Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-21 / 44. szám

2006. FEBRUAR 21., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Nem kegyelmezett a fagy... Felújításra szorul az úthálózat fele Az alsóbb rendű utak közül sok igen rossz állapotú, 2006-ban körülbelül 50 kilométer felújítását végzik el Szolidaritást - ne csak szavakban! Baráthi Ottó HOGY MIÉRT SZEREPEL MÁR MEGINT JEGYZETEMBEN - ráadásul címé­ben - egy idegen szó, jelesül a szolidaritás? Nos azért, mert egyrészt mostanában minden program, közösséget érintő szó­noklat, kinyilatkoztatás kulcsszava ez, másrészt meg éppen értelmezni szeretném, mit jelent-a szolidaritás az én felfogá­somban. NÉMI TÚLZÁSSAL ezernyi - És többnyire ismert - magyar megfe­lelője is van ennek a latin-francia eredetű kifejezésnek. A szo­lidaritás legkorábban talán a szociáldemokrácia hívó szava volt. Jelentése egyfelől közös és kölcsönös kötelességvállalás, össze­tartás, közösségvállalás az eszmei és gyakorlati azonosság vagy a közös érdekek alapján. Másként a szolidaritás egyetemleges és együttes kötelezettség és felelősség is. Nem is a szó jelenté­sével van baj, de gyakorlati megvalósulásával, minthogy az iga­zi szolidaritást az elmúlt másfél évtizedben sem sikerült nálunk tetten érni. Hol van a szolidaritás ott, ahol nagyarányú a sze­génység, tartós a munkanélküliség, ahol kettészakadt a társa­dalom, ahol úton-útfélen koldusokba, hajléktalanokba botlik az ember. Mert a szolidaritás helyett csak az egyéni érdek, az ön­zés munkált, a kíméletlen közöny uralkodott el. A szolidaritás jobbára csak szavakban volt jelen. Nagy fordulatra, gazdasági­társadalmi változásokra, a gondolkodás átalakítására van szük­ség, hogy a szolidaritás elfogadott eszme, működő erő legyen. Felfogásomban a szolidaritás egy ügyért való kiállást, segítő ke­zet jelent. Szerintem a szolidaritás az, amikor a gyermek szá­míthat szüleire, a család a követlen környezetére, a kisebb kö­zösség a nagyobb támogatására. Szolidaritás az is, amikor az ál­lam nem vonul ki az egészségügyből, az oktatásból, a munka­helyteremtés támogatásából. A szolidaritás gyakorlását - mint minden változást - magunkban és saját környezetünkben kell kezdeni. Szolidaritásról majd akkor beszélhetünk, ha először mi magunk együttérzéssel kezeljük, közösen óvjuk, segítjük, épít­jük közvetlen természeti és társadalmi környezetünket. S ha ugyanez megvalósul a kisebb-nagyobb emberi közösségekben, ha az egész országban sikerül felemelni az elesetteket, segíte­ni a rászorultakat. VEGYÜK HÁT SZÁMBA EMBERI KAPCSOLATAINKAT, S Cselekedjünk a szolidaritás szellemében, szívvel, empátiával, közös érdekek szőtte összefogással - először házunk táján, szűkebb pátriánk­ban, itt városunkban.' Hogy a szolidaritás ne csak szavakban és szép szólamokban, de végre valahol tettekben is testet öltsön. Világunk a természet Licit a jobb helyekért Szécsény. A város képviselő-testü- lete 10 százalékkal megemelte a vásári helypénzdíjat. Ezek után a sátorfoglalásért négyzetméteren­ként 200, teherautóról árusítá­sért 550 forintot kell fizetni. A képviselő-testülethez olyan infor­máció érkezett, hogy hiába sorol­ták a piacon lévő asztalokat he­lyük szerint kategóriákba a bejá­rati résznél, az első kategóriába tartozó kategóriákért igen ko­moly versengés volt az árusok között. Olyan döntés született, hogy az egy évre bérelt asztalok­ra, az eladók licitálhatnak. A licit időpontjáról tájékoztatják az áru­sokat. Megmarad a havibérlet, il­letve az alkalmi árusok részére a napi helyfoglalási díj. A gyerekekért Kutasó. A negyvenezer forintos babakötvényt gyermekenként újabb negyvenezer forinttal kí­vánja kiegészíteni a helyi önkor­mányzat. Erről elvi állásfoglalás született nemrégiben a