Sándor Károly. Az osztályon belül a pénzügyi gazdálkodás és adóigazgatás az egyik fontos szakterület, míg a másik műszaki szakigazgatás­ként foglalható össze és a városfej­lesztési, -üzemeltetési, valamint kiemelt elsőfokú építésügyi ható­sági feladatokat végez, mintegy fő­mérnökségként tartozik az osz­tályhoz. Az intézményirányítási és szo­ciális osztály feladatkörébe a ko­rábbi intézményirányítási osztály feladatai, valamint a volt Igazgatá­si és szociális osztálytól a szociá­lis hatáskörök gyakorlása tartoz­nak. Az osztály vezetője: Bartus László. Az átszervezés nyomán város­körzeti hatósági és igazgatási osz­tály néven vette át a városkörzeti hatósági osztály (okmányiroda, gyámhivatal, anyakönyv, ipari és kereskedelmi szakigazgatás) az előbb említett igazgatási és szoci­ális osztálytól az általános igazga­tási (szabálysértés, birtokvéde­lem, hagyatéki leltár ügyek), vala­mint más szakigazgatási feladato­kat (állategészségügyi, növényvé­delmi, földügyi). Az osztály veze­tője: Szabóné BózsárÉva. A szervezési osztály feladatkö­re nem változott. Az osztály a képviselő-testület, a bizottságok működésével, törvényességi el­lenőrzéssel, személyzeti és mun­kaügyi feladatokkal, választások­kal, népszavazásokkal, informati­kával, számítástechnikával, ügy­kezeléssel kapcsolatos feladato­kat lát el, önkormányzati és hivatali működést kiszolgáló te­vékenységet végez. Az osztályvezető továbbra is Orosz Zoltánná dr. A változások körébe tartozik, hogy önkormányzatunk, illetve a hivatal 1998-tól foglalkoztatott füg­getlen, főállású belső ellenőre, Ruza László vezetésével, nyolc el­lenőrzéssel megbízott munkatárs bevonásával 2007. évben a kistér­ségi önkormányzatok és költség- vetési szerveik belső ellenőrzése is feladatunk lett. Az ugyancsak egyre bővülő to­vábbi kistérségi munkaszerveze­ti főbb feladatokat a következők jelentik: a társulásban résztvevő 26 önkormányzat közös céljainak elősegítése (szociális és egészség- ügyi ellátás, családsegítés, gyer­mek-és ifjúságvédelem, alapfokú oktatás-nevelés, területfejlesztés, közművelődés, szolgáltatásszer­vezés, település- és területrende­zés, természet és környezetvéde­lem stb.) programok, pályázatok készítése, javaslatok, döntés elő­készítés, közbeszerzések, végre­hajtó tevékenység, társulási ta­nács és elnökség működésével kapcsolatos feladatok. A tevékenységet végzők vezeté­sére Kis Gergely kapott megbízást.- A hivatal eredményesen dolgo­zott a korábbi szervezeti felépítés­ben, az új struktúra erre hogyan lesz képes?- A hivatal szervezeti átalakítá­sának hatályba lépő modellje és ellátandó feladatköre mindenkép­pen szakmai kompromisszum, amely ilyen értelemben nehezen teljesíthető, de a szakszerű műkö­dés igaz jelentős erőfeszítésekkel még fenntarthatónak bizonyulhat. Ugyanakkor benne rejlik, hogy mint költségvetési kényszer szül­te átmeneti elhatározásként belát­ható időben, az önkormányzati cikluson belül változtatást igényel. Kellő tapasztalati idő után a kép­viselő-testülettel visszatérünk a té­mára, s ha indokoltnak mutatko­zik a kiigazítás, arra sor kerül, akár szervezeti, akár feladatkör szempontjából. Mindenesetre nyilvánvaló az el­következendő időben, hogy a ki­sebb vezetői létszám, a csökkenő ügyintézői; egyáltalán foglalkoz- tatotti létszám, az osztályok és szakterületek összevonásokkal rendkívül heterogénné vált felada­tai megkövetelik az intenzívebb és felelősségteljesebb ügyintézői, dol­gozói munkavégzést, a munkaidő- alap messzemenően hatékony ki­használását. Szükségszerűen elő­térbe kell, hogy kerüljön az önál­ló, vagy legalábbis egyre ritkább és kis vezetői segítségre szoruló, jogszerű, szakmailag alapos, ha­táridőket betartó ügyintézői tevé­kenység. Ugyanakkor számításba kell venni az egyre több munkatárs növekvő túlmunkavégzésének kö­vetkezményeit, törekedve ennek mérséklésére, illetve megbecsülé­sére. Végül meg kell említem a tárgyi- technikai-informatikai feltételek javításának szükségességét is. Ezzel együtt bízom az osztályok és a munkatársak jó teljesítmé­nyében, amely követelmény is az állampolgárok, ügyfelek szolgála­tában. Dr. Tasi Borbála címzetes főjegyző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents