Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-05 / 284. szám

4 2006. DECEMBER 5., KEt NÓGRÁD MEGYE ZÁRÓPROGRAM A KÖNYVTÁRBAN Somoskőújfalu. „Magyarország, édes hazám” címmel rendeztek népdalestet november 29-én, szerdán, Budai Ilona népdalénekes, zene- pedagógus, Magyar Örökség és Széchényi-díjas művész részvételével a Somoskőújfalui könyvtárban. A népdalest a Palóc világ elneve­zésű előadás-sorozat záróprogramja is volt, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatott. Két kiadvány Salgótarjánról Ritkán fordul elő, hogy egy szerzőtől olyan rövid idő alatt jelenjen meg két helytörténeti értékű dolgozat is, mint ahogy ez a közelmúltban történt meg éppen lapunk munkatársa jóvoltából. Dr. Baráthi Ottó tollá­ból ugyanis szeptember elején - a Dolinkáért Egyesü­let kiadásában - látott napvilágot a Dolinka krónikája c. kismonográfia, majd a hónap végén - a városi ön- kormányzat gondozásában - az Egy évtized Salgótar­ján város életében c. kiadvány. Vállalkozói egyesület Bátonyterenye. A Bátonyterenyei Vállalkozók Egyesülete novem­ber 29-én tartotta soros ülését a tanuszoda különtermében. A szép számmal megjelenteknek Sándor Péter, az OTP Bank Sal­gótarjáni igazgatóságának ve­zetője, Tóth Zoltánná csoport- vezető és Babcsányné Czinege Erika fiókigazgató adott részle­tes és konkrét tájékoztatást a vállalkozásokat érintő új lehe­tőségekről, számlacsomagok­ról, hitellehetőségekről, egyéb szolgáltatásokról. Mint a Lojali­tás folyószámlahitei, a vállalko­zói mikrocsomag, vagy a Kom­fort, a GOLD számlacsomag stb., továbbá az elektronikus csatornák igénybevétele. Gazsi Ferenc, a VOSZ.Nógrád megyei elnöke a megyei szervezet tevé­kenysége, szolgáltatásai, infor­mációi közreadásával, az egye­sületet érintő kérdések, javasla­tok, konkrét felvetések megbe­szélésével vett részt a grémium munkájában. Az egyesületi ösz- szejövetel harmadik vendége Hegedűs Gábor programozó matematikus, matematika-szá­mítástechnika szakos tanár volt, aki két minőségben is szólt a jelenlévőkhöz. Egyrészt a vá­rosi honlapon való megjelenés, illetve az informatika adta le­hetőségek igénybevételének hogyanjáról szólt, másrészt az újonnan megalakult fiatalok bátonyterenyei egyesülete ve­zetőjeként vázolta fel az új kö­zösség programját, terveit, el­képzeléseit szándékait. Ezt kö­vetően az egyesület tagjai Végh Gyula kistérségi megbízottól a mikrohitelprogram, valamint az operatív programok forrás- szerzési lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Befejezésül aktu­ális operatív kérdésekben (újonnan jelentkezők felvétele az egyesületbe, decemberi programok, a cégtájékoztató előkészületei stb.) döntöttek. (óné) Egy sorozat hazaért... Pásztó. Hétköznapi rohanása­ink közben észre sem vesszük a bennünket körülvevő értéke­ket, a mindennapi szépet, a múlt örökségeit. Érdemes pe­dig megállni egy-egy percre, félretenni a gondokat, s kényez­tetni a lelket a képzőművésze­tek kincsestárának felemelő szépségeivel - vallják az Athé­né Alkotókor sorozatának ked­velői. A Művészeti és Szabad- művelődési Alapítvány támoga­tásával az elmúlt hetekben megtartott művészettörténeti előadások felvillantották India művészetét, a szkíta kultúrát, közelebb hozták Michelangelo alkotásait, s közben a képi nyelv jellegzetességeivel is is­merkedtek a résztvevők. S ez a kulturális barangolás most ha­zatért: záró részében, decem­ber 8-án pénteken 17 órától Pásztó képzőművészeti élete lesz terítéken. Az előadó Shah Gabriella művészettörténész lesz. Évzáró testületi ülés Kazár. A helyi képviselő-testület december 5-én tartja soron kö­vetkező ülését, melyen megtár­gyalják a jövő évi költségvetési koncepciót, valamint beszámo­lót hallgatnak meg a gyermek- jóléti és családsegítő szolgálat ez évi tevékenységéről. Emel­lett a testületi ülésen döntenek a Bursa Hungarica ösztöndíjpá­lyázatról is. A Dolinka krónikája c. kis kö­tet nem véletlenül viseli a „Kiál­tás Salgótarján ritka természeti kincséért” alcímet, hiszen a szerző az egykori legendás pihe­nő- és kedvelt kirándulóhely tör­ténetének hiteles dokumentu­mokon és személyes élménye­ken is alapuló, esszéigényű fel­dolgozásával figyelmeztetni akar: természeti környezetünk olyan érték, amelyet a minden­kori önkormányzatnak és a vá­ros minden jóérzésű lakosának kötelessége védelmébe venni. A karcsú kis kötet előszavá­ban Czene Gyula, a Dolinkáért A bgr megoldási stratégiát kí­nál a hátrányos helyzetű maga­tartási és tanulási zavarokkal küzdő tanulók személyiségfej­lesztésére, bevezetése az adott intézmény oldaláról azt jelenti, hogy a tantestületet képessé kell tenni a fejlesztésre. A folyamatban a csoportmun­ka, az együttműködés mellett hangsúlyozott szerepe van a bel­ső gondozónak, aki kollegiális támogatást nyújt a tantestület­nek és az egyes pedagógusok­nak szakmai megbeszéléseken. Emellett még több tennivaló, mint például az adatgyűjtés, elemzés, problémafeltárás, ter­Egyesület elnöke többek között így ír: „Baráthi Ottó sajátos hang­vételű, hiánypótló Dolinka-törté- nete hű képet fest a különleges hangulatú erdei park múltjáról, tündökléséről és pusztulásáról, s némi optimizmussal sejteti a jövőt is. A krónikában szereplő archív és közelmúltban készült fotók ... alátámasztják, felerősí­tik a szerző mondanivalóját. A könyvecske emlékeket, gondola­tokat ébreszt, ... cselekvésre késztet.” Tegyük hozzá, a kötet jelzi: a Dolinka ma a jelzett civil egyesületnek is köszönhetően újra él és élni akar. vezés, értékelés, koordinálása is a feladatkörébe tartozik. A salgótarjáni óvodaigazgatóság sikeres pályázata révén nemrégi­ben 16, részben iskolai, illetve óvo­dai pedagógus Hollandiában tanul­mányozhatta a bgr működését. Zeeland tartományban az Alpha Iskolaszövetség intézményeibe lá­togattak Göncsné dr. Múzsái Viktó­ria programkoordinátor vezetésé­vél. A három nap programjáról proli módon a csoport holland se­gítője, Jon Von de Wiel gondosko­dott. A tapasztalatokat Szabó Isttúnné, a Nógrád Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet ve­zető tanácsadója összegezte. A Tíz év Salgótarján város gaz­dasági, társadalmi életében c. ki­advány a megyei jogú város ön- kormányzatának 1996-2006. évek közötti - elsősorban telepü­lés- és térségfejlesztésre irányuló - tevékenységének egyes terüle­teit és jellemzőit foglalja össze. A kötet érdeme - jóllehet megjele­nésének időzítése aligha hagy kétséget a megrendelő elsődleges szándékáról - hogy a főleg fej­lesztésekben megmutatkozó eredmények mellett szól a nem teljesült célkitűzésekről, meg nem valósult feladatokról, felhal­mozódott feszültségekről is. így többek között rámutat a város vasúti elérhetőségének hi­ányosságaira, a gazdaságon be­lül különösen az ipar ellentmon­dásos helyzetére, közvetve a munkaerőpiac feszültségpontja­ira, a külföldi működő tőke ala­csony szintjére. Felhívja a figyel­met az ipari parkban és a vállal­kozási övezetben rejlő lehetősé­gek jobb kihasználására, a kis­Eszerint ebben az országban nincs külön óvodai hálózat, tel­jes szervezeti egységben működ­nek a csoportok az iskolában. A 6-7 éves életkorú gyermekek te- ' vékenységében itt már megjelen­nek az iskolai jellegű feladatok, de még nem kötelező jelleggel. Az ezt követő alapiskola 6 osztá­lyos, innen - ugyanúgy, mint ha­zánkban - gimnáziumban, szak- középiskolában, szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. A szakiskolai szakasz sem zártvé­gű, innen tanulhatnak tovább érettségit nyújtó szakközépisko­lákban. Az alapiskolák zöme felekeze­ti (protestáns és katolikus), de működnek nyilvános intézmé­nyek is, amelyeket az ádott tele­pülés tart fenn, állami normatí­va alapján. Az iskolaépületek egyszintesek, amelynek minden négyzetméterét praktikusan ki­használják, mobil bútorokkal többfunkcióssá varázsolva. Vilá­gos, tágas tantermek, esztétikus és középvállalkozások esély- egyenlőségének biztosítására. Utal az egyes városrészek ki­egyensúlyozott fejlesztésének és az idegenforgalom lehetőségei jobb kihasználásának szüksé­gességére. Mindezen - még, ha esetenként és itt-ott csak indi­rekt módon megfogalmazott, vagy éppen a sorok között olvas­ható - feladatok új önkormány­zatra maradt megvalósítása alapja lehet - és kell is legyen - a legszélesebb értelemben vett fenntartható városfejlesztésnek. Baráthi Ottó mindkét köteté­ben apellál a természeti és az épített környezet fokozott védel­mének, a helyi gazdaság és tár­sadalom fejlesztésének több ol­dalú, sürgető szükségességére, ami - mint írja - csak az adott­ságok és lehetőségek eddiginél jobb kihasználásával, a helyi erők és szellemi potenciál szé­leskörű összefogásával és haté­kony együttműködésével való­sítható meg. külső-belső környezet a jellemző rájuk. Erőteljes szakmai és tár­sadalmi elvárás szerint működ­nek, financiális gondok nélkül! A felekezeti alma materek fele­kezeti megkötöttség nélkül ve­szik fel a gyermekeket, de elvár­ják a szülőtől, gyermektől, peda­gógustól az ott megjelenő érté­kek tudatos vállalását. A hollan­doknál nincs bukás az isko­lában, csak rendkívüli esetben. Mindig az adott gyermek szük­ségleteiből indul ki a pedagógus, a belső gondozói rendszer segít­ségével nézik a tanulók önma­gukhoz mért fejlődési tempóját is és ehhez igazítják a fejleszté­si programokat. Á szülők igazi partnerként vesznek részt az iskolaéletben: önkéntesként ebédeltetik délben azokat a tanulókat, akik nem tudnak hazamenni étkezni. Min­den gyermek az otthonról hozott ebédjét fogyasztja. Hogy mit tud­nak tenni azzal a szülővel, aki el­hanyagolja a gyermekét és nem KÖZLEMÉNY Az SZDSZ - a Magyar Libe­rális Párt Salgótarjáni Szerve­zete megdöbbenve értesült ró­la, hogy 2006. december 8-i vá­rosi gyásznap egyik meghívott szónoka a köztudottan szélső­séges nézeteket valló, azokat nyíltan vállaló dr. Schmidt Má­ria lesz. Schmidt Mária nézeteit az SZDSZ elutasítja, vele közös­séget semmilyen formában nem vállal, ezért a 18 órakor kezdődő megemlékezésen nem vesz részt. Őszintén sajnáljuk, hogy dr. Schmidt Mária jelenléte és sze­repvállalása megfoszt bennün­ket attól, hogy dr. Sólyom Lász­ló köztársasági elnök úr és Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester asszony megtisz­telő jelenlétében, közösen és együtt hajtsunk fejet az áldoza­tok emléke előtt. Egyúttal arra kérünk min­den, a szélsőségeket elutasító, és ’56 szellemiségét tisztelet­ben tartó salgótarjánit, liberá­list, demokratát és szocialistát, hogy a December 8; téren 16,30-kor csendben és méltó­képpen emlékezzünk az áldo­zatokra! Ne hagyjuk kisajátítani az ünnepet! Salgótarján, 2006. decem­ber 1. Az SZDSZ - a Magyar Liberá­lis Párt Salgótarjáni Szervezete nevében: Oravecz Balázs elnök Dr. Angyal Dávid ügyvivő Ágasvári Balázs ügyvivő Losonczi Tamás ügyvivő Tamássy István ügyvivő' Előrehozott vizsga a Bolyaiban Salgótarján. A Bolyai János Gim­názium és Szakközépiskola tájé­koztatja az érdeklődő hatodik osz­tályos tanulókat és szüleiket, hogy a hatosztályos képzésben előreho­zott központi írásbeli vizsgát szer­vez, melynek időpontja 2007. ja­nuár 26. péntek délután két óra. A vizsgára december nyolcadikéig lehet feliratkozni, s az ahhoz szük­séges jelentkezési lap az intéz­ményijén igényelhető. működik együtt az iskolával? Er­re a kérdésre az egyik igazgató ezt válaszolta: „A szülőnek az a dolga, hogy törődjön a gyermeké­vel, és együttműködjön velünk.” A tanórán a gyerek a főszerep­lő, s nem az az elsődleges, hogy mit nem tud, a meglévő tudásra alapoznak. A füzet, könyv, író­szer ingyenes számukra. Nincs házi feladat, minden feladatot az órákon oldanak meg. A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy a holland pedagó­gusok kiegyensúlyozottak, nyu­godtak, továbbá többségük jól beszél angolul vagy németül is. Szabó Istvánné és mások sze­rint a bgr-rel együtt átmenthető lenne a hazai oktatási rendszer­be egyebek mellett a rendszer- szemlélet, az együttműködésen alapuló feladat- és munkameg­osztás, a csoportmunka erősíté­se, hiszen minta japán mondás tartja: „Senki sem olyan, okos, mint mi mindannyian!” (Mj) Iskolaélet holland módra A jelenlegi tanévben Salgótarján öt általános iskolájá­ban és öt óvodájában - a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet által szervezett alapos szak­mai felkészítés után - bevezették a belső gondozói rendszert (bgr). Ez a Hollandiából átvett, a teljes alapiskolai oktatást átfogó modell 1983 óta is­meretes Magyarországon is, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézetnek köszönhetően.

Next

/
Thumbnails
Contents