Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-06 / 235. szám

1 2006. OKTOBER 6., PENTEK PANORAMA 5 KÜLFÖLD Veszélyben a Duna-delta VESZÉLYBE KERÜLHET a Du- na-delta élővilága, miután nagy mennyiségű olaj ke­rült a folyóba Szerbiában. Több mint 50 kilométer hosszú, helyenként 300 méter széles olajfolt alakult ki. A bukaresti kormány magyarázatot vár Szerbiá­tól arra, miért nem szóltak a szennyezésről a szomszé­dos országoknak. Észak-Korea dönthet a jövőjéről SZOKATLANUL KEMÉNY han­gon figyelmeztette Észak- Koreát az Egyesült Álla­mok. Cristopher Hill külön­megbízott azt mondta: „Észak-Korea dönthet: atom­fegyvere lesz vagy jövője”. A népi demokratikus országban ugyanakkor komolyan készülnek a kedden bejelentett atom­kísérletre. Tagadják al-Maszri halálhírét AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK iraki parancsnoksága a hírekkel ellentétben tagadja, hogy megölték az-Zarkavi utódát, al-Maszrit, az al-Kaida terrorszervezet első számú vezetőjét Irakban. A férfi halálát egy arab hírteleví­zió jelentette be csütörtök reggel. Abu Ajub al-Maszri Felfelé terjed a szexbotrány megingott az amerikai Dennis Hasternek, a wa­shingtoni képviselőház el­nökének pozíciója. Bírálói szerint nem intézkedett azonnal, amikor tudomásá­ra jutott, hogy Mark Foley képviselő „túlságosan bará­ti” leveleket váltott kamasz fiúkkal. @ további hírek: WWW. HE GOEL.HU Megosztott évforduló 1956 A feszült politikai helyzet miatt nem várható összeborulás Hamarosan elkészül a budapesti 56-os emlékmű a Felvonulási téren. Az évfordulóra fordított milliárdok ellenére valószínű, nem lesz közös pártünnep. Mintegy 3,7 milliárd fo­rintba kerül az 1956-os forradalom és szabadság- harc ötvenedik évforduló­jának megünneplése. A ráfordítás ellenére a megosztottság miatt mél­tatlan lehet az emlékezés. Éber Sándor Az eddigi nemzeti ünnepek megosztottságát szerette volna elkerülni Sólyom László köztár­sasági elnök, Kosáry Domokos, az emlékév kuratóriumának el­nöke, valamint Göncz Árpád egykori államfő. Közös felhívá­sukban azt kérték, hogy az 56-os szervezetek és a pártok együtt ünnepeljék az 1956-os forrada­lom és szabadságharc 50. évfor­dulóját. Az 56-os szervezetek - valamint a kisgazdák - azonban kijelentették, hogy nem hajlan­dók részt venni közös rendezvé­nyen a jelenlegi koalíció tagjai­val, sőt még emlékművet is kü­lön állítanak. Wittner Mária egy­kori halálraítélt, fideszes ország- gyűlési képviselő is kijelentette, hogy „ezzel a kormánnyal mi nem ünnepelhetünk”. Az azóta még feszültebbé váló politikai helyzetben még elkép­zelhetetlenebb a nemzeti ünnep pátoszában az egymás vállára borulás. Az ünnepségre való ké­szülődést az is beárnyékolta, hogy az MTV ostrománál, illetve az azt követő zavargásokban 56-os jelszavakat is skandáltak, s forradalomnak nevezték az erőszakos cselekedeteket, amit Sólyom László és több egykori 56-os is kifogásolt. Egyesek ok­tóber 23-ára újabb zavargásokat vizionálnak. A Fidesz még nem döntött ar­ról, hogy részt vesz-e a központi ünnepségeken - tudtuk meg teg­nap az ellenzéki párttól. Az MDF viszont azt jelezte lapunknak, hogy ők jelen lesznek az állami rendezvényeken. Gyurcsány Ferenc programjáról annyit tu­dunk, hogy a Parlamentben mond beszédet, az Operaházban október 22-én azonban, a mi­niszterelnök javaslata alapján az államfő szónokol. Korábban Gyurcsány azt nyilatkozta az év­fordulóról: „nincs egy 1956, any- nyi