Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-16 / 268. szám

2006. NOVEMBER 16., CSÜTÖRTÖK 7 PANORÁMA 1749,­HIRDETÉS ™ I w l 9 i 9 M v 11 SÉÉIt Profi baromfi virsli 240 g (438 Ft/kg) Romák a menekülők Svédország Se munka, se segély nem várja őket Eddig 122 magyar kért politikai menedékjogot Svédországban. A mene­dékkérők döntő többsége roma származású. Maros László Az utóbbi négy héten ugrás­szerűen megemelkedett a Svéd­országban, azon belül is a Malmöben politikai menedékjo­got kérő' magyar állampolgárok száma. Eddig százhuszonketten fordultak a helyi bevándorlási hivatalhoz, de nem kizárt, hogy sokkal többen tartózkodnak az országban, magyarok ugyanis megkötések és bejelentési köte­lezettség nélkül tartózkodhat­nak az uniós államban. Egy lapunk birtokába került külügyminisztériumi belső tájé­koztató szerint nagycsaládos, ro­ma származású állampolgárok­ról van szó, akik elmondásuk szerint munkavállalási célból vagy politikai menedékjogot kérve utaznak Svédországba. A Külügyminisztérium felvet­te a kapcsolatot a svéd állami szervekkel az ügyben - mondta el tegnap Polgár Viktor szóvivő. Kiderült, hogy általában olyan hazánkfiairól van szó, akik igen nehéz körülmények között élnek itthon. A külügyi szóvivő szerint szervezett akció történt. Az érin­tettek ugyanazon fapados légi- társaság gépével érkeztek, illet­ve mindannyian Mohács és Pécs környékén élnek. A „menekültek” között állí­tólag elterjedt az a hír, hogy bár­ki, aki Svédországban politikai menedékjogot kér - még ha a hatóságok el is utasítják a kérel­mét - 30 ezer korona, vagyis kö­rülbelül 900 ezer forint segélyt kap. A jelentős anyagi juttatás­ra azonban a kinntartózkodók nem számíthatnak - figyelmez­tetett Polgár Viktor. Sőt, a tárca szerint képtelenség, hogy Svéd­ország politikai menedékjogot adjon magyar állampolgárok­nak, ráadásul tömegesen. Az Európai Unió tagjaként ugyanis elvitathatatlan, hogy Magyaror­szág jogállam, így kizárt, hogy bárki üldöztetésnek legyen ki­téve. A hatóságok várhatóan ki­toloncolják a menedékkérőket. Ezt meg is tehetik, mivel a visz- szautasított politikai menedék ezt vonja maga után. Baranyai romák. A kormány szerint a nehéz helyzetben élők vándorolnak ki, A döntésig a svéd hatóságok elszállásolják, illetve ellátják a magyarokat, de mindössze any- nyi segélyt kapnak, amennyi alapvető létszükségleteik fede­zésére elég a magas svéd árszín­vonal mellett. ■ Többnyire nagycsaládos magyarok indulnak el ugyanazon légitársaság járataival. Más a helyzet azonban azzal, aki csak munkavállalási céllal utazik ki. Ők semmilyen szociá­lis juttatásra nem számíthat­nak, amíg nincs meg kint egy­éves munkaviszonyuk - igaz, őket nem is toloncolhatják ki. A Külügyminisztérium szeret­né ezért felhívni mindenki fi­gyelmét, hogy tudomása szerint nincs olyan idényjellegű mun­kalehetőség Svédországban, amelyet alacsony képzettségű, nyelvet nem beszélő emberek tö­megével el tudnának látni. Félő, hogy a szóbeszédekre alapozva sokan hatalmas költségekbe ver­ték magukat, miközben semmi­féle lehetőség vagy támogatás nem várja őket az északi ország­ban. Aki azonban mégis nekivág az útnak, tanácsos, hogy már előre tájékozódjon a munkalehe­tőségekről, legyen biztosítási kártyája, illetve minimum annyi pénze, amennyi a hazautazás­hoz szükséges. Mohácsról 15-16 család indul el a napokban többségében roma származá­sú az a mintegy 120 ember, aki Pécs és Mohács környékéről utazott a napokban Svédor­szágba - közölte a Mohácsi Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat elnöke az MTI-vel. Kovács István hangsúlyozta: a romák nem üldöztetés miatt, hanem a jobb élet reményében hagyták el az országot. Kovács szerint Mohács környékéről a napok­ban 15-16 család tervezi, hogy Svédországba utazik. A repülő jegyeket már megvették, gyerme­keiket kiíratták az iskolákból. A kisebbségi önkormányzat szerint a szerencsét próbálók többsége vissza fog térni, szak- képzettség és nyelvismeret híján ugyanis külföldön sem találnak könnyebben munkát. Egy asztalnál a románokkal napirend Autonómiáról is tárgyalnak a kormányülésen A székelyföldi autonómiakér­dést is felvetik a Budapesten ma tartandó közös magyar-román kormányülésen, bár kiemelt he­lyen a két ország fejlesztéspoliti­kájának és nemzeti fejlesztési terveinek összehangolása szere­pel. A közös fejlesztésekre a két oldalon összesen 190 milliárd fo­rint állhat rendelkezésre a kö­vetkező időszakban. A második alkalommal tartandó közös kor­mányülés napirendjén érzéke­nyebbnek tartott kérdések is szerepelnek. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kor­mány miniszterelnök-helyettese közölte, hogy szó lesz a két or­szág kulturális örökségének di­gitalizálásáról, továbbá a román és a Magyar Tudományos Akadé­mia együttműködéséről is. Vizs­gálják a közös történelmi szem­lélet kialakításának, egy közös történelemkönyv kidolgozásá­nak lehetőségét. Román kor­mányzati források szerint arról NÉMETH ZSOLT, az Ország- gyűlés külüg)'i bizottságának fideszes elnöke megkérdője­lezte, hogy szükség van-e ilyen ülésekre, ha a román diplo­mácia el tudja hitetni a világ­gal, hogy a magyar-román is döntés születhet, hogy Romá­nia január 1-jei uniós csatlakozá­sa után a vámvizsgálattal együtt az útlevél-ellenőrzés is megszű­nik a magyar-román határon, és személyi igazolvány felmutatá­sával át lehetne lépni a határt. ■ T. Benedek László, Kolozsvár kapcsolatok problémamente sek. Az ellenzék azt sürgeti, hogy magyar részről első he­lyen a székelyföldi autonómia kérdését vessék fel, és hozzák szóba a romániai magyarok kárpótlási igényeit. Az ellenzék szóba hozná a kárpótlási igényeket is

Next

/
Thumbnails
Contents