Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-22 / 68. szám

2007. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Felszámolják az Ipoly Bútorgyárat A felszámoló szeretné szakmai befektetőnek értékesíteni a bútorgyárat, amelynek lennének megrendelései HÍRSÁV Fákat ültetnek Berkenye. Adományként ka­pott díszfák - egyebek mel­lett madárberkenye és szilva - telepítése kezdődött el a fa­luba vezető bekötőút men­tén. Az eddigi munkát az ön- kormányzat alkalmazottai végezték, de a faluszövetke­zet dogozói is segítenek, a fácskák ápolását pedig min­den helybeli gondjaira bízná a település vezetése. Jobb Salgótarjánért Salgótarján. Március 22-én 18 órától a Jobb Salgótarjánért Klub vendége lesz Giró- Szász András politológus, a Századvég Alapítvány ügyve­zető igazgatója a József Attila Művelődési és Konferencia- központ konferenciatermé­ben. Takarítanak Héhalom. A helyi önkormány­zat március 20-tól szeptem­ber végéig három közhasznú munkást foglalkoztat. Felada­tuk a parkok, közterületek folyamatos takarítása, rende­zése, illetve a későbbiek so­rán a virágok gondozása. Közmunkában Szilaspogony. Az óvodaudvart kerítették körül az elmúlt na­pokban a közmunkások, je­lenleg pedig szeméttárolót alakítanak ki a temetőben. Ha ezzel végeznek, hozzá­kezdenek a következő mun­kának, a vízelvezető árkok kitisztításának. Jótékonykodás Mátraterenye. a helyi ámk- Móra Ferenc Általános Iskola tavaszi jótékonysági bálra hívja a vigadozni vágyókat. A rendezvénynek március 24-én, délután hét órától az iskola biztosít helyet. A fer­geteges hangulatról és a mű­sorról a Dűvő zenekar, vala­mint az 1-8. osztályos diá­kok gondoskodnak. Baloldali fórum Balassagyarmat a Baloldali Értelmiségiek Köre a kor­mány reformintézkedéseit megvitató fórumot tart már­cius 22-én 18 órakor a Gösser Club Panzióban. Balassagyarmat. Újabb, nagy múltra visszatekintő ba­lassagyarmati gyár szün­teti be tevékenységét. Az 1951-ben alapított Ipoly Bútorgyár Zrt. felszámo­lását az adóhatóság kez­deményezte. Az APEH mintegy hatvanmillió fo­rintos, egy beszállító pe­dig négyszázezer forintos tartozás miatt kérelmezte a felszámolás megindítá­sát a bíróságtól. Szabó Andrea Az iroda- és szállodabútorokat gyártó Ipoly Bútorgyár Zrt. vásár­lói közé tartozott többek között az OEP, a Külügyminisztérium, a Vegyépszer és a Mól, de a cég a központosított közbeszerzési eljá­rások egyik nyerteseként költség- vetési szerveknek is szállított. Ä felszámolási eljárás 2007. február 15-én indult meg, s a 7-es számú cégközlöny ad hírt róla. A felszá­moló a salgótarjáni székhelyű Novent Kft. A felszámolóbiztos, Balázs Miklós cégvezető elmond­ta: a felszámolás kezdő időpontjá­ban már semmiféle tevékenység nem folyt a gyárban, még a gáz­szolgáltatás is megszűnt.- A zrt.-nek nem volt megfele­lő rendelésállománya. Utoljára egy budapesti megrendelő je­lentkezett, amely lakáskonyhai bútorok legyártását és beszere­lését kérte volna, de á megrende­lés feltételei nem voltak adottak, mivel az Ipoly Bútorgyár megfe­lelő szerződésállománnyal és forgóeszközzel már nem rendel­kezett. Most van folyamatban a hitelezői követelések bejelentése - mondta a felszámolóbiztos, aki azt is hozzátette: az ingatlan két éve a CIB Bank tulajdona, a cég (Folytatás az 1. oldalról) Külföldi tartózkodása alatt megszerezte az angol jogosít­ványt, kiváltotta a vállalkozói en­gedélyt, majd belevágott az épí­tőiparba. Szerinte festeni, göd­röt ásni, betonozni hamar meg lehet tanulni és lehet vele annyit keresni, amennyi elég a szállás­ra, illetve étkezésre. Ismeretségi körével együtt növekedett a munkalehetőségek száma is. csak lízingelte azt. A társaság tu­lajdonában lévő gépek jelzálog­gal terheltek.- Az üzemet viszont szeret­nénk a CIB Bankkal együtt érté­kesíteni, s az ingatlant és a ben­ne lévő technológiát nyilvános pályázaton meghirdetni egy szakmai befektető részére. A dolgozók továbbfoglalkoztatása a célunk. A gyár egy új tulajdo­nossal ugyanazt a jellegű mun­kát folytathatná, mint eddig, hi­szen egy szériagyártásra alkal­mas bútorüzemről van szó. Me­rőben más technológiát nem le­het betelepíteni, csak a jelenlegi formájában érdemes működtet­ni. A törvény két évet ad a felszá­molásra, amely a cég vagyoná­nak nyilvános pályázaton törté­Pár nap szaladgálás, három hét várakozás, munkanélküliség után egy nyomdában helyezke­dett el, ahová azóta is szívesen jár be dolgozni nap mint nap. A fiatalember úgy érzi, a sok gyűjtögetés, spórolás, angolta­nulás és a végtelen türelem meg­hozta gyümölcsét, mert szakmá­jában dolgozik, megfizetik és megbecsülik. Reményi Ramón hangsúlyozta: nő eredményes értékesítésével végződik. Én azonban úgy gon­dolom, egy esztendő alatt végbe­mehet az eljárás, s új tulajdonos­sal az üzem még előbb is meg­kezdheti működését - fejtette ki Balázs Miklós, hozzáfűzve: a gyár mintegy hatvan dolgozójá­nak munkaviszonyát megszün­tetik, a csoportos létszámleépí­tést kényszerhelyzet szülte. A helyi munkaügyi központtal ál­landó kapcsolatban vannak. A felszámolóbiztos reményét fejez­te ki, hogy az új tulajdonos ha­marosan megkeresi az elbocsá­tottakat. Egy magát megnevezni nem kívánó dolgozó elmondta:- Mintegy tíz napja munkás­gyűlésre hívtak bennünket ösz­- Magyar vagyok, szeretek ma­gyar lenni, de ha az állam otthon nem tudja azt biztosítani, hogy az elvégzett iskolámmal olyan munkahelyen dolgozzak, ahol meg tudnám teremtem a későb­bi családom biztos anyagi hátte­rét, akkor keresek olyan helyet, ahol ugyanezt a munkát és vég­zettséget anyagilag is honorálják. Véleménye szerint az itthoni politikai helyzet lehangoló, a fi­sze, ahol részletesen tájékoztat­tak minket a helyzetről. Decem­berben kaptunk utoljára részle­ges fizetést, s most azt ígérték: három napon belül kifizetik az elmaradt béreket, mert van a cégnek egy lekötött pénzössze­ge, amelyből a tartozás pótolha­tó. Kétségbe vagyunk esve. Nem gondoltuk, hogy mi is a Finom­kötött sorsára jutunk, bár az utóbbi időben már alig volt meg­rendelésünk. Fogalmunk sincs, hol találunk a mai világban munkát. Egyetlen reményünk az, hogy valóban megveszi a gyárat egy új befektető, más­képp tengődhetünk a munka­nélküli-segélyen - panaszkodott a középkorú, két gyermeket ta­níttató férfi. atalok elégedetlenek, s aki meg­teheti, elhagyja az országot. Az Észak-magyarországi Re­gionális Munkaügyi Központ szóvivője, Sásdiné Oláh Kriszti­na megkeresésünkre elmond­ta: az intézmény nem rendelke­zik pontos adatokkal arról, hogy hány ember dolgozik kül­földön. A központ csak a ha­zánkban dolgozó külföldieket regisztrálja. Orrkór Nem betegség, mégis rop­pant kellemetlen, ha pont a mini légzőszervi részt, az orr­nyálkahártyát támadja meg egy erőteljes