Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-08 / 33. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005 ■ SzÉCSÉNY

ARCOK A KÉPVISELŐ-TESTÜLETBŐL

vízi Zoltán, a fiatal 34 éves kétgyermekes családapa, azt mondta: „Hálát adok a mindenhatónak, hogy boldog, kiegyensúlyozott családban élek." Már egyetemista korábban arról álmodott, hogy virágkertészetet fog vezetni. Az álom megvalósult, ma a Vízi Virágkertészet ismert a városban, megyében, megrendelői vannak az ország különböző részeiről. - 2002-ben tudtuk, hogy milyen nehéz pénzügyi helyzetben van a város és ma sem könnyű a helyzetünk. Örülök, hogy az intézményeink működnek, gyarapodnak, soha nem látott gyorsasággal fejlődik a város. Úgy gondolom, hogy a belváros rekonstrukciója hozzájárul az idegenforgalom fellendítéséhez. Sok minden szerepel a feladataim között, s ha azokat megvalósítjuk újabb feladatok várnak ránk.

Antal Ferenc pedagógus, pályáját matematika-fizika szakos általános iskolai tanárként Sóshartyánban kezdte. 1992-től fizika szakos középiskolai tanárként dolgozik a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskolában, melynek 1999-től igazgatóhelyettese. Pedagógus szakvizsgát tanügy-igazgatási szakértői szakon tett.

Három lánygyermek édesapja. Feladatának tekinti, hogy Szécsény a közoktatásban és közművelődésben is térségi centrumként működjön. Fontosnak tartja, hogy a városban és a kistérségben is a közoktatási, művelődési, ifjúsági és sportfeladatokat községi társulásokban, ésszerűen, szakszerűen és hatékonyan lássák el.

oláh Róbert két gyermek édesapja, Kitti, a helyi gimnáziumban ebben az évben érettségizik, Róbert, a helyi mezőgazdasági iskolában tanul. Vállalkozó, munkáját feleségével közösen végzik. 1998 és 2002 között a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként tevékenykedett. 2002 óta kisebbségi tanácsnok. - Nagy megtiszteltetés számomra részt venni Szécsény város képviselő-testületének munkájában, ami egyben nagy felelősséget is jelent! Ez a felelősség kettős, hiszen igyekszem a városban élő kisebbséget és nem kisebbséget tudásom és lelkiismeretem szerint egyaránt képviselni.

dr. engelberth István a város legfiatalabb önkormányzati tagja. A Bolyai János Gimnázium tanára, a főiskolán tanít gazdasági földrajz és gazdaságtörténet tárgyakat. - Az elmúlt években mindig síkraszálltam azokért a megvalósítható tervekért, melyek a település valódi kistérségi szerepét növelhetik. A testületi munka a kompromisszumkeresés és a konfliktuskezelés, illetve -felvállalás egészen sajátos formáit kénytelen „felvenni” az ember. Személyes életem szempontjából a legsikeresebbnek azt tartom, hogy megismertem a magyar közigazgatás működését, a hazai terület- és térségfejlesztés problémáit. Bár tulajdonképpen tanult szakmám tárgykörébe tartoznak ezek a kérdések, de természetesen a gyakorlat egészen más megvilágításba helyezte az elméleti ismereteket.

daróczi tiborné Benczúrfalva és Pösténypuszta szószólója. A lakosságtól kapott megbízatását megtiszteltetésnek veszi, aminek iparkodik maradéktalanul megfelelni. Véleménye szerint a testületben mindenki a város érdekében dolgozik. Szécsényben 1994-ben megalakította a mozgáskorlátozottak helyi csoportját, amely a balassagyarmati egyesülethez tartozik. Mint mozgás- korlátozott átérzi a sorstársak életét, ahol lehet, szót emel érdekükben. Az ő javaslatára alakították ki a város parkolójában a mozgáskorlátozottak részére fenntartott helyet. Csoportjuk 2002-ben megkapta a Nógrád Megyei Önkormányzatának Perliczi János-díját. Tavaly az Emberségesebb Magyarországot Civil Mozgalom és az Otthon Magyar- országból Összefogás által alapított díjban részesült.

szenográdi Ferenc Szécsény szülötte. Hitvallása, hogy a választóktól kapott bizalommal élni és nem visszaélni kell. A művészeti iskola és a gimnázium megalapításán fáradozott. Jelenleg főtanácsosként a város szellemi, kulturális életének munkájában vesz részt. 2004- ig, nyugállományba vonulásáig, a helyi gimnázium igazgatóhelyettese volt, ahol ma is óraadóként dolgozik.

A város krónikása. Számos könyv társszerzője, több önálló kötete jelent meg. Megkapta a Nógrád Megyei Önkormányzat által alapított Veres Pálné-díjat. Felesége rajz-földrajz szakos tanár, a nagyobbik fia Békéscsabán gimnáziumban és főiskolán tanít, a másik fia a helyi gimnázium tantestületének a tagja. Boldog nagyapa, négy unokája van. Lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap külső munkatársa.

frischné szeredai emese szerint az egészségügyi és szociális bizottság az elmúlt évben a szécsényi segélykérelmezők teljes keresztmetszetét átláthatta. Az elmúlt években a szűkösebb lehetőségek miatt a testületi, ezen belül a bizottsági munka is bonyolultabbá, nehezebbé vált. A 2006-os esztendőben csak reményeink lehetnek: kevesebb lesz a segélyre szoruló, vagy nőnek lehetőségeink. Mint anya, nagymama, a szécsényi családokkal foglalkozó védőnő, teljes mértékben átérzi mind a családosok, mind az idősek gondjait.

BARTUSNÉ DR. SEBESTYÉN ERZSÉBET címzetes főjegyző 33 éve dolgozik a közigazgatásban. Végigjárta a közigazgatási munka több lépcsőfokát. Elvégezte a középfokú állámigazgatási könyvelői tanfolyamot, anyakönyvi képesítést szerzett. Később letette az egységes közigazgatási szakvizsgát, majd az államigazgatási főiskolán tanult. Tudását a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán gyarapította. Munkáját mindig elismerték. 1997-ben megkapta a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetést. 2003-ban a miniszterelnök címzetes főjegyzői címet adományozott a számára. Hitvallása a közigazgatási ügyek törvényes és humánus szolgálata.

r

Bet költözik a kézművesek házába

Szécsényben december másodikén adták át a 42 millió forint értékben felújított és kibővített volt vámházat. Az épület idegenforgalmi célokat szolgál: ott kapott helyet a Tourinform-iroda és a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete. A 200 négyzetméteres alapterületű épület földszintjén van egy fogadótér, ahol a Tourinform-iroda munkatársai dolgoznak, s ott van berendezve az iparművészek alkotásaiból egy kiállítás. A földszinten könyvelői iroda, az emeleten konferenciaterem, iroda, vendégszoba került kialakításra. Az épület alatt van egy hatalmas pince, s az épület mellett áll a kovácsműhely.

sülét elnöke több szempontból is örül a szép új létesítménynek. Egyfelől van egy olyan helyük, ahol a nagyközönségnek bemutathatják termékeiket. Másrészt az épület otthona, közösségi színtere lesz az egyesületnek. Harmadsorban lehetőségük lesz a műhelyben egy-egy szakembernek bemutatni a munkafolyamatot.- A földszinten van a kiállítótermük. A megnyitót követően milyen tárgyakat láthatnak az odalátogatók?

A szép, impozáns épületben európai színvonalú körülmények között tudják fogadni a vendégeket. Pintérré Kanyó Judittal, az iroda vezetőjével a jövő elképzeléseiről, tervekről beszélgettünk.- Egy iroda nem csak attól működik jól, hogy a vendégeknek információkat nyújt a városról, a megyéről, az országról - mondta el az iroda vezetője. - Olyan áruval kell rendelkezni, ami jellemző a tájra, a betért vendégek szívesen megvásárolnak. Egyértelmű volt számunkra, hogy a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete termékeit kell elsősorban reklámoznunk, értékesítenünk. A házban működnek azok a turisztikai célú civil szervezetek, a falusi vendéglátók egyesülete, Szécsény és Térsége Turisztikai, Közművelődési Egyesülete, amelyeket mi hoztunk létre. Azt szeretnénk, ha a civil szervezeteknek is otthona lenne, ez a ház. Mi a jelenlegi gyakorlat? A szervezetek többsége nem rendelkezik irodával, internet-hozzáféréssel és így tovább. Úgy vélem, hogy itt nálunk otthonra találhatnak. Az Önszerveződés Szakmai Kollégiumánál pályázat útján nyert pénzből létrehoztuk a civil kerékasztal-társaságot, amely Szécsény és térségének közel száz civil szervezetét fogja ösz- sze. Megjegyzem, rendelkezünk olyan infrastruktúrával, hogy a kolleganők szerényebb ellenszolgáltatásért eltudják végezni a civil szervezetek könyvelését. Azért mondtam, hogy szerényebb összegért, mert a munkaügyi központ támogatásával dolgoznak nálunk. Van egy másik tervünk, amely már a megvalósítás útján halad. A Szécsénybe

