Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-28 / 228. szám
4 2006. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK SALGÓTARJÁN! LAP Salgótarján 2007-2013. évi fejlesztési programjának alapjai Az elmúlt fél évben a helyi médiákban és minden fórumon nagy figyelem fogadta és széles körű érdeklődés kísérte Salgótarján elmúlt évtizedbeli helyzetének értékelését, nemkülönben a város jövőképére vonatkozó elképzeléseket. Az alábbiakban röviden felidézzük a város új fejlesztési programjának megalkotásához vezető út egyes állomásait, s aztán bemutatjuk a közgyűlés által jóváhagyott programot is. A POLGÁRIKOR KONFERENCIÁJA A Salgótarjáni Polgári Kör ez év március 10-én megtartott „Salgótarján jövője, a jövő Salgótarjánja” című jubileumi konferenciáján több mint fél tucat szakemberelemezte sokoldalúan a város és térsége gazdasági, kulturális, oktatási helyzetét, ifjúságának perspektíváit, vizsgálta a jövő gazdaságának lehetséges útjait. A konferencián részt vett és felszólalt Puszta Béla, Salgótarján polgármestere is. A hozzászólók különböző oldalról és nézőpontból reagáltak az előadásokra, hasznos javaslatokkal is kiegészítve azokat. Egyik közös kicsengés az volt, hogy az elhangzott gondolatok és javaslatok feltétlen továbbgondolásra és hasznosításra érdemesek. Egyetértett ezzel Puszta Béla polgármester is, aki kijelentette, hogy egy - a későbbiekben egyeztetett - helyzetelemzés alap lehet a következő időszak programjának közös megalkotásában. EGY ALAPOZÓ TANULMÁNY A városfejlesztési elképzelésekre irányuló munkákból már korábban is kivetette részét a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. (KMRF Zrt.). Salgótarján megyei jogú város megbízásából a városfejlesztés továbbgondolására készített egy megvalósíthatósági tanulmányt, amelyről már polgári kör fentebb említett konferenciáján is beszámolt a zrt. vezérigazgatója, Mi- hályné Balázs Melinda. Amint mondta: a munka leglényegesebb eleme az volt, hogy nem tervezői oldalról közek'tették a feladatot, nem műszaki jellemzők határozzák meg az egyes részterületek tartalmát, hanem az itt élők igényeit kívánták felmérni. Ezek megvalósíthatóságát további szakértők bevonásával a közeljövőben megvizsgálják, konkrét kiviteli tervekké előkészíttetik. POLGÁRMESTERI PREZENTÁCIÓ A fentebb emh'tett helyzetelemzésre augusztus 18-án a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulása és a polgári kör együttes ülésén került sor, ahol a résztvevők Puszta Béla polgármester prezentációjában kaptak részletes, reális elemzést Salgótarján elmúlt tíz évi helyzetéről, különös tekintettel az önkormányzat fejlesztési tevékenységéről. Az ülés második napirendjét egy, már a jövőbe mutató geopark koncepciót felvázoló előadás képezte. Kézenfekvő volt, hogy a közös munka ezek után már az eddig kidolgozott tanulmányokra, szakértői anyagokra alapozva, azokat felhasználva és továbbfejlesztve folytatódjék. Méghozzá úgy, hogy bővüljön, egészüljön ki és lehetőség szerint szervesen ötvöződjék az újabb - a gazdasági, társadalmi, képviseleti és civil szervezetek által elkészített, magánszemélyektől is kapott - hasznos és megvalósítható javaslatokkal, ötletekkel, elképzelésekkel. KÖRVONALOZQDÓ KONCEPCIÓ Ennek megfelelően a polgári kör augusztus 31-i ülésén Mihályné Balázs Melinda „Salgótarján fejlesztése, 2007-2013” címmel, széles körű véleménykutatás alapján, szakemberek által összeállított programtervezet prezentációjával állhatott hallgatósága elé. Az alulról építkező város- fejlesztési program a jelenlévők körében szinte osztatlan elismerést aratott. Ugyanakkor a hozzászólók további hasznos észrevételekkel és befogadható konkrét javaslatokkal is gazdagították a prezentációt. A városfejlesztési programtervezet egyöntetű támogatást kapott arra is, hogy kiegészített és továbbfejlesztett változatát Salgótarján megyei jogú város testületéi is megtárgyalják. Erre a közgyűlés szeptember 14-i