gyulladás az is­mert előjelek, azaz kiadós tüsszögéssorozat kíséretében. Ezek a mulatságos, amolyan kisebb robbanáshoz hasonla­tos módosult kilégzések igen csalafinták: egy-egy alkalom­mal, nagy sebességgel, kór­okozók tömegeit lövik szerte­szét... Ám a „dáthában" nem ez a különleges, az orrkór bűzelzáró szerepe folytán kap nálam egészen tűrhető beso­rolást az egyéb kellemetlensé­gek között. Ennélfogva csak­nem megszépít jó néhány csúfságot. Lefolyószag? Nát­hásán volt-nincs. Olaj- ßstbüz, leégett étel? Az utóla­gos tennivalókkal együtt is éppen feleannyi bosszúsággal jár, mert a rossz szag nem kí­séri e konyhai jelenségeket. Terjenghet dohányfüst, kipu­fogógáz, de próbára tehet kór­házi felmosásból visszama­radt hipóbűz vagy „lyukas” derítők szaga, esetleg ruszlisüvegpangott tartalma. Ám a tartósan folydogáló nó- zi minden ilyesmit elfed. Győzködöm is magam: félre háta nyavalygással, hiszen két hapci vagy orrfúvás között a szóban forgó szűrőnek köszön­hetően igazán elviselhetőek a dolgok. Nem kell fertőtlenítő, sav, vízkőoldó, szagtalanító után kapkodni, s ami engem il­let, egy kis náthával eltompít­va kevésbé vagyok ugrásra kész, idegesíthető. Késleltetni persze nem le­het és nem is érdemes ezt az állapotot, vagyis egy idő után leomlik a zárófal, kinyí­lik, feltárul a világ: megcsap a zellerillat, csiklandoz a pá­rolgó pörkölt, s levesz lábam­ról a frissen főtt feketekávé megunhatatlan gőze, aro­mája. S a jellegzetes, düny- nyögő hangszínt elhagyva be kell látnom: mégiscsak így, ronda és vonzó kipárolgásá­val együtt teljesebb, szebb a világ! „Aki megteheti, elhagyja az országot” Kék és zöld könyvek a feketemunka ellen VISSZATÉRÉS Triplájára nőtt az alkalmi munkavállalók száma (Folytatás az 1. oldalról) A munkaviszonyban állók kö­rében évek óta egyre intenzíveb­ben terjed ez a munkavállalási forma legfőképpen szabadság ideje alatt, illetve munkavégzés alóli felmentés idején. A leg­szembetűnőbb gyarapodás az egyéb ügyfelek esetében való­sult meg. A tanulók, nyugdíja­sok, nem nyilvántartott állásta­lanok, kismamák közül sokan felismerték, hogy az am-könyv kiváltásával könnyebben boldo­gulnak a munkaerőpiacon. 2006-ban a külföldieket is érde­kelni kezdte a legális foglalkoz­tatás ezen formája, 222 külföldi állampolgár váltott ki alkalmi munkavállalói könyvet. Kirendeltségi tapasztalat, hogy a munkáltatók többnyire az idénymunkák során megnö­vekvő feladatoknál foglalkoztat­nak am-könywel munkaerőt, jellemzően betanított és kisegítő munkakörben. Az utóbbi két év­ben azonban már növekedett a kereskedelemben, vendéglátás­ban és a szolgáltatásban foglal­koztatottak száma is. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az al­kalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás jelentős lépés a feketefoglalkoztatás meg­szüntetésének irányába. Salgótarján. Varázslatos világ tárult a Madách Imre Gimnáziumba látogatók elé március 21-én, Terdik Szilvia festőnő (középen) kiállításának köszönhetően. A művész, szakítva a hagyományok kai, saját maga ismertette a jelenlévőkkel a képeket. Tárlatvezetéséből megtudhattuk, hogy bár az üzleti életben dolgozik Budapesten, mindig is imádta a művészetet, a színeket, s a különböző stílu­sokat. Ezt erősítik meg a Fayl Frigyes Galériában látható képek is. ÜZLETASSZONY ES MŰVÉSZNŐ

Next

/
Thumbnails
Contents