Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-25 / 121. szám

2 PÁSZTÓI NAPLÓ 2007. MÁJUS 25., PENTEK Környezetünk és jövőnk Kerekes Pásztó. A konferencia viszony­lag hosszú előkészítést követő­en, igen jó színvonalon került megrendezésre az Észak-ma­gyarországi Regionális Környe­zetvédelmi Központ Salgótar­ján, a Szövetségben Nógrád Me­gye Környezet és Természetvé­delméért Közhasznú Egyesület, valamint az Észak-magyaror­szági Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. kapcsolat pro­jektjének keretében. A rendez­vény helyszíne a Teleki László Könyvtár tanácskozója volt, a házigazdák dr. Kecskeméti Sán­dor és Mészáros Sándor voltak. A „Hulladékgazdálkodás hely­zete a pásztói kistérségben' cí­mű értekezlet témái igen idősze­rűek, mivel a pásztói kistérség települései közül ló nem rendel­kezik szennyvízhálózattal, több. településen működő kommuná­lis hulladék elhelyezésére szol­gáló telepek engedélye már le­járt, vagy hamarosan le fog jár­ni, valamint a szelektív hulla­dékgyűjtés a térségben csak egy­két településen megoldott. A szép számmal megjelent érdeklődők igen magas színvo­nalú előadásokat hallhattak a regionális, megyei és országos szervezetek képviselőitől. Sisák Imre polgármester elő­adásában elmondta, hogy a pásztói kommunális hulladék- kezelést a lehető leggazdaságo­sabb módon kell majd megvaló­sítani, említést téve a még kiala­kulatlan beszállítási lehetősé­gekről. Még mindig megoldat­lan a város határában lévő bezárt szeméttelep rekultiváció­ja. Dicséretesnek tartotta a tér­ségben három településen meg­valósuló alternatív szennyvíz- tisztítási projektet. Szólt a pász­tói-szurdokpüspöki és a sziráki mikrotérségek szennyvízprog­ramjairól és azok jelentőségéről. Kecskeméti Sándor megdöb­bentő adatokat említett a szinte már kezelhetetlen mértékű kör­nyezeti szennyezésekről, a ke­letkezett hulladékokról és azok természetre gyakorolt hatásai­ról. Említette, ha és amennyiben azonnal meg tudnánk állítani a környezet szennyezését, akkor a világon a természet körülbelül 150 év múlva állna vissza erede­ti állapotára. Nógrád megyét il­lető hulladékgazdálkodási hely­zetet és lehetőségeket Siposné Kovács Ildikó igen részletesen mutatta be. A megjelentek nagy érdeklődéssel várták és fogad­ták a Gyöngyösön angol forrás­ból építendő hulladékhasznosí­tó erőmű tervezett megvalósítá­sának bemutatását. Az angol szakértő igen részletesen és meggyőzően mutatta be a világ számos pontján már jól működő technológiát és az önkormány­zatok beszállítási kapcsolódási lehetőségét. A hulladék-munkaszövetség heves megyei vezetője nem mindenben értett egyet az erő­mű technológiájával kapcsola­tosan és hangsúlyozta a szelek­tív hulladékgyűjtés fontosságát. A program rendkívül hasznos­nak mondható, mivel a társada­lom minden szegmenséből je­lenlévő szakemberek és érdeklő­dők egyetértettek abban, hogy a város, kistérség hulladékgazdál­kodási gondjait kezeim kell, me­lyet nemcsak az illegális szemét­telepek megszüntetésével, ha­nem a környezettudatos nevelés­sel meg lehet célozni. Jövőt megalapozó döntések Izgalmas napok következnek a helyi önkormányzatok életében, hiszen hamarosan döntés szüle­tik a magyarországi régiókban a hazai fejlesztési források elosztá­sáról. Ugyancsak most zajlik az európai uniós források odaítélé­sének alapját szolgáló kétéves akciótervek társadalmi vitája, s az ehhez szükséges kistérségi döntések meghozatala. A pásztói kistérség terveiről kérdeztük Sisák Imrét, a pásztói többcélú társulás