Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-10 / 238. szám

4 2006. OKTÓBER 10., KEDD NÓGRÁD MEGYE Önkéntes tűzoltók térségi vetélkedése Rétság. körzetében nagy ha­gyománya van a bajba jutott em­berek önkéntes megsegítésének. A helytörténeti források évszá­zadokra visszamenően igazolják, hogy a tűz oltásának számos te­lepülésen megvoltak már akkori­ban is a szervezett alakulatai. A hagyomány ma is folytató­dik, sőt gazdagodik is, hiszen immár nem csupán a férfiak körében szerveződnek önkén­tes tűzoltócsapatok, hanem női követőik is megjelennek a ver­senyeken. Az utánpótlás érde­kében pedig gyermekcsapato­kat is szerveznek. A tűz oltására fel kell készül­ni. Gyakorolni kell a szerelést, hiszen baj esetén a másodper­ceknek is hatalmas jelentősége van. A felkészültség, ráter­mettség mérésére legalkalma­sabbak a tűzoltóversenyek. Rétságon újjáélesztették az ilyen találkozókat, s az idén immár hatodik alkalommal mérték össze az ügyességüket az önkéntesek. A versenyben ez alkalommal - a tavalyihoz hasonlóan - Rétság csapata vi­hette haza a leggyorsabbnak járó díszes serleget. ■ V.J. „Zöldút” a Börzsöny körül Nemrégiben létrejött hazánk­ban is az első zöldút, több helyi civil kezdeményezés összefogá­sával a Dunakanyar és a Bör­zsöny térségében. Az Európa- szerte, nemcsak nyugatra, ha­nem tőlünk keletebbre is elter­jedt közlekedési-filozófiai forma első magvait ültetik el a „Du- na-Ipoly zöldút” és az „Öröksé­günk útján” kezdeményezői. A hosszas tervezési folyamat, amelynek során a térségi fejlesz­tési elképzelések figyelembevé­telével tanulmánytervezet ké­szült, lakossági és szakmai fóru­mokat tartottak, mostanra konk­rét lépések megtételére késztet­te az aktivistákat. Az Environmental Partner­ship for Central Europe (EPCE) konzorcium öt független magán- alapítvány tömörülése, amelyek Lengyelországban, Csehország­ban, Szlovákiában, Romániában, és Magyarországon működnek - ez utóbbi a zöldút mozgalom ha­zai legfőbb szervezője, az Ökotárs Alapítvány. Az 1991-ben ameri­kai kezdeményezésre létrejött EPCE célja, hogy adományokkal, képzésekkel és más eszközökkel segítse a környezetvédő civil szer­vezetek munkáját, fejlessze az ál­lampolgári részvételt a környeze­ti döntéshozatalban és serkentse a fenntartható fejlődés - elsősor­ban helyi szintű - megvalósításá­ra irányuló erőfeszítéseket a kö­zép- európai térségben. Az Ökotárs Alapítvány küldetése szerint „a zöldmozgalom erősíté­sén, támogatásán keresztül kíván hozzájárulni egy környezettuda­tos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intéz­ményrendszer és társadalom ki­alakulásához.” A sokrétű rendezvény alkalmat adott a Dunakanyar és az Alsó- Ipoly mente helyi termékeit be­mutató információs táblahálózat átadására is. A Magosfa Alapít­vány 2005 őszén kezdte meg a tér­ség helyi termékeinek felmérését, és azóta több mint félszázan csat­lakoztak a programban részt vevő 17 magyar és 4 szlovákiai telepü­lés helyi termelői közül. A zöldút megnyitó programja során egy kétnapos kerékpártú­ra keretében mintegy száz lel­kes túrázó járta végig a Váctól Drégelypalánkig vezető útvona­lat, s ismerkedett meg a Bör­zsöny környéki települések ne­vezetességeivel. A szervezők tér- 11, érintve így a Rétság térség te­ve szerint a program távlatok- lepüléseit is. ban az egész Börzsönyt körülöle- ■ Végh József Nógrádiak erdélyi kalákán A néprajzi lexikon szerint a kaláka a legismertebb társas­munkák egyike, amelynél a kö­zösség tagjai vagy bizonyos cso­portjai tagjuknak szívességből vagy kölcsönösségi alapon vé­geznek bizonyos munkát. Az el­múlt rendszerben társadalmi munkának nevezték, de e név­hez az emlékezet nem minden esetben fűzi hozzá a kellemes jelzőt. A kaláka viszont valóban az önkéntesség elvén alapul. Ezt a hagyományt élesztette fel a Csíkszeredái székhelyű Polgár Társ Alapítvány, mikor is célul tűzte, hogy feléleszti a Székely­föld egykoron oly gazdag népi fürdőkultúráját. A térség ugyan­is rendkívül gazdag gyógyhatá­sú „borvizekben”, s szinte alig van település, hol ne lett volna valaha a népi fürdőkultúra ki- sebb-nagyobb fürdője. Az utóbbi évtizedekben ez a kultúra majd­hogynem teljesen feledésbe me­rült. A Polgár Társ Alapítvány kezdeményezése hét évvel ez­előtt kezdődött. Azt határozták el, hogy minden évben felújíta­nak egy-egy fürdőt. Az idén Csíksomlyóra esett a választás, hol a „Barátok feredője” újult meg. A név onnan származik, hogy a terület ma is a ferences kolostor tartozéka. Ott található a ma is működő rendház mellett, a csíksomlyói nevezetes búcsú kiindulási pontjánál. A kalákán mintegy százötve­nen vettek részt tíz napon át. Legtöbbjük Magyarországról ér­kezett, de szép számmal volt he­lyi segítség is. Volt aki élelem­mel, volt ki fuvarozással járult hozzá a munkálatokhoz. A más­fél hét alatt elkészült két deszká­val bélelt fürdőmedence, a na­gyobbik főié szép fürdőház is ke­rekedett. A forrás fölött magaso­dik a víz temploma, de látható itt fűzfakápolna, nap- és holdóra, székely kapuk, s a búcsújárók imádságos menetét megkönnyí­tő imakövek is. A szervezők magyarországi partnerszervezete, az Ökotárs Alapítvány egy tanulmányutat A „feredőház” építése Fűzfakápolna a rendház szomszédságában szervezett a Bor víz útja megte­kintésére. Ennek résztvevői - köztük Drégelypalánkról, Dejtárról és Rétságról érkezők - másfél napot tevőleg is részt vettek az építésben. Hordták a faanyagot és a követ, építették a pallójárdát, ásták a gödröket, ültették a facsemetéket és a vi­rágokat. Bár fizikailag igen­csak kifáradtak, úgy nyilatkoz­tak, hogy a tanulmányúton - hol igencsak sok volt az érde­kes látnivaló - a legfőbb él­mény a kaláka során megnyil­vánuló összefogás megtapasz­talása volt. ■ Végh Körzeti megbízotti iroda Nagyoroszi. A településen való rendőri jelenlét működési feltét­eleit kívánta javítani a község ön- kormányzata azzal, hogy a tulaj­donába került volt helyőrségi mű­velődési otthon nőtlen tiszti szál­ló részében két szobát a rendőr­ség használatába engedett át. Amint azt Homyák Endre polgár- mester elmondta, Nagyorosziban mindig is volt irodája a rendőr­ségnek, de ez sosem volt állandó jellegű, s állaga az elmúlt évek során folyamatosan romlott Most jött el egy lehetőség, hogy sokkal kulturáltabb körülményeket tud­janak biztosítani számukra, mint az volt korábban. Az átadáson jelen volt többek közt Ármós Sándor dandártábor­nok, Nógrád megyei rendőrfőka­pitány és Gubo Zoltán alezredes, a rétsági kapitányság vezetője. A főkapitány tájékoztatta a jelen­lévőket a rendőrség helyzetéről és ennek a térségben várható fej­leményeiről. Ennek során el­mondta, hogy nem könnyű meg­felelni annak az elvárásnak, hogy a „rendőr akkor legyen, amikor kell”. Az országban ösz- szesen 153 kapitányság van, amely összességében túl sok. Ennek átgondolása mellett meg kell ismerniük az „optimális üzemméret” fogalmát, mely az egy-egy kapitányságon foglal­koztatható létszámot jelöli ki. Bár az szinte biztosra vehető hogy a jelenlegi struktúra vál­tozni fog, s bizonyos területeken a két központ - Salgótarján és Balassagyarmat - szerepe erő­södni fog, a rétsági rendőrség nem fog megszűnni. Az utóbbi időkben többször felvetődött, hogy mi lesz a körzeti megbízot­ti rendszer sorsa. Mindez első­sorban pénz kérdése. Nagymér­tékben függ ez az előttünk álló közigazgatási átszervezéstől, a régiós központok kialakításától. Ezt követően dőlhet el, hogy mi­lyen szervezeti keretek között fog működni. A főkapitány úgy foglalta össze, hogy Rétságon és körzetében a rendőri jelenlét volt, van és lesz. Nagyorosziban ezek után pe­dig optimálisabb körülmények között. Az itt szolgálatot teljesí­tők - Kohári Zoltán főtörzszász­lós és Pikács Tamás törzsőrmes­ter - máris birtokba vehették megújult munkahelyüket. A nagyoroszi önkormányzat pedig továbbra is segíteni kívánja munkájukat. Többek közt azzal, hogy már tervezik a polgárőrség megszervezését a nyugat-nógrá­di településen. ■ -v.j.-

Next

/
Thumbnails
Contents