Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-17 / 114. szám
2 2006. MÁJUS 17., SZERDA BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Uj játszótér a Bányavárosban Az új játszótér itt épülhet majd föl Korszerű játszóteret létesítenek a régi, mára elavult helyett a Gesztenye út és a Rózsavölgyi Márk út kereszteződésében. Az önkormányzat a beruházás megvalósítására ötmillió forint támogatást nyert a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán. Bátonyterenye. A Gesztenye út és a Rózsavölgyi Márk út kereszteződésében jelenleg egy elavult, az uniós normáknak nem megfelelő játszótér található. Helyére az önkormányzat egy 5,5 millió forint összköltségű, új eszközökkel felszerelt játszóteret kíván létesíteni a felnőttek részére már kialakított pihenőhelyek felújításával. A park egy új, árnyékot adó területtel is bővül majd.- A beruházás a Bányaváros- han étő őtezer ember, tehát mind a felnőttek, mind a gyermekek szabadidejének hasznos és kulturált körülmények között történő eltöltését szolgálja - hangsúlyozta Vanya Gábor polgármester. A tervezett, osztrák hegyi vörösfenyőből készült játszóeszközök Agropac típusúak, hosz- szú élettartamúak, színesek, esztétikusak, s megfelelnek a nemzetközi szabványok előírásainak. A 864 négyzetméteres, háromszög alakú területen a beruházás során egy-egy kombinált játszótér (toronnyal, csúszdával, létra mászókával, kettes hintával), homokozó, rágós játék, forgó hinta, kerti pavilon, valamint kilenc darab pad és három hulladékgyűjtő kerül kihelyezésre. Emellett kerítést építenek és elvégzik a parkosítást is. Az új játszóteret várhatóan ez év őszétől veheti birtokba a lakosság. Korszerű ivóvízellátás Több mint 15,5 millió forint ráfordítással hamarosan korszerű ivóvízhálózat létesülhet a Hegyalja úton és a Park utcában. A magántulajdonú kertekben húzódó volt bányai ivóvízvezeték kiváltásával és a közös főmérő megszüntetésével olyan probléma oldódhat meg, amely évek óta sok bosszúságot jelent az érintett utcák lakóinak. Bátonyterenye. Az ivóvízhálózat bővítése, illetve kiváltása a Hegyalja út és a Park utca területét érinti. A beruházás megvalósítására Bátonyterenye önkormányzatát 14 millió forintos pályázati támogatásban részesítette a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács. A Park utcában az időközben felmerült lakossági igények kielégítését szolgálja a közel 200 méter hosszú ivóvíz- vezeték kiépítése, valamint a fold feletti tűzcsap és a szakaszoló csomópont létesítése. A Hegyalja úton az elavult vezeték kiváltása, valamint - a szabványoknak és az üzemeltetői gyakorlatnak megfelelően - a közterületre való kihelyezése a cél. Itt 330 méternyi ivóvízvezetéket, két darab szakaszoló csomópontot, valamint egy-egy légtelenítőt és föld feletti tűzcsapot alakítanak ki. Az utcai hálózat üzembe helyezését követően a Hegyalja úü ingatlanok korrekt vízmérővel ellátott bekötéseinek kiváltása is megtörténik.- Az érintett utcák lakossági összetétele igen vegyes, kisgyermekes fiatal házasok és idősebb korúak egyaránt élnek itt. Számukra rendkívül fontos a korszerű, egészséges ivóvízellátás - mondta Vanya Gábor polgár- mester. A projekt a tervek szerint 2006 decemberében zárul. Mindenki aggódik, kevesen tesznek Bátonyterenye. A környezetvédelem kapcsán fogalmazott így Vámos Károly erdész, aki az idei május elsején vehette át a Környezetvédelemért díjat Bátonyterenyén. Ha valaki ezt megfogalmazhatja, akkor ő igazán megteheti. Hiszen saját példája, gyakorlatilag egész élete erről szól. Nagyon is kézzelfogható, kitartó munkát bizonyító, egyben gyönyörködtető, s ráadásul a távolabbi jövőre is hatással bíró eredményességgel bizonyítva mindezt. Gyermekkor, pályaválasztás A nádújfalui gyermekévek emlékeiben sok-sok minden kapcsolódik a Mátra lábához. A nagyapa szürkemarhafogatának képe, a tsz-ben dolgozó anya szorgalma, az apa ke: mény bányász élete, aki két bányaomlást élt túl. Nem csoda hát, ha a 14 éves fiát eléggé egyértelműen „igazította el” a pálya- választás tekintetében: „Minden lehetsz, csak bányász nem”! 