elnökét, aki egyben a hat Nógrád megyei kistérség megválasztott képviselője az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsban. esla Pásztó. - Az Észak-magyarországi Regio­nális Fejlesztési Tanácsnak a pályázati ki­írások értelmében 2007. május 31-ig kell döntést hozni a 2007. évi decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési források felosztásáról. Sajnos a rendelkezésre álló elosztható pályázati összegek messze alat­ta maradnak a támogatási igényeknek. A települési önkormányzati szilárdburkola­tú belterületi közutak burkolatfelújításá­nak támogatására rendelkezésére álló sza­bad keret 2007. évben 313 millió 377 ezer forint, miközben az önkormányzatoktól beérkezett igény 669 millió 325 ezer fo­rint A céljellegű decentralizált előirányzat pályázataira 462 millió 842 ezer forint áll rendelkezésre, s a három megyéből beér­kezett pályázati támogatási kérelem 1 mil­liárd 776 millió 812 ezer forint A területi kiegyenlítő keretből 401 mil­lió 463 ezer forint osztható fel, míg a ré­gióba befutott igény 3 milliárd 220 millió 619 ezer forint. Ugyanakkor a leghátrá­nyosabb helyzetű kistérsé­gek felzárkóztatásának tá­mogatására 1 milliárd 875 millió 200 ezer forint áll rendelkezésre, amelyre Nógrád megyéből a salgó­tarjáni, a szécsényi és a bátonyterenyei kistérsé­gek települései nyújthattak be pályázatot A regionális fejlesztési tanács tagja­ként nyugodtan mondhatom, nem le­szünk könnyű helyzetben a döntés meg­hozatalakor, hiszen az előzőekben már láthatóvá vált, hogy az igények messze meghaladják a ténylegesen elosztható támogatási kereteket. Ráadásul kőke­mény harc folyik a tanácsban, hiszen a borsodi, hevesi és nógrádi képviselők a saját önkormányzataik érdekében pró­bálnak megfelelő lobbitevékenységet ki­fejteni. A támogatások odaítélése alapve­tően az egyes megyék lakosságszámá­nak arányában kerülhet elosztásra. Az előző években Nógrád megye viszonyla­gosan jól járt, hiszen a 17 százalékos la­kossági arányt túllépve kaphattak támo­gatást önkormányzataink. Meggyőződé­sem, hogy a tanácsban helyet foglaló Nógrád megyét képviselő tagoknak párt­állástól függetlenül össze kell fogni, mert csak így érvényesíthetjük igazán a saját önkormányzataink érdekeit, elősegítve ezzel fejlesztési elképzeléseik megvaló­sítását. Természetesen a döntésnek lesznek majd nyertesei és vesztesei is minden kis­térségben, mert a források minden pá­lyázat kielégítésére nem elegendőek. Én személy szerint arra törekszem, hogy a szakmailag jól előkészített és pénzügyileg megalapozott pályázatok nyerjék el az igényelt támogatást. Itt azon­ban figyelemmel kell lenni arra, hogy a megye mind a hat kistérsége megfelelő nagyságrendű forrásokat tudhasson ma­gáénak. A leghátrányosabb helyzetű tér­ségek - Bátonyterenye, Salgótarján, Szécsény - viszonylagosan jobb helyzet­ben vannak, hiszen a részükre biztosított leki-s forrás több mint másfélszerese az ebből a körből kizárt kistérségek részére rendelkezésre álló lehetőségnek. Átadás előtt a leendő kistérségi iroda Bízom benne, hogy a regionális fejlesz­tési Tanácsban helyet foglaló képviselők megtudnak állapodni Nógrád megye ön- kormányzatai érdekében a lehető legma­gasabb támogatási összeg elnyerésében. Természetesen számomra fontos az is, hogy a pásztói kistérség települései Bu­jáktól - Szurdokpüspökiig, Kozárdtól Alsótoldig, vagy éppen Pásztó - Mátraszőlős és Ecseg pályázatait is figye­lembe véve minél nagyobb számban le­gyenek nyertesek az egyes pályázati ke­retekből.