Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-22 / 45. szám

2006. FEBRUAR 22., SZERDA 3 BALASSAGYARMATI NAPLÓ Nehéz év lesz az idei is Balassagyarmat. Lombos István polgármestert arra kér­tük, számoljon be a jövőbeli tervekről, a folyamatban lévő beruházásokról, s adjon képet a 2006. év költ­ségvetéséről is. Szabó Andrea- A városi kórház rekonstrukciójá­nak sorsa sokakat foglalkoztat, hiszen ez az az intézmény, melyhez minden balassagyarmatinak ilyen-olyan mó­don köze van...- Megszületett a döntés: közbe­szerzési pályázat keretében újra az Épber kapta a második ütem bonyo­lítási feladatait. Ők írják ki a generál- kivitelezőre a pályázatot - szintén közbeszerzési eljárással. A terveket módosítani kellett ahhoz az egymil- liárd 410 ezer forintos pénzösszeg­hez, melyet a kettes ütemre kap­tunk. A Rimeli-féle cég a terveket át­dolgozta. Az önkormányzat döntött az építési és a műszerbeszerzésre fordítható összegről. A műszerbe­szerzéssel kapcsolatos feladatokat a Capstan Kft kapta meg, az építési feladatokra az Epber pályázatot írt ki. Amint február-márciusban a ge­nerálkivitelezőt kiválasztják, indul­hat a beruházás. A rekonstrukció 2007-re fejeződne be. A címzett tá­mogatás három részletre oszlik: 2005-ben 110 millió, 2006-ban 700 millió és 2007-ben 600 millió forint a juttatás.- A városvezetéstől egy időben mást sem lehetett hallani Balassagyarmat egészségügyi téren is kistérségi köz­pont lesz. Ehhez képest és a címzett tá­mogatás ellenére eddig önálló osztá­lyok szűnnek meg - példának okáért az urológia, mely hosszú évekig ellát­ta feladatait Nem jelent ez minden­képpen visszalépést az eddigi helyzet­hez képest?- A második ütem elsősorban a meglévő épületrendszer felújításáról szól. A volt sebészet épületrésze, a belgyógyászat, a gazdasági épület újul meg. A jelenlegi kórházi felada­tokat az új módszerek alapján kell ellátni, s eszerint az energiaszükség­let, a különböző költségek megnő­nek. Ha a megyei ellátó rendszerben működnek az említett funkciók, nem szükséges a megye mindhárom kór­házában minden funkciónak jelen lennie. Az egészségügyi rendszert át kell alakítani a megyében. Most Nógrád három kórháza 320 ezer be­teg ellátására alkalmas, a megye lét­száma viszont csak 220 ezer. Át kell gondolni, hogy melyik feladat hol fog megjelenni a három kórházon belül. Nekünk viszont érdekünk, hogy az a fajta összetétel, funkció, struktúra, ami a gyarmati kór­házra eddig jellem­ző volt, változatlanul rendelkezésre áll­jon. De e funkciókat működtetni csak ak­kor tudjuk, ha van megfelelő számú be­teg, hisz a finanszí­rozás a betegek létszámától függ. Az esetleges hiányos műszerezettség az új műszerellátási konstrukcióban megoldható.- Mi a helyzet Nógrádgárdonnyal?- A megyei közgyűlés döntött: Nógrádgárdonyt összevonta a me­gyei kórházzal - viszont csak a gaz­dasági feladatok kerültek Salgótar­jánba. A megyei közgyűlés vezetése konstruktívan tárgyalóképes a ba­lassagyarmati kórházzal, mert az eredeti terv szerint is bekerült volna a tüdőgyógyintézet egy része Gyar­matra, hogy hogyan és hová, az a re­konstrukciótól függ.- Mikor adják át az új autóbusz-pá­lyaudvart?- Az autóbusz-pályaudvar teljes tervdokumentációja elkészült, köz- beszerzési eljárás keretében kivá­lasztjuk a generálkivitelezőt, s a be­ruházás a jó idő beálltával elindul. Megtörtént a terület kiválasztása, a pénz rendelkezésre áll. A beruházás 333 millió forintos, ebből 2006-ra 260 millió áll rendelkezésre.- Folytatódik-e az utak felújítása?- Az utak felújítására 100 millió forint nagyságrendű pályázatot nyújt be az önkormányzat A pro­jektben szerepel a Dózsa, Bargár, Daróczi, Régi malom, Nádor, Ker­tész, Bercsényi, Kölcsey, Erkel, Boj­tos, Kodály, Zeke, Mauks Ilona, Frá­ter Erzsébet, Viola, Teleki, Akácfa, Aradi és Tátrai utca. 51 millió 131 ezer forint a pályázati önerő, az 1+1- ben pályázunk a regionális terület- fejlesztési ügynökséghez.-Mi a helyzet az uszodával és a Szent- Györgyi gimnázium tornatermével?- Az uszodával kapcsolatban köz- beszerzési eljárás keretében a három önkormányzat, Mezőkeresztes, Ózd és Balassagyarmat pályázatot ír ki befektetők jelentkezésére. Amennyi­ben lesznek jelentkezők, mindhá­rom önkormányzat létrehoz egy szakmai bírálóbizottságot, amely el fogja dönteni: ki legyen a tőkebefek­tető az uszodák felépítésében. Ezután a három önkormányzat és a befekte­tő közösen választja ki a kivitelezőt. Tavasszal elkezdődik az uszoda épí­tése, valószínűleg 50-60 százalékos készültséget tudunk 2006-ban elér­ni. A Szent-Györgyi gimnázium tor­naterme esetében egyedül ténykedik Balassagyarmat önkormányzata a beruházás, kivitelezés ügyében. A szeptemberi tanévkezdésre szeret­nénk átadni a tornatermet.- Hallani lehet egy esetleges ötödik gyógyszertár létrejöttéről is.- Egy vállalkozó jelentkezett az ön- kormányzatnál, miszerint a vasúton túli területek ellátására egy gyógy­szertárat szeretne nyitni. Ebben az ügyben az önkormányzatnak nin­csen kompetenciája. A helyiség bér­leti, illetve megvételi jogára az Orszá­gos Tisztiorvosi Szolgálat és az or­szágos főgyógyszerész adhat enge­délyt. 5000 lakosonként lehet egy gyógyszertárat üzemeltetni, a város­ban pedig négy gyógyszertár van és nincs húszezer lakos. Ezzel együtt a vállalkozó nagyon optimista, hisz el­látná Szügy', Nógrádmarcal, Patvarc, Csesztve községeket. Bízik abban, hogy engedélyt kaphat.- Milyen pályázatok vannak még folyamatban?- A városüzemeltetési kft. pályá­zik egy új hulladékgyűjtő jármű megvásárlására az önkormányzat tá­mogatásával. Pályázatot nyújtottunk be a Szabó Lőrinc Általános Iskola négy tantermének bővítésére, ezzel megszűntetnénk a régi Ifjúsági úti általános iskolában zajló oktatást és a teljes oktatási feladatot a Szabó Lő­rinc Általános Iskolában tudnánk koncentrálni. 70 százalékos támoga­tottsággal nyújtottunk be pályázati igényt 90 millió forintos beruházás­hoz, melyhez 27 milliós saját erőt kell biztosítani.- Végezetül ejtsünk szót az idei költ­ségvetésről- Február 23-án fogadjuk el a költ­ségvetést. Sajnos nem úgy alakult a helyzet, ahogy 2005-ben elképzel­tük. Akkor a működési költség 530 millió forint volt, a fejlesztési hiány pedig 200 millió. Ezt tudtuk kezelni és tudtuk finanszírozni az intézmé­nyeinket, s miután a Kábeltévé Kft. eladásával a hitelállományunkat ren­deztük, a fejlesztéseinket is képesek voltunk finanszírozni. Arra gondol­tunk, hogy hasonló támogatási konstrukcióval 2006-ban minimális hiánnyal tudjuk a költségvetést elfo­gadni, ehhez képest az oktatási intéz­mények normatív támogatása jelen­tősen csökkent. A problémáink ha­sonlóak, mint tavaly, de fejlesztési hi­ánya nem lesz a költségvetésnek. 700-800 millió forintos működési hi­ánnyal számolunk és mintegy 200-300 millió forintos fejlesztési aktívummal. Összességében tehát 500-600 millió forintos költségveté­si hiánnyal kell elfogadnunk az idei költségvetést. Az év vállalkozója Sz. A. Egy monarchiabeli vendéglő Negyed százada, amikor Sinágel József először járt Prá­gában, egy ütött-kopott figurát keresett a cseh utcákon ballagva, a cseh sörözőkbe beülve. Talán már akkor megfogalmazódott a fejében a gondolat: ezt a békés mo­narchiabeli álomvilágot egyszer majd elhozza Balassa­gyarmatra is. Több mint hét esztendő és vendéglője egy­re nagyobb népszerűsége bizonyítja: álmát valóra váltot­ta. Svejk valóban beköltözött Balassagyarmatra. Sz. Andrea- Hogyan kötött ki a vendéglátás te­Csonka Lászlót, a Három Testőr Vagyonvédelmi Kft. tulajdonosát, ügyvezető igazgatóját tavaly nagy er­kölcsi elismerés érte kitartó és példa­mutató, hosszú évekre visszatekintő tevékenységéért. Arról a „birodalom­ról” faggattuk, melyet szívós mun­kával hozott létre.