Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-22 / 68. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2007. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK A „csacsi öreg medve” Balassagyarmaton Újabb előadást tartottak a napokban a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnáziumban. Meló Ferenc igazgató invitálására örömmel látogatta meg az intézményt a Dunakeszi Pinceszínház, amelynek tagjai több mint 40 éve szerepelnek, s közel 40 darabot vittek már színpadra. Mind közül talán a legkitüntetet- tebb előadásuk a Micimackó, amit ezúttal az iskolában is bemutattak. Nagy Miklós - aki a címszereplőt alakította - néhány szakmai titkot is elárult a társulatról és a színmű előadásmódjáról. Számára is üzenetet hordoz a mű. Ez az alkotás és annak színpadra alkalmazása azért érdekes, mert meg lehet tapasztalni, hogyan lehet hozzászólni a gyerekekhez. Elmesélte egyik érdekes bemutatójukat is. Herencsényben közel 40 fokos hőségben adták elő, ennél fogva lábuk alatt szinte égett a színpad, kénytelenek voltak ezért fürgén ugrándozni az előadás alatt. A szereplők igyekeztek humorossá tenni Milne klasszikus alkotásának jeleneteit, amit a gyerekek hangos kacajjal kísértek. Egy percre sem vették le tekintetüket a közismert „csacsi öreg medvéről”. A kitűnő előadás alatt érezni lehetett, hogy a színészek a lehető legmélyebben átérezték a mese történetét. Megérdemelt tapssal köszöntek el a gyerekek tőlük. Balogh Renáta Az életben maradás a tét A rendszerváltozás a legtöbb nógrádi termelőszövetkezet sorsát megpecsételte. Az addig oly sok településen megtalálható tsz-ek meghatározó szerepet töltöttek be a helyiek életében. Akkoriban nem jelentett különösebb gondot az, hogy hol találjanak munkát, hiszen ezek bőven biztosítottak pénzkereseti lehetőséget. Vannak azért amelyek életben maradtak, s ha nehezen is, de működnek. Pádár Zsófia NÓgrád megye. A falvakat járva siralmas kép tárul szemünk elé: akadnak roskadozó, bevert abla- kú, régi vályogházak, ahol évtizedekkel ezelőtt pezsgett az élet. Akkoriban természetes volt, hogy a falu lakói egész napos, olykor megterhelő mezei munkával keresték kenyerüket. Az ifjabbaknak éppúgy munkalehetőséget adtak a tsz-ek, mint az idősebb, tapasztaltabb egyéneknek. Ám az idő múlásával és a rendszerváltással az addig jól működő szövetkezések sorsa megpecsételődött. Ennek jeles bizonyítéka, hogy az 1980-as években közel negyvenet tartottak számon, ma viszont csak öt működik megyénkben: Ecsegen, Cereden, Szécsényfelfaluban, Szügyben és Nőtincsen. De hogyan is volt régen, s miként maradnak talpon ma? Erről lesz szó az alábbiakban. A tsz-ek múltjáról beszélt lapunknak Velkovics Mihály, a szügyi Madách Imre Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke és Kis-Simon Győző, a ceredi Ceredvölgye Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke. Velkovics Mihály elmondta lapunknak, hogy régen három falu fogott össze: Szügy, Csesztve és Nógrádmarcal. Később a marcali tagok jelezték kiválási szándékukat, így a két falu dolgozói 1992-ben alakultak át a törvény szerint mezőgazdasági szövetkezetté. A dolgozók száma lassan, de radikálisan csökkent, ami átalakította a termelési folyamat egészét. Hajdan négyszer több állatot neveltek mint most, valamint a növénytermesztés is jóval jelentősebb volt. Jelenleg azonban csak annyit termesztenek, ami fedezi az állatok élelmezését. Az 1980-as években közel 320 munkás dolgozott ott, jelenleg csak tizennyolcán vannak. Afelől is érdeklődtünk, hogy milyen terveik vannak a jövőt illetően, illetve mi az, ami mégis megkönnyítheti helyzetüket.