1968-ban így került Egerbe, az Erdészeti Szakközépiskolába. A szakmai tantárgyak mindig is nagyon érdekelték, sokat olvasott, sok információt szedett ösz- sze, igazi kamasz csibészséggel időként még élvezte is, amikor néha-néha plusztudásával kicsit kellemetlen helyzetbe hozhatta tanárát. Amikor 1973-ban végzett, igazi szakmai felkészítésben részesültek. Valamennyi végzős diák. Hiszen a legjobban képzett erdészek mellett végezhették szakmai gyakorlatukat, szinte minden területen megfordulva (erdőrendezés, csemetekert, fakitermelés, erdőművelés), nagyon komoly fegyelemmel, az elméleti és gyakorlati tudás szoros összhangjában. Két év múlva általános erdőgazdálkodási technikusi oklevelet szerzett. Munka, munka, munka Mátramindszenten, a MÁV rakodóján kezdett, ahol több mint száz főt foglalkoztattak, az Észak- Mátra egyik legjelentősebb faanyag-forgalmazó helye volt, a még virágzó ipari termelés függvényében (Gyöngyössolymos, Nagybátony, Pétervására üzemei...) is. Évente ötvenezer köbméternyi fa érkezett, a fűrész- árú mellett jelentős volt a tűzifaforgalmazás, import fenyőáruk fogadása. 17 évig dolgozott itt, mint egy kis fogaskerék egy hatalmas szerkezetben. Ebben az időszakban a bánya után az erdészet foglalkoztatta a legtöbb embert. Majd a Mátra-Nyugat-bükki Egererdő Rt. következett, ahol kezdetben beosztott erdészként dolgozott, később kerületvezető erdész lett, a Mátraszentlászló, Mátraalmás térségében lévő 800 hektárnyi terület kezelője. 2000- ben módosultak a kerületi határok, azóta a lengyendi 6. sz. kerület 736 hektárnyi területének kezelője Felsőlengyeld és a Bochidi út között. Az erdő varázsa Ha személyesen nem is volt alakalmunk megtapasztalni, de filmbéli élményeink alapján felidézhetjük az erdészházak romantikus világát. Nos, az 1976- ban megházasodott fiatal erdész egy ilyen, felsőlengyendi erdészházba költözött feleségével, s itt születtek, cseperedtek fel gyermekei: Karcsi és Anita. Csodálatos időszak volt ez, a méhészkedés „aranykora”: alapítója volt a MELIFÉRA Kft.-nek. A százon felüli méhcsalád vándoroltatása, egyáltalán az egész családot érintő kemény munka meghozta gyümölcsét, a saját lakáshoz jutást, bár nem felejtik a jelentős anyagi megterhelést jelentő sült krumplis korszakot sem... A méhészkedés (magyar) helyzetének romlása mára egy 15 családos, álló méhészkedést eredményezett. A csodakert története A megvásárolt családi ház közelében (a falu végén) volt az a terület, ahová a II. világháború után gyűjtötték-hordták a környékbeliek a hulladékot, s itt volt a falu kenderáztatója is valamikor. 12 évvel ezelőtt a 8500 négyzetméternyi területen gyakorlatilag szeméttelep volt. A tsz-től megvásárolt terület (ekkor mondták: az őrült erdész!) közel másfél évtizednyi munkával nyerte el jelenlegi állapotát. Rá kellett szoktatni az embereket a kuka használatára, a kenderáztató gödröket összenyitották, a rengeteg kő, cölöpmaradvány figyelembevételével olyan növényanyagot kellett betelepíteni, ami összhangban volt ezzel az egyébként csodálatos geológiai területtel. Dísznövény- csemetekert, karácsonyfatelep, tó aranyhalakkal, különleges egzoták, s a családi pihenőparkja található itt, amit bárki látogathat. Olyan alapfajtákat honosítottak meg, amelyeknek jó a tértűrése, strapabírók, hajtás mutációkból, klímaszelektáltak, öntözés nélkül is léteznek. Amelyeket nem kell félteni az észak-mátrai klíma zordságától, mínusz 22 Celsius fokban is életben maradnak. Termést érlelő kivi, japán kecskerá- gók, szín-, forma-, levél- és fajtagazdag változatok, s megannyi csoda, amelyek egyre több helyen megjelennek a környékbeli kertekben. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, a megyei talajvédelmi szolgálat engedélye, s megannyi hivatalos, kötelező ellenőrzés kíséri a család szabadidős tevékenységeként megélt hobbikertészetet... S még egy szerelem Vámos Károly azt mondja: szakmája arról szól, hogy a környezetét folyamatosan alakítja. Nos, a rendszerváltás az erdészetnél is meghozta a maga váltását. Egyre kevesebben vannak ugyan, de a feladatok, lehetőségek között mindig lehet újat találni. Ilyen például a Tu- zson arborétum, az erdei iskolai mozgalom, az ökofórumok. A Tuzson arborétum, annak alapítója, egyáltalán a család történetének egyik legavatottabb ismerője Vámos Károly. Erdész társaival felvették a kapcsolatot a Tuzson család leszármazottai- val, az eddig méltatlanul elfeledett erdőmérnök botanikus érdemeit, az utókorra hagyott életművét szeretnék az őt megillető helyre emelni, megismertetni az emberekkel mindazt, amit a magyar tudománynak, és hát közeli környezetünknek adott. (Mint köztudott: az arborétum a közeli Tar határában található.) A Föld napján az idén is elültettek az arborétumban egy magyar kőrist, a 2006. év fáját. Mint a- hogy elültethették az idén is a Bartók Béla Általános Iskola kertjében Vámos Károly ajándék csemetéjét Életelve: nem csak a holnapra, de a holnaputánra is kell gondolni. Nem érti az embereket, akik képtelenek környezetük rendben tartására, a személyes példamutatás fontosságát kellene megértetni mindenkivel. A szelektív hulladékgyűjtés a jövő. A célok jók, csak az eszközök nem elég eredményesek, rendeletek vannak, amiket nem hajtanak végre. Azt mondja, jelenleg úgy tűnik: mindenki aggódik, de kevesen tesznek. óné „Barlangászok” határok nélkül Első alkalommal Bátonyterenyén tartottak konkrét eredményeket is ismertető munkaértekezletet a Cavesnetwork-projekt résztvevői az elmúlt héten. A barlanghálózatok kiépítését és tanulmányozását célzó mupka jegyében 11 külföldi vendég tett látogatás megyénk legfiatalabb városában. Bátonyterenye. A tavaly decemberben megkezdett Interreg-projekt címe Cavesnetwork, vagyis barlanghálózatok kiépítése és tanulmányozása. A teljes tevékenységet egy francia koordinátor fogja ösz- sze, mellette két olasz, egy spanyol, egy görög és egy magyar partner, az Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület munkálkodik.- Célunk, hogy a különböző országokban található barlangokat, barlanglakásokat és a különböző mesterséges üregeket tanulmányozzuk, elsősorban a turisztikai hasznosítási lehetőségek szempontjából. Végiglátogatjuk egymás barlangjait, tanulóterületeit és megfigyeljük, hogy mások milyen eredményeket értek el, hogyan tudják hasznosítani a megszerzett információkat - ecsetelte Földi Balázs, az egyesület elnöke. A későbbiekben - videóanyagot is tartalmazó - közös kiadványt készítenek, amelyből nyomtatott és webes forma is készül. Az Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület munkájából, így a Cavesnetwork-projektből Bacsók Józsefné, a Fáy András Szak- középiskola, Szakiskola és Kollégium szakmai igazgatóhelyettese is kiveszi a részét:- Áttekintjük például a barlangok oktatásba, turizmusba és sportba való bevonásának lehetőségeit is. Külföldön több barlang is magánkézben van - fazekasműhely, kiállítóterem, étterem, pékség is működik bennük -, így megvizsgáljuk azt is, hogy a tulajdonosok hogyan tudják a barlang őrzésének speciális biztonság- technikáját megvalósítani. Meg kell találni a turizmus különböző, érdekes szegleteit Ez is egy szelet, különlegesség - tette hozzá a pedagógus. Hétfőn a vendégek megtekintették a szentkúti remetebarlangokat, majd bemutatkozott a többieknek a programba újonnan bekapcsolódott, Athénból érkezett görög partner. A francia partnerek a Loire-völgyéből, Saumur városából jöttek, az olaszok pedig Itália déli részéből, Materanából. A programban spanyol, granadai partnerek is közreműködnek, ők azonban a bátonyterenyei találkozón nem tudtak részt venni. Kedden konferencia keretében egyeztettek a program további folytatásáról a partnerek, majd Egerben tettek kirándulást, ahol a magyarországi barlangok és pincék hasznosításáról tekintettek meg néhány szemléletes példát, végül stílszerűen borkóstolóval zárták a napot. Az adatbázis összeállítása folyamatosan halad, az eddig elért eredményeket, s a további tennivalókat a munkatalálkozók alkalmával beszélik meg a felek. A program még két esztendőn keresztül zajlik.
