Nógrád Megyei Hírlap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-27 / 174. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2006. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK Templomszentelés a Mátrában PásztÓ-Mátrakeresztes. Mátrakeresztes hívő közössége 1772-ben azt kérte az egri püspöktől, hogy néha szabad ég alatt misézzenek nekik. Ezt a püspök nem engedte meg, hanem arra buzdította őket, hogy legalább fából építsenek maguknak templomot. Áhítatuk így továbbra is abból állt, hogy a hutásmester haranggal hívta őket imádságra. Változást hozott, amikor az iskolában misézhettek. Szintén új fejlemény volt, hogy 1946-ban megkaphattak egy vadászkastélyt, melyhez tornyot építettek és templomnak rendezték be. 1999-ben dr. Varga Lajos pápai káplán, c. apát, kerületi esperes, pásztói plébános elhatározta a templom és közösségi ház építését. Az alapkő letétele 2001-ben volt. 2003-ban kezdődött el az építkezés. Az idei esztendőben már lehetett használni a közösségi házat is. A templom felszentelésére augusztus 13-án délelőtt 11 órától kerül sor. A felszentelést dr. Beer Miklós váci püspök végzi dr. Varga Lajos váci segédpüspökkel együtt. Köszönjük azok segítségét, akik adományaikkal hozzájárultak az építkezéshez. A harangtorony, valamint a kerítés elkészítése még várat magára. Adományokat szívesen fogad a plébánia az építkezés befejezéséhez. Bankszámla- szám: 11741024-20016227. Ha az adományokról igazolást kérnek, akkor kérik az adószámot és a közcélú adomány megjelölést. Minden esetben kérik feltüntetni, hogy az adomány Mátrakeresztes céljait szolgálja! Kérik, hogy aki teheti, örömükben osztozzék velük! A templomban minden vasárnap 12-kor szentmise van! Szeretettel várják a vendégeket, a kirándulókat is! Nyári tánc Bátonytól Belgiumig Színpadon az Iglice Szécsény. Igen gazdag a szécsényi néptáncosok nyári programja. Őze János, a Palóc tánccsoport vezetője elmondta, hogy július 8-án Párádon a palóc tájegységet képviselő tánccsoportok fesztiválján vettek részt. Tavaly a lengyelországi Növi Targban olyan sikerrel szerepeltek, hogy meghívást kaptak az ez évi krakkói fesztiválra. A csoport július végén utazik a háromnapos fesztiválra. Augusztus 26-án a szlovákiai Rozsnyón szerepelnek. A következő állomás Belgium. A nemzetközi fesztiválon rajtuk kívül skót, ír, cseh és belga táncosok mutatkoznak be. Az Iglice táncosainak is gazdag a nyári programja. Oláhné Csercsics Ivett és Oláh János tanítványai, a varsányi hagyományőrző csoporttal együtt, június 2. és 5. között a Közép-Lengyelország- ban lévő sebziejowicei meghívásnak tettek eleget. A lengyelek az elmúlt nyáron Szécsényben és Varsányban vendégszerepeitek. A csoport most az ő látogatásukat viszonozta. Június 29-től július 2- ig egy rangos csehországi nemzetközi néptáncmeghívásnak tettek eleget. A fesztiválon rajtuk kívül olasz, kubai, szlovákiai, bolgár, kanadai, afrikai csoportok mutatkoztak be. Július végén ott lesznek a Nógrád megyei nemzetközi folklórfesztiválon. Július 27- én Ragyolcon, 28-án Losoncon, 29-én Szécsényben, 30-án a záró- ünnepségen Hollókőn és Bánkon lépnek fel. Komoly elismerést jelent részükre, hogy meghívást kaptak az augusztus 20-i mesterségek országos ünnepségére, amelyet Budán rendeznek meg. A csoport augusztus 18-án 18 óra 30 perctől a palota udvarán ad egy félórás műsort. Ezt követően 19 óra 15 perctől az országos ifjúsági szólótáncverseny díjazottjai lépnek a közönség elé. Ott lesz az Iglice két táncosa is, Varga Réka és Rácz Csaba. Augusztus 20-án a szécsényi és bátonyterenyei városi ünnepség műsorát színesítik. A két szakember azt mondta, hogy a nyári programjukban két tánctábor is szerepel. Július 17-22. között a nagyobbak vettek részt a tánctáborban, ahol új koreográfiát tanultak. A kisebbek nyári napközis tánctáborát augusztus 7-12. között tartják. Az iglicések készülnek az őszi százhalombattai minősítőre. Szf. Aki sokat köszönhet falujának Antal Ferenc matematika-fizika szakos tanár a Lipthay Béla Mezőgazda- sági Szakképző Iskola igazgatóhelyettese vall szülőfalujáról az alábbiakban. Szécsény/Benczúrfalva. - Úgy gondolom, Benczúrfalvának sokat köszönhetek, fiatalkori éveimet itt töltöttem a családommal. Alsó tagozatos iskolai éveimre is nosztalgiával emlékezem, melynek helyet a kastély és a kastélykert, valamint a focipálya adott. Mindezt változatos tartalommal és mindannyiunk hasznára Gól Lóránt tanító bácsink töltötte meg. Benczúrfalva a mai napig meghatározó részét képezi életemnek, édesanyám révén is sokat megfordulok a falumban. 1992-től lakom és dolgozom Szécsényben. Pedagógus szakvizsgát tanügy-igazgatási szakértői szakon szereztem 2003-ban. Képviselőként is sokat köszönhetek a benczúrfalvai lakóknak, akik jelentős része 2002-ben úgy gondolta, hogy szavazatai egyikeként engem jelöl meg. Az önkormányzatban az oktatási bizottság elnökeként, a pénzügyi bizottság tagjaként és nem utolsó sorban a településrészi bizottság tagjaként dolgozom. Négyéves képviselői munkám során a településrészi bizottság ülésein és a települési bejárásain mindig részt veszek. Javaslataimmal és a faluban lakók felvetéseinek tolmácsolásával próbálom a lehetőségekhez mérten a legtöbbet kihozni a falu számára. Sajnos, a lehetőségek behatároltak voltak - sok a megoldásra váró feladat. Megítélésem szerint - hosszú távon - óriási lehetőségeket ki nál a falu a térség turizmusának fellendítéséhez a Benczúr Gyulahagyaték révén, és egy élő, aktív művészeti tevékenység folyik Szabó Pista bácsi és családja által a faluban. További lehetőségeket ad a csendes, nyugodt, dombos-völgyes környezet a falusi turizmus számára. Örömmel tapasztalom, hogy sok régi épület és környezete felújításra kerül, ezáltal szépül a falu. Sajnos, talán a helybeliek lehetőségei e tekintetben korlátozottabbak. Személyesen is ismerve minden Benczúrfalván lakó embert, a továbbiakban is kiemelt feladatomnak kívánom tekinteni a falu fejlődését, az ott élők helyzetének jobbítását. Múltbeli adatok Szilváskőről A jeges barlang bejárati része Már régóta a hegy nyergében táboroztak, néha a településről élelmet vittek nekik, honnan tudták volna, hogy ellenségek. A bányászszakmának 1916 körül befellegzett, nem ment senki sehová, ráértek. A katonák távcsővel figyelték a belőtt területet. Nem sok mozgás volt arrafelé, inkább a lekushadt állathoz hasonlító távoli hegynyereg felől hangzott szórványosan lövöldözés. Az óriási hasadékok misztikumot sugalltak, némelyikben még fehérlett a télen hullott hó. Lassan telt az idő, farigcsáltak, járták a környéket. Egyik részen jó messze bent a sziklák alatt védett helyen aludtak, nézték a lassan mozduló csillagokat. Aztán beütött a baj. Hatalmas detonációval az égbe repült a ki támasztott löveg. A darabjai, mint fémeső hullottak lefelé. Ketten meghaltak, J. Pihallal és J. Drezdával. Sírjuk ma is ott van a hajdani ágyúállás mellett a nyeregben. A szikláknál megomlott a föld, betemetve a jól kialakított állást. Ez volt. 1919-ben történt. Szokásos tavaszi táborunk Szilváskőn a megszokott gárdával, telve lelkesedéssel indult. A Sárkánytorok barlangban elsüllyedtem a méteres hóban, könyökömet automatikusan nekifeszítve a fekete bazaltnak. A hó, mint mindig kitartott csakúgy sütött a hideg. Fölötte egy-két méterre viszont már meleg volt. A páfrányok zöld alagúttá formálták a felszínre nyíló hasadé- kot. Kutatásunk tárgya a nyári tábort előkészítő felmérések voltak. Jól haladtunk, rögtön a kilátó mellett találtunk egy „szörnybejárót” ugyanis úgy nézett ki a belógó gyökerektől, mint a horrorfilm díszlete. Tivadar nagy bátran becsúszott és lön egy új hasadék. Valószínű mostanában alakulhatott ki, hiszen a nyers fóldszag még őrizte az összetartozás illatát. Fia, Patrik utánabújt, neki könnyű, hiszen még elég kistermetű. Bölcsen, lábbal előre bebújtam, hogy könnyebben kijuthassak egy kb. 4-5 méteres új üregből, végpontja a nagy hasadékra nyílt. Ment a túra tovább, az óriási nagy bozótban egy másik indikáció már érdekesebb volt. A lefelé vezető járaton még lebújt az ember, de onnan jobbra el kellett kanyarodni. Érdekes helyzet alakult ki, hiszen ilyenkor akad az oldalunkon lévő karbidtartály mindenbe bele. De csak sikerült, miközben a nyakamba hullott ki tudja mi. Biztos egy-két zsíros pók is volt köztük. Utána a rés élesen balra és lefelé kanyarodott. Lámpám sugara a barlangászok számára legszebb látványt tárta fel. A hasadék meredeken, szinte járhatóan húzott lefelé. Jó szokás szerint köveket dobáltunk. 10-12 méteres függőakna, közvetlen a nagy résbarlang mellett óriási felfedezés volt, hiszen itt még nem találtunk soha egy rést sem. Jóval fölötte voltunk a nagy résbarlang bejáratának, magyarul több tíz méter is lehetett előttünk. A nyári tábor egyik programja, ki kell tisztítani a lefelé tartó járatot, és valahogy lejutni. Az órák óta tartó kutatás Kis-Szilváskőn folytatódott. A falusi legendák szerint egy barlang rejtőzik a hegyben, benne rég meghaltak csontjaival. Öreg madarász barátunk, Varga Feri zsinórban odavezetett minket a feltételezett üreg bejáratához. A bejárati rész valóban barlangra utal. A nagy kő, ami eddig a bontást akadályozta már darabokban hever a lejtőn. Rövid ásás után egy tőrmarkolatot és egy vaseszközt találtunk. Egyértelmű volt, hogy jó nyomon haladunk. Kicsit zavaró volt a fejünk fölé tornyosuló több tonnás kőtömb. Mivel egy újabb kőtömbhöz értünk, abbahagytuk a kutatást, szerszámainkat a szokott helyre dugva másfelé vettük az irányt. Benéztünk még a jeges barlangba, -valóban nevéhez méltóan még őrizte a telet. Falain a jégház még nem olvadt. Kollégám hangos csörömpöléssel száguldott az aljába. Utána elég borús képpel mászott visszafelé. Szokni kell. A hét vége jól sikerült, eredményeink" magukért beszélnek. Ugyanitt nyáron június 16-18-ig találkozunk az érdeklődőkkel. Buda László A bevezetőben leírtak elmondásokon alapulnak, ám a prágai katonai történelmi levéltár alátámasztotta a sírban fekvő katonák személyazonosságát és közölték a nevüket is. A megtalált tárgyak a Kis-Szilváskőn