van, ahányan vagyunk”. A szocialista politikusoknál érzékeny kérdés a 301-es parcel­lában történő koszorúzás. „Októ­ber 23. számomra ünnep, és nem a gyász napja, ezért nem megyek ki a temetőbe, annak az ideje november 4-én van” - mondta lapunknak tegnap Hiller István, az MSZP elnöke. Rossz szájízt ad a megemléke­zéseknek a Felvonulási téren 750 millió forintból épülő emlék­„Ostobaság” volt a moszkvai jutalomút KISEBB BOTRÁNYT OKOZOTT, hogy a még Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium egy diákoknak kiírt 56-os vetélkedő jutalmául moszkvai utat ígért. Azzal érveltek, hogy ott orosz levéltárakban is kutathatnak a közép- iskolások. „Ostobaságnak tartottam ezt a döntést ­mondta az új tárcavezető, Hiller. - Ezért azt a döntést hoztam, hogy Párizsba menje­nek a győztesek, ahol el­látogathatnak a Pere Lachaise temetőbe, Nagy Imre emlék­művéhez. Beszélhetnek Fejtő Ferenccel és Mérni Tiborral, akik átélték a forradalmat” - hangoztatta az MSZP elnöke. mű is. Több 56-os szervezet til­takozott a helyszín ellen, sokan esztétikai kifogást emeltek a 2006 rusztikusán rozsdás vas­oszlopból és bitófákra emlé­keztető, háromszög alakú tömb ellen, amelynek legmagasabb pontja nyolcméteres lesz. Az 56-osok külön emlékműveket emelnek például a Műegye­temnél. A költségvetés egyébként 3,7 milliárdot költ az évfordulóra, amelynek programját tegnap is­mertette az Oktatási és Kulturá­lis Minisztérium. A központi ál­lami ünnepség, amelyet a Merlin Communication Kft. bonyolít le, 644 millió forintba kerül. Ren­geteg pályázatot írtak ki filmek­re, köztéri alkotásokra, kiállítá­sokra, konferenciákra, színházi darabokra, könyvekre, amelyre egymilliárd forintot áldozott a tárca. A legtöbb pénzt a filme­sek kapták. Az Andy Vájná nevé­vel fémjelzett produkció például 200 millió forintot kapott. A Sza­badság, szerelem című film a melbourne-i olimpia legendás magyar-orosz vízilabdameccsét jeleníti meg. Egykori olimpiai bajnokok azonban kifogásolták, hogy a forgatókönyv nem telje­sen egyezik a valósággal. Megúszta a kormány a százmilliárdos számlát repülőtér Kártérítés jár a reptéri szerződések felbontásáért a korábbi üzemeltető kanadaiaknak A magyar államnak 17-18 mil­liárd forint kártérítést kell fizet­nie a kanadai Airport Develop­ment Corporationnek (ADC) - jelentette be Veres János pénz­ügyminiszter csütörtökön Buda­pesten, a kormányszóvivői saj­tótájékoztatón. A miniszter sze­rint a kártérítési kötelezettség az Orbán-kormány „finoman szól­va nem befektetőbarát” döntésé­nek következménye. Korábban a per alapján az állam százmilliár­dos számlára számított. Fónagy János, az Orbán-kor­mány egykori közlekedési mi­nisztere úgy reagált: a magyar állam számára rendkívül hátrá­nyos konstrukció felbontása gaz­daságilag ésszerű és jogilag megalapozott volt, hiszen a Horn-kormány működése során a Budapest Ferihegy Nemzetkö­zi Repülőtér 2B termináljának építésére 1997. február 27-én megkötött szerződések súlyosan sértették a magyar fél érdekeit. A terminál üzemeltetésére és építésére még 1993-ban írtak ki pályázatot. 