Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-10 / 238. szám
2006. OKTOBER 10., KEDD 5 PANORÁMA HÍREK Egyhangú támogatás a békemissziónak az országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága egyhangúlag támogatta a libanoni békefenntartó misszió kiküldésére tett javaslatot a testület hétfői ülésén. A határozat értelmében az ENSZ UNIFIL elnevezésű libanoni béke- fenntartó missziójában hat térképész szakember vehet részt 2007. augusztus 31-ig szóló mandátummal. A parlament hétfői ülésén elfogadta a javaslatot. Jogellenes a háziorvosok tételes adatszolgáltatása péterfalvi Attila adatvédelmi biztos tegnap bejelentette, hogy jogellenesnek tartja a háziorvosok tételes betegforgalmi jelentéseit, mert azt nem törvény, hanem kormányrendelet szabályozza. Az ombudsman azt is kritizálta, hogy az adatok útját semmiféle külön védelemben nem részesítik. Péterfalvi felkérte az egészségügyi minisztert, hogy helyezze hatályon kívül a kormányrendeletet. Péterfalvi: intő Molnárnak Petíció az államfőnek a Kossuth térről ismét petícióval fordulnak a köztársasági elnökhöz a Kossuth téren a kormány leváltását követelő tüntetők, mivel a Magyar Nemzet cikkére hivatkozva szerintük a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) „antidemokratikus módon fenyegeti a nemzeti érzelmű tüntetőket”. „Az NBH nem fenyeget békés tüntetőket, csupán arra figyelmeztet, hogy az erőszakos cselekmények színhelyén az abban részt nem vevőket is veszély fenyegetheti” - írta közleményében a kancellária. Nem kíváncsi Gyurcsányra a Fidesz-KDNP A miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonul a Fidesz és a KDNP frakciója az Ország- gyűlés üléséről, csak a két frakcióvezető marad majd bent az ülésteremben. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője a döntést azzal indokolta, hogy a gyűlölet politikáját meghonosító Gyurcsány Ferenc kormányfőt nem kívánatos személynek tartják, ezért semmilyen módon nem akarnak vele együttműködni. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Újabb minisztériumi tagok kinevezése Megyei jogú városok polgármesterei 3-5 tő Kistérségi társulások Képviselői 34 fó ■ Területfejlesztési tanácsok elnökei (^gyűlési elnökök) 3-5 fő "sztérium iselője Regionális fejlesztési tanácsok összetétele Lamperth Mónika tárcavezető vélhetően újabb minisztériumi tagok kinevezésével billentené át a szocialisták javára az érdekérvényesítést a régiós fejlesztési tanácsokban. Wk r 5 Koalíció az MDF-fel? - Szekeres beszéde is kiszivárgott Még el sem ült a Lamperth Mónika önkormányzati és településfejlesztési miniszter kiszivárgott beszéde miatt kialakult botrány, a Magyar Rádióban tegnap egy újabb magnófelvétel keltett vihart. A szocialisták szombati választmányi üléséről ezúttal Szekeres Imre titokban felvett önkormányzati választásokról szóló elemzését játszotta hétfőn a Kossuth Rádió. Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint miután a koalíciós partner SZDSZ országos kispárt- ból budapesti középpárttá lett, az előretörő MDF pedig országos kispárttá vált, a szocialistáknak az utóbbival új viszonyt kell kialakítani. A honvédelmi minisz■ Szekeres Imre: új viszonyt kell kialakítani a Magyar Demokrata Fórummal. tér szerint a politikai kudarc mellett mozgósítási vereség is érte az MSZP-t, mivel törzsszavazóik egyharmada otthon maradt. Szekeres azt javasolta, hogy azokon a településeken és közgyűléseken, ahol kisebbségbe kerültek, kemény ellenzéki politizálást kell folytatni. Hiller István, az MSZP elnöke cáfolta azt a