ülésén került sor Brunda Gusztávnak, a Salgótarjáni Polgári Kör elnökének - két önkormányzati bizottság által előzetesen támogatott - prezentációjában. PROGRAM A KÖZGYŰLÉS ELŐTT A prezentáció első figyelemreméltó momentuma a programalkotásban résztvevők tekintélyes szervezeti névsora. Köztük a megyei kamarák, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének megyei szövetsége, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei szervezete, a Nógrád Gazdaságáért Együttműködés, a Nógrád Megyei Kereskedők és Vendéglátók Érdekvédelmi Szervezete, a Salgótarján-Bátonyterenye Térségi Önkormányzatok Egyesülete, civil szervezetek és magánszemélyek. A két főszereplő, a KMRF Zrt., valamint a Salgótarjáni Polgári Kör volt. Amint azt megtudtuk, több mint 80 olyan javaslat, ötlet, ajánlás érkezett be, amelyek a programtervezet kidolgozásánál figyelembevételre kerültek. Ez soha nem tapasztalt együttműködési készségről tanúskodik, amelyért elismerés és köszönet illeti az érintetteket. A program azért született, mert felismerésre került, hogy „Adósak vagyunk magunknak egy világos, mindenki számára érthető, reális, átfogó ún. stratégiai célrendszer megfogalmazásával. ... Ugyanakkor még soha nem voltunk olyan közel egy számunkra való jövő megfogalmazásától, mint most. Korszak határon állunk!” Stratégiai sarok pontként jelöli meg a program többek között az iparfejlesztést (a helyi ipar fejlődésének a moüválását), a szolgáltatások fejlesztését (beleértve a turizmust), a városfejlesztést (magas urbanisztikai minőség kialakítását). Ezek természetesen később a programban „visszaköszönnek”. A program később részletezendő prioritásai két nagyobb csoportba sorolhatók: az egyik a meglévő értékek és eredmények megőrzése, a másik az új fejlesztések megvalósítása. Az előbbi inkább a meglévő források célirányos átcsoportosítását, az utóbbi többletforrások szerzését szükségelteti. A programalkotás alapelvei és indikátorai is bemutatása kerültek. Utóbbiak közül érdemes kiemelni, miszerint a hatásindikátortól az életszínvonal növekedését, a célindikátortól a foglalkoztatottság és a gazdasági teljesítőképesség növekedését „várja el” a program. Ezt követően került sor a prioritások ismertetésére és rövidebb- hosszabb értelmezésére és magyarázatára. A PROGRAM PRIORITÁSAI: I. A gazdaság fejlesztése H Infrastruktúra-fejlesztés ül. Települési rehabilitáció IV. Turisztikai potenciál erősítése, kultúra és sport, V. Marketing A gazdaság fejlesztése prioritásként kezelése kézenfekvő, egyben örvendetesen a leggazdagabb, mintegy az „ötletbörzék” tárháza. Két részből áll: a versenyképes gazdaság fejlesztése és a szociális gazdaság fejlesztése. Az előbbiben támogatandó új elemként jelenik „A város és térsége belső gazdaságának szisztematikus erősítése, benne a helyben működő vállalatok fejlesztéseinek támogatása komplex ösztönző rendszer kiépítésével.” A gazdaságfejlesztő park kialakítása, a fogadási feltételek megteremtése, illetve bővítése létszükséglet. Régi-új gondolat az új iparágak letelepedésében való együttműködés kialakításának szükségessége, hogy tudni és akarni is kell újra húzóágazatokat találni! A feldolgozóipar helyi alapanyag termelésre alapozottan: a méz-, fa- és tejfeldolgozás, a megújuló energetikai ipar: biomassza, energiaerdő, energiafű mind-mind kihasználandó lehetőség. A program e részében található még az autóipari kompetencia és a logisztikai, szálh'tmányozási központ kialakításának az ötlete. A kereskedelem és szolgáltatás szféráj ában a vásárcsarnok felúj í- tásának, korszerű városközponti bevásárlóközpont piacudvaron történő létesítésének a javaslata. A szociális gazdaság fejlesztése részének korszerű gondolata a családok és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése, „szocioöko- lógiai” gazdaság felépítése. További elemei között szerepel még - többek között - a szociális ellátás bővítése, a munkaerőpiacról kiszorulók munkába