1996-ban megalakult a Ferihegyi Utasterminál-fejlesz- tő (FUF) Kft., amelynek két rész- tulajdonosa volt, a magyar Légi- forgalmi és Repülőtéri Igazgató­ság és a kanadai ADC. A beruhá­zásra a kanadai cég teremtette elő az anyagiakat, a szerződés sze­rint a FUF Kft. 2010-ig üzemeltet- J hette volna a terminált. Ám 2001- s ben a parlament ellenszavazat A terminál üzemeltetésére és építésére 1993-ban írtak ki pályázatot I I nélkül fogadta el azt a törvény- módosítást, amely alapján a rep­tér működési körébe tartozó te­vékenységek gyakorlását a mű­ködtető fél harmadik személy ré­szére nem engedheti át. A FUF jogutódja, a Budapest Airport többször tárgyalt a kanadai cég­gel, de a 2002-es kormányváltás következtében mindez megakadt Az ADC többször megkereste a Medgyessy-kormányt, ám az ügy végkimenetele bírósági eljárás lett. A Népszabadság szerint a kanadaiak hajlottak volna a pe­ren kívüli megállapodásra - amely kicsivel több mint a felét je­lentette volna a mostam bünte­tésnek -, ám ezt az akkori kor­mány nem vállalta. ■ R A. Vízumot követelne Brüsszel az amerikai diplomatáktól Hamarosan vízumot követelhet az Európai Unió az amerikai dip­lomatáktól, ha az Egyesült Álla­mok továbbra sem hajlandó megadni a vízummentes beuta­zás lehetőségét tíz uniós ország - köztük Magyarország - polgá­rainak. Az Európai Bizottság teg­napi javaslatát, amelyről Franco Frattini bel- és igazságügyi biz­tos számolt be, ma tárgyalják a tagállamok belügyminiszterei. Polgár Viktor, a Külügymi­nisztérium szóvivője ugyanak­kor hangsúlyozta: az Európai Bi­zottság nem terjesztett elő hiva­talos javaslatot arra, hogy az uniós tagállamok vízumkötele­zettséget vezessenek be az ame­rikai diplomatákra, illetve szol­gálati útlevéllel rendelkező ame­rikai állampolgárokra. A brüsz- szeli bizottság csak mint lehetsé­ges szankcióként tett említést a vízumkényszerről. Kiemelte: ilyen hivatalos javaslat már csak azért sem születhetett, mert a ví­zumpolitikával kapcsolatos lépé­sek meghozatala a tagállamok hatásköre. Néhány tagállam, pél­dául Görögország és Szlovákia már alkalmaz vízumkényszert amerikai diplomatákkal szemben. A NATO-erők ellenőrzik Afganisztánt Tegnap hivatalos ceremónia ke­retében a NATO vette át az ellen­őrzést az Afganisztánban állo­másozó összes katona felett, megszüntetve ezzel az Egyesült Államok négy éve tartó katonai parancsnokságát A NATO vezet­te nemzetközi biztonsági erő (ISAF) kabuli főhadiszállásán tartott ünnepségen részt vett Hamid Karzai afgán elnök“ Da­vid Richards brit tábornok, az ISAF parancsnoka és Kari Eikenberry amerikai tábornok, a koalíciós erők parancsnoka. A közép-európai idő szerint reggel 9 órakor befejeződött ünnepség után Mark Laity, a NATO polgári szóvivője bejelen­tette, hogy a parancsnokság át­adása megtörtént. ■ Nehéz feladat vár a ma­gyar katonákra: az álta­luk ellenőrzött terüle­ten gyakoriak a harcok. A Magyarországnál hétszer nagyobb országban nehéz fel­adat vár a szövetség katonáira, köztük a Baglan tartományt ve­zető magyar honvédekre. A tálib kormányzat 2001-es szétverése után a tartományokban meg­szűnt a törvényes rend, a köz­ponti kormányzat befolyása gya­korlatilag csak a központi régió­ban és a fővárosban érvényesül. Szinte állandóak a harcok a pa­kisztáni határ közelében, de a vi­szonylag nyugodtabb északi országrészben sem ritkák a ter­rortámadások és más erőszakos cselekmények. Legutóbb éppen kedden vesz­tette életét két amerikai katona egy támadásban az ország keleti részén fekvő Kunár tartomány­ban, de érte már támadás a ma­gyar katonákat is. Nyáron egy magyar alakulatokat is szállító konvojra rakétákat lőttek ki is­meretlenek, szerencsére akkor senki nem sérült meg. ■ F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents