Nógrád Megyei Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-17 / 114. szám
2006. MÁJUS 17., SZERDA 3 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Kevesebb közlekedési baleset A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság vezetője, Bakos Attila alezredes május 4-én tartotta meg a a város képviselő testülete előtt a 2005. évről készített beszámolóját, melyben értékelte a rendőrkapitányság tavalyi tevékenységét és meghatározta az idei feladatokat. Az ülésen részt vett dr. Ármós Sándor dandártábornok, Nógrád megye rendőrfőkapitánya is. Bátonyterenye. Bakos Attila alezredes elmondta, hogy létrehozása óta nem változott a rendőrkapitányság illetékességi területének nagysága, 15 önkormányzat működik itt és közel 30 ezer lakost szolgál ki. Ezen belül Bátonyterenye és vonzáskörzete bűnügyi, közbiztonsági szempontból kiemelten fertőzött térségnek tekinthető. A legtöbb bűncselekményt a város területén követték az elmúlt évben (pontosan 632 eset történt). Bűnügyileg továbbra is a nagybátonyi városrész a legfertőzöttebb. A bűncselekméoktatásban részesültek. A bűnmegelőzés területén tavaly az előző évekhez hasonlóan jelentős hangsúlyt fektetett a kapitányság a Nógrád biztonságáért társadalmi program megvalósítására, a Bátonyterenye és Környéke Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság ülésein azért, hogy a város és a környező települések polgárai, valamint a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetése elvárásainak megfelelően védje a közbiztonságot és fenntartsa - a jelenleg érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő - a belső rendet. Bakos Attila az idei évre felnyek közül a lopás a leggyakoribb. A kapitányságvezető a továbbiakban a közlekedéssel kapcsolatos adatokkal ismertette meg a hallgatóságot: 2005-ben'össze- sen 47 baleset történt a rendőr- kapitányság illetékességi területén, két halálos, 13 súlyos és 32 könnyű sérüléses kimenetelű. A 2004. évhez képest ez csökkenést mutat, amelyből arra lehet következtetni, hogy az állampolgárok fogékonyak a baleset-megelőzési tevékenységre, nagyobb figyelemmel közlekednek. A balesetek okainak vizsgálatakor megállapítható, hogy azokat az ittasság mellett leggyakrabban a gyorshajtás, a kanyaroA közlekedési balesetek száma csökkent a bátonyterenyei kapitányság illetékességi területén dási és előzési szabályok megszegése, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása okozza. A városi baleset-megelőzési bizottság 2005-ben széles körű tevékenységet végzett, az óvodákban, iskolákban, rendőrségi bemutatók alkalmával, illetve az I. biztonságos vakációért tábor lebonyolításával, amelyen 60 általános iskolás gyermek vehetett részt ingyenesen Bátonyterenye, illetve a kistérség iskoláiból. A tábor egy hete alatt a gyermekek bűn- és baleset-megelőzési célú meghatározott feladatok végrehajtására, valamint a különböző társadalmi szervezetekkel való együttműködésre. A beszámoló végén Bakos Attila alezredes összegezte az elmúlt évi tevékenységet és megállapította, hogy a rendelkezésre álló erőkkel és eszközökkel megfelelően gazdálkodva a rendőrkapitányság minden szakterületen a korábbi évekhez hasonlóan jó eredményt tudott elérni. A Bátonyterenyei Rendőrkapitányság tavaly is mindent megtett adatként határozta meg, hogy minden szakterületen általános feladat az állampolgárok biztonságérzetének további fokozása, a bűnmegelőzés érdekében szorosabb együttműködés kialakítása, a napi munkavégzés minőségének további javítása, az egyes szervezeti egységek együttműködésének tökéletesítése és a működőképesség fenntartása. A beszámolót a képviselő-testület egyhangúlag elfogadta. Pénz termeli a pénzt... Nyári táborok gyerekeknek A város északi peremén, a Köztársasági úton található Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató (IKESZ) Kft. története tipikus példája a rendszerváltozás hozta időszak társadalmi méretű változásainak, a gazdaságot, s abban dolgozó ember egyéni sorsát befolyásoló átalakulások következményeinek. óné Bátonyterenye. Mindhárom tulajdonos a Fűtőber bátonyterenyei gyáregységének dolgozója volt korábban. Becze István 1975-től él a településen. Villamos-üzemmérnök, korábban dolgozott a bányánál, majd 26 évig a Fűtőbernél, ahol a karbantartásnál, majd a termelésben volt művezető, illetve üzemvezető, foglalkozott kereskedelemmel, utóbb beruházásokkal. 