állítása, a roma lakosság foglalkoztatási feltételeinek javítása, a közmunkaprogramok bővítése, a képzés-oktatás szimbiózisának megteremPuszta Béla tése, nonprofit gazdasági programok készítése. Az infrastruktúra-fejlesztés prioritásán belül a közlekedési infrastruktúra fejlesztése során a 21^es út négysávosításának folytatása, a városon belüli úthálózat minőségének jelentős javítása, a parkolási gondok megoldása a feladat. Érdekes (reális?) felvetés a vasút helyi érdekűvé tétele. Szükséges az állomás épület felújítása, miként az ivóvízhálózat korszerűsítése, a hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése is. A humán infrastruktúra fejlesztését az elképzelt és a megtervezett jövő gazdasági folyamataihoz igazítottan képzeli a program. Ide tartozik a szakmunkás és technikus képzés reformja, a felsőfokú műszaki képzés feltételeinek megteremtése, az intézményhálózati felújítások megvalósítása. A települési rehabilitáció az egyik legrövidebb, de nagyon fontos prioritásfejezet. Kimondja, hogy átfogó, integrált városfejlesztési koncepció és operatív városfejlesztési program kidolgozására van szükség. Új városszerkezeti koncepció elkészítését, a belvárosi rehabilitáció folytatását, a peremkerületek fejlesztését, decentrumok kialakítását, lakásfelújítási program és panelprogram készítését, az utcák, járdák, parkok felújítását, szigorúbb közterület-használat és nagyobb tisztaság elérését fogalmazza meg. A turisztikai potenciál erősítése, kultúra és sport a gazdaság- fejlesztés után a legtartalmasabb prioritásfejezet. A turisztikai attrakciók fejlesztésének célja: tervezetten, rendszerűén, hozam- orientáltan működő turisztikai kínálati rendszer felépítése. Ilyen lehet: az ipartörténeti emlékek idegenforgalmi hasznosítása, a salgói vár, Salgó (bányakaszinó, kolóniaépületek, kulcsosházak), Somoskő, a Tóstrand fejlesztése, a geopark és mesterséges turisztikai attrakciók kialakítása. Új turisztikai ágak fejlesztése (prioritások kijelölése, konszenzusos alapon): vadászturizmus, vadaspark, vadászati klaszter, kerékpáros turizmus (Palóc kerékpárút megvalósítása). Kulturális turizmus: Cered-Salgótarján művésztelep, Salgótarján a zenélő város. Téli sportturizmus: sípályák, szánkópályák. A szállásférőhely-kapacitás fejlesztése: minőségi szállásférőhelyek kialakítása, diákturizmus feltételeinek megteremtése. Művelődési házak felújítása, élettel való megtöltése: a Bányász, a Kohász és a Gerelyes Endre Művelődési Ház. Sporttelepek felújítása, korszerűsítése: Dolinka, Forgácstelep, Baglyasalja, Rokkanttelep. A sportturizmus feltételeinek megteremtése. A marketing prioritás két részből áll: az egyik az ún. külső marketing, a másik a belső kommunikációs tevékenység. Ezeken belül említi a program a fejlesztési elképzelések, eredmények folyamatos ismertetést, a jó példák kiemelését, a rosszak kipellengérezését. Továbbá: ösztöndíjrendszer megteremtését, díjak, elismerések adományozását, pályázatok meghirdetését, és végül szükségesnek tartja a program önálló marketing team létrehozását. A Salgótarján fejlesztése 2007-2013 c. bemutatott programtervezetről a közgyűlés - 17 támogató szavazat és 1 tartózkodás mellett - úgy döntött, hogy az jó alapja lehet a város hosszabb távú fejlesztési tervének is. Az elképzelések, a tervek megvalósításához pedig - ahogy az szintén kiolvasható a programból - „csak” nyitottság, együttműködés és professzionális menedzsment szükségeltetik. A város fejlesztése szempontjából a leglényegesebb a megfelelő személet és a jó célmeghatározás. A program elfogadása arra utal, hogy most már végre mindkettő megvan. A többi „csak” technika, kitartás és sok munka - áll még a program záró részében. ■ Dr. Barátin Ottó Salgó vára a Medves-fennsíkról: a vidék természeti adottságai a gazdasági élet kibontakozását is segíthetik A nyitó egyeztetés résztvevői Puszta Béla polgármester társaságában a programalkotás munkája közben