- Az Európai Unióhoz való csatlakozás valamennyire segített, hiszen vannak alanyi jogon járó támogatások. Azonban a pályázati felkészülés komoly munkát igényel - mondta Velkovics Mihály, majd hozzátette: - nagyon szeretnénk sokáig életben tartani a termelést, de gondot okoz számunkra, hogy öregszik a társaság. Sajnos utánpótlás hiányában nem tudjuk elvégezni a fontosabb feladatokat sem. Mivel a bérek nem kimagaslóak, ezért a fiatalok többsége inkább más, kevésbé megerőltető, ám jövedelmezőbb állás után néz - tudatta a vezető. Kis-Simon Győző, a ceredi szövetkezet elnöke is hasonlókról számolt be. Eszerint 1960-ban, az induláskor náluk még több mint kétszáz fő dolgozott, most viszont csak negyvenhárom fős a csapat. A vezető azt is kifejtette, hogy évekkel ezelőtt több egyetemi végzettséggel is rendelkező munkással büszkélkedtek, ma azonban már kevés a tanult szakember. Pozitívumként ő is jelezte, hogy az uniós támogatások nagy segítséget nyújtanak számukra, sőt olykor csak erre támaszkodhatnak. Mint a fentiek is érzékeltetik, a még megmaradt szövetkezetek „életben maradása” nagyban függ az utánpótlástól, illetve az anyagiaktól. Szomorú a kép, amit a vezetők vázoltak, ugyanakkor azt is látni kell, hogy mégsem lehetetlen életben tartani a termelői, mezőgazdasági munkára még vállalkozó falusiak közösségét. Bár a jövőjük nemcsak a pénzen, hanem az utánpótláson is múlik. Év 198019851986198719882007 Állami gazdaságok, kombinátok 2 2 2 2 2 0 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 37 36 36 36 36 5 Még egy héttel közelebb... 28. hét Kismamánk gyakran panaszkodik arra, hogy viszket a bőre. Nem csak a hasán, hanem néha az egész testén. Először arra gondolt, hogy ez a bőr nyúlásának, repedésének a tünete, ezért vett egy nagy tubus testápolót, amivel rendszeresen keni a viszkető felületeket. Sok nő panaszkodik arra, hogy viszket a bőre terhesség idején és nagy százalékuk tulajdonítja ezt a tágulásnak. Viszont nem csak emiatt viszkethetünk! Gyakran úgynevezett epepangás az oka. A baba úgy fekszik, hogy nyomja a májat, ezért az epe nem megfelelően működik. Az epe alkotórészei lerakódnak a bőrben és a vaka- ródzás miatt sérülhet a bőr. Minél jobban vakaródzunk, annál jobban viszket és végül már fájdalmas, vörös hámsérülést idézhetünk elő. Mindehhez párosul, hogy a kalcium, a D-vita- min és a K-vitamin nehezebben szívódik fel. Nem kell megijedni, jelezni kell az orvosnak, aki még gyógyszert is tud felírni az epepangásra, ha már elviselhetetlen a viszketés. Az enyhébb tünetekre pedig jobb gyógyír a babaolaj vagy a speciális, kismamáknak való olaj, mint a testápolók. Ha minden jól alakul, már csak 12 hét van a baba megszületéséig. Ideje elkezdeni a kelengyegyűjtést Vannak, akik már akkor hozzákezdenek, amikor megtudják, hogy áldott állapotban vannak. Kismamánk még nem vett semmit, hiszen ráért vele. Viszont elkezdte összeírni a listát, hogy kinek és mit kellene majd venni? Nem csak a babának, hanem a mamának is be kell szerezni néhány dolgot. Elhatározta, hogy először magának vásárol majd be, hiszen először ő kerül majd kórházba, a baba csak később születik. Ráadásul úgy gondolja, hogy ha az ideális időpont előtt hozza világra gyermekét, akkor még a baba részére a férje is be tud vásárolni a lista alapján. De mit is vegyünk a kórházi napokra? Praktikus az eldobható bugyi, ami kismamaboltokban beszerezhető. A hálóing célszerű, ha elöl végig gombos. Ebből minimum három kell! Pamut fehérnemű, zokni, szoptatós melltartó is kell. Két-három törülköző, egy fürdőköpeny is legyen a táskában, de ne felejtsük el az eldobható melltartó betéteket és a mell kisebesedésére használható lanolinos krémet se. Intimbetétre is szükségünk lehet - kisebbre és nagyra is. Ezeket mind előre beszerezhetjük, hiszen a 30. hét után már bármikor kórházba kerülhetünk. A következő héten a cukorterheléses vérvizsgálat eredményéről és a táplálkozásról is szó lesz. Fenntartható fejlesztésért Schveiczer Krisztián Drégetypalánk. „Fenntarthatósági szempontok a területfejlesztésben” - e témában az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány immár hatodik alkalommal rendez műhelymunkát március 24-én és 25-én, ezúttal a drégelypalánki művelődési házban. A résztvevők a helyzetelemzést követően a település fenntartható fejlesztéséhez gyűjtenek szempontokat, javaslatokat. A szakmai program vezetője dr. Gyulai Iván, a civil szervezet munkatársa lesz.