1991 környékén, a nagy átalakulások, a saját hely keresésének időszakában született a döntés: magánvállalkozásban folytatni a munkát. Szarka Sándor eredetí szakmáját tekintve vasöntő, a tűzhelygyárban dolgozott korábban, 1972-től a Fűtőberben volt művezető, főművezető, fődiszpécser és üzletkötő. Elvégezte a Bánki Donát Műszaki Főiskola hegesztő szakát, de van oklevele a Testnevelési Főiskoláról is. A sport, tájékozódási futás mai napig fontos szerepet tölt be életében. Bakos Ferenc üzemmérnök Kazáron él. Mindhármuk életében a legfontosabb helyen vállalkozásuk sikeres működtetése mellett (előtt) a család áll, a megélhetés biztosításán túl a gyermekek, unokák értelmes és tartalmas életének, jövőjének biztosítása. A vállalkozást betéti társaságként jegyzeték be 1991. december 18-án. Tevékenységi körük - akkor is és most is - alapvetően a fém- és acélipari termékek gyártása. A folyamatos fejlesztés lehetővé tette, hogy gépparkjukat, s így tevékenységi körüket egyaránt bővíthették. 1998 óta működnek korlátolt felelősségű társaságként, ez idő tájt vásárolták meg jelenlegi telephelyüket A megtermelt pluszértékeket szisztematikusan visszaforgatják vállalkozásuk fejlesztésére, bár erre nem mindig ad kedvező lehetőséget a gazdasági helyzet. Épületgépészeti szerelő és kivitelező cégekkel, ipari üzemekkel állnak kapcsolatban. A jelenleg hét-nyolc fővel dolgozó üzem minden megrendelésért kemény piaci küzdelmet folytat, hiszen a kisebb cégek lehetőségei nagyon beszűkültek. Sokat számít a személyes kapcsolat. Az Európai Unió kedvező hatását, lehetőségeinek közvetlen érvényesülését idáig még nem sikerült megérezniük. Véleményük szerint a pályázati lehetőségek jelenlegi rendszerében majdhogynem több pénz (kötelezettség) kell, mint amennyit ténylegesen hozna, segítene a pályázat. (Az ismert mondás - pénz termeli a pénzt! - itt is érvényesül...) Kezdettől támogatói, tevékeny részesei a helyi vállalkozó egyesület létrehozásának, céljai megvalósításának. Ugyanakkor kicsit keserű szájízzel szólnak arról a szerintük tipikusan nógrádi mentalitásról, miszerint az itt működő kisebb cégek, még akkor is, ha közismerten jó színvonalú a tevékenységük, nagyon kevés alkalommal, vagy egyáltalán nem jutnak megrendeléshez, munkához. Hiszen - ha sorra vesz- szük, mivel foglalkoznak -, bizonyára lenne lehetőség a helyi beruházások kivitelezésébe bekapcsolódni: radiátorok, hőcserélők, egyedi ka- loriferek, nyomás alatti és nyomás nélküli acéltartályok álló és fekvő kivitelben, hőközlő berendezések, orvosi, élelmiszer-technológiai és laboratóriumi berendezések, idomacél tartószerkezetek, szállítószalagpálya részegységei, ipari és lakossági szellőző- és fiistgáz-elvezető kémények, lemezvezetékek, légcsatornák és kapcsolódó elemeik, egyedi tervezésű gépek, berendezések, s így tovább. A cég villamos-, vegyipari gépész és hegesztőmérnökök irányításával, minősített hegesztők, korszerű gépek, berendezések, technológiák alkalmazása mellett végzi tevékenységét. Telephelyükön kívül helyszíni munkát is vállalnak, faipari részlegük pedig alkalmas csomagolóanyagok gyártására is. Elképzeléseik megvalósításához a piaci helyzet kedvezőbb változására lenne szükség. Véleményük szerint a vállalkozó- és emberbarát pályázati rendszer hatékonyabban segítene a kisvállalkozásokon. Elkezdett beruházásuk befejezésével a cég feltételei alkalmasak lennének húsz fő foglalkoztatására. Ezen elhatározásukról nem hajlandók lemondani. Munkájuk minősége, vállalkozásuk megbízhatósága, következetes, s tisztességes üzletpolitikájuk, továbbá a helyben maradás megmásíthatatlannak tűnő elhatározása reményeik szerint előbb- utóbb meghozza a kedvező(bb) változást, amiért nap mint nap maguk is megtesznek mindent. Bátonyterenye. Hamarosan eljön a vakáció, sok szülőnek fejtörést okozhat, hogy megoldja gyermeke elhelyezését a teljes szünidő idejére.- Rajtuk szeretnénk segíteni azzal, hogy a bátonyterenyei tanuszoda épületében és a társaságunk által üzemeltetett szorospataki tábor területén tartalmas programokkal biztosítunk lehetőséget arra, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között tölthessék el szabadidejüket - hangsúlyozta Danyi Zoltán, a Bátonyterenyei Tanuszoda Létesítményüzemeltető Kht. ügyvezető igazgatója. Gyakorlott pedagógusok közreműködésével szervezett napközis táboraikba, játékos, de egyben ismeret- és készségfejlesztő programok összeállításával várják a gyerekeket. A csoportok létszáma korlátozott, ezért érdemes mielőbb jelentkezni. Az érdeklődők színjátszó, úszó-, sport-, valamint kezdőknek és haladóknak szánt angol nyelvi táborokba, továbbá nyári napközibe írathatják be csemetéiket. Előre jelentkezési határidő június 14., szerda. Bővebb információ a tanuszoda titkárságán, a (32) 553-195-ös telefonszámon, vagy a titkarsag@tanuszoda.hu e-mail címen kérhető. Csurgalékvíz-tározó, közel