Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-27 / 174. szám

2006. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Parlagfüvet irt a Kobak Sz. E. RimÓC. A Környezetet Oltalma­zok Baráti Köre, azaz a Kobak Egyesület a település legfiata­labb civil szervezete. A baráti társaságból formálódott kör­nyezetvédő egyesület már több alkalommal szervezett szemét- szedést, faültetést, elektromos- hulladék-gyűjtést. Folyamatos pályázásuk jelzi a szervezet aktivitását, s ennek köszönhe­tő, hogy legutóbb az ÁNTSZ Nógrád Megyei Intézete által kiírt „Parlagfű-mentesítési ak­tivitás” elnevezésű pályázaton sikerrel szerepeltek. így hama­rosan parlagfűirtásba kezdhet a Kobak, amelyre a szervezet 80 ezer forintot nyert el, amit a parlagfű elleni akcióira, a fel­merülő költségekre és kis érté­kű tárgyieszköz-vásárlásra for­díthatnak. Az első programot július 19-én este az általános iskola egyik tantermében rendez­ték meg, ahol az egyesület el­nöke tartott előadást a parlag­fű elleni védekezés fontossá­gáról, lehetőségeiről. Az elő­adáson jórészt helyi fiatalok vettek részt, akik megnéztek egy ismeretterjesztő filmet a gyomnövények által okozott allergiás megbetegedésekről, s a parlagfű káros hatásairól. A parlagfűvel borított terü­letek felkutatását július 28- án este hat órakor kezdi el az egyesület, majd másnap dél­után öt órától parlagfű-men­tesítést szerveznek, amelyre nemcsak Kobak-tagokat, ha­nem önkénteseket is várnak. A munka után a résztvevő­ket meglepetés, frissítő és igazi bográcsban készült pa­lóc gulyás várja. A helyi ön- kormányzat saját eszközei­vel támogatja a civil kezde­ményezést. Mivel a tapasztalat azt mu­tatja, hogy sokan fel sem isme­rik a parlagfüvet, ezért az egye­sület egyik célja, a gyom, vala­mint annak veszélyének és ká­ros hatásainak megismerteté­se az emberekkel. A civil szervezet elnöke reméli, hogy ilyen akciókkal fel tudják hív­ni a lakosság figyelmét, hogy a parlagfű, elleni védekezés ál­lampolgári feladat és az ingat­lantulajdonosok kötelessége, s így nem kell megvárni sem a virágzást, sem a büntetést. A gázáremelés növeli a távhő árát is! Biomassza-erőművet épít a Tarjánhő Az energiahordozók díjának emelése hatással van szinte minden szolgáltatás költségére, köztük természetesen a táv­hőszolgáltatásra is - nyilatkozta Kiss Jó­zsef, a Tarjánhő Kft. igazgatója. Vihar előtti csend van a hőszolgáltatónál? T. N. L. Salgótarján. - Csak látszólagos a „csendélet” a táv­fűtés területén - mondja -, hiszen javában folynak a nyári karbantartások és felújítások, melyeket úgy ütemeztünk, hogy városszintű szolgáltatási szü­net az idén sem lesz. Egy-két épülettömbnél azon­ban néhány napos melegvíz-hiány elkerülhetetlen.- Az augusztusi gázáremelés és a szeptemberi áfa-kulcs változás hogyan érinti a távhőköltsége- ket?- A lakossági célú gázdíjaink 24,45%-kal, a kö­zületi gázdíjak 11,87%-kal emelkedtek augusztus elsejétől. A távhőszolgáltatás szeptember elsejétől a 15%-osból a 20%-os áfa-körbe lesz átsorolva. A gázáremelés teljes körű áthárítása és az áfa-emel­kedés együttes hatása kb. 22%-os költségnöveke­dést idézne elő egy 135 lm3-es, 44 GJ/év fogyasz­tású átlaglakás esetében, amely 26 000 Ft éves költségnövekedésnek felelne meg. Társaságunk a 24,45%-os gázáremelkedésből csak 20%-ot hárít át fogyasztóira, így a fent említett átlaglakás éves költségnövekedése 22% helyett csak ló,6%-os lesz. A közületeknél 11,87%-ból 10%-ot érvényesítünk hődíjemelés formájában.- Miért ez a nagyvonalúság?- Egyrészt a távfűtés nagyon komoly verseny­ben van az egyedi gázfűtéssel, és a versenyképes­ségünket javítani szeretnénk, másrészt a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés bővítésével javít­hatjuk a gazdasági pozíciónkat is.- Hallhatnánk erről részleteket is?- A Tarjánhő Kft. 1998 és 2000 között saját erős beruházással 2 db gázmotoros kiserőművet léte­sített, amelynek nyeresége éves szinten már eléri az 55 millió forintot. Ez a nyereség kompenzálja az alaptevékenységünkben keletkező, mintegy 40-45 millió Ft veszteséget. A közeljövőben két je­lentős erőmű beruházás megvalósítása körvona­lazódik külső forrásokból. Az egyik egy 12 MW- os gázmotoros kiserőmű, amely 12 MW hőteljesítményt ajánlott fel távhőcélra. Ez a beru­házás már az év végére megvalósulhat. A másik egy 25 MW-os biomassza- erőmű, amely 6 MW vil­lamos energia mellett 16 MW hőenergiát kínál távhőcélra és várhatóan 2008-ban valósul meg. Ezen erőművekből kapott olcsóbb hőenergia lé­nyegesen javítja majd versenyképességünket, így az árnövekedés-mérséklő lehetőségeink is bővül­ni fognak.- A megújuló energiák manapság előtérbe kerül­tek, az említett biomassza-erőmű milyen hatással lesz a gazdasági és emberi környezetre?- Mint már említettem a gazdasági előnyökhöz tartozik az olcsóbb hőenergia, amely jelenleg kb. 15%-kal kerül kevesebbe mintha azt gázból állíta­nánk elő kazánokkal. Közvetett gazdasági előnyt jelenthet az alapanyag beszállítóknak (Ipolyerdő, egyéni vállalkozók) a közvetlen helyi lehetőség, va­lamint kb. 20-25 új munkahely létesítése az erő­műnél, további 60-70 fő a beszállítóknál. Az em­beri környezetre való emissziós hatás a faapríték- tüzelésű erőműveknél lényegesen kedvezőbb mint egy szén- vagy olajtüzelésű erőműnél, hiszen a tiszta fatüzelésnél nincs szén-dioxid-szennyezés és a nitrogén-dioxid-terhelés is alacsony. A képző­dő 1 -2%-os mennyiségű salak (hamu) pedig nem veszélyes hulladék, akár műtrágyaként is felhasz­nálható.- Van-e elegendő alapanyag a környékünkön?- Az Ipolyerdő szállítja majd a tüzelőanyag 60-70%-át a környékbeli tűzifa-kitermelési helye­iről. A maradék mennyiség erejéig pedig lehetősé­get kapnak a környék mezőgazdasági vállalkozói energiaültetvények létesítésére, így csökkenhet a körzetben a kihasználatlan mezőgazdasági terüle­tek aránya.- Hová épül az erőmű, kik a beruházók?- Az erőmű az acélgyár mögött kialakításra ke­rülő ipari gazdasági övezeti besorolású területen épül, amelyre most készül a településrendezési terv- módosítás. A beruházó az EETEK Hungary Energiahatékonyság Technológiai Rt., amely igen jelentős energetikai beruházásokat valósított már meg Magyarországon és Közép-Európában is. A beruházás összértéke meghaladja az ötmilliárd fo­rintot. A biomassza- erőmű létesítéséről augusz­tus 29-én nyílt fórumot rendezünk, amely 17 óra­kor kezdődik a Technika Házában. A fórumra ez­úton is meghívok minden érdeklődőt. RÓLUNK SZOL Ki győzött le kit? Mihalik Júlia éppenséggel nem számolgatom ezeket a haszontalan ronda- ságokat, de úgy érzékelem, hogy idén valamivel keveseb­ben vannak. Mármint a burgonyabogarak. Hittem is, nem is, hogy a közepes kerti méretű ültetvényen győzöm a ke­mikáliák nélküli, kézi eltakarításukat (amelynek részlete­zésétől inkább eltekintenék). Megszabadítom tőlük a bok­rokat, s lám, másnap-harmadnap „nem termelik újra” ma­gukat, csak egy kevés kerül belőlük szem elé. Pár éve ki­sebb területen, szezon kezdetén még szerek nélkül is elbírt velük az ember, de nyár derekán már hiábavaló volt a szin­te megszállottsághoz hasonlatos szorgalom: a bogarak győz­tek. Inváziójukat csak permetezéssel lehetett „megtorolni”. Mi történt azóta? Megesett volna az, ami csak nagyon rit­kán szokott: megfutamodtak az elpusztíthatatlannak vélt kártevők? Talán az erős és túl erős, sűrűn használt vegyi „fegyvereknek” köszönhető a mostani, szelídebb helyzet? tény: a „kolorádóbogár” és köztünk a közelharc csitulni lát­szik, s kisebb a lárva- és az imágóhadsereg. A szakma, az­az a Nógrád Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ve­zető szakembere szerint azonban ennek oka nem a rend­szeres permetezés nagyfokú hatékonyságában keresendő: az igen kemény és hosszú tél miatt átfagyott talaj nem ked­vezett az áttelelésüknek. S van egy másik lényeges ténye­ző is: a burgonyapiac évek óta tartó, termelőket sújtó hát­rányai mostanra a termőterület nagyarányú csökkenéséhez vezettek. ELTEKINTVE TEHÁT ÁTÉLI IDŐJÁRÁS RITKÍTÓ HATÁSÁTÓL, a tapasz­talás bizonyos érelemben érzékcsalódás: nem a kártevő, hanem az a számottevően kevesebb, amiben kárt tehetnek. Vagyis, ha úgy vesszük, nem az ember kerekedett felül, ha­nem őt győzték le azzal, hogy ráfizetett a munkájára. Eszperantót tanultak Mihalik J. Szécséiiy. A városi rendőrkapi­tányság minőségfejlesztési pro­jektcsoportjának szervezésében eszperantó nyelvtanfolyam in­dult a múlt év februárjában a rendőrség dolgozói számára. He­tente egy, illetve a nyelvvizsgák előtt két alkalommal találkoztak a nyelvtanulók a kapitányságon, ahol Pinczésné Kiss Klára rendőrségi főtanácsos, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság személyügyi szolgálatvezetője tartotta az oktatást. Egy év tanu­lás után a csoport nyolc tagja kö­zépfokú nyelvvizsgára is jelent­kezett, melynek eredményei az elmúlt hetekben mutatkoztak meg: valamennyien kézhez kap­ták a nyelvvizsga-bizonyítványt Nyelvtudásukat hasznosítani akarják: a Veszprém Megyei Eszperantó Szövetséggel és né­met eszperantista rendőrökkel vették fel eddig a kapcsolatot, és terveik között szerepel egy esz­perantó kiskönyvtár létrehozá­sa is a kapitányságon. Földútból aszfaltos H. E. Karancsság. A településen meg­kezdődött az Iskola út aszfaltozá­sa: ezzel a település utolsó föld- útja is szilárd burkolatot kap. A munkálatokhoz a megyei terü­letfejlesztési tanácstól nyertek ötmillió forintot, a saját erő mint­egy 2,6 millió forint. Az egy ki­lométeres út aszfaltozását au­gusztus elején fejezik be. HŰSÉGE NYÁRI JUTALOMUTAT ÉRT Hetvenötezer forintot érő Quaestor Travel utazási utalványt sorsoltunk azon előfizetőink között, akik nyáron is hűségesek maradtak a Nógrád Megyei Hírlaphoz. A szerencse ezúttal Király Béláékat „vá­lasztotta”, s a feleség (jobbra) tegnap át is vette nyereményét a Kassai sori irodában. Akciónk foly­tatódik, augusztusban ismét sorsolunk... Életveszélyes a tilosban fürdőzés M. J. _______________________ Nó grád megye. Mi nem várjuk a nyarat! - mondta Szigeti László, Ludányhalászi, vagyis egy olyan település polgármestere, amely­nek sóderbányatava igazi horgász­paradicsom lehetne. A fáluvezető sokat sejtető kijelentése valójában összegzése annak, hogy a víz vonz­erejét sok nem horgász, hívatlan vendég nem kívánatos módon, ön­magát is veszélyeztetve használja ki. A tilosban fürdőzéstől már hosz- szú évek óta nem tud szabadulni ez az óriási vízkatlan, ami nagyon komoly figyelmeztetés kellene hogy legyen minden - tiyen mó­don tilosban járó számára. Hét végeken mostanában több száz ember keresi fel ezt a helyet, köztük olyanok, akik sok bosszú­ságot okoznak a magántó száz- nyolcvan tulajdonosának. Szágul­doznak az ide vezető úton, s hiá­ba a kényszerűségből, az értékek védelmére emelt kerítés, gyakran kárt okoznak. S ez nem minden: a tiltó tábla ellenére a vízbe ugrál­nak, sokszor italos állapotban, megfeledkezve arról, hogy nem tudnak úszni... Aki felelőtlenül, meggondolatlanul ezt teszi, nem tud megálljt parancsolni a vak­merőségének, legfeljebb a sze­rencséjében, s abban bízhat, hogy nem fog többé kísérteni a múlt: az utóbbi két évet kivéve minden esztendőben követelt ál­dozatot a hirtelen mélyülő víztö­meg. Egyfajta figyelmeztető, sze­rencsés kimenetelű fürdőzés azonban már az idei szezonban is történt itt: a tűzoltók mentették ki azt a két embert, aki a tó kifolyá sánál került veszélybe. Manga Mihálynak, a Közpon ti Különleges Mentőszolgálat ve zetőjének ez utóbbiról és a közel múltban Kétbodonynál vízbe fül ladt fővárosi horgász esetérő van tudomása. A tragikus már tózás áldozata ez esetben eg; negyvenhárom éves férfi volt holttestét a tűzoltóság búvár mentő szolgálata kutatta fel. Ingyenfürdőzés céljaira sű rűn használják a balassagyai mati nyírjesi tavakat is, pedi ennek a helynek sem felhőtle a múltja: igaz, régebben, de itt i volt már példa végzetes „strar dolásra.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents