Nógrád Megyei Hírlap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-28 / 228. szám
Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2006- PÁSZTÓ Polgármester: SISÁK IMRE Alpolgármester: KRISTON PÉTER Jegyző: DR. TASI BORBÁLA címzetes főjegyző Városháza 3060 Pásztó Kölcsey Ferenc út 35 Telefon: 32-460-753 Fax: 32-460-918 Vendégváró város a völgyben E-mail: forum@paszto.hu A lakosság száma: 9975 fő Madách-díjas Muzsla A Muzsla néptáncegyüttest Nógrád Megye Közgyűlése 2005 végén a megye legmagasabb díjával a Madách-díjjal tüntette ki. Hosszú út vezetett el eddig. Az együttes 1983-ban alakult és az amatőr csoport igen hamar jó hírnévre tett szert, kivívta a város és a térség elismerését. A gyors fejlődést a rendszerváltás után a támogatások elapadása sem tudta megállítani, s ma már a megye egyik legsikeresebb és legfoglalkoztatottabb együttesévé vált. Egy-egy koreográfia erejéig szinte az egész magyar néptánckincset be tudják mutatni. 2004-ben, Nógrád megyében egyedülálló új műsorral mutatkoztak be a nagyközönségnek, „Rockballadák” táncházi est címmel. Az együttes sokszor házigazdája a megye más települései által rendezett programoknak is. Éveken keresztül a Nógrád megyei nemzetközi folklórfesztivál egyik szervező rendező csoportja volt. Évente mintegy ötven fellépésük van. Nagy gondot fordítanak az utánpótlás nevelésére, e csoportok létszáma 120 fő. Ennek köszönhetően Pásztón, sőt a környező települések általános iskoláiban és óvodáiban is meghonosodott a néptáncoktatás. Az együttes az utóbbi években rendre komoly eredményeket, elismerést ért el nemzetközi szinten is. 2004-ben a Muzsla néptáncegyüttes az országos minősítő rendszerben minősült. Az együttes 2005. szeptember 17- én indította be az Esztam zenekar segítségével Pásztó város és környező településeinek részére a „táncházat” és a „játszóházat”. Az együttes eredményes tevékenységét és érdemeit Pásztó város 2000-ben „Pásztóért” emlékplakett adományozásával ismerte el. Az együttes vezetője Tóth Lászlóné, művészeti vezetője Ágoston László, kísérőzenekara pedig a Kísérő zenekar, Jankura Pásztó a nyugatimátrai Muzsla-bérc és a Cserhát hegység Tepke nevű vonulata közé, a Zagyva-völgybe, a Kövicses- patak partjára települt város, amely a fővárostól mintegy 80 kilométerre a 21-es fő közlekedési út mellett található. A város számos nevezetességgel dicsekedhet: az Árpád-kori bencés apátság már a török időkben elpusztult, de a feltárt maradványokból - a monostor egykori területén - romkertet alakítottak ki. A barokk ciszterci kolostorban ma a pásztói hely- és rendtörténeti kiállítás, természettudományi bemutató látható. A mellette lévő Csohány galériában Csohány Kálmán emlékkiállítása tekinthető meg. Az oskolamester háza 1429-ben valószínűleg már állt, ekkor említették ugyanis először az oklevelek, hogy Pásztón tanító tevékenykedik. Az épület a mai Magyarország egyetlen, rekonstruálhatóan fennmaradt mezővárosi polgárháza. Közelében középkori hutákat is feltártak Ugyancsak egyedülálló műemlék a Szent Lőrinc-plébániatemplom északi oldalán álló, a Rátót nemzetiség által építtetett hatszögletű temetőkápolna. A valószínűleg XI. századi alapokon álló Szent Lőrinc-templom az átépítések miatt ma már jórészt barokk stílusú, de a déli oldalán számos román és gótikus részlet is fennmaradt A templom közelében áll Nepomuki Szent János XVIII. századi szobrának másolata egy barokk kőhíd korlátján. A városhoz tartozó Hasznos közelében sziklacsúcson áll az Árpád-kori Cserteri-vár romja. A Kövicses-patakra épített víztározó fölé magasodó hegy természetvédelmi terület, a romok közül a Mátra panorámájában gyönyörködhet az idelátogató. Pásztó gazdasága a XX. század közepéig a mezőgazdaságra épült. A kilencvenes években, a városban működő cégek egy része tönkrement. A mező- gazdasági üzemek, tsz, állami gazdaság megszűntek. Az egyetlen nagyobb egység az Agro-Produkt Kft. ekkoriban alakult meg. A városban mintegy negyven személy foglalkozik agrártermeléssel. Pásztón ma már jórészt kiépült az infrastruktúra. Több mint ki- lencszáz vállalkozó tevékenykedik a városban, ebből mintegy négyszázan a kereskedelemmel foglalkoznak. Az elmúlt években a külföldi tőke is megjelent a városban, több multinacionális cég, mint a SOLE Magyarország Kft. - időközben kivonult Pásztóról - az EGLO Magyarország Kft. Jelentős létszámot foglalkoztat a Fővárosi Kézmű Rt. helyi telepe, az Állami Nyomda Rt. pásztói gyáregysége. Pásztón egy középiskola van, a Mikszáth Kálmán két tannyelvű gimnázium, postaforgalmi szakközépiskola és kollégium. Két általános iskolája a Dózsa György, valamint a Gárdonyi Géza. A művelődésre a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Ház ad lehetőséget. Az egészségügyi ellátást a néhány éve átadott korszerűen felszerelt Margit Kórház biztosítja. Pásztó környéke nagyon jó adottságokkal rendelkezik a turizmus területén. A Cserhát és Mátra erdői, völgyei számos kirándulóhelyet kínálnak a természet szerelmeseinek. Az egészségre nevelés mindenek előtt! A Pásztón a Hétpettyes óvoda jelenleg hét csoportban neveli a gyerekeket. sárik jánosné hét éve vezető óvónőként irányítja az intézmény munkáját. Pásztói születésű, és Kecskeméten az óvónőképző intézetben szerzett diplomát. 1976- ban kezdte óvodapedagógusi pályafutását a hasznosi tagóvodában, ahol 23 évig tevékenykedett. Jelenlegi beosztásában hét éve tevékenykedik 1999-ben az óvodák országos nevelési programja alapján megalkották a helyi programjukat. Több éve így dolgoznak, a pedagógiai múltra visszatekintve, a helyi sajátosságokat figyelembe véve a helyi programjuk a környezeti és az egészséges életmódra nevelés. Az óvodásgyerek óriási mozgásvággyal bír, tele van kíváncsisággal, érdeklődéssel. Rendszeresek az erdei programjaik is, túrázások, „Zöld sapkások kalandra fel" akció, amelynek küldetési nyilatkozata van. Ennek keretében felfedezik a gyerekek a természet csodált és növeli az állóképességet 2003-ban a Százszorszép és a Gyermekkert óvoda integrálódott. Komoly és nemes feladat - vallja az óvónő - a két nagy szakmai múlttal rendelkező nevelőtestület együttműködését, alkotó, szakmai munkáját irányítani. A különböző nevelési programok színesítik, gazdagítják a város óvodai nevelését és a szülők továbbra is választhatnak a számukra kedvező, szimpatikus programok közül. Munkáit a világ minden táján ismerik A mátrakeresztesi illetőségű Bognár Béla a pásztói Fabogár vezetője, nyomdász szakképzettséggel 15 évig dolgozott szakmájában. Szerette volna kipróbálni magát, hogy önállóan mit tudna kihozni magából. Ez a vállalkozása 1982-ben indult előbb egyénileg, majd kft. formában folytatta. Egy budapesti barátja népművészeti figurákat keresett, amihez először készen kapta a terveket. Később már ő maga tervezgette meg a figurákat és minden évben van új forma, ami megjelenik a repertokilencven százalékát külföldön értékesíti, a világ szinte minden részén jelen van. A japánok különösen kedvelik. Bognár Béla azt szeretné, amihez már nagyon közel áll, hogy Pásztó és termékei olyan híresek legyenek, mint például Tokaj és a bora. A legnagyobb elismerése a pásztói expón kapott a „Város nagydíja” elismerés. Bognár Béla munkája mellett aktívan részt vesz a város életét szebbé tevő alkotások elkészítésében. így a Vadász György áItal tervezett a város határában elhelyezett két kereszt elkészítésében, a városkapu és a mátrakeresztesi iskola kapuja is az ő munkáját dicséri. Vágya, hogy a város vállalkozóival, közösen Pásztó egyik meghitt helyén a hatszáz éves évfordulóra egy szökőkutat építseMintaértékű ellátórendszer sisak imre polgármester 1960. április 8-án született Pásztón. Nős, felesége szociális asszisztens, 25 éve élnek boldog házasságban, amelyből öt gyermek született. 1978-ban a Salgótarjáni Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában számviteli szakon érettségizett. 1978-ban Bátonyterenyén a nagyközségi tanácsnál kezdett dolgozni. 1979-től Pásztón a nagyközségi közös tanács előadója. 1984-ben az állam- igazgatási főiskola levelező tagozatán igazgatásszervezői diplomát szerzett. 1984-től a várossá nyüvá- nított Pásztón tanácsi főelőadó, 1987-től osztályvezető. 1991-től 1998-ig, Mátraszőlősön községi jegyző. 1992-től a Magyar Tűzoltószövetség alelnöke, 1997-től a pásztói önkéntes tűzoltóság elnöke. 1993-tól a pásztói római katolikus egyházközség elnöke, 1997-től templomatya. 1999-től a Jeruzsále- mi Szent Sír Lovagrend tagja. 1994. decemberben a FideszFKGP-MDF- KDNP jelöltjeként Pásztón egyéni kerületben a városi önkormányzat képviselőjévé választották; ebben a ciklusban a pénzügyi bizottság elnökeként dolgozott. 1998. október 18-tól második ciklusát tölti Pásztó polgármestereként. 2002- 2006-ig az MDF országgyűlési képviselője. A Fidesz-MDF közös Nógrád megyei területi listáról szerezte mandátumát. 2006. október 1-jén ismételten ringbe száll a polgármesteri székért, mint a polgári jobboldal jelöltje. Sisák Imre elmondta, hogy a mintaértékű egészségügyi és szociális ellátórendszer, valamint Pásztó teljes csatornahálózatának kiépítése - mely több mint ötmilliárd forint értékű beruházás - mind, mind olyan eredmények, amelyek további, a közösségért végzett munkára sarkallják. Több mint harminc év a közigazgatásban DR. TASI BORBÁLA Pásztó város címzetes főjegyzője 1983-ban az egyetem elvégzését követően került Pásztora gyámügyi főelőadóként. Később Pásztó újbóli városi rangra emelését követően titkársági osztályvezetővé nevezték ki, majd a hatósági osztály osztályvezetői feladatait látta el. 1987-től a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára volt, az akkori szakigazgatás vezetője. Az önkormányzatok megalakulását követően Pásztó Város Önkormányzati Képviselőtestülete jegyzővé nevezte ki és ezt a munkakört ma is betölti. A munkaköri kötelezettségei közé a város közigazgatási területének önkormányzati, állam- igazgatási faladatai mellett több szakterületen más településekre is kiterjed a tévé- j kenysége. A vá- B;' lasztásokkal ősz- fl szefiiggésben, K, mintországgyűlé- H ■ egyéni válasz- M tókerületi szék- BSBkdSL helytelepülés jegyzőjeként betölti a választási irodavezetői tisztet is. Kiemelkedő közigazgatási munkája elismeréséül a Magyar Köztársaság elnöke 2001-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesítette, 2002-ben a honvédelmi minisztertől a Honvédelemért kitüntető cím II. osztályú kitüntetést kapta, 2002 július 1-jén a Magyar Köztársaság miniszter- elnöke címzetes főjegyzői címet adományozott részére. Jo kozossegu, összetartó iskola SzivákHona 2000. augusztus 1- jétől igazgatóként irányítja a pásztói Dózsa György Általános Iskolát, ahol 1981 óta tanárként dolgozik. Kezdetben orosz nyelvet és történelmet, majd németet tanított. Éveken át folyamatosan osztályfőnöki teendőket látott el. A pedagógusi pályán eltöltött évek igazolták, amit a szülei az első tanítási nap reggelén útravalóul adtak számára: „Tiszteld a kollégáidat, szeresd a gyerekeket, s ne feledd, ők a szülők legdrágább kincsei.” Az általa irányított nevelőtestület fogékony az újra, gyermekszerető, alapos és következetes. Szakmai színvonala a tanítás-tanulás folyamatában biztonságot ad. Az igazgatónő törekszik az iskola életét hatékonyan, az építő kritikai hang jelenléte mellett, demokratikus magatartással alkotó, nyugodt légközben vezetni. Az iskola arculatát az alapkészségek kiemelt kezelése (anyanyelv, matematika), az idegen nyelv, az informatika és a testnevelés adják. Lehetőséget kínál az intézmény minden más tantárgyból is a tehetségek kibontakoztatására, szakkörök, egyéb foglalkozások révén. A gördülékeny iskolai élet szervezésében hatékonyan részt vesznek a munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzat irányítói, az iskola könyvtáros tanára és az osztályfőnökök. Nagyon hatékonyan tevékenykednek az iskolai célok színvonalas megvalósításáért az iskolai alapítványok.
