Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-22 / 45. szám
2 2006. FEBRUÁR 22., SZERDA BALASSAGYARMATI NAPLÓ Akik Balassagyarmatért cselekedtek Szeles Enikő Balassagyarmat. - Büszke vagyok önökre, eleikre, s arra, hogy a történelem bizonyos pillanataiban merték vállalni a nemzethez tartozást - fogalmazta meg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke amikor átadta Lombos Istvánnak, Balassagyarmat polgármesterének a Civitas Fortissima cím elnyeréséről szóló dokumentumot. Az 1919. január 29-i eseményekre emlékezve már az évforduló előtti napon a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola hangversenyén is együtt ünnepeltek a gyarmatiakkal a város testvérvárosainak küldöttségei, polgármesterei, alpolgármesterei. Jelen voltak és az ünnepen koszorúztak a romániai Dés, a németországi Heimenkirch, a lengyel- országi Ostroleka, valamint az olaszországi Lamezia Terme képviselői. Az emléktáblánál lerótták kegyeletüket a csehkiverés résztvevőinek leszármazottai is: Sáska Edit, aki Vizy Zsig- mond, a várost védő katonai alakulat vezetőjének utóda, Kunná Kubicza Erzsébet, akinek édesapja, Kubicza István főispáni titkár volt. E jeles alkalommal jelen volt Kondor Endre, a harcokban egykoron részt vett Kondor Miklós főhadnagy fia is. A történelmi egyházak képviseletében dr. Stella Leontin kanonok tette tiszteletét az ünnepségen. Elsőként szólt az 1919-es történésekről „Balassagyarmatért” emlékdíjat kapott Majdán Béla, aki 1955-ben született Balassagyarmaton. A helyi Balassi Bálint Gimnáziumban érettségizett, majd 1983-ban szerzett diplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, történelem-népművelés szakon. 1980 és 1990 között Balassagyarmat helytörténész-múze- ológusaként városszerte megbecsült munkát végzett. Ebben az időszakban hozta létre, majd tíz éven keresztül magas színvonalon működtette a Palóc Múzeum Nagy Iván Múzeumbarát és Várostörténeti Körét. Az 1980-as években publikált egyes tanulmányai úttörő jelentőségűek voltak Balassagyarmat rendszerváltás előtti évtizedének helytörténetírásában. Ő volt az, aki már 1984- ben tudományos publikációt készített Trianon Balassagyarmatra gyakorolt hatásáról. 1987-ben elsőként publikált a balassagyarmati 1919 januári eseményekről. A csehkiverő Vizy Zsigmond életéről írt történészi portrévázlata mellett számos tanulmánya a korabeli helytörténetírásban mind témaválasztásában, mind hangnemében rendhagyó volt. Még a rendszerváltás előtt, 1990 januárjában Majdán Béla volt az, aki addig nem tapasztalt nagy létszámú tömeg előtt - elsőként 1945 után - először tartott ünnepi beszédet a városháza falán meglévő emléktáblánál, a balassagyarmati 1919. január 29- i események valódi történelmi jelentőségéről. 1990 és 1994 között immáron a frissen megalakult Civitas Fortissima Körrel közösen évente megszervezték a csehkiverés emléknapját. Jelentős közreműködője és az előszó írója volt a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete által kiadott Balassagyarmat XX. századi társadalmi szerkezetét bemutató Kisvárosi elit című országos visszhangot kiváltott kötetnek. Az 1990-es évek elején megszervezte a Madách-leszárma- zottak egyedülálló találkozóját. Ugyancsak ebben az időben kezdte előkészíteni az Ipoly menti zsidó gyűjtemény és kiállítóterem kivitelezését. Hosszú évek óta a mai napig a Balassagyarmati Honismereti Híradó szerkesztőbizottságának tagja. Főbb publikációi közül mindenképpen említésre érdemes az Egy magyarországi kisváros építészeti emlékei, a Magyarország kisrégiói sorozatban a Balassagyarmat és térsége című könyvek, valamint A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete című kiadvány. Évszázados kultű raközvetítés „Balassagyarmatért” emlékéremben részesült a Balassagyarmati Dalegylet, amely idén ünnepli fennállásának 143. évfordulóját. A kórus közel másfél évszázados működése során a város kulturális életében aktívan részt vett, népszerűsítette a helyi kóruskultúrát. Alapítója Jeszenszky Danó ügyvéd, a kórus első elnöke és Okolicsányi János törvényszéki bíró, az első karnagy. Megalakulásakor a Balassagyarmati Polgári Dalárda nevet viselte, Balassagyarmati Dalegyletté 1872- ben vált. Évszázados fennmaradása a kórust vezető, a kultúrának elkötelezett karnagyoknak köszönhető. Működése során a legfényesebb időket a XIX. század utolsó éveiben élte meg, Erdélyi József dirigálása alatt. 1949-ben lépett nyomdokaiba az akkor ifjú, tehetséges karnagyként feltűnő Réti Zoltán. A dalegylet 1968-ban a Magyar Rádió kóruspódiumán ezüstkoszorú diplomát szerezett, majd 1971-ben a megyei dalostalálkozón arany fokozatú minősítést kapott. A dalegylet munkáját 1974-től Ember Csaba mint másodkarnagy, majd 1979- től mint karnagy irányítja. Vezetése alatt több alkalommal lett művészeti nívódíjas a kórus. Számos sikert értek el és elismerő díjat nyertek országos és nemzetközi fesztiválokon, több alkalommal szerepeltek a Magyar Televízióban, évente visszatérő vendégei a Magyar Rádió műsorainak, amelyben a „Fesztiválkórus” díjat négy alkalommal nyerték el. 1990-ben a Kiváló Együttes címmel tértek haza vendégszereplésükről. Az elmúlt tizenöt évben két hangkazetta megjelentetésével örökítették meg munkájuk eredményét. A kórus vezetője személyesen is több magas elismerés birtokosa, legutóbb 2005-ben a Kultúra Lovagja címet ítélték oda számára. Az emlékérmet Ember Csaba karnagy vehette át. Vérüket adták a hazáért Posztumusz „Balassagyarmatért” emlékéremben részesültek az 1919. január 29-én Balassagyarmaton a haza védelmében fegyvert fogott, s hősi halált halt polgárok. Véráldozatukkal mentett meg egy darabot az ősi magyar földből Nagy József szakaszvezető, Dancsok Ferenc tizedes, Virág Lajos őrvezető, Czakó Balázs katona, Rózsa András vasutas, Petrovics András vasutas, Vancsó József polgár, Havaj József polgár, Hrubecz Márton polgár, Weisz Sándor polgár. A „Balassagyarmatért” emlékérmet Keskeny Balázsné, a harcokban elesett Rózsa András vasutas unokája vette át Lombos István polgármestertől. Javaslata alapján fogadta el az Országgyűlés a „Civitas Fortissima" törvényt A Balassagyarmat díszpolgára kitüntető címet posztumusz kapta Urbán Árpád országgyűlési képviselő. Urbán Árpád 1942. január 26-án született Ipolyvecén. Társadalmi aktivitása 1963-ban, alig huszonegy éves korában kezdődött, amely erősen kapcsolódott testnevelői létéhez, sportimádatához, hiszen ebben az időben a Balassagyarmat vonzáskörzeti diáksportbizottságot vezette, majd 1972-ben megalapította a Balassagyarmati Városi Sportiskolát és egyúttal a Dózsa György Általános Iskola testnevelési tagozatát Számtalan sportvezetői funkciót betöltve, sok-sok sportágat felölelve, rendkívüli kitartással dolgozott a gyermekek, a fiatalok és szinte minden korosztály egészséges életmódra neveléséért, a sport mint életforma kialakításának ügyéért Életútja során többféle hivatásban próbára tette felkészültségét, de a pedagóguspályához szíve utolsó dobbanásáig ragaszkodott. Igazi büszkeséggel tanítványai sikerei töltötték el. 1972-től a Dózsa György Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 1990-től igazgatója. 1994-ben a Nógrád megyei IV. számú választókerület egyéni jelöltjeként jutott országgyűlési képviselői mandátumhoz. A parlamenti ciklust követően 1998-ban pedagógus pályáját az Őrhalmi Körzeti Általános Iskola igazgatójaként folytatta, és egyben tagja lett a balassagyarmati önkormányzat képviselő-testületének. 2002-ben a Magyar Szocialista Párt Nógrád megyei területi listájáról ismét országgyűlési képviselőnek választották, s az oktatás, a sport és az ifjúság élethelyzetének javításáért fáradozott. Élete során mindvégig elkötelezett támogatója, közbenjárója volt a vidéken, nehéz anyagi körülmények között élő gyermekeknek, azok családjának. Munkája nyomán került visz- sza a város tulajdonába az egykori vármegyeháza, részt vett az elkerülő út megvalósítását előkészítő tárgyalásokban, a projektmegvalósulásának folyamatában, de az ő kitartó tárgyalásainak köszönheti Nyugat-Nógrád, hogy a térségi vasút ma is betölti évtizedek alatt elért szerepét. Az ő bátorítása is kellett ahhoz, hogy a Kamarás József áldozatvállalása nyomán létrejött Civitas Fortissima Kör az elmúlt közel 20 évben irigylésre méltó l: : lelkesedéssel azon ™ fáradozott, hogy méltó emléket állítson az 1919-es honmentő harcok áldozatainak, továbbá, hogy Magyarország népe ismerje meg a történelem hamisítatlan tényeit, hajtson fejet e kisváros példátlan, véráldozatot is követelő nemzetmentő hősiessége előtt. E folyamat beteljesedése 2005. május 30-tól ugyancsak elválaszthatatlanul kötődik Urbán Árpád nevéhez. Az általa benyújtott javaslat alapján fogadta el az Országgyűlés a Civitas Fortissima - Balassagyarmat, a legbátrabb városról szóló törvényt. Urbán Árpád szenvedélyes életet élt, szenvedéllyel szeretett, szenvedéllyel dogozott, szenvedéllyel harcolt, ha kellett, szenvedéllyel élte meg az örömöt. Szenvedélyesen művelte évtizedek óta tartó hobbiját is, amelynek oltárán sajnos felál- doztatott. Urbán Árpád özvegye vegye át a díszpolgári cím adományozásáról szóló díszokiratot, amely kifejezi Balassagyarmat valamennyi polgárának háláját és köszönetét. Fél évszázados kutatómunka Balassagyarmat díszpolgára lett Reiter László helytörténész, aki közel 77 évvel született Palócország fővárosában. Amint azt élete során minden körülmények között tette, a mai napig szent meggyőződéssel vallja, hogy az ember múltjában gyökerezik jövője és hogy a társadalmak, vagy egyes társadalmi csoportok jelene és jövője egymástól soha el nem választható egységet alkotnak. Az 1960-as évektől gyógyszerész- és patikatörténeti kutatásai során számos vidéki ódon patikáról gyűjtött dokumentumokat, fényképeket. Kutatásairól országos gyógyszerésztörténeti konferenciákon tárta az újonnan szerzett ismereteit a hallgatóság elé. 1980- ban országos első díjat kapott Nógrád megye gyógyszerész-történelméről írott munkája. Az írásos dokumentumok mellett igyekezett minden fellelhető tárgyi emléket is összegyűjteni a történeti írások hitelességének alátámasztására. így hozta létre az egykori Rebmann-féle patika megmaradt tárgyaiból, restaurált berendezéseiből a nógrádi szakmatörténeti kiállítást, amely a kilencvenes években megszűnt megyei gyógyszertárközpontból átkerülve a helytörténeti gyűjteményt gyarapítja. Ugyancsak átható szenvedéllyel végzi a mai napig a palóc főváros történelmének felkutatását, az értékek megörökítését, a napvilágra került ismeretek dokumentálását A honismereti kör alapító tagja. Több mint kétszáz, diavetítéssel kísért várostörténeti előadásán ismerhették meg a városba látogatók Balassagyarmat múltját és jelenét. Részt vállalt a városi televízió ismeretterjesztő munkájában, hiszen a Maiaknak - régiekről című sorozata népszerű időtöltésévé vált a helyi polgároknak. Kétéves gyűjtőmunka nyomán 1998- ban jelentette meg Hirdesse e márvány... címmel a balassagyarmati emléktáblákat bemutató, azok elhelyezésének történetét kronologikus sorrendben feldolgozó igényes kiadású könyvét. Példás családi életével, szerteágazó érdeklődésével, csaknem fél századra visszatekintő kutatómunkájával kimagasló tiszteletet és figyelmet vívott ki magának szinte észrevehetetlenül, csendesen tevékeny- kedve. Posztumusz Pro j Urbe-emlékérmet ■f kapott Révész Lász- ló, aki 1950-ben szü- letett Béren, egy lek Wmtk készi család harmadik gyermekeként. Hitvallásai között talán első helyen állt az „ép testben ép lélek” filozófiája, életeleme volt a testedzés, a sport sze- retetére való nevelés. A sport érdekében kész volt áldozatot hozni a különféle sportegyesületekben vállalt munkával. A Magyar Triatlon Szövetség alapító, majd elnökségi tagjaként dolgozott, egyedüliként akit minden alkalommal beválasztottak az elnökségbe. Később a Magyar Triatlon Szövetség versenyrendezői bizottságának elnöki feladatait is ellátta. Elnöke volt a Nógrád Megyei Triatlon Szövetségnek. 1990- ben alakult meg Balassagyarmaton a Vitalitás Sportegyesület, amelynek elnöki feladatait is ő látta el. E sportegyesület versenyzői közül jutott el az olimpiára Kovács Dusán. Révész László kitűnő szervezőkészségéről árulkodik, hogy az általa 1986-ban életre hívott Palóc triatlon a mai napig jeles, nemzetközivé bővült sporteseménye és egyben idegenforgalmi fő vonzereje városunknak. Az elmúlt 20 évben négy kontinens tizenhat országának több mint húszezer versenyzője látogatott el Balassagyarmatra. Öt alkalommal választotta a Magyar Triatlon Szövetség az év versenyévé a Palóc triatlont. A sors méltánytalansága Révész Lászlót elszólította családja és szeretett városa polgárai, sporttársai köréből, ugyanakkor középső gyermeke - édesapja nyomdokain járva - továbbviszi e sportágat a városban. E versenysorozat keretében idén 2000 versenyzőt és 4000 látogatót várnak Balassagyarmatra. Révész László egyik megálmodója, létrehozója volt a Mozdulj Gyarmat városi sportnapnak. A díszoklevelet ifjabb Révész László vette át. Élete volt a sport
