Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-17 / 114. szám

2 2006. MÁJUS 17., SZERDA BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Uj játszótér a Bányavárosban Az új játszótér itt épülhet majd föl Korszerű játszóteret létesítenek a régi, mára elavult helyett a Gesztenye út és a Rózsavölgyi Márk út ke­reszteződésében. Az önkormányzat a beruházás meg­valósítására ötmillió forint támogatást nyert a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán. Bátonyterenye. A Gesztenye út és a Rózsavölgyi Márk út kereszte­ződésében jelenleg egy elavult, az uniós normáknak nem meg­felelő játszótér található. Helyé­re az önkormányzat egy 5,5 mil­lió forint összköltségű, új eszkö­zökkel felszerelt játszóteret kí­ván létesíteni a felnőttek részé­re már kialakított pihenőhelyek felújításával. A park egy új, ár­nyékot adó területtel is bővül majd.- A beruházás a Bányaváros- han étő őtezer ember, tehát mind a felnőttek, mind a gyermekek szabadidejének hasznos és kultu­rált körülmények között történő eltöltését szolgálja - hangsúlyoz­ta Vanya Gábor polgármester. A tervezett, osztrák hegyi vö­rösfenyőből készült játszóesz­közök Agropac típusúak, hosz- szú élettartamúak, színesek, esztétikusak, s megfelelnek a nemzetközi szabványok előírá­sainak. A 864 négyzetméteres, háromszög alakú területen a beruházás során egy-egy kom­binált játszótér (toronnyal, csúszdával, létra mászókával, kettes hintával), homokozó, rá­gós játék, forgó hinta, kerti pa­vilon, valamint kilenc darab pad és három hulladékgyűjtő kerül kihelyezésre. Emellett ke­rítést építenek és elvégzik a parkosítást is. Az új játszóteret várhatóan ez év őszétől veheti birtokba a lakosság. Korszerű ivóvízellátás Több mint 15,5 millió forint ráfordítással hamarosan kor­szerű ivóvízhálózat létesülhet a Hegyalja úton és a Park utcában. A magántulajdonú kertekben húzódó volt bá­nyai ivóvízvezeték kiváltásával és a közös főmérő meg­szüntetésével olyan probléma oldódhat meg, amely évek óta sok bosszúságot jelent az érintett utcák lakóinak. Bátonyterenye. Az ivóvízhálózat bővítése, illetve kiváltása a Hegyalja út és a Park utca terü­letét érinti. A beruházás megva­lósítására Bátonyterenye önkor­mányzatát 14 millió forintos pá­lyázati támogatásban részesítet­te a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács. A Park utcában az időközben felmerült lakossá­gi igények kielégítését szolgálja a közel 200 méter hosszú ivóvíz- vezeték kiépítése, valamint a fold feletti tűzcsap és a szaka­szoló csomópont létesítése. A Hegyalja úton az elavult ve­zeték kiváltása, valamint - a szabványoknak és az üzemelte­tői gyakorlatnak megfelelően - a közterületre való kihelyezése a cél. Itt 330 méternyi ivóvízveze­téket, két darab szakaszoló cso­mópontot, valamint egy-egy lég­telenítőt és föld feletti tűzcsapot alakítanak ki. Az utcai hálózat üzembe helyezését követően a Hegyalja úü ingatlanok korrekt vízmérővel ellátott bekötéseinek kiváltása is megtörténik.- Az érintett utcák lakossági összetétele igen vegyes, kisgyer­mekes fiatal házasok és idősebb korúak egyaránt élnek itt. Szá­mukra rendkívül fontos a kor­szerű, egészséges ivóvízellátás - mondta Vanya Gábor polgár- mester. A projekt a tervek sze­rint 2006 decemberében zárul. Mindenki aggódik, kevesen tesznek Bátonyterenye. A környezetvédelem kapcsán fogalmazott így Vámos Károly erdész, aki az idei május elsején ve­hette át a Környezetvédelemért díjat Bátonyterenyén. Ha valaki ezt megfogalmazhatja, akkor ő igazán meg­teheti. Hiszen saját példája, gyakorlatilag egész élete erről szól. Nagyon is kézzelfogható, kitartó munkát bizonyító, egyben gyönyörködtető, s ráadásul a távo­labbi jövőre is hatással bíró eredményességgel bizo­nyítva mindezt. Gyermekkor, pályaválasztás A nádújfalui gyermekévek emlékeiben sok-sok minden kapcsolódik a Mátra lábához. A nagyapa szürkemarha­fogatának képe, a tsz-ben dolgo­zó anya szorgalma, az apa ke: mény bányász élete, aki két bá­nyaomlást élt túl. Nem csoda hát, ha a 14 éves fiát eléggé egy­értelműen „igazította el” a pálya- választás tekintetében: „Minden lehetsz, csak bányász nem”! 1968-ban így került Egerbe, az Erdészeti Szakközépiskolába. A szakmai tantárgyak mindig is nagyon érdekelték, sokat olva­sott, sok információt szedett ösz- sze, igazi kamasz csibészséggel időként még élvezte is, amikor néha-néha plusztudásával kicsit kellemetlen helyzetbe hozhatta tanárát. Amikor 1973-ban vég­zett, igazi szakmai felkészítés­ben részesültek. Valamennyi végzős diák. Hiszen a legjobban képzett erdészek mellett végez­hették szakmai gyakorlatukat, szinte minden területen megfor­dulva (erdőrendezés, csemete­kert, fakitermelés, erdőműve­lés), nagyon komoly fegyelem­mel, az elméleti és gyakorlati tu­dás szoros összhangjában. Két év múlva általános erdőgazdál­kodási technikusi oklevelet szer­zett. Munka, munka, munka Mátramindszenten, a MÁV ra­kodóján kezdett, ahol több mint száz főt foglalkoztattak, az Észak- Mátra egyik legjelentősebb fa­anyag-forgalmazó helye volt, a még virágzó ipari termelés függ­vényében (Gyöngyössolymos, Nagybátony, Pétervására üzemei...) is. Évente ötvenezer köbméternyi fa érkezett, a fűrész- árú mellett jelentős volt a tűzifa­forgalmazás, import fenyőáruk fogadása. 17 évig dolgozott itt, mint egy kis fogaskerék egy ha­talmas szerkezetben. Ebben az időszakban a bánya után az erdé­szet foglalkoztatta a legtöbb em­bert. Majd a Mátra-Nyugat-bükki Egererdő Rt. következett, ahol kezdetben beosztott erdészként dolgozott, később kerületvezető erdész lett, a Mátraszentlászló, Mátraalmás térségében lévő 800 hektárnyi terület kezelője. 2000- ben módosultak a kerületi hatá­rok, azóta a lengyendi 6. sz. ke­rület 736 hektárnyi területének kezelője Felsőlengyeld és a Bochidi út között. Az erdő varázsa Ha személyesen nem is volt alakalmunk megtapasztalni, de filmbéli élményeink alapján fel­idézhetjük az erdészházak ro­mantikus világát. Nos, az 1976- ban megházasodott fiatal erdész egy ilyen, felsőlengyendi erdész­házba költözött feleségével, s itt születtek, cseperedtek fel gyer­mekei: Karcsi és Anita. Csodála­tos időszak volt ez, a méhészke­dés „aranykora”: alapítója volt a MELIFÉRA Kft.-nek. A százon fe­lüli méhcsalád vándoroltatása, egyáltalán az egész családot érin­tő kemény munka meghozta gyü­mölcsét, a saját lakáshoz jutást, bár nem felejtik a jelentős anya­gi megterhelést jelentő sült krumplis korszakot sem... A mé­hészkedés (magyar) helyzetének romlása mára egy 15 családos, ál­ló méhészkedést eredményezett. A csodakert története A megvásárolt családi ház kö­zelében (a falu végén) volt az a te­rület, ahová a II. világháború után gyűjtötték-hordták a kör­nyékbeliek a hulladékot, s itt volt a falu kenderáztatója is valami­kor. 12 évvel ezelőtt a 8500 négy­zetméternyi területen gyakorla­tilag szeméttelep volt. A tsz-től megvásárolt terület (ekkor mondták: az őrült erdész!) közel másfél évtizednyi munkával nyerte el jelenlegi állapotát. Rá kellett szoktatni az embereket a kuka használatára, a kenderáz­tató gödröket összenyitották, a rengeteg kő, cölöpmaradvány fi­gyelembevételével olyan növény­anyagot kellett betelepíteni, ami összhangban volt ezzel az egyéb­ként csodálatos geológiai terület­tel. Dísznövény- csemetekert, ka­rácsonyfatelep, tó aranyhalak­kal, különleges egzoták, s a csa­ládi pihenőparkja található itt, amit bárki látogathat. Olyan alapfajtákat honosítottak meg, amelyeknek jó a tértűrése, stra­pabírók, hajtás mutációkból, klí­maszelektáltak, öntözés nélkül is léteznek. Amelyeket nem kell félteni az észak-mátrai klíma zordságától, mínusz 22 Celsius fokban is életben maradnak. Ter­mést érlelő kivi, japán kecskerá- gók, szín-, forma-, levél- és fajtagazdag változatok, s meg­annyi csoda, amelyek egyre több helyen megjelennek a környék­beli kertekben. Az Országos Me­zőgazdasági Minősítő Intézet, a megyei talajvédelmi szolgálat en­gedélye, s megannyi hivatalos, kötelező ellenőrzés kíséri a csa­lád szabadidős tevékenysége­ként megélt hobbikertészetet... S még egy szerelem Vámos Károly azt mondja: szakmája arról szól, hogy a kör­nyezetét folyamatosan alakítja. Nos, a rendszerváltás az erdé­szetnél is meghozta a maga