látogató turistáknak ez lenne a fogadóháza. Mi megfelelő információkkal ellátjuk őket, megvásárolhatják a kiállítási helyekre kombinált vagy egyedi belépőjegyeket. Természetesen a különböző intézményekkel elszámolunk. Amennyiben a csoport városlátogatásra idegenvezetőt kér, megfelelő ellenszolgáltatásért azt is biztosítjuk.- Tavasszal elkészül a történelmi belváros. Milyen rendezvényeket terveznek?- Ismét megrendezzük az elmúlt időszakban jól sikerült tájak, ízek, kultúrák találkozót. Jó fogadtatása volt a városban a muzsikáló kastélykertnek. A nyáron ismét lesz ilyen zenei esemény. A terveink között szereppel egy Ipoly menti kézműves-találkozó, a karácsonyi nép- művészeti vásár. Lesz irodalmi kávéház. A sétálóutcában a hét végeken térzenét hallgathatnak az arra járók. Ezeket a rendezvényeket pályázati pénzből tudjuk megvalósítani. A szervezésben együttműködünk a művelődési házzal - magyarázta az iroda vezetője.

A házban kapott otthont a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete. Török János, az egye- Egyesületünknek a megyéből, megyén kívülről közel ötven tagja van. Igen színes a mesterségek skálája. Úgy tervezzük, hogy a mostani kiálh'táson bőrdíszművet, textilmunkát, faanyagból készült tárgyakat, mézeskalács-féleségeket, vesszőből font használati eszközöket, kovácsolt munkát, festett tojásokat állítunk ki.- Említette az alkotói műhelyt. Az épületben ezt hol helyezték el, s mikor láthatók a mesteremberek munka közben?- Az épület mellett van a kovácsműhely. Megkaptuk a pincét, ott lesznek a szakmai bemutatók. Úgy tervezzük, hogy minden hét végén valamelyik szakma képviselője mutatkozik be. Nagyobb rendezvényeken, mint a városnap, tájak, ízek, kultúrák napja a szakmák sokaságát felvonultatjuk. Lesz tematikus foglalkozásunk, ami már elkezdődött. A bőrdíszműves-, gyöngyfűző-foglalkozásokat a művelődési házban tartottuk. Kürtösi Gyula műhelyében ismerhették meg az érdeklődők a kovácsmesterséggel kapcsolatos munkálatokat. A tematikus foglalkozásokat főleg az ifjúság részére szervezzük.

Elismerés a legjobbaknak

Az elmúlt évben csoportok és egyének munkája, teljesítménye megmérettetett, s a legjobbak elismerésben részesültek.

arany - dicsérettel. Az Éneklő Magyarország nemzetközi regionális kórusfesztiválját október 22-én, szombaton, Egerben rendezték meg. A találkozón, amelyen 17 kórus vett részt, ott volt a szécsényi Erkel Ferenc vegyes kar is, Lévárdi Beáta karnagy vezényletével. A neves szakemberekből álló zsűri, Szőnyi Erzsébet, Erkel-díjas zeneszerző, Tillai Aurél, Liszt-díjas karnagy, a KÓTA tiszteletbeli elnöke, Vadász Agnes, a KÓTA főtitkára a szécsényiek teljesítményére 100 pontból 96- ot adott, ami arany - dicsérettel minősítést jelent a kórus számára.

az IGLICE országos sikere. A nyár elején Békéscsabán rendezték meg a művészeti iskolák első országos néptáncversenyét. A zsűri a fellépő csoportokat négy kategóriában minősítette. A legrangosabb elismerést, a kiemelt nívódíjat egy csoportnak ítélte oda. Ezt a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola szécsényi tagintézményének táncosai, Oláh József és felesége Csercsics Ivett tanítványai kapták.

A VÁROS KITÜNTETETTJE, A PRÍMA-DÍJAS TANÁR.

Szécsényben hagyomány, hogy március 15-én a városi ünnepségen adják át a Szécsényért kitüntetést. 2005-ben dr. Serfözőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony Szerémy Gyulának, a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola nyugalmazott igazgatójának adta át az önkormányzat által alapított díjat. A döntést a jelenlévő közönség nagy tapssal ismerte el, amely elsősorban a kitüntetettet, Szerémy Gyulát köszöntötte. A Demján Sándor alapította a Prima Primisszima-díj kiterjesztéseként már nyolc megyében ismerik el a hasonló Prima-díjjal a humán szférában dolgozók munkáját. Megyénkben hárman részesültek a magas erkölcsi, egymillió forinttal járó anyagi elismeréssel. Közöttük volt Szerémy Gyula nyugalmazott gimnáziumi igazgató. 2005-ben volt 50 éve annak, hogy a köztiszteletben álló szécsényi pedagógus Sárospatakon átvette első diplomáját.

az aranykoszorús gazda. Mosó Ottó, szécsényi mezőgazdasági vállalkozó ez év augusztus 20-án a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Aranykoszorús gazda kitüntetésében részesült, amely az erkölcsi megbecsülésen túl anyagi elismerést is jelentett a számára.

a kitüntetett népi iparművész. Török Jánosnak, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete elnökének számára, a 2005-ös év népművészeti mestereknek napja, amelyet a hagyományok szerint augusztus 20-án a budai vár területén rendeztek meg, emlékezetes marad, Király Zsiga-díj kitüntetésben részesült. Az elismerést, olyan személyek kaphatják, akik a népi iparművészet terén éveken át kiemelkedő munkát végeznek.

A mézeskalács mestere

takács béla szécsényi mézes- kalácsos termékeit úgy emlegetik a környéken: a szécsényi mézeskalács. A szécsényi szó minőségi jelzőként terjedt el az emberek között. Gyermekkora óta mézeskalácsos szeretett volna lenni. Azzal is tisztában volt, a szakma legtöbb esetben családon belül folytatódik, ahová nem könnyű bekerülni. A cukrászmesterséget választotta.- Szerencsém volt, a balassagyarmati mézeskalácsos férfi munkaerőt keresett. Jelentkeztem, megfeleltem az elvárásainak. Kevesebb volt a keresetem, mint a cukrászatban, de örültem, hogy végre azt csinálhatom, amire gyermekkorom óta vágytam. Ott dolgoztam öt évig. Kitanultam a mesterséget. A katonaság után, 21 évvel ezelőtt önállósítottam magam. Előbb a mesterem jóvoltából az ő műhelyében dolgoztam. Később itt Szécsényben saját műhelyt hoztam létre.- Több mint két évtizede dolgozik a szakmában. Mennyiben változott meg a különböző termékek iránt a vásárlók kereslete?- Nagyon. Korábban hátiko- sárszámra vitték a falusi lagzik- ba a mézeskalácsot. Ma a piacnak ez a része nagymértékben visszaesett. A lakodalmak legtöbbjét vendéglőben tartják. A különböző családi ünnepekre kilós kiszerelésbe vásárolták a mézeskalácsot, ma negyed kilósakban.- Ezek szerint a termékek iránt csökkentő kereslet?- Mi nem vehetjük fel a versenyt a gyárakkal, ahol gépsorokon állítják elő a különböző édességeket. Tény, ma kevesebb mézeskalácsot sütök mint korábban. Az egyedi, minőségi termékek ma is piacképesek.- Tudom, hogy régebben a vásárfia között szerepelt a mézeskalács figura, mi a helyzet ma?- Két változás is történt. Bizonyos figurákra, mint a huszár, mézes baba, alig van kereslet. Változatlanul népszerű a mézeskalács szív, a különböző apró kis figurák. A másik változás a vásár. Ma a népművészeti vásárok azok, ahol ott vagyunk. Ezek hangulatában másak, bevallom nekem jobban tetszenek.- Mi a titka a jó mézeskalácsnak?- A jó alapanyag, van olyan porcukor, amelyhez ragaszkodom, a megfelelő technológia betartása, a tárolás.

Az, amit Takács Béla nem mondott el a gyakorlat, a szakma szeretete, a hozzáértés, a kreativitás. Kiállításon láttam a szécsényi tűztornyot, a palóc falurészletet, amit mézeskalácsból formált meg. Ezek a figurák, az az alázat és szeretet, ahogy a mesterségéről beszélt a vásárlók sokaságának az elismerése, az ami a szakma nagyjai közé sorolja őt. Azt mondta: „Örülök, hogy mézeskalácsos vagyok”.

Munkáját, tudását, elhivatottságát nem csak a vásárlók ismerik el. Megkapta az IPOSZ ezüstkoszorús kitüntetését, amelyet Szűcs György, az IPOSZ országos elnöke adott át részére.