képvise­lő-testületi ülésen. Eszerint a jut­tatást a január elseje után szü­letettek, illetve születők kapják, az elhatározás célja a gyermek- vállalási kedv ösztönzése. Országos matekverseny NÓgrád megye. Az országos Zrí­nyi Ilona matematikaversenyen 17. alkalommal vehetnek részt a magyar gyerekek hazánkból és a határon túlról. A balassa­gyarmati Szabó Lőrinc Általá­nos Iskola február 24-én kilen­cedik alkalommal szervezi a megyei döntőt. Az öt helyszínen (Balassagyarmat, Pásztó, Rét- ság, Salgótarján, Szécsény) fo­lyó versenyen 1100 tanuló vesz részt megyénkből. Lakossági fórum Cered. Becsó Zsolt, a Fidesz-Ma- gyar Polgári Szövetség országgyű­lési képviselője lakossági fórumot tart február 22-én, a település fa­luházában este negyed héttől. (Folytatás az 1. oldalról)- állítják a szakemberek. Szerin­tük ahhoz, hogy a kátyúk ne sza­porodhassanak el túlzottan, évente félszáz kilométernyi út felújítását kellene elvégezni. Ta­valy szűkebb hazánkban ez 17 kilométeren történt meg - a 943 kilométeres szakaszból. Nem csoda, hogy az úthálózat állapo­ta évről évre romlik, s gomba mód szaporodnak a kátyúk... Jelen állás szerint a pályaszer­kezet teherbírása alapján a me­gye úthálózatának 41 százaléka, az útburkolat felületi egyenetlen­sége alapján pedig 50 százaléka szorul felújításra. Az útburkolat felületi állapota még ennél is rosz- szabb képet mutat: e szempontból az utak 68 százalékára ráférne a felújítás. Ráadásul a helyzet „egy­hangú”: nem lehet kiemelni rosz- szabb, vagy jobb útállapotú terü­leteket megyénkben. A kátyúk elleni „átfogó” akci­ót március második felében, az aszfaltkeverő telepek beindítását követően kezdik. Az utóbbi na­pok olvadásának köszönhetően azonban egyre több gödör buk­kan elő, s a jó idő közeledtével ez még inkább így lesz. Az autósok­nak minden esélyük megvan ar­ra, hogy kátyúval találkoznak ott is ahol eddig nem volt; s mit te­hetnek? Szlalomoznak, esetleg bosszankodnak, de jelezhetik is a problémát az illetékeseknek - ahogy azt már többen megtették: Természetesen megkérdeztük a legérintettebbeket, vagyis az autósokat is a témával kapcso­latban. Varga István, aki napon­ta jár Budapestre egyenesen „ka­tasztrofálisnak” nevezte nem­csak a megyei, hanem az orszá­gos úthálózat állapotát is. - Ősz­szel a 21 számú úton, egy kátyú után a gumishoz kellett men­nem, ahol 5500 forintért javítot­ták meg az autóm könnyűfém keréktárcsáját. Ez azonban csak a kisebb baj, mert gyakorlatilag minden tavaszt futómű-javítta­tással és -állíttatással kezdek. Horvát Károly, aki leginkább Balassagyarmat térségében au­tózik azt furcsállja, hogy minden évben ugyanazok a lyukak újul­nak ki. - Harminc éve járok ugyanazon az útvonalon és min­dig ugyanott kell vigyázni, aztán persze szép lassan mindig újabb kátyúkat „rajzolok az útvonal­térképemre”. Salgótarján. Lakatos László Vilá­gunk a természet című kiállítása nyílt meg pár napja a Balassi Bá­lint Megyei Könyvtár Bóna Ko­vács Károly Galériájában. A Csesztvén született alkotó ked­venc témája a természet. Festmé­nyeken kívül grafikákat is készít, sőt verseket ír. Műveit országszer­te és külföldön is bemutatták már, mégis legszívesebben szűkebb pátriájában vállalkozik erre. Formálódik az új vidékpolitikai program Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a kormány elmúlt 4 évben hozott agrár- és vidékpolitikát érintő in­tézkedéseiről tartott sajtótájékoztatót a megyeházán, amelyen Boldvai László országgyűlési képviselő és Dóra Ottó, megyei köz­gyűlési elnök is részt vett. Juhász Anita Salgótarján. - Soha nem voltak a ma­gyar mezőgazdaságban olyan kaotikus állapotok, mint az 1998-2002-es ciklus első három, három és fél évében - kezd­te Nagysándor. - Ennek az időszaknak az egyik legjellemzőbb következménye, hogy hihetetlenül nagy adósságállo­mány gyűlt össze, több mint 90 milliárd forint. Az agrárium támogatása elmaradt nem csak a szükségestől, de a lehetsé­gestől is. Olyan földtörvény-módosításra is sor került az előző kormányzati ciklus­ban, amely az úgynevezett családi gazda­ságok számára elővásárlási, előbérleti, elő-haszonbérleti és mindenféle előjogo­kat biztosított, amelynek egyenes követ­kezménye volt, hogy a földforgalom meg­állt, mozdulatlan maradt. Illetőleg az a birtokátalakítási folyamat el se indult, ami máig problémája a magyar mező- gazdaságnak. A legnagyobb veszteség mindezen túl azzal érte a magyar agráriumot, hogy az uniós források foga­dására hazánk nem készült fel. Nem csak a mostanira, hanem arra a lehető­ségre sem, hogy már 2000-ben föl lehe­tett volna használni 40 milliárd forintot a SAPARD-program keretében - ebből egy fillér sem került kifizetésre. Sok min­dennel el volt foglalva az agrártárca, csak az égető kérdésekkel nem. - A kormány első intézkedései kétirányúak voltak. A lehető legsürgősebben meg kellett te­remteni az uniós források fogadásához kapcsolódó feltételrendszereket. A 65 milliárd forintos SAPARD-támogatásból már mostanra 48 milliárd ki is van fizet­ve. Ami az AVOP-pal összefüggő, úgyne­vezett területalapú támogatást illeti: két­ségkívül volt zökkenő a kifizetésben, a feltételek megteremtésében, de azért szinte csodába illő, hogy azok az embe­rek, akiknek életük a föld, nagyon hamar megtanulták az adminisztrációt. Ilyen mértékű támogatásokhoz magyar gaz­dák még soha nem jutottak. Az előző cik­lus végén egy hektárra jutó 10 ezer forin­tos támogatásról lehetett beszélni. Ez most 37 ezer forint, amelyhez még több támogatás, kifizetés is kapcsolódik. Meg­háromszorozódott a támogatás és ebből adódóan a gazdálkodók jövedelme is. Most már megint ott tart a magyar me­zőgazdaság, hogy egymilliárd euróval több az export, mint az import, miközben az unió tagjai lettünk. Még egy ilyen ágazat van Magyarországon, a turizmus, amely szintén nettó exportőr. Sok a konfliktus az áruházláncokkal is, sok büntetést szabtunk ki, de ez a hatá­rozott fellépés azért van, hogy Magyaror­szágot senki ne tekintse a rossz minősé­gű agrártermékek lerakóhelyének. És ezek az intézkedések a hazai agrárága­zatban dolgozók érdekeit is védik - mondta Nagy Sándor, majd kitért arra, hogy' nagy sikere van a „földet életjára­dékért” programnak, amelybe már több mint húszezer gazda kapcsolódott be. - Formálódik és vonalaiban már kialakult egy új vidékpolitikai program. Ennek két alapvető kiindulópontja van. Az egyik az, hogy a vidék nem egyenlő az agrá- riummal. A munkahelyteremtést és a közszolgáltatásokat érintően, azok javu­lását elősegítő változásokat nem pusztán az agráriumtól kell várni számos vidéki kistelepülésen. A másik kiindulópontja ennek a programnak, hogy bár számos hátránnyal küszködik a vidék jelentős része, mégis, egy valóban jó fejlesztési programnak nem lehet az a kiinduló­pontja, hogy a vidék a hátrányok gyűjte­Az elmúlt évek fényében többször fókuszált zó politikusokra ménye - véli a MÉH politikai államtitká­ra. Végezetül beszélt arról, hogy a Nem­zeti Vidékpolitikai Tanács is meg fog majd alakulni - valószínűleg az év máso­dik felében. Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke a témával kapcsolatban elmondta: az közvélemény a mezőgazdaságról nyilatko­utóbbi négy évben, a megyében több kis lélekszámú település kapott egyenként több tízmilliós támogatást csatornabe­ruházásra, falufejlesztésre. Ilyen például Kutasó, Garáb, Alsótold, Felsőtold, Kozárd is, amely települések lélekszáma helyenként alig haladja meg a 100 főt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents