Nógrád Megyei Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-14 / 38. szám

2006. FEBRUAR 14., KEDD 3 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Előtérben a nyelvoktatás Bátonyterenye. Közeleg az álta­lános iskolai beiratkozás ide­je. A szabad iskolaválasztás lehetőségét figyelembe vevő szülők előzetes, hiteles tájé­kozódását, igyekeznek bizto­sítani az alapfokú tanintéze­tek a nyílt napokkal, előzete­sen bejelentett, egyeztetett óralátogatások biztosításával. Különösen érvényes ez a má­sodik éve működő idegen nyelvi kommunikációs kép­zés esetében. Jászai Nagy Ist­ván, a Bátonyterenyei Általá­nos és Alapfokú Művészeti Is­kola Igazgatóságának igazga­tója ezzel kapcsolatosan az alábbiakat mondja:- Ismeretes: a város veze­tése felismerve, hogy a fejlő­dés egyik meghatározó kitö­rési pontja az oktatás terüle­te, igyekszik a település, a kistérség gyermekeinek biz­tosítani mindazokat a felté­teleket, amelyeket sokkal kedvezőbb anyagi helyzet­ben lévő, sokkal gazdagabb önkormányzatok tehetnek meg. így kapott kiemelt fi­gyelmet a nyelvi kommuni­kációs képzés, illetve infor­matikai fejlesztés területe. Az utóbbiban szinte minden tanintézet fel tud mutatni fej­lődést igazoló eredményt. Az idegen nyelvi oktatásnál alapvető törekvésünk, hogy lehetőséget teremtsünk arra, minél többen ismerkedjenek meg az angol, illetve német nyelvvel. Az első, második, harmadik osztályokban, ténylegesen az életkori sajá­tosságoknak megfelelően, já­tékos formában - az ének, vers, zene, mozgás - lehető­ségeit felhasználva kezdjük a nyelvoktatást. Olyan kész­ségek kialakításával, amire lehet később alapozni, s már a negyedik évfolyamtól lehet emelt szinten, emelt óra­számban a készségtárgyak­nál folytatni, az órai munká­kon túl az órán kívüli tevé­kenységet is e cél szolgálatá­ba állítani.- Szeretném felhívni a szü­lők figyelmét, akik természe­tesen valamennyien felelős­séget éreznek gyermekük jö­vője iránt, a beiratkozás előtt jöjjenek el intézményeinkbe, az iskola nyitott! A Bartók Bé­la iskolában német nyelvű, a Kossuth Lajos iskolában an­gol nyelvű kommunikációs nyelvi képzés folyik. Nem­csak a városból, de a kistér­ség valamennyi településéről is várjuk az érdeklődőket. Beszélgessenek el a kistér­ség vezetőivel, tájékozódja­nak, hiszen már vannak nagyvárosi iskolák, ahol sok­kal korábban felismerték e módszer lehetőségeit, haté­konyságát. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a nyolcadik évfolyam végén középfokú nyelvvizsgát tehetnek, nem beszélve az addig eltelt idő­szak élményeiről, mint a kül­földi kapcsolatok, csereprog­ramok. Tehát várjuk a szülő­ket, ismerkedjenek meg e képzéséi formával, módszer­rel, s éljenek e lehetőséggel. Mester és az ő ..Társa” A Bátonyterenye vállalkozóit bemutató sorozatunkban a város egyik legnépszerűbb, ismert vállalkozópárosát ismerhetjük meg, a Mester és Társát. íme történetük (általuk elmondva): A mester Mester „Negyvenkét éve vagyok keres­kedő, aki a kereskedelmet a pult mö­gött, az emberek között tanultam meg. Az általános iskolában még összevont osztályba is jártam, (Kis- hartyánban születtem), majd 1961- től Salgótarjánban voltam kereske­delmi tanuló, később gimnáziumi érettségit, majd boltvezetői végzett­séget szereztem. A belkereskede­lem kiváló tanulója voltam, a Szak­ma Ifjú Mestere, s más, számos or­szágos versenyen is kaptam elisme­rést. Első munkahelyemen, a Nóg- rád megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalatnál 2-3 hónap múlva - alig múltam 18 éves - megbízott boltvezető-helyettes lettem, 13-14 segéddel dolgoztunk... Akkoriban az árubeszerzés nehézségei miatt kunszt volt kereskedőnek lenni! 