Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-05 / 284. szám

2006. DECEMBER 5., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Másfél milliárd forintra rúg Salgótarján hitelállománya ____ cs.ivuaf Ml t < 'O Em lékezés Sólyom Lászlóval Salgótarján. Közösen tiszteleg a városi gyásznapon a megyei jo­gú város önkormányzata és a Pofosz Nógrád Megyei Szerveze­te december 8-án a salgótarjáni sortűz áldozatai emléke előtt. A December 8. emlékparkban 18 órától Sólyom László köztársasá­gi elnök lesz a főszónok, emléke­zőbeszédet mond dr. Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. A nap folyamán 16 órától öku­menikus istentiszteletet tarta­nak a Szent József-plébánia- templomban dr. Beer Miklós, a váci egyházkerület püspöke, Varga László református lelkész és fr. Febiklmre evangélikus lel­kész részvételével. 17 óra 20 perctől fáklyás felvonulást tarta­nak a Szent József-plébánia- templomtól a December 8. em­lékparkig. A megemlékezést kö­vetően, 20 órától színházi elő­adást tartanak a József Attila Művelődési és Konferenciaköz­pont színháztermében, ahol Kiss József „Az angyalok nem sírnak” című darabját adja elő a Turay Ida Színház. Külön emlékeznek NMH-információ Salgótarján. Nem vesz részt a de­cember 8-i, hivatalos megemlé­kezésen az SZDSZ-Magyar Libe­rális Párt salgótarjáni szerveze­te. Indoklásul azt közölték: sem­milyen formában nem kívánnak közösséget vállalni a városi gyásznap egyik meghívott szó­nokával, dr. Schmidt Máriával. A liberálisok a városi ünnepség helyszínén, a December 8. té­ren, de 16.30 órától emlékeznek az áldozatokra. „Mansfeld” az Art moziban Salgótarján. Pindroch Csaba, Jordán Tamás és Eperjes Károly főszereplésével láthatják az ér­deklődők a „Mansfed” című 118 perces filmet, amelyet Szi­lágyi Andor rendezett Az 1956- os forradalom évfordulójára emlékezve a József Attila Mű­velődési és Koferenciaköz- pontban működő Art moziban december ötödikén este hat órától vetítik a magyar-kana­dai produkciót. Schveiczer Krisztián Salgótarján. - A központi büdzsé a hazugság költségvetése, ugyanis az emberekkel akarják megfizettetni az elmúlt két év el­hibázott kormányzati döntéseit, közvetve is: különböző trükkös megoldásokkal az önkormány­zatoktól 200 milliárd forintot vonnak el - jelentette ki hétfőn dr. Fenyvesi Gábor, Salgótarján alpolgármestere. Mint mondta: nyíltan, konkrét számokkal alátámasztva eddig még senki sem mondta ki, hogy milyen hitelállománnyal küzd a város. A közgazdasági iroda ki­mutatása alapján 1997. január el­sején 154 millió forint volt, öt esz­tendő elteltével azonban már 777 millió forint. Ez az összeg 2006 első napjára 1 milliárd 715 mil­lió forintra nőtt. Várhatóan 2007. január elsejével 1 milliárd 776 millió forint lesz Salgótarján hi­telállománya. A konkrétan alátá­masztott hiány 739 millió forint, a fennmaradó rész ahhoz kell, hogy legalább szinten tarthassák a szolgáltatásokat, s egy-egy te­rületen minimális fejlesztéseket eszközöljenek.- Pártszínektől függetlenül bárki beláthatja: eddig nem lett volna szabad elmenni. A hitelál­lomány ilyen mértékű felduzza­dásának fő oka, hogy az elmúlt 12 évben senki sem foglalkozott stratégiai szinten a salgótarjáni költségvetéssel - fejtette ki dr. Fenyvesi Gábor, hozzátéve: egyik évről a másikra csupán annyi történt, hogy megpróbál­ták betömni a hiányként jelent­kező lyukakat. Bár felvállaltak érdekellentéteket, ezek a lépé­sek soha nem alapoztak meg hosszú távú nyereséget. Hiába hoztak évről évre súlyosnak lát­szó döntéseket, a következő esz­tendőben legalább ugyanannyi, de inkább több hiány jelentke­zett a város költségvetésében.- A másfél milliárdos teljes hi­ányból 350 millió felhalmozási, megközelítőleg 1,1 milliárd fo­rint pedig működési, s ez a nehe­zebb minden esetben. Ilyenkor jönnek az eddig vezető pozíciót betöltő, most ellenzékben lévő „szakértők”, s arra akarják kényszeríteni a frissen megvá­lasztott városvezetést, hogy hoz­zon meg olyan döntéseket, ame­lyeket ők az elmúlt 12 évben nem mertek - fogalmazott az al­polgármester. Mint mondta: Sal­gótarján attól megyeszékhely, hogy vannak olyan szolgáltatá­sai, amelyeket egy kisváros, vagy egy község nem tud bizto­sítani. Bezárhatnának intézmé­nyeket, ezáltal hihetetlenül jó helyzetbe hozhatnák a költség­vetést, csak akkor „eldobhat­nák” a városi címet is.- Megteszünk mindent azért, hogy a kormányzati megszorítá­sok mellett ne nehezítsük to­vább az emberek életét. Próbá­lunk olyan költségvetést készíte­ni, amellyel nem terheljük to­vább a lakosságot, bár nem lesz egyszerű - fogalmazott dr. Feny­vesi Gábor. Az alpolgárfnester szerint elő­ször mindenkinek a saját háza táját kell rendbe tenni, ennek megfelelően megkezdték az ön- kormányzat és társaságai műkö­désének átvilágítását, amelybe hamarosan külső tanácsadó cé­geket is bevonnak. Ettől több százmilliós megtakarítást remél­nek, amivel már a jövő évi költ­ségvetésben is tervezni szeret­nének, vagyis legkésőbb jövő ja­nuár végéig le kell zárni a vizs­gálatot. Nem csak fény Meglepődtem: múlt pénteken es­te a megyeszékhely belvárosában járva vadiúj fényben pompázott a megújult Fő tér. Arról most hadd ne írjak, hogy többen észre­vettük már: a tér átalakítása után pontosan a város szíve bo­rul sötétségbe - hagyjukeztmost! Szívemet inkább az dobogtatta meg, hogy a hosszú évek óta is­mert - a belváros lámpaoszlopai közt cikcakkban kifeszített - ós­di égősor helyett új fényeket ta­láltam. Hópihét mintázó oszlop­díszeket, apró gyémántokként csillogó fadíszeket, s nem csak a mindenki karácsonyfáján: a tér megmaradt fáin, a művelődési központon, de még az Európa- parkba is jutott belőlük. Őszinte leszek: nagyon tetszik. S nem azért, mert tavaly ilyenkor utam során irigykedve néztem Nagykőrös hasonló díszítésű „fő­utcácskáját” (nem is beszélve az ugyancsak megyeszékhely Eger­ről, vagy Miskolcról). Tetszik azért is, mert végre előrefelé lép­tünk: nem azt néztük, mennyibe kerül majd mindez az egyébként súlyos gazdasági gondokkal küszködő városnak, nem kifogá­sokat hallottunk, nem végtelen tervek és viták előzték meg, hogy legyenc vagy ne, s ha igen akkor milyen, s kinek nem tetszik... Vég­re valaki döntött, megcsinálta és nyert Veni, vidi, vicL Fia csak egy­valaki e fények hatására egy kis melegséget érzett a szívében, ha e néhány örömteli másodperc fe­ledtette valakivel, hogy legszíve­sebben itthagyná e gazdasági és morális válságban létező kis völ­gyet, már megérte. Tudom, apróság néhány (száz) kis fény „léte vagy nem lé­te”. De sok ilyen kis „fényecske” állhat össze majd egyszer - talán fénycsóvává. Stressz Szécsény. A stressz és annak keze­lése lesz a témája annak az előadá­sának, amelyet SzalaiKatalin klini­kai szakpszichológus tart decem­ber 5-én a U. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskolában. Az előadáson a szécsényi és kistérségi iskolák, óvo­dák pedagógusai vesznek részt Bányász áldozatokra emlékeztek Szeles Salgótarján. Balázs Józsefre, Dá­vid Lajosra, Gáti Jánosra, Gubá- nyi Ferencre, Kis Istvánra, Mol­nár Zsigmondra, Nagy Sándor­ra, Németh Ferencre, Szarvas Pálra és Tóth Sándorra is emlé­keztek a Szent Borbála-napi ün­nepségen a bányamúzeumban.- Immár 17 éve, hogy a bá­nyavidékünkön a bányászok védőszentjének tiszteletére gyűlünk össze, de első alka­lommal gyújtunk gyertyát azért a tíz bányászért, akik az 1956-os december nyolcadikai sortűz áldozatai lettek - fogal­mazta meg dr. Szvircsek Ferenc a december negyedikéi rendez­vényen, amelyet a Nógrádi Tör­téneti Múzeum Baráti Köre, a Baglyasalja Barátainak Köre es az Országos Magyar Bányásza­ti és Kohászati Egyesület me­gyei csoportja szervezett. Miu­tán dr. Szvircsek Ferenc fel­idézte a Szent Borbálával kap­csolatos legendákat és a szent életének fontosabb eseményeit, elmondta: a sortűz bányász ál­dozataira emlékezve jövőre kezdeményezik egy emléktábla elhelyezését, majd felelevení­tette az ötvenhatos salgótarjáni eseményeket.- A forradalom és szabadság- harc megyénkben is jelentős változásokat eredményezett: december nyolcadikén hajnal­ban a karhatalmisták alakulata letartóztatott két bányászt, majd a szorospataki és kiste- renyei bányászok Salgótarján­ba indultak, hogy kiszabadít­sák társaikat. A tüntetők folya­matosan érkeztek a rendőrka­pitányság elé, s délelőtt 11 órá­ra mintegy négyezer fős tömeg követelte a letartóztatottak sza­badon bocsátását. Lövések dör­dültek a megyei tanács épülete előtt, a tömegre szovjet katonák és karhatalmisták nyitottak tü­zet. A véráztatta tér délre ki­ürült, s a gyilkos sortűz nyomán több mint 130 halottat és sérül­tet szállítottak a kórházba. A hi­vatalos források alapján negy- venhatan veszítették életüket, de a város lakosságának emlé­kezete a mai napig több mint 130 ártatlan áldozatra emlék­szik. Ezt követően a félelem csendje ülte meg a várost - hangzott el a rendezvényen. Hétfőn nem csak a bányaszerencsétlenségekben, hanem a sortűz miatt elhunytakra is emlékeztek a bá­nyamúzeumban

Next

/
Thumbnails
Contents