- Hogy állnak az uniós pályázati kiírá­sok? Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács április 19-én bocsátot­ta társadalmi vitára az önkormányzati in­tézmények utólagos akadálymentesítésé­re vonatkozó pályázatot, valamint a meg­lévő ipari parkok fejlesztésére szolgáló pályázati lehetőséget. Nyilván az önkor­mányzatok többsége számára az akadály- mentesítési pályázat az igazán érdekes. Jelenlegi információim szerint a társadal­mi vita lezárult, a pályázat megjelent és május 29-től az utólagos akadálymentesí­tési támogatási igények a NORDA-hoz be- nyújthatóvá vállnak. Itt rendkívül fontos, hogy jogerős építési engedéllyel rendel­kezzenek a pályázók és a pályázat mel­lékleteként szereplő - a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány kiadásában megje­lent - „Segédlet a komplex akadálymen­tesítés megvalósításához” című doku­mentum követelményeinek is megfelel­jen az adott projekt. Tudjuk, hogy országos szinten az ön- kormányzati intézmények százait nem tudják megközelíteni a fogyatékkal élő emberek, hiszen az elmúlt időszakban kevés pályázati forrás állt rendelkezés­re e célok megvalósítására, illetve na­gyon sok hibalehetőség volt a kiírt pályá­zatokban. Úgy gondolom, hogy most ko­moly eredményeket lehet elérni, hiszen mindösszesen 10 százalékos önkor­mányzati önrészt ír elő a pályázat, de a feltételek most még szigorúbbak és csak komplex akadálymentesítést kezelő pro­jektek támogathatók. Bízom benne, hogy a pályázat elbírálását követően megvalósuló fejlesztések komoly segít­séget nyújtanak a közintézmények meg­közelíthetőségében a fogyatékkal élő embertársaink számára.- A következő két évre akciótervet kell el­fogadni a regionális fejlesztési tanácsok­nak. Milyen fejlesztési célok támogathatók európai uniós forrásokból és milyen felté­telekkel lehet bekerülni a kétéves akció­tervbe?- Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. május 4-én tár­gyalta a regionális operatív programját, valamint az észak-magyarországi régió 2007-2008. évi akciótervét. Az operatív program forrástervében öt prioritást jelölt meg a 2007-2013-as időszakra vetítve. A tanács által elfogadott határozati javas­latban az öt prioritás a következő formá­ban jelent meg: • versenyképes helyi gazdaság megte­remtése, • turisztikai potenciál erősítése • településfejlesztés • humán közösségi infrastruktúra fej­lesztése • térségi közlekedés fejlesztése. Ezen célok megvalósítására, s a priori­tások megvalósításához szükséges tech­nikai segítségnyújtásra összesen mint­egy 250 milliárd forint áll rendelkezésre. A tanács az elfogadott akciótervet egyút­tal társadalmi vitára bocsátotta, amely­nek a tapasztalatait hasznosítani kell és a véglegesített akciótervet ezt követően fogadja el az ÉM RFT. Ezzel összefüggés­ben az Önkormányzati és Területfejlesz­tési Minisztérium kétéves kistérségi cse­lekvési program kidolgozását kérte a többcélú kistérségi társulásoktól.- Hogy áll ennek térségi előkészítése és mik a további feladatok?- A kistérségi cselekvési terv elkészí­tését az Önkormányzati és Területfejlesz­tési Minisztérium szakmai módszertan­nal, az önkormányzati és térségi koordi­nátorok munkájával segíti, melyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügy­nökség, valamint az Észak-magyarorszá­gi Regionális Fejlesztési Ügynökség mun­katársai is kapcsolódnak - kapom a vá­laszt a terv elkészítését koordináló Mé­száros Sándortól a társulás térségfej­lesztési szakemberétől. Az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv, valamint az ágazati ope­ratív programok és a régiók önálló ope­ratív programjai megfelelő kereteket ad­nak a helyi kistérségi kezdeményezé­sek, megalapozott fejlesztési igények megtervezéséhez és megvalósításához. A kistérségi cselekvési tervet elkészíté­se során szerkezetében és minőségében a regionális akciótervhez, a regionális programokhoz és az ágazati programok­hoz kell igazítani. A kistérségi cselekvési terv célja: • a kistérség stratégiájának, fejleszté­si irányainak meghatározása leg­alább 2015-ig, • a kistérség gazdasági-társadalmi sze­replői, önkormányzatai által kezde­ményezett, az EU-forrásokból támo­gatható, 2007-2013 között kivitelez­hetőnek tartott, kellően megalapozott projektjavaslatok kidolgozása és pri­oritási sorrendbe való rendezése, • a 2009-2010 időszakra vonatkozó fejlesztések részletes kifejtése, • egységes módszertan alapján elké­szült, megfelelő szerkezetű és minő­ségű szakmai anyag biztosítása. Az elkészítésért felelős szervezet a Pásztói Kistérség Többcélú Társulása. Ennek megfelelően a társulás elnöke és a munkaszervezet vezetője meghatároz­ta a munkacsoportban részt vevő sze­mélyek összetételét és az ehhez kapcso­lódó feladatokat. így a kistérség külön­böző hálózati és a helyi többcélú kistér­ségi társulás szakemberei a sikeres munkavégzés érdekében 7-8 fős mun­kacsoportot alkotnak. Megállapítható, hogy a forráshiányos önkormányzatok, kis- és középvállalko­zások nem rendelkeznek kellően ki­munkált, jelentős számú, 2007-2008- ban megvalósítható projekttervekkel. Mindamellett a tervben a többéves problémák kezelésére irányuló előké­szítő munka eredményeként, több olyan kistérségi kihatással bíró nagyprojekt is nevesítésre került, amelyek megvalósí­tása nem csak az itt lakók életkörülmé­nyeinek javítását, hanem a betelepülni szándékozó vállalkozások lehetőségeit, a munkahelyteremtést is javítják. Kiemelt projektként kezeljük a pász­tói kistérség teljes vízrendezését, Szirák mikrotérség szennyvízcsatorna-hálózat létesítését, Pásztó kistérségi központjá­nak városképfejlesztését, Pásztó-Szur- dokpüspöki mikrotérség szennyvízelve­zetését, valamint Buják-Ecseg összekö­tő út építését és a pásztói kommunális hulladék kezelését. Emellett jelentős számban találhatók kisebb-nagyobb ön- kormányzati és vállalkozói fejlesztési tervek is, melyet a társulás rangsorolva elfogadott. A program elkészítését széles társa­dalmi alapokra szeretnénk építeni, ezért a munkavégzésbe, a javaslattevés­be és a szakmai anyag (kcst) vélemé­nyezésébe is be kívánjuk vonni a kistér­ség önkormányzatait, vállalkozóit, a dekoncentrált és civil szervezetek kép­viselőit. Határidőre elkészítettük a kistérségi cselekvési terv 2007-2008-ra vonatko­zó projektgyűjteményét, valamint a kis­térség vázlatos fejlesztési stratégiáját és céljait. Az elkövetkezendő időszakban is kor­rekt együttműködésre törekszünk a fent jelzett szervezetek vezetőivel an­nak érdekében, hogy a 2009-2010-es időszakra részletesen, 2015-ig pedig vázlatosan be tudjuk mutatni a pásztói kistérség komplex fejlesztési tervét. E munkát segíti elő az a tény, hogy a Pásztói Kistérség Többcélú Társulása pá­lyázati és saját forrásból felújíttatta a Te­leki László Könyvtár földszintjének egy részét, ahová a munkaszervezet szakem­berei rövid időn belül átköltöznek. Ezál­tal egységes területen, korszerű technikai feltételek fognak rendelkezésre állni a kistérségi szakemberek széles körű koor­dinációs tevékenységéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents