Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-10 / 238. szám
4 2006. OKTÓBER 10., KEDD NÓGRÁD MEGYE Önkéntes tűzoltók térségi vetélkedése Rétság. körzetében nagy hagyománya van a bajba jutott emberek önkéntes megsegítésének. A helytörténeti források évszázadokra visszamenően igazolják, hogy a tűz oltásának számos településen megvoltak már akkoriban is a szervezett alakulatai. A hagyomány ma is folytatódik, sőt gazdagodik is, hiszen immár nem csupán a férfiak körében szerveződnek önkéntes tűzoltócsapatok, hanem női követőik is megjelennek a versenyeken. Az utánpótlás érdekében pedig gyermekcsapatokat is szerveznek. A tűz oltására fel kell készülni. Gyakorolni kell a szerelést, hiszen baj esetén a másodperceknek is hatalmas jelentősége van. A felkészültség, rátermettség mérésére legalkalmasabbak a tűzoltóversenyek. Rétságon újjáélesztették az ilyen találkozókat, s az idén immár hatodik alkalommal mérték össze az ügyességüket az önkéntesek. A versenyben ez alkalommal - a tavalyihoz hasonlóan - Rétság csapata vihette haza a leggyorsabbnak járó díszes serleget. ■ V.J. „Zöldút” a Börzsöny körül Nemrégiben létrejött hazánkban is az első zöldút, több helyi civil kezdeményezés összefogásával a Dunakanyar és a Börzsöny térségében. Az Európa- szerte, nemcsak nyugatra, hanem tőlünk keletebbre is elterjedt közlekedési-filozófiai forma első magvait ültetik el a „Du- na-Ipoly zöldút” és az „Örökségünk útján” kezdeményezői. A hosszas tervezési folyamat, amelynek során a térségi fejlesztési elképzelések figyelembevételével tanulmánytervezet készült, lakossági és szakmai fórumokat tartottak, mostanra konkrét lépések megtételére késztette az aktivistákat. Az Environmental Partnership for Central Europe (EPCE) konzorcium öt független magán- alapítvány tömörülése, amelyek Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Romániában, és Magyarországon működnek - ez utóbbi a zöldút mozgalom hazai legfőbb szervezője, az Ökotárs Alapítvány. Az 1991-ben amerikai kezdeményezésre létrejött EPCE célja, hogy adományokkal, képzésekkel és más eszközökkel segítse a környezetvédő civil szervezetek munkáját, fejlessze az állampolgári részvételt a környezeti döntéshozatalban és serkentse a fenntartható fejlődés - elsősorban helyi szintű - megvalósítására irányuló erőfeszítéseket a közép- európai térségben. Az Ökotárs Alapítvány küldetése szerint „a zöldmozgalom erősítésén, támogatásán keresztül kíván hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulásához.” A sokrétű rendezvény alkalmat adott a Dunakanyar és az Alsó- Ipoly mente helyi termékeit bemutató információs táblahálózat átadására is. A Magosfa Alapítvány 2005 őszén kezdte meg a térség helyi termékeinek felmérését, és azóta több mint félszázan csatlakoztak a programban részt vevő 17 magyar és 4 szlovákiai település helyi termelői közül. A zöldút megnyitó programja során egy kétnapos kerékpártúra keretében mintegy száz lelkes túrázó járta végig a Váctól Drégelypalánkig vezető útvonalat, s ismerkedett meg a Börzsöny környéki települések nevezetességeivel. A szervezők tér- 11, érintve így a Rétság térség teve szerint a program távlatok- lepüléseit is. ban az egész Börzsönyt körülöle- ■ Végh József Nógrádiak erdélyi kalákán A néprajzi lexikon szerint a kaláka a legismertebb társasmunkák egyike, amelynél a közösség tagjai vagy bizonyos csoportjai tagjuknak szívességből vagy kölcsönösségi alapon végeznek bizonyos munkát. Az elmúlt rendszerben társadalmi munkának nevezték, de e névhez az emlékezet nem minden esetben fűzi hozzá a kellemes jelzőt. A kaláka viszont valóban az önkéntesség elvén alapul. Ezt a hagyományt élesztette fel a Csíkszeredái székhelyű Polgár Társ Alapítvány, mikor is célul tűzte, hogy feléleszti a Székelyföld egykoron oly gazdag népi fürdőkultúráját. A térség ugyanis rendkívül gazdag gyógyhatású „borvizekben”, s szinte alig van település, hol ne lett volna valaha a népi fürdőkultúra ki- sebb-nagyobb fürdője. Az utóbbi évtizedekben ez a kultúra majdhogynem teljesen feledésbe merült. A Polgár Társ Alapítvány kezdeményezése hét évvel ezelőtt kezdődött. Azt határozták el, hogy minden évben felújítanak egy-egy fürdőt. Az idén Csíksomlyóra esett a választás, hol a „Barátok feredője” újult meg. A név onnan származik, hogy a terület ma is a ferences kolostor tartozéka. Ott található a ma is működő rendház mellett, a csíksomlyói nevezetes búcsú kiindulási pontjánál. A kalákán mintegy százötvenen vettek részt tíz napon át. Legtöbbjük Magyarországról érkezett, de szép számmal volt helyi segítség is. Volt aki élelemmel, volt ki fuvarozással járult hozzá a munkálatokhoz. A másfél hét alatt elkészült két deszkával bélelt fürdőmedence, a nagyobbik főié szép fürdőház is kerekedett. A forrás fölött magasodik a víz temploma, de látható itt fűzfakápolna, nap- és holdóra, székely kapuk, s a búcsújárók imádságos menetét megkönnyítő imakövek is. A szervezők magyarországi partnerszervezete, az Ökotárs Alapítvány egy tanulmányutat A „feredőház” építése Fűzfakápolna a rendház szomszédságában szervezett a Bor víz útja megtekintésére. Ennek résztvevői - köztük Drégelypalánkról, Dejtárról és Rétságról érkezők - másfél napot tevőleg is részt vettek az építésben. Hordták a faanyagot és a követ, építették a pallójárdát, ásták a gödröket, ültették a facsemetéket és a virágokat. Bár fizikailag igencsak kifáradtak, úgy nyilatkoztak, hogy a tanulmányúton - hol igencsak sok volt az érdekes látnivaló - a legfőbb élmény a kaláka során megnyilvánuló összefogás megtapasztalása volt. ■ Végh Körzeti megbízotti iroda Nagyoroszi. A településen való rendőri jelenlét működési feltételeit kívánta javítani a község ön- kormányzata azzal, hogy a tulajdonába került volt helyőrségi művelődési otthon nőtlen tiszti szálló részében két szobát a rendőrség használatába engedett át. Amint azt Homyák Endre polgár- mester elmondta, Nagyorosziban mindig is volt irodája a rendőrségnek, de ez sosem volt állandó jellegű, s állaga az elmúlt évek során folyamatosan romlott Most jött el egy lehetőség, hogy sokkal kulturáltabb körülményeket tudjanak biztosítani számukra, mint az volt korábban. Az átadáson jelen volt többek közt Ármós Sándor dandártábornok, Nógrád megyei rendőrfőkapitány és Gubo Zoltán alezredes, a rétsági kapitányság vezetője. A főkapitány tájékoztatta a jelenlévőket a rendőrség helyzetéről és ennek a térségben várható fejleményeiről. Ennek során elmondta, hogy nem könnyű megfelelni annak az elvárásnak, hogy a „rendőr akkor legyen, amikor kell”. Az országban ösz- szesen 153 kapitányság van, amely összességében túl sok. Ennek átgondolása mellett meg kell ismerniük az „optimális üzemméret” fogalmát, mely az egy-egy kapitányságon foglalkoztatható létszámot jelöli ki. Bár az szinte biztosra vehető hogy a jelenlegi struktúra változni fog, s bizonyos területeken a két központ - Salgótarján és Balassagyarmat - szerepe erősödni fog, a rétsági rendőrség nem fog megszűnni. Az utóbbi időkben többször felvetődött, hogy mi lesz a körzeti megbízotti rendszer sorsa. Mindez elsősorban pénz kérdése. Nagymértékben függ ez az előttünk álló közigazgatási átszervezéstől, a régiós központok kialakításától. Ezt követően dőlhet el, hogy milyen szervezeti keretek között fog működni. A főkapitány úgy foglalta össze, hogy Rétságon és körzetében a rendőri jelenlét volt, van és lesz. Nagyorosziban ezek után pedig optimálisabb körülmények között. Az itt szolgálatot teljesítők - Kohári Zoltán főtörzszászlós és Pikács Tamás törzsőrmester - máris birtokba vehették megújult munkahelyüket. A nagyoroszi önkormányzat pedig továbbra is segíteni kívánja munkájukat. Többek közt azzal, hogy már tervezik a polgárőrség megszervezését a nyugat-nógrádi településen. ■ -v.j.-
