Nógrád Megyei Hírlap, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-19 / 194. szám
2006. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT 5 INTERJÚ augusztus 20. Erdő Péter bíboros, prímás úgy tartja, Szent István országa részben a szívekben van. Aki magáénak tekinti azokat az értékeket, amelyeket első királyunk magáénak vallott, az lelkileg hozzátartozik Szent István országához, határokon innen és túl. EGYMILLIÓ IMA MAGYARORSZÁGÉRT Nincs komoly ok arra, hogy a kormány által szorgalmazott vatikáni szerződést megváltoztassák - nyilatkozta lapunknak egyebek között Erdő Péter. A bíboros, prímás szerint nem áll ellentétben egymással az egyes ember és a közösségek értékeinek megbecsülése. Akkor tudjuk legjobban megbecsülni az embert, ha a maga azonosságában tartjuk őt tiszteletben - vallja a magyar katolikus egyház feje. Szakács Árpád- Augusztus 20-a, az államalapítás alkalmából különböző szempontokból értelmezik a Szent István-i örökség üzenetét. Ön mit ért Szent István országán?- Szent István olyan történelmi tettet hajtott végre, ami döntő volt abból a szempontból, hogy mindmáig jelen van a magyarság a Kárpát-medencében. Hitünk szerint Szent István életében, művében maga az isteni gondviselés állt a magyarok mellé, a megújulás és a megmaradás érdekében. Ebben a gondviselésben bizakodunk mi, katolikusok mind a mai napig. Úgy vélem, Szent István országa részben a szívekben van. Aki magáénak tekinti azokat az értékeket, amelyeket első királyunk ma- z gáénak vallott, az lelkileg hozzá- I tartozik Szent István országá- í hoz, határokon innen és túl. | d 2 o- Tehát a nemzeti kérdés ebből § a szempontból másodlagos?- Mit nevezünk nemzetnek? A felvilágosodás kora óta jelentősen változott a nemzet fogalma. Egyre inkább nagy hangsúlyt kapott, hogy a nyelv, a politikai struktúra, az államiság egybeessen. Ebből Európában nagy konfliktusok keletkeztek. Nekünk a katolikus hitünk alapján a legfontosabb az, hogy egyszerre tudjunk általánosan minden ember felé szeretettel fordulni, minden embert a testvérünknek érezni, és ugyanakkor éppen a teremtő Isten iránti tiszteletből az egyes közösségnek a kultúráját, nyelvét, hagyományait is valódi értéknek tekintsük. Ez a kettő nem áll ellentétben egymással. Akkor tudjuk legjobban megbecsülni az embert, ha a maga azonosságában tartjuk őt tiszteletben.- Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a magyar külpolitika érzéketlen a határon túli magyarok ügye iránt, így egyre több szerep hárul az egyházakra a kapcsolattartás terén. Egyetért ezzel?- Nem hiszem, hogy bármilyen feladatmegosztásként lehetne ezt értelmezni. A felekezetek mindig is ápolták kapcsolataikat a hittestvérekkel.- Csakhogy a határon túli magyarok helyzete annyiban sajátos, hogy nem mindegyik ország tolerálja azokat az embeA plébániai közösségeknek nemcsak az a céljuk, hogy egymással találkozzanak, hanem az is, hogy missziós közösséggé válva másokhoz is eljussanak ri jogokat, amelyekért a katolikus egyház is kiáll. Nem kellene valamilyen segítséget, támasztékot nyújtani?- Ebben a kérdésben egyházon belül a keresztény szolidaritás igazít el minket. A hozzánk közelállókkal szemben ez még nagyobb kötelesség. Ez érvényes a határon túli magyarok felé is.- Szent István a nyugati kereszténységet és civilizációt tekintette példaképnek. Miként lehet az, hogy most Európa nem vállalja fel a keresztény gyökerekhez való kapcsolódást? Gondoljunk csak arra, hogy az unió alkotmányának tervezetéből is kimaradt ez.- Még az elvilágiasodott Nyugaton is látjuk, hogy a keresztény ihletésű gondolatok jelen vannak a közéletben. Gondoljunk csak az emberi méltóságra vagy az ember szabadságának a hangsúlyozására. Ezek az értékek megfogalmazódnak az unió alkotmányának szerződésében is. Tehát a kereszténység nem vonult el nyomtalanul a szöveg szellemisége felett. Sőt abban elismerik a vallási közösségek hozzájárulását az európai értékrendhez.- Mégis, miért nem lehetett ezt nyíltan felvállalni?- A szöveg megszületésének körülményei rávilágítanak arra, hogy magának az uniónak a fejka ötven év feletti. Évtizedek óta csak az idősödő korosztályt tudják megszólítani. Miért van ez?