vál­tását. Egyre kevesebben vannak ugyan, de a feladatok, lehetősé­gek között mindig lehet újat ta­lálni. Ilyen például a Tu- zson arborétum, az erdei iskolai mozgalom, az ökofórumok. A Tuzson arborétum, annak alapí­tója, egyáltalán a család történe­tének egyik legavatottabb isme­rője Vámos Károly. Erdész társa­ival felvették a kapcsolatot a Tuzson család leszármazottai- val, az eddig méltatlanul elfele­dett erdőmérnök botanikus ér­demeit, az utókorra hagyott élet­művét szeretnék az őt megillető helyre emelni, megismertetni az emberekkel mindazt, amit a ma­gyar tudománynak, és hát köze­li környezetünknek adott. (Mint köztudott: az arborétum a köze­li Tar határában található.) A Föld napján az idén is elültet­tek az arborétumban egy magyar kőrist, a 2006. év fáját. Mint a- hogy elültethették az idén is a Bartók Béla Általános Iskola kert­jében Vámos Károly ajándék cse­metéjét Életelve: nem csak a hol­napra, de a holnaputánra is kell gondolni. Nem érti az embereket, akik képtelenek környezetük rendben tartására, a személyes példamutatás fontosságát kelle­ne megértetni mindenkivel. A szelektív hulladékgyűjtés a jövő. A célok jók, csak az eszközök nem elég eredményesek, rendele­tek vannak, amiket nem hajta­nak végre. Azt mondja, jelenleg úgy tűnik: mindenki aggódik, de kevesen tesznek. óné „Barlangászok” határok nélkül Első alkalommal Bátonyterenyén tartottak konkrét eredményeket is ismertető munkaértekezletet a Cavesnetwork-projekt résztvevői az elmúlt héten. A barlanghálózatok kiépítését és tanulmányozását célzó mupka jegyében 11 külföldi vendég tett látogatás me­gyénk legfiatalabb városában. Bátonyterenye. A tavaly december­ben megkezdett Interreg-projekt címe Cavesnetwork, vagyis bar­langhálózatok kiépítése és tanul­mányozása. A teljes tevékenységet egy francia koordinátor fogja ösz- sze, mellette két olasz, egy spanyol, egy görög és egy magyar partner, az Észak-Mátra Környezetvédelmi Egyesület munkálkodik.- Célunk, hogy a különböző or­szágokban található barlangokat, barlanglakásokat és a különböző mesterséges üregeket tanulmá­nyozzuk, elsősorban a turisztikai hasznosítási lehetőségek szem­pontjából. Végiglátogatjuk egy­más barlangjait, tanulóterületeit és megfigyeljük, hogy mások mi­lyen eredményeket értek el, ho­gyan tudják hasznosítani a meg­szerzett információkat - ecsetelte Földi Balázs, az egyesület elnöke. A későbbiekben - videóanyagot is tartalmazó - közös kiadványt készítenek, amelyből nyomtatott és webes forma is készül. Az Észak-Mátra Környezetvé­delmi Egyesület munkájából, így a Cavesnetwork-projektből Ba­csók Józsefné, a Fáy András Szak- középiskola, Szakiskola és Kollé­gium szakmai igazgatóhelyettese is kiveszi a részét:- Áttekintjük például a barlan­gok oktatásba, turizmusba és sportba való bevonásának lehető­ségeit is. Külföldön több barlang is magánkézben van - fazekas­műhely, kiállítóterem, étterem, pékség is működik bennük -, így megvizsgáljuk azt is, hogy a tulaj­donosok hogyan tudják a barlang őrzésének speciális biztonság- technikáját megvalósítani. Meg kell találni a turizmus különbö­ző, érdekes szegleteit Ez is egy szelet, különlegesség - tette hoz­zá a pedagógus. Hétfőn a vendégek megtekin­tették a szentkúti remetebarlan­gokat, majd bemutatkozott a töb­bieknek a programba újonnan be­kapcsolódott, Athénból érkezett görög partner. A francia partne­rek a Loire-völgyéből, Saumur vá­rosából jöttek, az olaszok pedig Itália déli részéből, Materanából. A programban spanyol, granadai partnerek is közreműködnek, ők azonban a bátonyterenyei találko­zón nem tudtak részt venni. Kedden konferencia keretében egyeztettek a program további folytatásáról a partnerek, majd Egerben tettek kirándulást, ahol a magyarországi barlangok és pin­cék hasznosításáról tekintettek meg néhány szemléletes példát, végül stílszerűen borkóstolóval zárták a napot. Az adatbázis összeállítása fo­lyamatosan halad, az eddig elért eredményeket, s a további tenni­valókat a munkatalálkozók alkal­mával beszélik meg a felek. A program még két esztendőn ke­resztül zajlik.

Next

/
Thumbnails
Contents