- Milyen életutat járt be rendkívül sikeres vállalkozása beindításáig?- „Szerelemgyerekként” láttam meg a napvilágot 1953-ban. A felső­petényi állami gondozottak intézeté­ben nevelkedtem hároméves koro­mig, amikor is örökbe fogadtak etesi nevelőszüleim, akiket máig valódi szüleimnek tekintek. Isten nyugosz­talja néhai Csonka Kálmánt és fele­ségét. Etesen és Salgótarjánban vé­geztem az iskoláimat, majd a Nógrád Megyei Közlekedési Felügyeletnél dolgoztam. Ezután következett há­rom esztendő a müncheni BMW au­tógyárban. 1989-ben jöttem haza. Nősülés révén kerültem Balassa­gyarmatra, ahol megnyitottam a vá­ros első bontottautóalkatrész-üzletét egyéni vállalkozóként. Aztán 1991 januárjában Szenográdi Gáborral és Sramó Józseffel bei ndítottuk a Három Testőr Vagyonvédelmi Bt-t.- Honnan jött az ötlet?- Valójában egy rádióműsort hall­gattam a feleségemmel a vagyonvé­delmi berendezésekről, s a felesé­gem fejében született meg a vállalko­zás gondolata. A gondolatot aztán tet­tek követték. Másfél év múlva már csak egy „testőr” maradt a bt.-ben az alapítók közül: jómagam. 1992-től te­hát én lettem a cég egyedüli tulajdo­nosa, s kemény üzleti harc árán fel­építettük mindmáig prosperáló vál­lalkozásunkat. A vagyonvédelem mindkét ágazatával foglalkozunk: az elektronikus ágazat riasztók, videorögzítő rendszerek, tűzjelző rendszerek, beléptető rendszerek tervezését, telepíté­sét, karbantartását jelenti. Az élőerős őrzés a másik ága­zat: itt bizonyos ob­jektumok porta- és recepciós szolgálta­tásairól, telephelyek őrzéséről, rendezvénybiztosításról van szó Nógrád megye és Budapest területén. 1994-től diszpécserköz­pontot hoztunk létre, három évre rá saját, szabadidős rendőr kollégákból álló elfogószolgálattal rendelkezünk, így szolgáljuk a biztonságot. 2000-től Magyarország legnagyobb vállalatá­nak, a Mól Rt-nek első osztályú be­szállítói lettünk. Ez azt jelenti: a fél ország benzinkútjait mi felügyeljük a vagyonvédelem, tűzvédelem és vi­deotechnika területén. 2001 január­jától kft.-vé alakultunk.- Hányán dolgoznak a cégnél?- lelenleg negyven alkalmazottal dolgozunk, de a feladatoktól függően 60-70 biztonsági őrt alkalmazunk egyéni vállalkozóként. Nemzetközi minőségbiztosítási tanúsítvánnyal is rendelkezünk immár öt éve.- Munkáját többször is elismerték már...- Kétszer választottak az év vállal­kozójává. 1999-ben a Cserhát Taka­rékszövetkezet adományozta a cí­met, 2005-ben pedig a VOSZ orszá­gos elnöksége nyújtotta át a kitünte­tést, ami igen nagy erkölcsi elisme­rést jelentett számomra.- Manapság sok-sok vállalkozás megy csődbe. Hogyan fogalmazná meg a siker titkát?- A sikeres vállalkozás ismérve a hiánypótló piaci szegmensek megta­lálása, elengedhetetlenek a jó kollé­gák, de talán legfontosabb a szívós­ság. Egy vállalkozó célja nem lehet az, hogy azonnal milliomossá váljék. Az anyagtól, az irodán át a telephelyig minden pénzbe és erőfeszítésbe ke­rül. Nekem tíz év kemény és szívós munkát jelentett a saját telephely lét­rehozása. Az utolsó fillérig mindent vissza kellett forgatni a vállalkozásba. Csak egy példa: kitartásunkkal ma már elértük azt, hogy a legöregebb autónk is két-három éves.