Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-23 / 69. szám
2007. MÁRCIUS 23., PÉNTEK 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ Kormánypárti diktátum kórháziigyben Medvácz Lajos (balról a második) minden törvényes eszközt megragad a kórház megmentéséért A lovasberényi politikai alku győzedelmeskedett Balassagyarmaton. A Dr. Kenessey Albert Kórháztól az egészségügyi miniszter az országos átlag feletti mértékű ágyszámot vonta el március elején érkezett határozatában. Az aktív ágyakat 37 százalékkal csökkentette a kormány, az országos elvonás 27 százalékos. Leépítés, elvonás, lassú halál vagy pereskedés és remény, miközben az új struktúra finanszírozásáról még mindig semmi hír. Medvácz Lajos polgármestertől a legfrissebb fejleményekről érdeklődtünk. Szabó Andrea Balassagyarmat. - ismét a baloldali politikai alku, szakmai alkalmatlanság, és az egyeztetés teljes hiánya döntött Balassagyarmatról - kezdte Medvácz Lajos. - Már megértük a Horn-kor- mány idején is a 300 ágyas leépítést, most a Gyurcsány-kor- mánytól megkaptuk a 137 ágyas elvonást. Egy különbség van, 1996-ban a néhai Urbán Árpád MSZP-s országgyűlési képviselő együtt haladt velünk a kórházmentő tiltakozásunkkor, most szocialista képviselőink többször is cserben hagytak minket. Se a gyarmati kórház súlyponti státusát, se a szakmailag velük egyeztetett 449 ágyat nem támogatták és a Lovasberényben ki- mutyizott 329 ágy ellen sem tettek semmit, sőt a „hasonló városok versenyében” kifejezetten jónak tartották ez utóbbi végső számot is. Annak ellenére, hogy megszűnik a bőr-, a fül-orr-gége és a szemészeti önálló osztály, jelentősen leépül a pszichiátria, a neurológia, a szülészet és a sebészet is. Agyvérzéses betegek kerülhetnek életveszélybe, ha nem jut nekik ágy, egyszerű beavatkozásokért kell majd 50-100 kilométert utazni. A kormány úgy söpörte le a szakmai érveinket, az esélyegyenlőségre és elmaradott térségre való hivatkozásunkat, a tizenkétezer tiltakozó aláírással együtt, mintha nem is lettek volna.- Az ellenzék szerint el kellett volna fogadni a január 8-i miniszteri ajánlatot, akkor most nem lenne ilyen alacsony az ágyszám. Mi erről a véleménye?- Aljasság és álnokság kell ahhoz, hogy a kormánypártok most a fideszes városvezetésre próbálják áttolni annak a felelősségét, hogy az MSZP-SZDSZ- kormány egyszerűen milliárdo- kat akar kivonni az egészségügyből is. Mintha Medvácz Lajos vezette volna be a vizitdíjat, a kórházi napi díjat, az utazási kedvezménymegvonást, mintha én akarnék 1800 ágyat megszűntetni az észak-magyarországi régióban. Ráadásul szemen szedett hazugság az MSZP- SZDSZ szórólapokon is terjesztett állítása a 417 ágy el nem fogadásáról. Ugyanis az Észak-magyarországi RET testületileg alkotott véleményt a minisztérium korábbi javaslatáról, s az csak akkor lett volna érvényes, ha mind a 15 fenntartó elfogadja. Mivel a 15-ből 6 fenntartó, köztük a szocialista vezetésű Miskolc is elutasította a miniszter első ajánlatát, teljesen mindegy, hogy ki mit és miről szavazott, milyen ajánlatot tett. A törvényből előre borítékolható volt, hogy konszenzus régiós szinten elképzelhetetlen, 15 gyerek közt ugyanis nem lehet 9 cukorkát elosztani, vagyis végül a miniszter, illetve a Lovasberényben összegyűlt politikai mutyi hozza meg a végső döntést. Persze megértem a kormánypártiakat, hiszen valamit nekik is ki kellett találni annak palástolására, hogy egy megyei országgyűlési képviselőjük sem ment el Lovasberénybe, a nyugat-nógrádi szocialisták érdekérvényesítő képessége pedig a miskolci, gyöngyösi, egri vagy salgótarjáni baloldali lobbival szemben a nullával egyenlő. De hazugságokkal és az emberek félrevezetésével nem lehet országot építeni. Minden egyes ágyszám leépítése, orvosok, ápolók, nővérek utcára küldése egyes-egyedül a kormánypártok felelőssége, senki másé.- Hogyan tovább?- Természetesen megtámadjuk a miniszter közigazgatási határozatát, hiszen az álláspontunk szerint is egyoldalúan von el feladatokat az önkormányzatoktól, vagyis a 2/3-os önkormányzati törvényt próbálja felülírni egy miniszteri dokumentummal. Ez alkotmánysértő, hiszen alaptörvényben rögzített jog nemcsak a szabad orvosválasztás, hanem a jó és egyenlő esélyű egészségügyi ellátáshoz való jog. Ráadásul eljárásjogi aggályokat is felvet a határozat, nem beszélve arról, hogy az ellátási területrésze a megkapott határozatnak teljesen rossz volt, azokat módosítani kénytelen országszerte a minisztérium. Várjuk az OEP április 1-jétől érvényes finanszírozási szerződés- ajánlatát is, itt is megpróbálunk majd tárgyalni. És végül igaz ugyan, hogy megdöbbentő módon még mindig nem tudunk semmit a finanszírozásról, a szakmánkénti úgynevezett HBCS-pontokról, súlyszámokról, de természetesen vészforgatókönyvet is készítünk. És persze 329 aktív ágyra is megpróbáljuk átszabni a 4,4 milliárdos kórházberuházásunkat. A volumenkorlát még mindig érvényben van, vagyis a finanszírozás továbbra is 95 százalékos: a milliárdos nagyüzemnek számító kórházak esetében ez több tízmilliós hiányt jelent havi szinten. Rendkívüli helyzet van, senkinek fogalma sincs az ágazatban a holnapról. Ámokfutás és káosz van az egészségügyben, de mindent megteszünk minden egyes gyarmati ágy és munkahely védelmében, a betegellátás biztosításában - zárta szavait a polgármester. Ügynökkérdés, egyházüldözés Sz. A. Balassagyarmat, a közelmúltban dr. Tomka Ferenc plébános, szociológus, teológiai doktor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának magántanára, az Országos Lelkipásztori Intézet főmunkatársa tett eleget a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége balassagyarmati szervezete meghívásának. A lelkipásztor „Egyházüldözés 1945-1990 és az újabb támadások” címmel tartott előadást, valamint az érdeklődők elé tárta az ügynökkérdéssel kapcsolatos levéltári kutatásait, s bemutatta „Halálra szántak, mégis élünk. Egyházüldözés 1945- 1990-ig és az ügynökkérdés” című kötetét. Az atya az 1960-as évek utáni történelmi események tisztánlátása és az évekkel ezelőtt lábra kapott ügynökkérdés problematikájának feltárása céljából írta meg könyvét. - A beépített ügynökök tevékenységének tényét nem lehet tagadni az egyházban sem - fejtette ki a plébános, aki a szemináriumok, püspöki hivatalok „bepoloskázásáról” is szót ejtett. - Egyszer az egyik ilyen készüléket - nevezzük véletlennek - de kiszereltük a falból. Néhány órán belül jöttek a „szerelők”, pedig mi nem értesítettük őket.” - mesélte Tomka Ferenc, aki azt is elmondta: a Történeti Levéltárban végzett többéves kutatása szerint az összpapságnak körülbelül négy százaléka volt beépített ember, de a beszervezetteknek csupán a fele végzett tényleges ügynöki munkát. Ez az adat - szerinte - kedvezőbb, mint amire számítottak. A legutóbbi ügynökkérdésről, mely Paskai Lászlót érinti, elhangzott: a róla talált anyagból egyértelműen kiderül: a bíboros, esztergomi érsek nem volt hajlandó jelentéseket tenni. Munkácsy-díjas „drótocskák” Balassagyarmat. Csemniczky Zoltán szobrászművész, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója, egyedi technikával készült, sajátos, egyéni világlátásról tanúskodó drótszobrai révén került be az országos kortárs képzőművészeti élet élvonalába. A Művészeti Alap kiállítási nívódíjában, valamint Derkovits-ösz- töndíjban részesült, Pro Űrbe- és Madách-díjjal kitüntetett művész március 14-én, a nemzeti ünnep alkalmából, a legrangosabb képzőművészeti díjat, a Mun- kácsy-díjat vehette át az Iparművészeti Múzeumban dr. Hiller István oktatási és kulturális minisztertől. Szabó Andrea- Hogyan szerzett tudomást róla, hogy részesülni fog a szakma legnagyobb elismerésében?- Az 1994-ben alakult magyar szobrásztársaság - melynek tagja vagyok - terjesztett fel a díjra. Tavaly kértek tőlem egy, a munkásságomat bemutató anyagot, katalógusokat, életrajzot, egyszóval mindent, amit a fölterjesztés mellé csatolnak. Aztán jó egy héttel március 15e előtt kaptam egy levelet az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, amelyben az állt, hogy meghívnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója tiszteletére rendezendő díjátadó ünnepségre. Akkor már sejtettem, illetve egy előzetes telefon révén tudtam is, hogy megkapom a díjat.- Milyen érzés töltötte el a levél kézhez vételekor?- Boldog voltam, hogy az a törekvésem és elgondolásom, miszerint Balassagyarmat is Európában van, nem csupán az általam rendezett kiállítások színvonalában, elismerésében mutatkozik meg, hanem azt is elismerték, amit idáig művészileg létrehoztam .- S ezzel megmutatta azt, hogy vidéken is lehet úgy élni, alkotni, hogy felfigyeljenek munkásságára...- Igen, ha az ember nincs ott állandóan „a tűznél”, azt gondolhatnánk, nem is ismerik. Ha valakibe nap mint nap „belebuknak” a fővárosi művészvilágban, tudják róla, hogy létezik. Ráadásul a hangoskodókra is jobban odafigyelnek. Ilyen szempontból Földi Péter Kossuth-díjának talán még jobban örültem, mint a magam elismerésének. Éppen a díjátadásról jött ki, amikor bekapcsolta a mobiltelefonját, s azt hiszem, az elsők között lehettem, akik gratuláltak neki. A díj mindenképpen ad egy lökést, inspirációt arra, hogy az elkezdett négy-öt befejezésre váró szobromat elkészítsem, s motoszkálnak a fejemben új gondolatok is. Párhuzamosan is készíthetőek a szobrok. Formailag és tartalmilag többféle alkotás is tud együtt létezni a térben, mert más-más szegmensét mutatják meg ugyanannak a valóságnak. A teljes világképben, amit a szobrok tükröznek, megfér egymással a tudományos, a filozofikus, a mágikus gondolkodás, a misztikum, a vallásosság, az emocionális vagy az esztétikai megközelítés. Bővül, szélesedik az alkotások által kifejezett világkép. De a szobroknál a statikai kérdéseket is át kell gondolni. A kifejezendő tartalom és a megfogalmazás módja alapján számba kell vennünk azt, hogy sűrűbb, tömegesebb esetleg lazább szerkezetű legyen-e a mű.- Mennyi ideje marad a szobrászatra mostanában?- Az intézmény vezetésével járó teendők miatt kevesebb. Pedig volt, amikor 12 órát is dolgoztam egyfolytában egy szobron, éppen csak ebédelni álltam meg. Szabad időmben azért, ha csak tehetem, szobrászkodom. Most a pécsi kisplasztikái bien- náléra, a salgótarjáni tavaszi tárlatra és a szegedi nyári tárlatra adok be műveket, s Aszódon lesz egy egyéni kiállításom. Várom a jó időt, s azt, hogy hosz- szabbak legyenek a nappalok. Vékony drótból készült szobrokat ugyanis csak természetes fényben lehet csinálni. Régen egy biciklitárolóban volt, most egy fatüzelésű kazánházban van a műtermem, amit nagyon szeretek. A díj átvételekor azt éreztem: bizonyságot kaptam arra, hogy a „drótocskáim” mégis csak érnek valamit...
