Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-20 / 297. szám

;. «• , «■::; > GAZDASAG HÍRSÁV Tíz százalék alatt lehet az idei hiány az államháztartás önkor­mányzatokkal együtt számí­tott idei hiánya várhatóan 2041 milliárd forint lesz, ami 15 milliárddal kevesebb a korábban vártnál. Ez a bruttó hazai termék 9,5 szá­zaléka - közölte tegnap Ve­res János pénzügyminiszter. Földgáztárolásért is fizetnek a fogyasztók január elsejétől köbméte­renként 17 fillért tartalmaz tárolási költség címén a földgáz fogyasztói ára. A kedvezményt élvezők a támogatás arányában ebből is kevesebbet fizetnek. Az átlagbér 7,8 százalékkal emelkedett A NETTÓ ÁTLAGKERESETEK mintegy 7,8 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel ko­rábbi béreket a január-ok­tóberi időszakban - derül ki a KSH legfrissebb felméré­séből. A nettó átlagkereset a jelentés szerint 109100 forint volt. Hírsávot a mogatja. A BUX-index 2006. december 19-én Előző napi záróérték: 15.30,aNew Yorki) ....... 24 550 tőzsde nyitása 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2006.12.19. Részvény UUfcóár(ff) Változás (%) Mitó R Garex 160 +18,52 3 TVK 5380 +2,09 22 Borsod Chem 2 904 +0,76 36 ÁNyomda 6155 +0,08 14 Egis 26505 +0,02 380 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Változás (%) Millió Ft Mól 21510-3,97 6610 OTP 8173-2,70 9316 MTelekom 1045-1,60 2074 Richter 41100-0,98 1842 Fotex 637-0,31 276 A BUX-index az elmúlt napokban 24200 23930 23844 23 800 23750­23 400 22 498 23583 23000........................................23352 22 600 22200 ................................... 21 800....... .......................................... 21 400________________________ po rt/12.08 12.11 12.12 12.13 12.14 12.15 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. december 19-én. /Ft $/Ft /$ f 1 t 253,45 192,58 1,32 +0,25 FI-0,66 FI +lcent Térdig pecsenyekacsában húsbotrány Címke nélküli baromfihúst füleltek le az ellenőrök Bírság járhat az adófeltöltést elmulasztó vállalkozásoknak Teherautónyi baromfihúst kellett kidobálniuk tegnap a budai hűtőházból a be nem jelentett cég be nem jelentett alkalmazottainak Több mint tizenöt tonna címke nélküli baromfi­húst fedeztek fel tegnap egy engedély nélkül mű­ködő budai hűtőházban. Az ellenőrök illegális élelmiszer-nagykereske­delemre is gyanakodnak. Vég Márton- Gyükeri Mercédesz Újabb illegális hűtőházat leplez­tek le tegnap hajnalban a fővá­rosban. Mint Hajós Ádám buda­pesti főállatorvos elmondta, egy még be sem jegyzett, feltételezé­sek szerint nemrég indult cég te­lephelyére bejelentés alapján ér­keztek az ellenőrök. A szomszéd telepről figyelték az épületet, s amikor mozgást észleltek, meg­jelentek. Egyebek között tizenöt tonna megsemmisítésre szánt baromfihúst és egy rekesznyi címkét foglaltak le. A húson kívül számos kínai eredetű élelmiszert, fűszereket, mélyhűtött halakat, kagylókat fedeztek fel, többnyire címke nélkül. Lefoglaltak 1,4 tonna kí­nai rizst is, amelyet vizsgálatra küldtek, hogy kiderítsék, geneti­kailag módosított-e. Az ellenőrök azt feltételezik, hogy a telephe­lyen illegális élelmiszer-nagyke­reskedés is zajlott, elsősorban kí­nai éttermek ellátására - közölte Hajós Ádám. Nem csoda, hogy az illegális hűtőház hamar lebukott, hiszen a logisztikai központban számos ismert multinacionális vállalat is raktározza termékeit. Bár nem tudni, hogy az ellenőrök kitől kapták a fülest, valószínűsíthető, hogy valamelyik multi alkalma­zottja a nyomravezető. A tizenöt tonna baromfihús - zsigerelt, belsőségek nélküli gyorsfagyasztott pecsenyekacsa - kipakolása nem egyszerű fel­adat. Még nehezebb, ha a meg­valósítást egy zöldkártyával alig­Szigorodik a büntetés, drágul az ellenőrzés bűnügy legyen, ne szabály- sértés a hamis élelmiszerek forgalmazása - javasolta teg­nap Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke az ag­rártárca és a húságazat érdek-képviseletei közötti egyeztetésen. A szervezetek az elmúlt időszak élelmiszerbot­rányai után ültek le Süth Mik­lós országos főállatorvossal. a hússzövetség azért is tartja fontosnak a szi­gorúbb szabályozást, mert az illegális cégek leleplezése komoly ter­het ró az ágazatra. A vizsgálatokat és a le­foglalt termékek meg­semmisítését ugyanis részben a legális ter­melők finanszírozzák. ha rendelkező villástargoncára bízza a cég. így nem csoda, hogy a kartonpapírba csomagolt, ol­vadásnak indult, bűzlő szárnyak és combok pakolása elhúzódott. Munkatársaink ottjártakor - már sötétedéskor - is újabb és újabb rekesznyi filézett baromfi került elő a hűtőház mélyéről. A címkék szerint nem voltak romlottak a szárnyashúsok és a mirelit halak. Persze az utóbbi hetek élelmiszer-hamisítási bot­rányai után nem lehet mérget venni arra, hogy a csomagolá­son valós adatokat közöltek. t, A kacsalábakon pedig nem By volt címke. V A munkásoktól nem sikerült megtudni, mi­óta hűtötték a telep­helyen a kifogásolt termékeket. A cím­kék tanúsága szerint kiskunhalasi, báta- széki, mórahalmi és felsőbesnyői cégek te­lepéről érkeztek a ter­mékek. Ma éjfélig az egyszerűsített vál­lalkozói adó (eva) hatálya alá tar­tozó társaságoknak, egyéni vál­lalkozóknak is meg kell fizet­niük a teljes évi adójuk legalább kilencven százalékát. Az adófel­töltési kötelezettség az egyéb tár­saságok, vállalkozások körében már jól ismert. Az évek óta mű­ködő rendszer lényege az, hogy a társas vállalkozásoknak de­cember 20-ig meg kell becsül­niük az adott évi társasági adó fi­zetési kötelezettségüket. Ennek a kilencven százalékát át kell utalniuk az adóhatósághoz. A társasági adót fizető vállal­kozások közül csak azoknak kell a számlájukat feltölteniük, ame­lyek a megelőző évben ötvenmil­■ Ma éjfélig át kell utalni az éves fizetendő adó legalább 90 százalékát. lió forintnál nagyobb árbevételt értek el. Az érintetteknek nem­csak az adót kell átutalniuk, ha­nem arról bevallást is kell készí­teniük. Bonyolítja a helyzetet, hogy a nyereséges társas vállal­kozásoknak a szeptember else­jén bevezetett négyszázalékos különadóból is előleget kell fi­zetniük. A törvény szerint de­cember 20-ig kell megfizetni a várható közterhet. A különadót azonban nem kell bevallani, csak át kell utalni. A feltöltési kötelezettséget az idén terjesztették ki az evásokra is, amelyeknek forgalomtól füg­getlenül eleget kell tenniük az előírásnak. Ne feledkezzenek meg az érintettek arról, hogy az október elseje után beérkezett jö­vedelmeket már 25 százalékos eva terheli a korábbi 15 százalé­kos helyett! Érdemes feltölteniük a vállal­kozásoknak az adószámláikat. Ellenkező esetben a meg nem fi­zetett adó húsz százalékának megfelelő mulasztási bírságot róhat ki rájuk az APEH. Ma éjfé­lig dönthetnek az évi bruttó 25 millió forintnál kisebb forgalmú vállalkozások arról, hogy belép­nek-e az evába, vagy kijeíentkez- nek a hatálya alól. ■ D. N. Túlzottan magas az elvonás központosítás A bér kevesebb mint fele marad a zsebben Magyar kiejtés szerint szeretnénk írni az eurót Olaszország után hazánkban vi­szik el a bérköltség legnagyobb hányadát az adók és a tb-járulé- kok - derül ki a Deloitte tanács­adó és könyvvizsgáló cég tíz fő­nél többet foglalkoztató uniós vállalatok körében végzett fel­méréséből. A kutatás eredményei meg­erősítik, hogy az egy foglalkozta­tottra jutó átlagos bérköltség alapján az új EU-tagországok még mindig sokkal olcsóbbak a legtöbb réginél. Litvániában, Szlovákiában, Észtországban és Magyarországon ez az összeg évente tízezer euró, azaz 2,6 mü- lió forint alatt van, de Lettország­ban és Csehországban sem sok­kal emelkedik e fölé. Meglepetés, hogy Lengyelor­szágban drámaian megdrágult a munkaerő: az egy főre jutó átla­gos éves bérkiadás - a cégek be­vallása szerint - 35 ezer euró kö­rül van, ami majdnem négysze­rese a magyar vagy szlovák, és bő háromszorosa a cseh mutató­nak. Ezzel Lengyelország már nemcsak Görögországnál, Spa­nyolországnál vagy Portugáliá­nál, hanem Hollandiánál és Ausztriánál is drágábbnak bizo­nyult a vállalatok számára. Magyarországon az egy foglal­koztatottra jutó évi 9946 eurós kiadásból a munkaadói járulé­kok 2564, a jövedelemadó 1460, a munkavállalói járulékok pedig további 1058 eurót visznek el. így a dolgozók átlagosan mind­össze 4867 eurót kapnak kéz­hez. Ez havonta alig több mint 400 euró, azaz százezer forint. Ennél csak az olasz állam farag le többet: ott a teljes bérköltség alig egyharmada jut az alkalma­zottaknak. Ez persze abszolút ér­tékben sokkal több a magyarnál - mintegy 45 ezer euróból 14 ezer marad. A másik véglet Írország és Cip­rus: e két állam a teljes bérkölt­ségnek jóval kevesebb mint húsz százalékát vonja el. Nagy-Britan- niában, Görögországban és a két ibériai államban egyharmad kö­rüli, az észak- és nyugat-európai tagországokban ötven százalék alatti ez az arány. ■ V. G. Az Európai Parlament (EP) ma­gyar képviselői levelet írtak Jean- Claude Trichet-nek, az Európai Központi Bank elnökének, amelyben azt kérik: hivatalosan is ismerje el az unió a közös európai pénz ma­gyar helyesírását. Vagyis „euro” he­lyett „euró” legyen a magyar írásmód. „Az Európai Unió első számú alapértéke a sokszínűség tiszte­lete és érvényre juttatása, legyen az kulturális, politikai, vagy akár nyelvi. Ennek az elvnek a súlyos megsértését látjuk abban, hogy nyelvétől idegen írásmódot kívánnak rákényszeríteni bár­mely uniós nemzetre” - írják a magyar EP-képviselők az Euró­pai Központi Bank elnökéhez címzett levelükben. A képviselők úgy vélik, hogy figyelembe kell venni az egyes nyelvek sajátosságait. Ebből pe­dig az következik, hogy magyarul a ki­ejtésnek és a kiala­kult hagyományok­nak megfelelően az „euró” írásmód a helyes. A képviselők a levél végén „tűrhetetlennek” nevezik, hogy a közös fémpénzeken még most, a 2004-es bővítés után több mint két és fél évvel is csak a régi tag­országok térképei látszanak, függetlenül attól, hogy az eurót használják-e vagy sem. ■ T. M. ■ Figyelembe kell venni a nyelvi sajátosságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents