Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-23 / 69. szám
2 BALASSAGYARMATI NAPLÓ 2007. MÁRCIUS 23., PENTEK Éves közgyűlés Balassagyarmat. Az Ipoly Eu- rorégió Határon Átnyúló Együttműködés évi közgyűlését március 29-én 15 órától rendezik meg a polgármesteri hivatal dísztermében. Kiállítás Balassagyarmat Április 2ó-ig látható az 1974-ben Budapesten született Varga Zsófi tárlata a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában. A fiatal grafikusművész tagja a MAOE-nak, valamint a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Magyar Rézkarcoló és Litográfiis Művészek Szövetségének, illetve a Kortárs Magyar Karikatúra és Szatíra Műhelynek. Párizsban, a németországi Wertheimben, Bécsben, Rómában egyaránt kiállított már, de számos tárlata nyílt meg Budapesten és a jelentős vidéki városokban is. A művésznő többek között a Magyar Grafikáért Alapítvány díjával, a szegedi nyári tárlat díjával, s az országos karikatúra-pályázat második helyezésével büszkélkedhet. Költészetnap Balassagyarmat A Madách Imre yárosi Könyvtár hagyományaihoz híven ebben az esztendőben is gazdag programsorozattal készül a költészet napi ünnepségre. Az ünneplők ismét elzarándokolnak a város irodalmi emlékhelyeihez: a Balassi Bálint Gimnázium udvarán álló Balassi-szoborhoz, majd a Palóc ligetbeli Petőfi- és Komjáthy- szobrokhoz. Ezt követően a könyvtár galériáján Varga Ágnes képzőművész kiállítását nyitja meg Réti Zoltán festőművész. A könyvtár kupolájában Versről versre címmel különleges összeállításra kerül sor, amelynek keretében az intézmény által meghívott városi polgárok osztják meg a számukra legkedvesebb költeményt a hallgatósággal. Évfordulók Balassagyarmat 100 éve született Mikszáth Kálmán, 125 éve jelent meg A jó palócok. Március 28-án 17 órakor dr. Csáky Károly ipolysági helytörténész „Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén” címmel tart előadást a Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében. A tornaterem látványképe Végre tornateremhez jut az iskola Szinte elképzelhetetlennek tűnhet az, hogy a 21. század elején nincsen egy oktatási intézménynek tornaterme. Pedig a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola több évtizedes megalakulása óta nélkülözi a sportolásra igazán alkalmas helyiséget. Ezt a tűrhetetlen helyzetet próbálja meg a város önkormányzata minél gyorsabban, és a költségvetés finanszírozási nehézségeihez idomulva orvosolni. Szabó Andrea Balassagyarmat Csach Gábor alpolgármester kifejtette: az ön- kormányzat 2004-ben jelezte részvételi szándékát a Nemzeti Sporthivatalnak a Sport XXI. létesítményfejlesztési program „Sportcsarnokot minden középiskolához” című projektjében^ amelynek keretében a Szent- Györgyi Albert Gimnázium részére - az egész város közössége számára nyitott szolgáltatásokkal - sportcsarnok építésére nyílik lehetőség PPP-konstruk- cióban.- Az önkormányzat 2005-ben döntött a projekt indításáról, a tornateremhiányra és a diáklétszámra hivatkozva - mondta az alpolgármester, hozzátéve: a döntően pénzügyi okokból lemondott uszodaprojekt kapcsán képviselőtársai már megismerték a PPP-jellegű beruházások jellemzőit. A PPP-konstrukció- ban készült beruházások sajátossága az, hogy a beruházást a tervezéstől az üzemeltetésig kizárólag magánbefektetői forrásból finanszírozzák, az állam és az önkormányzat csak a későbbiekben kiszámított szolgáltatási díjat fizeti meg a magánbefektető részére.- Az önkormányzat feladata a projekt megvalósításához szükséges, közművekkel ellátott ingatlan biztosítása. Az ingatlan az önkormányzat tulajdonában marad, csupán a felépítmény kerül a magánbefektető tulajdonába a szolgáltatási időszak, 15 év idejére, majd annak lejárta után jelképes összegért juthat hozzá az önkormányzat. A nyertes Trend Építő Zrt. - folyamatosan tárgyalva az önkormányzat képviselőivel - két közbenső ajánlatot terveztetett meg és nyújtott be. Az első ajánlatot egy 24x44 méter játékterű tornacsarnokra nyújtotta be a kivitelező. Azonban az új városvezetés az ÖTM- el folytatott egyeztetések után szembesült azzal, hogy az ÖTM ragaszkodik a programban meghirdetett típusépületek esetében a játéktér és belmagassági méretekhez, illetve az e típusokhoz nyújtott állami finanszírozási rész maximumához. Mivel a telek nem alkalmas az első ajánlatnál nagyobb játékterű tornaterem megépítésére, nem tud a város az évi 22 millió forintnál magasabb állami támogatást szerezni. így a szolgáltatási díj éves költsége tekintetében mintegy 80 millió forintot jelentett volna, amiből majdnem 50 millió forint lett volna az önkormányzati kötelezettség. Ez, hasonlóan az uszoda 70 milliós önrészéhez pénzügyileg nem felvállalható - hangsúlyozta az alpolgármester.- Ugyanakkor a tornateremépítés kötelező és halaszthatatlan feladat, s mivel az uszodával ellentétben itt Balassagyarmat volt a tárgyaló partner, sikerült egy, az intézmény, a pénzügyi helyzet és a beruházó számára is elfogadható kompromisszumot találni. Ez egy 17x34 méteres játékterű épület lett. Az ajánlat alapján évi 28 millió forintos önrészt kell fizetnie az önkormányzatnak a 22 milliós állami támogatás mellett. Ez is rendkívüli teher a város számára, hiszen 15 éven át kell biztosítanunk, de ez kötelező, törvényben előírt feladatunk. A kivitelezés az önkor- mányzaü minisztérium jóváhagyása után indul, s a tervezéssel együtt egy évet vesz igénybe. A testüleü döntés utána már csak az illetékes minisztériumon a sor - sajnos egyelőre a hónapokkal korábban zárult projektekre sem adtak még áment. Várjuk a kedvező döntést, hiszen a testnevelés oktatás vérlázító körülmények között folyik 17 éve az iskolában - tette hozzá Csach Gábor. Lakatos Tamás, a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója természetesen örömmel fogadja a gondok orvoslását.- Igazi tornaterme már az elődintézménynek (Szántó) sem volt. Amikor 1989-ben az iskola az oktatási-művelődési központ és könyvtár épületébe költözött, mindenki reménykedett az épülethez tervezett tornaterem, sőt színházterem és uszoda belátható idejű megépülésében, sajnos hiába. így aztán jó időben az udvaron, rossz időben egy eredetileg ruhatárként funkcionáló, két tanterem méretű tornaszobában tornáznak a gyerekeink, ahol tíz-húsz tanuló fér el. A többiek a folyosókon futnak, közben pedig folynak a tanórák, úgyhogy a testnevelő tanárok kénytelenek minél „csendesebb futáshoz" szoktatni őket. Sokat jelent nekünk a tornaterem megvalósulása. Ugyan jobban örültünk . volna nagyobb, kézilabda-pá- lyányi méretnek, de belátjuk a város pénzügyi és a telek méretbeli korlátáit. Jelentős és örömteli változást hoz így is a leendő, függönnyel elválasztható tornaterem, amelyben két osztály is sportolhat majd párhuzamosan - fogalmazott az intézményvezető. Elment a legendás igazgató Balassagyarmat Nehéz és fájdalmas év köszöntött Balassagyarmatra. Sorban temetjük el azokat, akik valamit is jelentettek a kisváros életében, akiknek munkálkodása révén Balassagyarmat az lett, ami, akik formálták arculatát, s meghatározó egyéniségei lettek a településnek, akik nélkül üresek a balassagyarmati utcák. Szabó Andrea Alighogy elbúcsúztattuk Kovalcsik András tanárt, a honismereti kör elnökét, a város díszpolgárát, most Versényi György egykori gimnázium igazgatótól, a város és a megye díszpolgárától kényszerülünk búcsút venni. Engedtessék meg személyes emlékekkel kezdenem. Öt-hat éves lehettem, s már ott toporogtam a Balassi Bálint Gimnázium akkor még tágas udvarán egy valóságos embertömegben. Az iskolában tanító szüleim vittek el gimnazista korba lépett testvéreim évnyitó, évzáró és ballagási ünnepségeire. Valódi népünnepéllyé váltak ezen iskolai események. Még olyanok is eljöttek Versényi igazgató urat meghallgatni, akiknek semmiféle kötődésük nem volt a gimnáziumhoz. Egyszerűen csak hallani akarták az intézmény vezetőjének legendaszámba menően szép, igazi szónoki erényeket megcsillantó, maradandó élményt nyújtó beszédeit. Aztán sok-sok év telt el, s már mint gimnazista ültem az iskola padjában. Sohasem felejtem el azt az órát, amikor a nagy tekintélyű igazgató helyettesíteni jött be osztályunkba. Azon a helyettesítő órán életre szóló leckét kaptunk Versényi Györgytől. Szabad beszélgetésünk közepette azt a - ma már valóban szűklátókörűnek tűnő - kérdést tettük fel neki: miért tanulunk olyan dolgokat, amelyeknek az életben semmi hasznát nem vesszük.- Azért, hogy az agyatokat pallérozzátok. Gondoljátok el, milyen ostobák maradnátok, ha csak azt tudnátok, aminek az életben gyakorlati haszna van - hangzott az igazgató úr válasza. Döbbent csend támadt az osztályban. A legtöbben egy csapásra választ kaptunk arra, miért kell nekünk matematíkai vagy kémiai egyenleteket megoldanunk. Az agyunk pallérozására. De sokszor eszembe jutottak azóta is e szavak! S őszintén felnézek azokra, akik - velem ellentétben - játszi könnyedséggel oldják meg például a legbonyolultabb matematikai feladványokat. Versényi György 35 éves tanári és 18 éves igazgatói munkájának, de egész életének kulcsfogalma lehetne az agy pallérozása, a kultúra, s az általa megálmodott és megvalósított nevelő iskola, a tanulói személyiség kibontakoztatása. A salgótarjáni születésű görög-latin-francia szakos tanár számára természetes volt, hogy 1950-ben, a Balassi Bálint Gimnáziumba kerülve először matematikát és fizikát tanítson. Villogó elméjével, klasszikus műveltségével, nagyszerű szónoki képességeivel szinte mindenkit elkápráztatott maga körül. Az ő igazgatósága idején bővült az iskola új épületszárnnyal, nyitódott ki a „Balassi” világa az Unesco-kapcsolatok révén nyugat felé, ő szorgoskodott a tantestület módszertani továbbképzésén is, s mindezt még csak tetézték francia nyelven Versényi György 1926-2007 publikált pedagógiai dolgozatai. „Örülök, hogy Balassagyarmaton élhettem le az életemet” - mondta egyik utolsó interjújában. Nyugodjon hát békében a balassagyarmaü temetőben. Isten vele, igazgató úr!