1968-ban kísérleti jelleggel meg­nyílt a Centrum Áruház fóldszinü részlegén a műszaki osztály, (ahol nemcsak műszaki cikkeket lehetett vásárolni), itt dolgoztam osztályve­zetőként 1974-ig. Ezt követően megint egy újabb, szakmai szem­pontból csodálatos és eredményes időszak következett: ismét az ipar­cikk-kiskereskedelmi vállalatnál. Salgótarjáni és kisterenyei vas-mű­szaki bolt vezetőjeként ismételten megélhettem, ami egy kereskedő álma-vágya. Az ország minden ré­széről jöttek a vásárlók, hiszen - köszönhetően a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek jó minőségű termé­keinek - huzalokat, ládaszögeket, kerti szerszámokat óriási mennyi­ségben értékesítettünk, különösen Kelet-Magyarország megyéiben, a Nyír­ségben. (A nagyon jelentős szovjet ex­port miatt...) A szakmai kihívá­sok (vagy inkább hí­vások) mindig meg­találtak életem során. 1980-at ír­tunk, amikor a Nógrád megyei Szol­gáltatóipari Vállalatnál több keres­kedelmi egység létrehozására ke­rült sor, s itt kereskedelmi ágazat­vezetőként dolgoztam. Olyan alkat­részboltot működtettünk, ami a szervizeléshez, garanciális javítás­hoz biztosítottak koncentráltan al­katrészeket, természetesen más, la­kosságot érintő áruval együtt. Szép volt, jó volt, az anyagi-erkölcsi meg­becsülés minden örömével. De hát mindig is nyugtalan természet voltam... S amikor meghirdették az első szerződéses boltokat, miért is ne jelentkeztem volna a versenytár­gyalásokra?! 1983-ban kerültem Nagybátonyba, ahol megismertek, s a régi vevők is megkerestek... szóval megkétszereztem a bolt forgalmát. Ezt követően hasonló sikeres idősza­kot éltem meg a zagyvapálfalvai, Hő­sök úti vas-ABC áruházban. Egyéni vállalkozóként 1986-tól te­vékenykedem, 1992-től Bátonyte­renyén az Ózdi úton. Háztartási bolt a miénk, papír, ajándék, vegyi áru, de az iparcikkszakmából mindent tudunk értékesíteni, amit a vásárlók kérnek. A tanulóéveket is beleszá­mítva 44 éve dolgozom a kereskede­lemben, valószínű a közelgő nyug­díjkor sem tud véglegesen elszakí­tani... Mert azért voltak az embert, s főleg az egészségét ugyancsak igénybevevő-kikezdő időszakok is... Ma már nem beszerezni, hanem eladni művészet! Túltermelés van, a mulük megjelenése, a sokszor na­gyon olcsó, minőségében silány áru- dömping, a vásárlói (tömegpszichó­zissal való manipulálás, a vásárlási kényszer előtérbe kerülése... Szóval nem igazán jó a vásárlási kultúránk! S hát a magyar piacot csak szóval vé­dik. Én egész életemben tiszteltem a vásárlót! Annak örülök, ha a vevő elégedett. Igyekszem megismertetni az új termékeket, szeretek segíteni, házhozszállítás, tanácsadás stb. Bátonyterenye a lakóhelyünk, ottho­nunk, a város élete-állapota-fejlődése nemcsak a vállalkozás szempontjá­ból érint és érdekel. Az első házas­ságomból két lányom családjaikkal, a három unokám a Dunántúlon él­nek, második házasságom Bátonyte- renyén köttetett és ideköt a mai na­pig. Feleségemmel minden szem­pontból társak vagyunk, s nagyon büszkék lányunkra, Anitára, aki az Állatorvos-tudományi Egyetem hallgatója...” A „Társ” (vállalkozásban és ma­gánéletben), Orosz Zsuzsa: Nagybátonyban születtem, éltem, tanultam, dolgoztam mindig is. Fér­jemmel 1983-ban találkoztunk, majd kötöttünk házasságot, s kezd­tünk el együtt dolgozni... A kereske­delemben különösen kamatoztatha­tom azt a velem született adottságot, életelvem: az embereket tisztelni kell! Boltunk nem önkiszolgáló, így napi kontaktusban vagyok a vevők­kel, már tudom kivel hogyan, miről lehet beszélgetni, kinek lehet ajtót nyitni... Jóindulatú­nak kell lenni, hi­szen annyi rossz van a világban! A sok jó csak jót hozhat, (s hát forgalmat...) Na­gyon szeretem az idős embereket, ezt igyekszem is tettekkel bizonyítani. A házban, ahol üzletünk működik, megválasztottak társasházi közös