huszonhétmillióból Pályázati támogatással csurgalékvíz-tározót létesít idén az önkormányzat a Gyula-aknai kommunális hulladéklerakón. A több mint 26,6 millió forintos fejlesztés környezetbarát módon biztosítja majd a felhalmozott szemét megfelelő tömöríthe- tőségét és kezelhetőségét. Bátonyterenye. Az önkormányzat 1995-ben létesített lerakóhelyet Gyula-aknán, egy felhagyott külszíni kőszénbánya területén, amely Bátonyterenye és a vonzás- körzetéhez tartozó települések kommunális hulladékának befogadására képes 25-30 évre, de Pásztó is ide szállíthat. A lerakó az akkoriban legkorszerűbbnek számító műanyag fóliaszigeteléssel épült. A 25 köbméteres csapadékgyűjtő aknából búvárszivattyúval öntözik vissza a vizet a hulladék felületére. Jelenleg a 24159 négyzetméter felületű tároló 80 százalékát veszik igénybe. A csurgalék víznek a gát felőli oldalon egy megközelítőleg ötezer négyzetméteres felület szolgál. A tározott víz mennyisége az időjárás és az elöntözött csapadék mértékétől függően változik. Mivel a hulladékprizmák alatt összegyűlő csapadék a szemét „felúszását” okozhatja, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kötelezte a tulajdonost, illetve a lerakó kezelőjét annak csökkentésére. Az önkormányzat ezért csurgalékvíz-tározó megépítésére nyújtott be pályázatot, amely környezetbarát módon orvosolhatja a problémát. A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 24 millió forinttal támogatta az elképzelés megvalósítását. A tervek szerint 2006 végén befejeződő fejlesztés teljes költségvetése 26 millió 670 ezer forintot tesz ki.- A csurgalékvíz-tározó a szemét megfelelő tömöríthetőségét és kezelhetőségét biztosítja majd: a víz elvezetésével és rendszeres visszapermetezésével a hulladék természetes módon elbomlik. A folyamatos, megfelelő nedvesség- tartalom hatására a lerakó 25-30 százalékkal több szemetet lesz képes befogadni ugyanakkora felületen és vastagságban - fejtette ki Vanya Gábor polgármester. A csurgalékvíz-tározó megépítése után a jelentős mennyiségű szerves anyag biológiai úton történő lebomlása optimális körülmények között megy majd végbe. A lerakat a rendszeres vízpermetezés hatására nem porzik, így a porszemcsék és egyebek szeles időben sem kerülnek a levegőbe, nem szennyezik a környezetet. A lerakón és környékén kialakuló mikroklíma a nyári időszakban hűtéssel mérsékli a felszálló légáramlatok kialakulását, s kedvező hatást gyakorol a környező növényvilágra. Árokburkolás óvintézkedésként Árokburkolási programba kezd idén Bátonyterenye önkormányzata, köszönhetően a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanács 17 millió forintos pályázati támogatásának. A szennyeződések miatt több helyen lecsökkent átbocsátási képességű felszíni vízelvezető rendszert ez évben összesen 1775 méteren látják el burkolattal. Bátonyterenye. Bátonyterenye városa a Zagyva folyó két oldalán helyezkedik el. Az utóbbi években egy-egy nagyobb zápor estén többször is elöntötte a csapadékvíz a lakóházakat, az utcákat. Árkok ugyan vannak, de azok döntő többsége burkolás nélküli, s jelentős részük hordalékkal, szennyeződéssel telítődött, eliszaposodott. Ezáltal az árkokban könnyebben terjed a növényzet, s töredékére csökkent a vízátbocsátási képességük.- Az önkormányzat megpróbálja jól karbantartani az árokrendszert, de földárkok esetén a jelentős hosszúság, a nehéz megközelíthetőség és a nagy élőmunka igénye miatt ez nem mindig sikerül maradéktalanul, még a számottevő anyagi ráfordítás ellenére sem - fejtette ki Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere:- Ezért döntöttünk úgy, hogy a meglévő, jelentős hosszúságú - több mint 86 kilométeres - árokrendszer egy részét a lakossági és egyéb ingatlanok megóvása érdekében burkolattal látjuk el. Ez egyszeri jelentős anyagi ráfordítással jár, de később az eddiginél jóval kisebb összeget igényel majd az üzemeltetés és a karbantartás. Természetesen a program a jövőben is folytatódik, a tervünk az, hogy az elkövetkezendő 3-4 évben a város teljes területén burkolásra kerüljön a felszíni csapadékvíz-elvezető rendszer. A 18 millió 890 ezer forintos árokburkolási program megvalósítására a város önkormányzata 17 millió forint támogatást nyert a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanács pályázati felhívásán. A munkálatok a Zrínyi Miklós út nyugati oldalát a Bástya úttól (400 méteren); a Wesselényi út mindkét oldalát (900 méteren); a Szorospataki utat a Dózsa György úttól délre, a Toldi út irányába (250 méteren) és ugyanitt a keleti oldalt (225 méteren) érintik. A beruházás a tervek szerint ez év végére elkészül.
