Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-13 / 86. szám
GAZDASAG wmmmmmmmmmmmmm A reform első eredménye egészségbiztosítás Csoda, hogy több a bevétel, mint a kiadás Az orvos, miután ellenőrizte, hogy páciense befizette a társadalombiztosítási járulékot, nyugodtan felírhatja a szükséges gyógyszereket 2007. ÁPRILIS 13., PÉNTEK Helyreigazítási kérelem egy osztrák napilap cikke ellen? A kormány felfelé fogja korrigálni a gáz- és gyógyszerárakat, a közösségi közlekedés tarifáit és a villanyáram árát, ami 700 milliárd forint bevételt hoz - fogalmazott Veres János pénzügyminiszter az osztrák Die Pressének adott tegnapi interjújában. A napilap megjelenését és annak magyar sajtóbeli ismertetését követően a Pénzügyminisztérium közölte: helyreigazítást kér, mert a miniszter nem ezt mondta. ■ A bécsi szerkesztőség megbízik a tudósítóban. A Die Presse gazdasági szerkesztősége hivatalosan még nem értesült arról, hogy a magyar pénzügyi tárca cáfolná az interjú tartalmának egyes részeit Mint Martos Péter, az újság Eastcono- mist című oldalának szerkesztője elmondta, sem megkeresés, sem helyreigazítási kérelem nem jutott el hozzájuk. Az interjút a Die Presse budapesti tudósítója, Bodnár Péter készítette. A bécsi szerkesztőségnek nincs oka kételkedni a tudósítóban. ■ Diplomáciai siker kuKoricafronton Brüsszelben Az Európai Parlament mező- gazdasági bizottsága tegnap visszautasította az Európai Bizottság decemberben előterjesztett tervezetét, amely már az idei évtől megszüntetné a kukoricaintervenciót az unióban. Az eltörlést határozottan ellenző Glattfelder-jelentést az MSZP, a Fidesz és az RMDSZ képviselői egyöntetűen támogatták. A parlament állásfoglalása segítheti majd a továbbiakban a magyar agrárdiplomáciát a kormányzati vonalon is. Harangozó Gábor, a szakbizottság magyar szocialista tagja kiemelte: „az Európai Parlament ismét a gazdák pártjára állt. A szavazás eredménye azt mutatja, hogy a kiszámíthatóság a közös agrárpolitika legfontosabb alapelvei közé tartozik. Nem lehet a 2003-ban kezdődött reform szabályain menet közben változtatni, ezzel veszélyeztetnénk a gazdák bizalmát. ■ E. Cs. Hihetetlen, de mégis igaz, hogy az év első három hónapjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár többletet halmozott fel. Pedig még mindig rengeteg a potyautas. Vég Márton Idődén idők óta, pontosabban a rendszerváltozás óta először fordult elő, hogy bevételi többlettel zárt az egészségbiztosítási kasz- sza. A csoda mértéke ugyan elenyésző a gyógyító kassza 1600 milliárd forintos teljes összegéhez képest, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által az év első három hónapjában felhalmozott 24 milliárd forintos szufficit (pozitív könyvelési mérleg) mégis az egészségügyi reform első számszerűsíthető eredményeként értékelhető. Korábban ugyanis az volt jellemző, hogy a járulékbevételek nem fedezték a kiadásokat, így egészen a közelmúltig jelentős, több százmillió forintos hiány keletkezett az egészségbiztosítási alapnál. „Én ebből nem arra következtetnék, hogy túlságosan magas az egészségbiztosítási járulék mértéke. Ugyanis továbbra is igaz, hogy 3,6 millió ember befizetéseiből kell az ország valamennyi lakosa számára finanszírozni a szolgáltatásokat” - mondta lapunknak Fellner Zsuzsa. Az OEP szóvivője hozzátette, hogy a többletből 16 milliárd forintot tett ki a megnövekedett járulékbevétel, az egészségügyi szolgáltatóknak - kórházak, szakrendelők, háziorvosok - pedig nyolcmil- liárd forinttal kellett kevesebbet kifizetni a tervezettnél. Emlékezetes, a Gyurcsány-csomag megszorításai között előkelő helyet foglalt el, hogy tavaly szeptembertől előbb 4 százalékról 6 százalékra emelkedett a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási járulék, majd januárban újabb egy százalékot rátettek. így a megszorítások előtt egyhavi bruttó 150 ezer forintos bérből hatA mezőgazdasági őstermelőknek első ízben április 12-ig kellett elektronikusan benyújtaniuk járulékbevallásukat, és megfizetniük a járulékokat az állami adóhatóságnál vezetett számlára. A járulékfizetés alapja a minimálbér, az után kell megfizetni a 29 százalékos tb-járulékot, a 7 százaléezer forintot vontak le ilyen címszóval,- most pedig 10 500 forint vándorol vissza az államhoz. Valamint a korábbi ígéretekkel ellentétben nem szűnt meg a munkáltatókat sújtó tételes egészség- ügyi hozzájárulás sem, amely átlagosan havonta hétmilliárd forinttal tetézi a „kicstári vagyont”. ■ A vizitdíj csökkenti a kiadásokat. Ugyanakkor Matejka Zsuzsa, az Egészségügyi Minisztérium kabinetfőnöke és az OEP egykori vezetője elsősorban azzal magyarázta a trend megfordulását, hogy sikerült megállítani a gyógyszer- kiadások növekedését, valamint a szigorú intézkedések eredményeként kordában tudták tartani az kos egészségbiztosítási (eb) és a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot Akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az évi 7 millió forintos határt - a támogatások összegét figyelmen kívül kell hagyni -, annak egyebek mellett csak 4 százalékos eb-járulékot kell fizetnie. ellátások után járó összegek kiáramlását A kiadások csökkenésében tehát már szerepet j átszha- tott a vizitdíj bevezetése is. „A vizitdíj, illetve a kórházi napidíj az intézmények költségvetésének csupán 1-2 százalékát teszi ki, bevezetése óta viszont valóban né- müeg csökkent az orvos-beteg találkozók száma. A háziorvosok pedig egyértelműen nyertesei a vizitdíjnak, ugyanis átlagosan havi 140-180 ezer forinttal több a bevételük” - mondta Matejka Zsuzsa az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén. Magyarországon több mint egymillió tb-potyautas van, közéjük tartoznak a prostituáltak is. A szexuális szolgáltatás 2003 óta hivatalosan is szerepel a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és választható tevékenységek között. Nem tisztázott azonban, hogy milyen adózási formát választhatnak, de valószínűleg nem csak emiatt nem adnak számlát az ügyfeleknek. „Az egyéni vállalkozóként való adózást javasoltuk az adóhatóságnak, így tb-járulékot is fizetnének a prostituáltak. Az ügyben a héten állásfoglalást kértünk az APEH-től” - mondta lapunknak Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Magasabb infláció, de több beruházás A korábban vártnál magasabb, 6,8 százalékos inflációt, ugyanakkor nagyobb beruházásnövekedést és a belföldi fogyasztás kisebb visszaesését jelzi előre erre az évre a Kopint-Tárki Zrt. most közzétett konjunktúra- jelentése. Lemondott az MNB bizottsági elnöke nem kívánja ismét jelöltetni magát az fb-elnöki posztra Akar László, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke. Szili Katalin házelnök azt kérte a frakcióktól, hogy gyorsítsák fel a jelölési folyamatot, és a jövő hétre terjesszék elő személyi javaslataikat. Tömegesen fordul elő hulladékelhagyás „az illegális hulladékelha- gyás nem kirívó eset, sőt egyre inkább tömegjelenséggé válik” - összegezte tegnap Persányi Miklós a mintegy ezer ellenőrzést tartó Zöld kommandó razziasorozat tapasztalatait. A német importszeméthez hasonló nagyságrendű esetből szerencsére évente legfeljebb egy-egy fordul elő. Gráf József szerint többet kell termelni növelni kell Magyarországon a mezőgazdasági termelést - hangsúlyozta a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy szakmai konferencián. Kifejtette: a következő években a víz és az élelmiszer stratégiai cikké válik, amely a világ- gazdaságban felértékelődik. 5 A víz is stratégiai cikk lesz Már az őstermelők sem tudnak potyázni Zuhanhat a külföldi telefonhívás díja roaming Kétharmados csökkenés az Európai Parlamentben elfogadott javaslatban Gyakornoki program a Pannon gondozásában Idén nyáron akár kétharmadával olcsóbban használhatjuk külföldön mobiltelefonunkat, miután az Európai Parlament ipari bizottsága tegnap támogatta a roamingtarifák csökkentéséről szóló bizottsági javaslatot. Brüsszel egy speciális tarifacsomaggal rendeletben szabna plafont az úgynevezett barangolási díjaknak - ezt alkalmazniuk kellene a társaságoknak, amelyek természetesen megtarthatnák saját csomagjaikat is. Az úgynevezett eurótarifát minden mobilszolgáltatónak fel kellene ajánlania előfizetőinek. Ezzel például 37 forintra csökkenhetne a fogadott hívásokért percenként fizetendő díj - a belHívásfogadás díja külföldön (forint/perc) Az Európai Parlament javaslata: 34,4-61,4 FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS földön ingyenes szolgáltatásért ma külföldön minimum száz forint körüli összeget számláznak a magyarországi szolgáltatók. Jócskán csökkenne a kezdeményezett hívások tarifája is: a jelenlegi átlagosan 255 forint helyett mindössze száz forint lenne a percdíj. Ezenkívül az előfizetőket a határ átlépésekor sms- ben kell majd tájékoztatni az adott országban számára érvényes tarifákról. A GSM Europe mobilszövetség által élesen bírált indítvány várhatóan május közepén kerülhet a parlament plénuma elé, hatályba lépése előtt még rá kell bólintaniuk a tagországoknak is. ■ Gy. M. Az idén nyáron diplomázó egyetemistáknak és főiskolásoknak Pannon Gyakornoki Program néven másfél éves képzést indít szeptembertől a Pannon. A magyar távközlési piac meghatározó szereplője elsősorban a műszaki és kereskedelmi területekről várja a végzősök jelentkezését. „A Pannon Gyakornoki Program másfél éve alatt a friss diplomások olyan munkatapasztalatokat szerezhetnek, amelyek elsajátításához másutt akár több év szükséges, s egy mentor felügyelete mellett különböző szakterületekkel ismerkednek meg”- hangsúlyozta a képzés jelentőségét König Róbert, a Pannon HR vezérigazgató-helyettese. „A program fél év külföldi munkalehetőséget is magában rejt, cégünk a Telenor- csoport tagja, így a legjobbak európai vagy ázsiai leány- vállalatoknál is kipróbálhatják a valós élet munkafeladatait”- tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. A programra 2007. április 30- ig lehet jelentkezni a gyakor- nokiprogram@pannon.hu címre elküldött magyar és angol nyelvű önéletrajzzal. ▲ ■ A képzésben való részvétel szakértői karrier kezdetét is jelentheti.