- Véleménye szerint megbecsülik-e a vállalkozók munkáját Balassagyar­maton?- 1998 áprilisában a vállalkozók „csapata” megrendezte az első jóté­konysági bált, melynek fővédnöke hatmillió forint értékű csontvizsgáló készüléket és másfél millió forintot adományozott a városi kórháznak, melyből betegőrző-védő monitort vá­sároltak. E bált követően hívtam élet­re a vállalkozók egyesületét A ligeti szökőkút létrehozásához is hozzájá­rultunk. A kút azóta szemetes, nem mindig üzemel. Valójában nem érez­zük, hogy kellőképpen méltányolják a város mindennapjaihoz való hozzá­járulásunkat Két éve meg is szűnt az egyesületünk, mert nemigen láttuk értelmét a működtetésének. Sokkal előbbre juthatna Balassagyarmat, ha a döntéshozók jobban odafigyelné­nek ránk. mieten?- Budapesten születtem, de Zsuny- pusztán töltöttem a gyermekkoromat Nagylócon és Szécsényben tanultam, majd felvételt nyertem a vendéglátó­ipari főiskolára, de más Irányú érdek­lődésem miatt akkor még nem szerez­tem diplomát Azóta, „érett fejjel” fel­sőfokú vendéglátó-ipari szakmene­dzserként végeztem, de szálloda- és üdülővezetői képesítéssel is rendelke­zem. 1981-ben a hollókői Várétterem főnöke hívott meg vendéglői munká­ra. 1989-től 1991-ig a szécsényi Rákó­czi éherem üzletvezető-helyettese let­tem, s ezután következed a nagy vál­tás. Kimentem Stuttgartba, ahol egy ötcsillagos szállodában pincérkedtem három esztendőn át, ahol olyan nagy­ságok fordultak meg szállodánkban, mint Karajan, David Hasselhoff, Beckenbauer, Schumacher. Aztán Ti­rolban fizető pincérként dolgoztam egy négycsillagos szállodában. Mind a mai napig ápolom német kapcsolata­imat, s természetesen német és angol nyelvből sem „adnak el”.- Hogyan került haza?- Lejárt a munkavállalási engedé­lyem. 1996-tól 1998-ig a Doki ven­déglő bérlője vol­tam, melyet dr. Bal­ga Józseffel együtt működtettünk. Á fe­leségemmel azon­ban úgy gondoltuk: veszünk egy házat a belvárosban. Hite­lekből meg is vásároltuk a Szabó Lő­rinc utcai épületet. Szinte a semmi­ből hoztuk létre a vendéglőt, melyet először egy ötvenfős éheremmel és konyhával indítottunk be. 2000-ben megnyitottuk a 30-35 fő befogadásá­ra alkalmas különtermünket, mely a hét négy-öt napján foglalt. Erőssé­günk led a családi rendezvények, ta­lálkozók, esküvők, ballagások meg­szervezése. Ma már minden talpalat­nyi helyet beépítettünk, sőt egy húsz férőhelyes ingyenes parkolóval is rendelkezünk immáron két éve.- Hány embernek ad munkát?- Tízfős a személyzetünk. Fiatal, kedves a csapatunk. A törzsvendége­inket - hál’ Istennek budapestiek, zalaegerszegiek, kaposváriak is akadnak szép számban a gyarmati­ak melled - kiemelten kezeljük, s az először id járókat is ide szeretnénk csábítani a kedves kiszolgálással, 70- féle ételünkkel, melyek jórészt a ma­gyar és cseh konyha hagyományait viszik tovább. Ha megkóstolják mar­hapörköltünket, juhtúrós sztrapacs- kánkat, sörmester tányérunkat, már tudják, miről beszélek. Méltán ked­velt a csapolt Budweiser sörünk, s az országban itt elsőként bevezetett Budweiser cseh barna sör.- Ez az étterem jóformán mindig te­le van. Hogyan lehet ezt a mai pénz­szűke világban elérni?- Furcsa ezt mondani, de agyon­politizált mindennapjainkban ven­dégünk volt már Thürmer Gyula, Csurka István, Hiller István, Orbán Viktor, Dávid Ibolya, Káka János - majdnem mindenki, aki politikus­ként a városba látogatod. Á vendég­látás felede áll a politikának. Másik vonzerőnk talán a családiasság. S itt visszakanyarodhatunk névadónk­hoz, Svejkhez. Prágában csapod meg a békés monarchiabeli vendéglők vi­lága. Megpróbáljuk a Ferenc József korabeli képekkel, régi családi fotók­kal visszaröpíteni vendégeinket kő zel száz évvel az időben.- Önt szinte egész nap dolgozni, ki­szolgálni látjuk- Valójában reggel nyolctól este tí­zig vásárolok, s viszem az ételt, italt az asztalokhoz. Előfordul az is, hogy velem üzen a vendég: mondjam a fő nőknek: jó a konyhája. Mire meg­jegyzem: köszönöm, majd átadom.- Elégedett embernek tartja magát?- Igen, azon ritka emberek közé tartozom, akik elégededek az életük­kel. Az egészséget és a családot tar­tom a legfontosabbnak. A feleségem és a nyolcéves fiam nélkül nem is tudnám elvégezni mindennapi mun­kámat. Egy „több lábon álló" cég Tóth András, a Xhénia Aluradiátor és Szerkezet­gyártó Kft. ügyvezető igazgatója azt vallja: egy vállalkozás akkor sike­res, ha „több lábon áll”, többféle terméket gyárt. Szabó A.- Bizonyám nógrádi kötődése ré­vén fogalmazódott meg önben a gon­dolat, hogy éppen Balassagyarmaton alapít céget...- Igen, ilinyi származású vagyok. Ipari iskolába Gyarmatra jártam, majd Salgótarjánban végeztem el a gépipari technikumot. Nagybátony- ban számítógép-vezérlésű gépek programozásával foglalkoztam, az­tán Balassagyarmatra nősültem, ahol 1988 óta vagyok egyéni vállal­kozó. Feleségemmel visszük a vállal­kozást, 18 éves ikerfiaink is a gyár­tástechnológia és a kereskedelem irányába orientálódnak.- Hogyan indította be a kft-t?- 1988-ban a családi házunk alá építettünk egy száz négyzetméteres műhelyt, 1995-ben pedig megvásá­roltuk jelenlegi, szügyi úti telephe­lyünket, ahol harminc fővel dolgo­zunk, de alkalmazunk bedolgozókat, alvállalkozókat is. Fűtéstechnikai ter­mékek gyártásával kezdtük, 1995-től aztán ipari mintaoltalommal védeti Xhénia radiátorok előállítására tér­tünk rá. Éves szinten mintegy 2500 lakásra való radiátort gyártunk, s a környező országokba is exportálunk, de még Kazahsztánba, Kínába, Szibé­riába is eljutnak a termékeink. A ter­melést folyamatosan bővítettük: iro­daépületet, két gyártócsarnokot, egy színterező üzemet hoztunk létre. Százmilliós beruházással épült új gyártócsarnokunkban három éve műanyag nyílászárókat készítünk. Multinacionális cégek beszállítói va­gyunk, az ACC Germany Gmbh-nak villanymotorházakat gyártunk. Ré­gebben tűzhelyalkatrészeket, síboto­kat is előállítottunk.- Bizonyára nem véletlen, hogy ilyen sokoldalú a cég profdja.- Az elvem az, hogy egy cégnek több lábon kell állnia. Sok a szezoná­lis termék, ezért a folyamatos terme­lés fenntartása végett egyéb munká­kat, például bérszínterezést, üveg- lapszabászatot-csiszolást is végzünk.- Hogyan lehet talpon maradnia egy vállalkozásnak a mai világban?- A vállalkozást szíwel-lélekkel kell űzni, a feladatokat százszázaléko­san kell ellátni. Nagyon fontos a meg­felelő munkatársak megtalálása. Ha valakinek a nyerészkedés, a minél gyorsabb meggazdagodás a célja, ab­ból sosem lesz igazi vállalkozó.- Ön szerint milyen helyet foglal­nak el a vállalkozók Balassagyarmat társadalmában?- Csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Szomorú, de eddig még egyetlen balassa­gyarmati polgár- mester sem kereste fel a cégünket. Eb­ből azt a következte­tést vonom le, hogy nem vagyunk fonto­sak a városnak. A szügyi, nógrádmarcali, magyamán- dori, csitári polgármester - hogy csak néhányat említsek - a Xhénia Kft előd elhaladva számtalan esetben be­nézed és megkérdezte, hogy miben segíthetne.- Mik a további tervei?- Új termékeket fejlesztettünk ki: fürdőszobára való alumínium csőra­diátorokat. Ezek gyártásához egy 400 négyzetméteres gyártócsarno­kot építünk fel még ebben az évben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents