Nógrád Megyei Hírlap, 2006. június (17. évfolyam, 127-151. szám)

2006-06-26 / 147. szám

2006. JÚNIUS 26., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Emlékpark a békesség szellemében A helyi római katolikus templom harangjának zúgása kíséretében felavatták és felszentelték vasárnap a Hő­sök emlékparkját, amelyet a jelenleg Ausztráliában élő vitéz Kovács Vilmos, magyar királyi páncélos had­nagy, nyugállományú honvéd százados „ajándékozott” szülőfalujának. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviselője, Bíró Andor szerint fontos hogy országszerte hősi emlékművek épüljenek, hiszen fel kell hívni az emberek figyel­mét a háború veszélyeire. Nógrádszakál. Az ünneplők so­rában mások mellett jelen volt Kovács Vilmos hűséges front­harcos jó barátja, a kecskeméti Simon Balázs, magyar királyi páncélos hadnagy, de képvisel­tette magát a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társa­ság tököli bandériuma vitéz Kiss László vezetésével, valamint a magyar tartalékosok megyei szervezete, Ko­vács Gábor alezredes­sel az élen. A két világháború­ban elesett nógrádsza- káli hősi halottak tisz­teletére állított emlék­művet az ausztráliai magyarok képviselő­je, Kámori Ildikó lep­lezte le - vitéz Kovács Vilmos a nagy távol ság és kora miatt személyesen nem tudott jelen lenni, A Mol­nár Péter \)\ébános által felszen­telt mementó közelében egy víz- eséses szökőkút is helyet ka­pott, amely a hősök halhatatlan­ságát szimbolizálja, mintegy örökmécsesként. Csank Csaba, a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium igazga­tója a magyar tartalékosok Nóg- rád megyei szervezetének képvi­seletében mondott köszöntőt:- Hálát adunk mindazoknak, akik utolsó leheletükig óvták nemzetünket. A lélekharang most értük szól... Üzenjük nekik, hogy nincsenek egyedül - hangsúlyoz­ta Csank Csaba, majd hozzátette: a jelenlévők állást foglalnak amel­lett, hogy nemzetünk célja a béke. Nagy László nyugállományú al­ezredes, a Bolyai János Honvéd­alapítvány vezetője bejelentette: dr. Holló József nyugalmazott altá­bornagy a Honvédelmi Miniszté­rium Hadtörténeti Intézet és Mú­zeum elrendelte, hogy a szerve­zet hadisírgondozó és hagyo­mányőrző irodája vegye fel a nógrádszakáli Hősök emlékpark­ját azon magyarországi katonai emlékhelyeknek és hősi temetőknek a so­rába, amelyek felügyele­te és gondozása a hatás­körébe tartozik. Végül vitéz Kovács Vilmos üzenetét olvas­ták fel: „ez az emlékmű a békesség szellemében készült. A hősök szökő- kútja, a csobogó vízesé­sével, amely mint egy örökmécses az Ő halhatatlansá­gukat szimbolizálja... Legyen ez az emlékpark fordulópont Nógrádszakál életében: itt ahol történelem van, legyen egy új je­len, s jövő!” FERGETEGES FALUNAP Karancslapujtő. Százak látogattak el a művelődési ház melletti parkban, szombaton megrendezett, nagyszabású falunapra. A vendégek egész nap találhattak maguk számára kellemes kikapcsolódá­si lehetőséget, kirakodóvásár és vidámparki játékok sora állt rendelkezésükre, s fellépett számos hagyományőrző csoport is. Képünkön éppen a helyi Kaláris asszonykórus látható, akik természe­tesen komoly sikert arattak. Nógrádi özönvíz: több tízmilliós kár Schveiczer Krisztián helyzetet, de korai volt megnyu­godni... Péntek délután ugyanis a helyiek szerint soha nem lá­tott zivatar hullott a községre. Alig egy óra elteltével a csapa­dék a főúton hömpölygött, de az áradás érintett hetven ingaüant és bejutott 20-25 házba is - ki­telepíteni azonban senkit sem kellett. Az áradás megrongálta az útpadkákat és elmosta a szennyvízvezetéket, emiatt több helyen fertőtleníteni kellett. Lucfalván veszélyesen alá­mosta a víz egy épület aljzatát, így az ott lakó három embert ki kellett költöztetni otthonából - őket átmenetileg rokonoknál szállásolták el. Víz alá került Karancskeszi egy része is, ahol - több ház mellett - pottyantós vécéket öntött el a felgyülemlett esővíz, s egy felszíni forrást is elárasztott. Mivel a nagy meny- nyiségű csapadék kimosta a Nógrád megye. - Még folyamat­ban van a felmérés, de az már biztos, hogy a kárérték több tíz­millió forint - tudtuk meg Bobrovics Árpád alezredestől, a Nógrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság polgári védel­mi kirendeltségének vezetőjétől. A péntek délután lezúduló, nagy mennyiségű eső Lucfal­ván, Karancsságban, Szalma- teresen, Etesen, Karancske- sziben, Mátraverebélyben, Mátraszőllősön, Nógrád- megyerben, Sóshartyánban, va­lamint Salgótarján belterületén okozott gondot. A patakok több helyen kiléptek a medrükből, az árkok megteltek, az esővíz medréből Karancsságnál, a 22- es főúton egy időre a forgalmat is elterelték. néhány településen elárasztotta az utcákat, az utakon 30-40 centiméteres víz hömpölygött. Az áradás pincéket, garázsokat mélyebben fekvő építményeket öntött el (volt ahol félméteres magasságban), s árkokat, kerí­téseket rongált meg. A tűzoltók azonnal megkezd­ték a beavatkozást, a nagyszá­mú bejelentés azonban szüksé­gessé tette, hogy a megyei ka­tasztrófavédelem állománya is a segítségükre siessen: a kidőlt fák eltávolításában, valamint a szivattyúzásban, de Szalmater- csen és Karancsságon például homokzsákokkal kellett megvé­deni a lakóházakat. Mivel pénte­ken este tíz óra tájékában a meg­duzzadt Ménes-patak kilépett Az esőzés Nógrádmegyerben már csütörtökön veszélyeztetett négy házat, akkor kezelték a Volt figyelmeztetés A rendkívüli esőzés már csütörtökön, a késő délutáni-esti órák­ban is okozott problémákat Nógrád megyében. Kozárdon és Ecsegen kiöntéssel fenyegettek a helyi patakok, amelyeket sike­rült a medrükben tartani, azonban a felhalmozódott esővíz el­árasztott egy-egy utcát. Itt a pincékből és a mélyebben fekvő ga­rázsokból végeztek vízeltávolítást a tűzoltók. Fák dőltek Nóg- rádszakálban sírokra, Szécsényben garázsra, Pásztón pedig vil­lanyvezetékre, ahol ez ideiglenes áramszünetet is okozott. szennyvizet, a szakemberek elő­vigyázatosságból ivásra alkal­matlannak nyilvánították a for­rást és három utcában a kutakat is: 40 lakó számára mindaddig lajtos kocsikkal biztosítják az ivóvizet, amíg nem fertőtlenítik a kutakat. A településen kis hí­ján emberéletet is követelt az áradás: a víz elsodort egy 80 éves férfit, akit egy 86 éves asz- szony mentett meg. Határőrség: megújul a történelmi múltú szervezet A Magyar Királyi Határrendőrség századik, a határőrség megala­kulásának hatvanadik, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság létrejöttének 55. évfordulóján nagyszabású konferenciát rendez­tek Balassagyarmaton a hagyományos határőrnapon. Elsőként Lombos István országgyűlési képviselő, a város polgármestere tekintette végig röviden a szervezet történetét. Szabó Andrea Amint mondta: már 1903-ban törvény szentesítette a határrendőrség felállítá­sát, 1932-ben a Magyar Királyi Határőr­ség látta el a határok őrizetének felada­tát, majd 1938-ban a külön szolgálati ág­ként működő határrendőrség kezdte meg tevékenységét.- A sok változáson, átalakításon át­ment történelmi szervezet ma már a schengeni feladatokra készül. A nagyra becsült balassagyarmati határőrség min­denképpen meg fog maradni, hiszen hozzátartozik a város mindennapjaihoz - fogalmazott Lombos István. Dús/ozse/dandártábornok, a Balassa­gyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója arról a komplex rendvédelmi feladatrend­szerről szólt, melyben a határőrségnek a jövőben helyet és szerepet kell találnia. A schengeni csatlakozást követően a belső és külső határokon egyaránt változások mennek végbe. A belső határon a teljes át­járhatóság biztosítása, a határellenőrzés időszakos visszaállításának garantálása, a schengeni kiegyenlítő intézkedések al­kalmazásában való részvétel, valamint a speciális rendészeti feladatok végrehajtá­sa lesz elsődleges jelentőségű. A külső ha­táron a schengeni ellenőrzési technoló­gia bevezetése, a schengeni vízum és tar­tózkodási engedélyek kiadása és a mély­ségi ellenőrzés erősítése kap prioritást. A dandártábornok beszámolt a határellen­őrzés lebontását követő várható pozitív és negatív hatásokról is. Kiszélesedhetnek az állampolgári jogok, bővül a kistérségi régiók egyesülési lehetősége, fejlődhet­nek a közlekedési feltételek, fellendülhet­nek a határ menti társadalmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok, viszont megne­hezedhet a jogsértések elkövetőinek fel­fedése, felerősödhet a szervezett bűnö­zés, a bűnözőcsoportok konkurenciahar­ca, s ezáltal csökkenhet a lakosság biz­tonságérzete. Dúzs József hangsúlyozta: a kockáza­ti tényezőket többek között a határon át­nyúló figyeléssel, üldözéssel, közös nyo­mozócsoportok felállításával, aktív bűn- megelőzési tevékenységgel, a rendésze­ti feladatok következetes végrehajtásá­val, a fokozott rendészeti jelenléttel lehet kiküszöbölni. Megszaporodnak majd a határral párhuzamosan és az átvezető utakon a közúti ellenőrzések s a határvi­zeken a vízrendészeti feladatok is. Dr. Ármós Sándor megyei rendőrfőka­pitány példanélkülinek nevezte a me­gyei rendőr-főkapitányság és a határőr­igazgatóság kiváló együttműködését a megyében.- Nógrádban a közbiztonság stabil még az anyagi eszközök beszűkülése el­lenére is. Bízom a politika bölcs döntésé­ben, s abban, hogy a rendőrségbe integ­rálódó határőrség 600 embere megma­rad a régióban. Nem hiszem, hogy a ha­tárőrség és rendőrség létszáma csökke­ni fog az átszervezésekkel, hiszen a két szervben tevékenykedő 40 ezer ember­re szükség van - jelentette ki a rendőr- főkapitány. Az ünnepi műsort követően fegyver­technikai, technikai és önvédelmi bemu­tatókra került sor, s a hármas jubileum emlékére a határőrség három fát ültetett el a Palóc ligetben.

Next

/
Thumbnails
Contents