Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-31 / 26. szám
2007. JANUÁR 31., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Bakos Ferenc Madách-díjas SzF __________________________________ Sz écsény. A grafikus- és festőművész Bakos Ferenc munkásságát Madách-díjjal ismerték el. A kitüntetett, 25 éve él Szécsényben, negyedszázada alkot, sok önálló tárlata volta hazánkban és külföldön, számos díjat tudhat magáénak.- Egyszerűen boldog vagyok - vallja. Olyan ez, mint amikor az ember úgy érkezik meg valahová, érzi befogadták, elismerik. Befogadott a megye, Szécsény. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de engem a díj feltölt alkotói energiával, felerősíti felelősségemet, még több munkára serkent, arra, hogy minél többet tegyek le a művészet asztalára. Ha lehet, még komolyabban kell venni, azt, amit csinálok, a tehetségemet, hogy megszolgáljam a díjat. Boldog érzés járja át az embert. Én, legalábbis, úgy vagyok vele, hogy a tanítványaim, a gyermekeim sikere alkalmából érzek valami hasonlót, lehet, hogy még nagyobb boldogságot. Az ünnepélyen, ami csodálatosan meg volt szervezve nagyon sokan gratuláltak. Ami a jövőt illeti, az ünnepély után megkeresett egy régi ismerősöm, Lencsés Zsolt, aki félig Olaszországban, félig Magyarországon él, s meghívott egy calabriai májusi önálló kiállításra. Készülök a salgótarjáni tavaszi tárlatra, s közben Magyarnándorban lesz egy önálló kiállításom. Adomány a szükség jó tündére Hárman támadtak rá... Salgótarján. Három fiatalember támadott meg egy 70 esztendős férfit a közelmúltban, nem sokkal éjfél után a Rákóczi úton. A bácsit lefogták és ököllel megütötték, így akarták tőle elvenni a pénzét. Ez azonban nem sikerült, mert az idős ember a nála lévő 20 ezer forintos bankjegyet az összeszorított markában tartotta. Eközben mások is a helyszínre értek, így az elkövetők kénytelenek voltak elmenekülni. A rendőri intézkedésnek köszönhetően sikerült elfogni két 20 éves és egy 17 esztendős salgótarjáni fiatalt, akik ellen rablás kísérletének megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás. Tagintézmény lesz az iskola Alsópetény. A községben már négy évvel ezelőtt egy épületbe helyezték az iskolát és az óvodát. Mint megtudtuk, idén a helyi általános iskola a nézsai iskola tagintézményeként működik tovább. Laluja Imre polgármester hangsúlyozta, a gyermekeknek nem kell más településekre utazniuk, hiszen az iskola megmarad, csak a neve változik meg. A változtatásra azért van szükség, mert az alsópetényi ön- kormányzat 11 milliós hiánnyal zárta a tavalyi évet, ez a falu vezetése szerint még egyszer nem történhet meg. Döntés február 13-án Salgótarján. A napokban felröppent az a hír, miszerint Salgótarján több intézményében is jelentősen csökkentik a közalkalmazottak számát. Korill Ferenc, a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont igazgatója megerősítette az információt. Mint megtudtuk, az előzetes tárgyalások alapján valóban megszűnik több alkalmazott munkahelye. A megyeszékhely óvodaigazgatósága is több csoportot kénytelen megszüntetni és ezáltal megválni pár alkalmazottól. A február 13-i közgyűlés azonban mindent megváltoztathat, illetve eldönthet. Akácfát loptak Báma. Egy bárnai férfi jelentette be a salgótarjáni rendőrkapitányságra, hogy ismeretlen tettesek a falu mellett fekvő erdőterületről engedély nélkül akácfákat vágtak ki és tulajdonítottak el 300 ezer forint értékben. A rendőrök elfogtak négy zabari férfit, s egyikőjük lakásán megtalálták és lefoglalták a lopott fát is. (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő fontosnak tartja az adakozást, hiszen mint mondta, az ember lelkének jó érzés, ha segíthet másokon, jobb adakozni, mint rászorulni az adományra. Éppen ezért rendszeresen támogat civil szervezeteket, például a szécsényi Iglice néptáncegyüttest, a karancsaljai és magyarnándori nyugdíjasklubokat. Ezeken kívül szívesen segít különböző intézményeknek, óvodáknak, iskoláknak. A képviselőt a személyes tragédiák is megérintik: szegény gyerekeknek, műtétre váró betegeknek is juttat pénzt. Mivel a február a bálok hónapja, idén is több jótékonysági estre hívták Borenszki Ervint, aki, ha a körülmények engedik, minden meghívásnak eleget tesz. Gusztos Péter (SZDSZ) szerint fontos, hogy mindazoknak, akiknek módjukban áll jótékonykodni, azok tegyék is meg. A képviselő támogatja a szeretetszolgálatokat, ezek közül is leginkább a baptista szeretetszolgálatot, az emberi jogokat védő civil szervezeteket, valamint - köztudottan állatbarát lévén - az állatvédő szervezeteket, állatmenhelyeket. Véleménye szerint nem mindig fontos a pénzbeni támogatás, sokat lehet segíteni tárgyi dolgokkal is. Legyen az egy kinőtt ruha vagy egy megunt játék. Gusztos Péter mindenkit arra ösztönöz, hogy támogassa mindazokat, akik rászorulnak a segítségre. Juhász Gábor (MSZP) is fontosnak tartja a jótékonykodást, gyakran támogat intézményeket, óvodákat és szívesen jár el jótékony- sági bálokra Pásztó, Bátonyte- renye és Mátraszőlős térségében. Mint megtudtuk, adója egy százalékát mindig ugyanannak az általános iskolának adományozza. Az országgyűlési képviselő gyakran segít bajba került embereken, természeti katasztrófa által sújtott területeken. így tett a mátrakeresztesi árvíz esetében is. Juhász Gábor hangsúlyozta 2007-ben is segít mindenhol, ahol támogatásra van szükség és támogatja mindazokat, akik segítséget kérnek tőle. Lombos István (MSZP) az vallja a témáról: - Jóformán ugyanazok fordulnak hozzám, mint amikor polgármester voltam, s a hivatal segítségét kérték a különböző szervezetek. Anyagilag továbbra is hozzájárulok a karitatív tevékenységek támogatásához, például a beteg gyermekek gyógyításának elősegítéséhez. A múzeumi kiállítások megrendezését, a települési kulturális rendezvények létrejöttét úgyszintén támogatom és nem egy esetben keresnek meg a községi önkormányzatok ügyes-bajos dolgaikban. Hogy csak egy példát mondjak: legutóbb például a romhányi böllércsapatnak nyújtottam támogatást. A jótékonyság természetes velejárója a képviselői munkának.- Fontosnak tartom az adományozást, mert szükség van rá - szögezte le dr. Nagy Andor (Fidesz), aki úgy látja: - Magyarországon nagyon sok olyan ember és intézmény van, aki, illetve amely rászorul azok segítségére, akiknek egy kicsit több pénze van. S bizony az egyszeri segítség is sokat jelent, pedig nem nagy, mintegy százezres nagyságrendű összegekről van szó. Ismereteim, tapasztalataim szerint vannak iskolák, óvodák, melyek jótékonysági bálokat szerveznek, hogy a bevételt például játszótér kialakítására, megújítására költsék. Nagyon szívesen támogatom magam is a gyermekintézményeket. A gyerekintézmények segítségkéréséről még annyit, hogy tavaly is jártam óvodai morzsabálokra és most is van már több ilyen meghívásom. Általában a pénznek jobban örülnek a rászorulók, mint az eszközöknek, s az sem ritka, hogy egy-egy helyen meg is mondják, mire gyűjtenek. Örömmel járult hozzá a képviselő a galgagutai katolikus templom építéséhez, erről a következőket tudtuk meg: - Ennek a létesítése a nulláról indult, s a helyiek, köztük a plébános, József atya hittel és óriási kitartással fogtak neki, s már majdnem készen van. Amikor először hallottam az elhatározásukról, el sem hittem, hogy bele mernek vágni, de megtették, s már áll az épület. Dr. Nagy Andor építőanyagokkal, például forgalmazó cégekhez, személyekhez fűződő kapcsolataival járult ehhez az ügyhöz. Szalmatercsen a templomfelújítás során a Mária-szobor- ral kapcsolatos költségek fizetéséhez ajánlott fel adományt, s mint mondta, jó érzés arra gondolni, hogy ez a szobor tíz-húsz év múlva is ott lesz, s ebben neki is része van. Rácz István, (Fidesz) lakóhelyén, Magyargécen, az általános iskolát, az óvodát és a sportegyesületet szokta anyagiakkal támogatni, de a Vöröskereszt vagy gyermekeket segítő alapítvány ilyen célú megkeresését sem szokta visszautasítani. Rácz István 1994 óta önkormányzati képviselői, illetve tisztségviselői minőségében szinte kezdettől gyakorolja a jótékonykodást, s rendszerint rendezvények szponzorálásához kérték, kérik fel. Adóznunk kell: közelednek a határidők! (Folytatás az 1. oldalról) leadniuk a bevallást. Mentességet kapnak többek között a kiegészítő tevékenységet végzők, a nonprofit szervezetek, alapítványok, egyesületek. Amennyiben nem foglalkoztatóként vannak számon tartva, nem kell elektronikus bevallást tenniük. Az egyéni vállalkozók és az áfás magánszemélyek első szja-bevallási kötelezettsége február 15-e, aminek elektronikus úton, az internetről letöltött program alapján kinyomtatva, vagy a hagyományos módszer szerint is eleget tehetnek. A foglalkoztatottak bejelentéseivel kapcsolatos jogszabályban is változás történt. Ennek értelmében 2007. január 1-jétől a foglalkoztatónak az adóhatóság felé kell bejelenteni a biztosítotti kötelezettség keletkezését és annak megszűnését is. Az adó-visszatérítések március 1-jétől kezdődnek magán- személyek részére. Aki már a hónap elején szeretné megkapni pénzét, annak február elején kell benyújtania bevallását. Az adókedvezményre jogosító igazolásokat március 20-ig kell leadni az alkalmazottaknak, amit a munkáltató május 20-ig dolgoz fel. Az adókülönbözetet június 20-ig kapják meg az érintettek. Továbbra is lehetőség van arra, hogy a magánszemély rendelkezzen befizetett adójának egy-egy százalékáról. Az adóhatósági, vagy munkáltatói adómegállapítást kérők ezt február 15-ig küldhetik el zárt borítékban. Az egyszerűsített vállalkozói adót választó egyéni vállalkozóknak a járulékbevalláson túl a foglalkoztatottjaikról is bejelentést kell adni február 15-ig. Ha nem minősülnek munkáltatónak, nem kötelező részükre az elektronikus járulékbevallás. Az új minimálbér, illetve a társadalombiztosítási járulékok mértékének változásai miatt a munkáltatónak - aki kifizetést eszközöl - a bevallásokat hónapról hónapra kell megtennie elektronikus formában. Új adózói kör az őstermelőké. Nekik - amennyiben biztosítottá válnak - negyédévente kell elszámolni a járulékokról. Az APEH honlapján lévő letölthető oktatóanyag sokban segíti az adózókat, a felmerülő esetleges kérdésekre itt kaphatnak választ az érintettek. Viharra derű, de honnan fúj a szél? Csupán pár félóra leforgása alatt tucatnyi arcát mutatja az időjárás, felvillantva, sejtetve azt, hogy a kicsi változások nagy történések részecskéi, apró tükörmozaikjai lehetnek. Mi történik a világban azon kívül, hogy a viharos erejű szelek vidékünkön, a hegyek között is utat találtak, megtanultak otthonosan mozogni? És nem mellesleg, marcona kedvükben fenekestül fordítják fel, amit érnek. Megyénk e tekintetben még mindig szerencsés helyzetben van, pár tetőcserép kimozdításától, áramkimaradásoktól, nem vészes fakidőléstől eltekintve eddig nem csináltak igazán galibát az erős széllökések. Mihalik J. NÓgrád megye. Tény viszont, hogy a pár napja berobbant „telet” nem hagyta berendezkedni, némi eső, havas eső kíséretében kisöpörte a vihar. Volt tél, nincs tél. S hogy lesz-e? Annak talán azok a megmondhatói, akik olvasnak az óceánok, tengerek szeméből... Sokakat foglalkoztat, hogy valójában, honnan fúj a szél? Miért a sok különös, szokatlan légköri jelenség? Megbillent talán a jó öreg egyensúly? Vagy új harmónia van kialakulóban? Mit jelezhet az: tavaly mínusz 31 fokos valóságában mutatkozott meg a farkasordító hideg, kevesebb mint 365 nap múlva langymeleggel köszöntött be a negyedik évszak. Könnyű József salgótarjáni csillagász szerint megvan a magyarázat minderre...- Periodikusan követik egymást a szélsőséges időjárási változások, hol hideg van hol pedig melegebb, s ennek okai a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében keresendők. A szakember rávilágított arra is, hogy a pár évvel ezelőtti, az Indiai-óceán partjainál bekövetkezett cunami, az óceán alatti földrengés időben és térben egyaránt nagyhatású folyamatokat generált:- A jelenség következtében nagymértékben csökkent a vízmennyiség, amely így könnyebben felmelegszik, s a Golf-áramlat is csak rásegít arra, hogy a tenger felől enyhe levegő áramoljon a földrészekre, így északra is, lassú olvadásra ítélve jéghegyeket. Időnként azonban a télies idő kiszorítja a meleget, s a kettő közötti óriási különbség olyan kísérőjelenségekkel jár, mint például ez a mostani szélvihar. Könnyű József utalt arra, hogy a föld- történeti kutatások jelzik bolygónk eddigi klimatikus változásait, így azt is, hogy a mai, hideg észak egykoron pálmafák és más, a meleg éghajlati övre jellemző növények és állatok élettere volt. A csillagász és mások véleménye az, hogy napjainkban a klíma hasonlóan komoly horderejű mássága van kialakulóban, s ezzel összefüggésben az évszakok összemosódásának jeleit tapasztaljuk meg.