- Az egész populáció egyre öregebb, így valószínűleg a bélyeggyűjtők körében is egyre több az idősebb személy. Ettől Fontos, hogy a legmagasabb tudományos világ szintjén is meg tudjuk fogalmazni a hitünket, arról is tanúságot tudjunk tenni, hogy egy igényesen gondolkodó ember számára értelmes döntés, ha vallásos katolikusnak mondja magát. függetlenül úgy látjuk, hogy nő az érdeklődés a fiatalokban a vallás iránt. Az iskolai hitoktatás aránya alig harminc százalék, ezzel nem állunk az elsők között Európában. Sokan az iskolai hittanra járók közül nem jutnak el a templomig, ezt a szakadékot át kell hidalni. Nemcsak a vallás ismeretéhez akarjuk közelíteni az embereket, azt szeretnénk, hogy a hithez is eljussanak.- Évről évre egyre több szekta jelenik meg Magyarországon. Ön minek tulajdonítja töretlen népszerűségüket?- Mindez jól bizonyítja, hogy a mai embert érdekli a vallás. Ezen belül kinek-kinek az élethelyzetétől függ, milyen vallással találkozik. A megszólítás terén nálunk is elkezdődött egy módszertani megújulás. A plébániai missziók olyan lehetőséget kínálnak, amelyben nagyon bizakodom. Meg kell jelennünk utcai, kulturális rendezvényekkel is a társadalomban. Tudatosítani kell, hogy a plébániai közösségeknek nemcsak az a céljuk, hogy egymással találkozzanak, hanem az is, hogy missziós közösséggé válva másokhoz is eljussanak. Fontos, hogy a legmagasabb tudományos világ szintjén is meg tudjuk fogalmazni a hitünket, arról is tanúságot tudjunk tenni, hogy egy igényesen gondolkodó ember számára értelmes döntés, ha vallásos katolikusnak mondja magát.- Beszélhetünk az egyházak térvesztéséről?- Egyáltalán nem. Magyarországon még nem alakult ki az a stabilitás, sem társadalmi, sem gazdasági, sem kulturális szinten, amely egy viszonylag biztos és belátható helyzetet jelent Nyugati barátaink közül sokan azt mondják, van olyan társadalom,- A katolikus egyház központja Rómában van, viszont a katolikus hívek többsége máris az amerikai földrészen él. A súlyponteltolódás teljesen világos. Nagyon érdekes az ázsiai kereszténység fejlődése. Ezen belül figyelmet érdemel az indiai és kínai katolikus egyház.- Egy felmérés szerint a vallásos emberek hetvenöt százalélődése hol tart. Vagyis, mennyire áll közel vagy távol az unió lakosságától.- Elképzelhető-e, hogy a jövőben a kereszténység központja nem Európa, hanem esetleg egy másik kontinens lesz? amelyik az egyház hitből fakadó munkájának eredményeit és a társadalmi következményeket szeremé látni, azt viszont egyáltalán nem látja szívesen, ha az egyház próbálja hitének igazságáról meggyőzni az embereket. Természetesen egyéb nagy kihívásokkal is szembesülünk. Az első az élet kérdése, vagyis mennyire életbarát a mi kultúránk. Itt felmerül a környezetszennyezéssel kapcsolatos emberi magatartás, az élet és a család védelme, tisztelete, a gyermekek elfogadása, egyáltalán, hogyan kezeljük a fiatalokat társadalmilag. Nagyon fontos, hogy a fejlődő természet- tudományokkal is párbeszéd alakuljon ki.- Az utóbbi hetekben komoly támadás érte a katolikusokat az egyházi intézmények finanszírozásáról szóló vatikáni megállapodás miatt. Mindkét kormánypárt azt szeretné elérni, hogy módosítsák a szerződést. Lát erre esélyt?- Nincs komoly ok, hogy megváltoztassák az 1997-ben aláírt szerződést. Az állam és az egyház együttműködésének köz- szolgálati területen a kétharmados többséggel elfogadott 1990. évi IV. törvény az alapja. Az ösz- szes többi végrehajtásbeli részletkérdéseket ölel fel. A szentszéki szerződésben lemondtunk a korábbi (1991. évi XXXII.) törvény szerint visszajáró ingatlanok feléről.- A kormány mégis bizottságot hozott létre a vatikáni megállapodás tapasztalatainak vizsgálatára.- A nemzetközi gyakorlatban nem szokás szociológiai kutatásokat szervezni egy fennálló nemzetközi szerződésről, abból a célból, hogy megtartsa-e az egyik fél vagy sem. Reméljük, nem erről lesz szó. Létezik egy másik vegyesbizottság, amely azután jött létre, hogy Gyur- csány Ferenc 2004 decemberében találkozott a pápával. Ez a testület többször összeült.- Az egyházi kapcsolatokkal eddig államtitkári szinten foglalkozott a kormány, ezt most alacsonyabb szintre vitték le. Tulajdonít ennek bármilyen jelentőséget?- Van, aki azt mondja, hogy ez nem alacsonyabb szintű, a szakminiszter maga akar foglalkozni vele. Van, aki mást állít. Ennek gyakorlati jelentősége egyelőre még nem világos.- Idén januárban elindítottak egy kezdeményezést, amelyben egymillió magyar imáját várják a nemzet megújulásáért. Ez müyen eredménnyel zárult?- Megvan az egymillió imádkozó magyar, de ehhez szükség volt a határon túliak és a távoli országokban élők imádságára is. Ez is jelképe annak, hogy közös ügyeinkben mindannyiunkra szükség van. A dokumentumok lepecsételt dobozokban vannak, ezekből az egyik oltárkép mását akarjuk összerakni, amit augusztus 20-án mutatunk be.