sajtóértesülést, amely szerint a kormányfő a választmányi ülésen arról beszélt, hogy az MSZP a későbbiekben lecserélné koalíciós partnerét az MDF-re. „Komoly dolgokkal hajlandó vagyok foglalkozni, a koalíció az természetesen komoly dolog, mindenféle kilopott, rosz- szul sikerült, tartalom nélküli beszédekkel természetesen nem” - mondta Kuncze Gábort. Az SZDSZ elnöke nagy szerencsének tartja, hogy a honvédség stratégiáját nem Szekeres alakítja, mert különben „Timur és csapatával szemben sem lehetne megvédeni az országot”. „A MDF az új jobboldal pártja, a középosztály parlamenti képviselete és a szocialisták politikai ellenfele, és sohasem kereste a nagykoalíciós kapcsolatot az MSZP-vel” - hangoztatta Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint az MSZP-nek Gyurcsány Ferenchez való viszonyát kellene rendeznie, hiszen az ön- kormányzati választáson az emberek világosan kimondták, hogy alkalmatlannak tartják a miniszterelnököt a válság kezelésére. Szocialista választmányi tag volt a kiszivárogtató az MSZP országos választmánya eljárást kezdeményez a párt etikai bizottságánál Sipos józsef, az MSZP társadalompolitikai tagozatának ügyvivője ellen, mert segítségével jutott be a közrádió munkatársa a szombati zárt ülésre, ahonnan kiszivárgott Lamperth Mónika és Szekeres Imre beszéde. Sipos úgy védekezett, nem volt tisztában azzal, hogy az ülés zárt volt. Ezzel váratlan fordulat következett be az ügyben, vasárnap Nyakó István, a párt szóvivője a Fidesz érdekeinek megfelelő maffiamódszereket okolt a kiszivárogtatás miatt. Sipost tettéért akár ki is „ÁJ __LtZl. _ Eze rötszázmilIiárd a tét pénzelosztás Sok helyen kulcspozícióba került az ellenzék Egyszerű parlamenti többséggel elfogadható az a törvény, amely újra szocialista befolyás alá billentené az európai uniós fejlesztési pénzek elosztását is. Szakács Árpád A hét magyarországi régió fejlesztési tanácsai több szempontból is fontosak lehetnek a kormánykoalíciónak, nyilván emiatt tett ígéretet az ellenzéki túlsúly megszüntetésére Lamperth Mónika a hét végén kiszivárgott botrányos beszéd tanúsága szerint. A tanácsok legnagyobb jelentősége abban áll, hogy komoly pénzelosztóként döntenek arról, milyen fejlesztéseket támogatnak helyi szinteken. A kormánypártok dolgát eddig minden bizonnyal megkönnyítette az, hogy a testület összetételéből adódóan egyszerűbben átvihet- ték akaratukat. Jelenleg ugyanis a tanácsok a következő tagokból állnak össze: tíz személyt a minisztériumok delegálnak, 3-5 ember a megyei közgyűlések elnökei közül kerül ki. Ezen kívül taggá válik 3-5 megyei jogú város polgármestere, illetve 3-4 személy a kistérségi társulások képviselőiből kerül ki. Az önkormányzati választáson az ellenzék elsöprő győzelme miatt a kormánypártiak aránya jelentősen megváltozott a tanácsokban, így az ellenzéknek mindenhol befolyása van a pénzelosztásban. A hétből öt régióban a Fidesz és szövetségesei egyenesen eldönthetik a pénzek útját. Ráadásul nem kis összegekről van szó, a szabadon felhasználható programokra rövid távon a költségvetésből 50 milliár- dot kap a hét régió tanácsa. A legtöbb forrást, 11,18 milliárd forintot a közép-magyarországi osztja szét, míg a legkevesebb pénz, 3,45 milliárd a nyugat-dunántúliaknak jut. Ha idevesz- szük még a megyei területfejlesztési tanácsok kereteit is, akkor összesen 70,45 milliárd forintra emelkedik a választások „tétje”, ami kicsúszni látszik a kormányerők kezéből - állapította meg a Napi Gazdaság. Az igazi nagy falatokat azonban nem ezek a pénzek jelentik, hanem az Európai Unióból érkező források. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján fellelhető munkaanyag szerint előreláthatólag csak Közép-Magyaror- szág 450 milliárd forintot kaphat Brüsszeltől a következő hét évben. A másik hat régió összesen körülbelül 1200 milliárd forintos kerettel számolhat 2013-ig. az MSZP szombati ülésén titokban készített hangfelvétel szinte minden ellenzéki napirend előtti felszólalásban szerepelt a parlament tegnapi ülésén. Latorcai János (KDNP) szerint a szocialisták „lábbal tiporták az alkotmányt”. Kifejtette: Lamperth is nyíltan kimondta, „a hatalom a pénz miatt kell, amelyet szét akarnak osztani egymásnak”. Hozzátette: „ezzel nyíltan meghirEbből lebontva 270 milliárd juthat az Észak-Alföldnek, de 200 milliárd körüli összegre számíthat Dél-Alföld és Észak-Magyar- ország is. A fejlesztési terv ugyan még nem végleges, de előreláthatólag így is előre lehet kalkulálni, hogy a következő hét évben legalább 1500 milliárd fodették a pénzügyi pártállamot”. Lamperth tegnap úgy fogalmazott: „az MSZP országos választmánya előtt elmondott beszédem tartalmát most is felelősséggel vállalom". Hozzátette: „a regionális területfejlesztési tanácsokban a mindenkori kormány delegáltjai meghatározó jelentőséggel bírnak. Értelemszerűen ez ma a szocialista-liberális oldal képviseletét jelenti”. rint lesz a régiókban szétosztható pénz mennyisége. Vagyis olyan komoly összeg, amelynek elosztásába érdemes beszállnia a kormánynak. A tanács többségi szavazattal dönt, egyenlőség esetén az elnök szava határoz. A kialakult helyzetet Lamperth Mónika szakértők szerint vélhetően azzal oldaná meg, hogy megnövelné a minisztériumi delegáltak számát a tanácsban, így a választói akaratot megkerülve tudnának beleszólni a pénzek elosztásába. Ez pedig egyszerű kormánypárti többséggel elfogadható törvénnyel is kivitelezhető. Lényegesen könnyebb lenne az ellenzék helyzete, ha a nyáron megszavazta volna azt a kétharmados törvényt, amely választott testületté alakította volna át a régiókat. Ebben az esetben ugyanis a kormány nem tudna direkt módon beleszólni a pénzelosztásba. A tárcavezető felelősséggel vállalja szavait Kövér László: > „mély az erkölcsi válság” Orbán Viktor pénteki bejelentése óta már negyedik nagygyűlését tartotta a Fidesz a Kossuth téren. „Mély az erkölcsi válság, mert nem távozik az a baloldali bűn- szövetkezet, amely tönkretette az országot, ráadásul még támad is, fenyegetőzik, és a képünkbe vigyorog” - mondta a mintegy tízezer főnyi hallgatóságnak Kövér László. A Fidesz országos választmányának elnöke az önkormányzati és településfejlesztési miniszter beszédét idézve kijelentette, hogy egy elképzelt lex- Lamperth egy elképzelt választási győzelem esetén, de vereségkor is a pénzt az MSZP-s politikusok osztják a kormánypárti önkormányzatoknak. ■ É. S. Kovács az új legfőbb ügyész szavazás Döntő többséggel adtak bizalmat a jelöltnek Az Országgyűlés 320 szavazattal 15 nem szavazat ellenében legfőbb ügyésszé választotta tegnap Kovács Tamás katonai főügyészt. Az MSZP, a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja a szavazás előtt bejelentette, hogy tiszteletben tartják az áüamfő jelölését, és támogatják a szavazáson Kovács Tamást. Az előző legfőbb ügyész, Polt Péter május 16-án köszönt le posztjáról. Sólyom László tavasszal Horányi Miklóst, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyészét jelölte legfőbb ügyésznek, akit végül július 3-án nem választott meg a parlament, ugyanis a kormánypártok nem értettek egyet aj elő- § lésével