Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-13 / 86. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. ÁPRILIS 13., PÉNTEK. MESESZOBA A KÖNYVTÁRBAN Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtárban április 12-én Lázár Ervin-emléknapot rendeztek, valamint felavatták a Hibó Tamás Művészeti Iskola által kialakított „kerek erdő meseszobát”. Az ünnepség díszvendégeként jelen volt Lázár Zsófia író is. A rendezvényen megjelenteket Bódi Györgyné dr., a könyvtár igazgatója és Paróczai Csaba, az iskola vezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere felavatta a meseszobát. Az ünnepélyes megnyitó után a Hibó iskola, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és az ÁMK Beszterce-lakótelepi Általános Iskola diákjainak, valamint a Vidám Mackók bábcsoportnak köszönhetően kirándulhattunk, muzsikálhattunk és meséket hallgathattunk meg a „négyszögletű kerek erdőben”. Vérnyomástúra Salgótarján. A Petőfi Természetjáró Egyesület április tizennegyedikére nyílt túrát szervez. A kirándulók szombaton a 7.20 órakor induló 11/B helyi járatú autóbusszal kehiek útra, s bejárják a Tóstrand, Kercseg, Csurgós, Diós, Galagonyás, Karancsalja útvonalat. Az egészségügyi világnap eseményeihez kapcsolódva az ÁNTSZ segítségével megmérik a résztvevők vérnyomását. Kényszerű lépések Mátraszele. A közoktatási törvény módosítása kényszerű lépéseket sürget a helyi önkormányzatnál, mint iskolafenntartónál. A faluvezetés szeretné megtartani oktatási intézményét, ezért megkezdte a szükséges átszervezés előkészítését, a tárgyalásokat azért, hogy a jövőben egy salgótarjáni általános iskola tagintézményeként működhessen a szelei. Lomtalanítás Rétság.A város önkormányzata április 17-én (kedden) és 18- án (szerdán) lomtalanítást rendez. A két napon a lakosság háztartásában összegyűlt feleslegessé vált anyagokat, szemetet elszállítják, kivéve a veszélyes anyagokat: gépkocsi-alkatrészeket, karosszériákat, autógumikat, akkumulátorokat, televíziókat, illetve számítógépeket. „Élményfelelős” a kulisszák mögött Szombaton a salgótarjáni főplébánián lépnek fel a művészek Salgótarján. Immár harmadik alkalommal látogat el Salgótarjánba Pitty Katalin, Liszt-díjas operaénekes és Virágh András, Liszt-díjas orgonaművész. Nagy sikerű koncertjeik minden évben telt házat vonzanak. A fellépések megszervezésének oroszlánrészét Rutár Dalma Laura vállalja magára. A kulisszák mögött, de fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a komolyzene kedvelői újabb és újabb felejthetetlen élményben részesüljenek.- Virágh Andrással a Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási Intézményben tanítványként találkoztam először, ahol ő indította el az orgona tanszakot - kezdte beszélgetésünket Rutár Dalma Laura: - Ezt követően a békéscsabai zeneművészeti szakközépiskolában folytattam tanulmányaimat, majd az érettségi után visszatértem Salgótarjánba. Itt egy évig zongoratanárként dolgoztam a Vácziban, így ebben az időszakban kollégák lettünk. Egyidejűleg a mesterem lett, hiszen ekkor ismertette meg velem az orgonaművészet rejtelmeit. Köszönettel tartozom azonban Háryné Koronczy Gabriellának és Deák Pálmának, zeneiskolai zongoratanáraimnak is.- Mindig is a zenei pályára vágyott?- Gyermekkori álmom volt, hogy zongoratanár legyek, ezért zenei tanulmányaimat tanárképző főiskolán folytattam, amelynek harmadik évfolyamától a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetébe is felvételt nyertem. Második diplomámat 2000- ben itt szereztem meg. A tanulás mellett dolgoztam a bátonytere- nyei általános és alapfokú művészeti iskolában is, ahol jelenleg is tanítok. Miután befejeztem a főiskolát, egy közös koncertjüket követően Pitty Katalin és Virágh András felkértek, hogy legyek a művészeti menedzserük.- Milyen teendői vannak egy-egy koncert előtt?- Kemény munka és hónapokig tart egy hangverseny megszervezése. Első lépés a szponzorok és a támogatók megkeresése, hiszen elő kell teremteni az anyagi feltételeket Ezt követően a helyszint választom ki. Az esetek többségében templomban rendezem a koncertet, mivel kevés hangversenyteremben van orgona. Kimegyek a helyszínre, meghallgatom a terem akusztikáját és a hangszer minőségét is ellenőrzőm. A médiával is tartom a kapcsolatot, hiszen a reklám nagyon fontos, de a jegyek és a plakátok megtervezése is az én feladatom. Szóval a szervezés minden mozzanata rám hárul.- Nem először látogatnak Salgótarjánba Van ennek valamilyen különleges oka?- Az első hangversenyt Salgótarjánban három esztendővel ezelőtt, karácsonykor tartottuk, s olyan jól sikerült, hogy a következő évben is megrendeztük. Idén a helyszín és az időpont is megváltozott, most a húsvéti ünnepek ideRutár Dalma Laura jén, a főplébánia-templom ad otthont a koncertnek. A nógrádi megyeszékhely az egyetlen helyszín, ahol már több alkalommal is felléptek a művészek, ezzel ugyanis hagyományt szeretnénk teremteni. Az országos turné minden városban vonzza a zeneszerető embereket, legutóbb például Érden hallgathatták meg Pitty Katalin és Virágh András előadását. Egyre több helyről jelzik, hogy igény van a visszatérésre.- Mindezek mellett mire jut még ideje?- Sokat utazom, nyelveket tanulok és sportolok, valamint rajongok a művészetekért is. Ezért is fontos számomra, hogy rangos kulturális rendezvénnyel színesíthetem Salgótarján mindennapjait E tekintetben kitűnő partnerekre találtam Pitty Katalin és Virágh András személyében. Szakmailag nagyra becsülöm őket és emberileg is nagyon közel állnak hozzám. Tökéletes a kapcsolatunk, ezért tudunk közösen dolgozni. A „Farkasok” itt és most Kortársak ők: a darab és az együttes. 1983-ban mutatták be Várkonyi Tibor és Miklós Tibor előző évben írt rockfantáziáját, a „Farkasok”-at. Rá egy esztendőre, 1984-ben alakult Salgótarjánban a „KiViSzI” színjátszó csoport, amely azóta folyamatosan teszi a dolgát, igyekszik céljainak, hivatásának megfelelni. Most találkozott az annak idején a Rock Színházzal nagy sikereket megért, külföldi fesztiváldíjakkal kitüntetett mű és az egy ideje a Hibó Tamás Alapfokú Művészet oktatási Intézmény színművészet szakos tanulóival szorosan, szimbiózisban együttműködő KiViSzI. Csongrády Béla Az előadásra a Tarjáni tavasz rendezvénysorozata keretében a József Attila Művelődési és Konferencia-központban került sor, hiszen a darab fény- és hang- technikai igényeit a művészeti iskola otthonául szolgáló Huta utcai székház színházterme nem képes kielégíteni. Nagy színpadra került hát az új bemutató, amely igencsak nagy és merész vállalkozása a színművészet alapjaival - köztük a mozgás, a tánc és az éneklés követelményeivel - ismerkedő, a színjátszás iránt azonban vonzalmat, nem ritkán tehetséget érző és bizonyító társulati tagoknak. Összességében a bátorságjogosnak bizonyult, hisz olyannyira élvezhető előadás keretében vitték színre a nehéz, mondhatni kemény mondandó- jú darabot, hogy a jelenvolt zeneszerző, Várkonyi Mátyás is joggal gratulált a csoportnak és rendezőjének, jakubovics Juditnak. Szűkebb körben azt is megjegyezte, hogy Miklós Tiborral közös művük akkor tűnik fel valamelyik színpadon, ha aktuálisnak bizonyul. Abban igaza van a szerzőnek, hogy újabban rohamosan sokasodó és növekedő veszélyek leselkednek, „vicsorognak” az emberre, a „Rómeó és Júlia”-mintájú tiszta szerelem képviselőire, a „Lány”-ra (Nagy Bent is, kint is, de inkább se bent, se kint a Lány (Nagy Lejla) és a Fiú (Fülöp Norbert) Lejla) és a „Fiú.”-ra (Fülöp Norbert), viszont azt is hozzátehetjük a véleményéhez, hogy szinte nem is volt olyan időszaka az emberiség történetének, amikor mentes lett volna az érdekek mindenáron való érvényesítésének szándékától, az irigységtől, a gyűlölettől, a fékeveszett orgiákban feloldódó szadizmustól. Hiába a jó szándék, a humánus hang - amelyet a darabban az „Öreg" (Angyal Linda) figurája testesít meg -, ha a modern kor „Gépisten”-e (Romhányi Fanni, Molnár Ágnes) sem segít a viszonyok normalizálásában, a kórként terjedő hordadüh lecsende- sítésében. A tartalmi fő vonulatokat az előadás jól érvényre juttatta, annak ellenére, hogy a tizenéves szereplőktől azért csak idegen a darabban megnyilvánuló durvaság, a mindenre gyógyirt jelentő élvhajhász he- donizmus, s ha egy kicsit szigorúbban nézzük, bizony a tánc- és énektudás sem nevezhető profiszintűnek. De miért néznénk rigorózusan egy helyi amatőr társulat sok munkát feltételező, nagy kedvvel előadott produkcióját? A horda támadókedve bármikor feléleszthető... A társulat köszönti a zeneszerző Várkonyi Mátyást (jobbról az első), aki viszont korábban tapsolt