képviselőnek. Olyan boltunk, mint egy család. Ismerem az itteniek ba- ját-búját, betegségét, örömét, dicse- kednivalóját.. Elmondják, ez nagy dolog, hiszen az emberek leszoktak a beszélgetésről, mert mikor és hol is lehetne ebben a világban? Bátony - a szívügyem. Ezért vá­rom és fogadom örömmel az idege­neket is, akik munkát, lehetőséget hozhatnak, s minden alkalmat megragadok a jobbító szándékú kritikára, véleménynyilvánításra. Ha útra kelünk lányommal, férjem­mel, nincs az a nagyon szép hely és élmény, hogy ne várjuk a vissza- és hazatérést. Bár tudja az ember, hogy bizton vannak irigyei-harago- sai (mert már csak ilyen ez a világ), nincs annál jobb érzés, mint itthon lenni, s az érdeklődést, ragaszko­dást, szeretetet érezni, viszonozni.-óné­M egúj ító-fej lesztő törekvések, változtatások Bátonyterenye. A közelmúltban a város önkormányzatá­nak képviselő-testülete beszámolót hallgatott meg az alpolgármesterek elmúlt évi tevékenységéről. Molnár Józseffel, a humán területért felelős alpolgármesterrel az említett összefoglaló kapcsán beszélgettünk, külö­nös tekintettel azokra az átalakítási, megújítási folya­matokra, kezdeményezésekre, amelyek jellemzői, meghatározói voltak az említett időszaknak, egyben irányt szabnak a jövőt formáló-alakító munkának is. óné- Az említett időszakot hogyan foglalná össze?- Ténylegesen nehéz évet, tud­hatunk magunk mögött, hiszen olyan jelentős változtatásokra került sor, mint az oktatás terü­letén az alapfokú oktatási intézmé­nyek integrálásá­val járó szervezeti átalakítás, a kom­munikációs ide- gennyelv-oktatás bevezetése. Ide­sorolhatnám a tanuszoda hozta lehetőségeket az úszásoktatás, a gyógytestnevelés, a logopédi­ai szolgáltatás új formájának be­építését az intézmények min­dennapi tevékenységébe. Szá­mos kezdeményezés vette kez­detét a közművelődés területén, s helyi pályázati felhívásokkal is jelentkeztünk.- Vegyük sorra ezeket, hogyan látja a jelenlegi helyzetet?- Az új szervezeti felállásban megkezdett tanév ez idáig bebi­zonyította, a korábbi kezdemé­nyezések (mint például a kom­munikációs nyelvoktatás) élet­képesek, folytatni kell. Bátony­terenye oktatási, pedagógiai fel­adatainak megvalósítása szem­pontjából hatékonyabb keretet biztosít, átláthatóbbá, összefo- gottabbá vált a közös tevékeny­ség. Tapasztalataink szerint az összevonás során sikerült javí­tani az intézmények együttmű­ködését, szaporodtak a közös rendezvények (pl. az Erkel isko­la meghirdetett kistérségi Móra Ferenc mesemondóverseny, amely kistérségi szintűre bő­vült). Nem elhanyagolható a mű­ködési költségek csökkenése, anélkül, hogy létszámcsökken­tésre került volna sor, bár éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az idő­közben nyugdíjba vonulók he­lyére nem kerültek újak. Az át­alakítás egyik jelentős eredmé­nyének tartom, sikerült úgy megvalósítani, hogy nem sértet­te az intézményi önállóságot. A tartalmi munka színvonalát po­zitívan érintette. Az áttanítással elindult a tantestületek szoro­sabb kapcsolattartása. Meggyő­ződésem, hogy sikerült átmente­ni az oktatási intézményeket a jövő számára. Ezt a pedagógu­sok, az intézmények alkotó kol­lektívái, a szülői munkaközössé­gek közreműködése nélkül nem valósíthattuk volna meg.- A gyermeklétszám alakulása szempontjából mi várható a 2006/2007-es tanévben?- A városban a gyermeklét­szám stagnál, bár a végzett, kike­rülő nyolcadikosok és az újonnan beiratkozandó elsősök közötti lét­számkülönbség kimutatható (a nagybátonyi térségben). Az elő­zetes felmérések szerint jelenték­telen a más településre történő beiskolázási szándék, annak elle­nére, hogy a szülőknek lehetősé­ge van, s adott esetben élnek is a szabad iskolaválasztással. Tanin­tézeteink pedagógiai programja jó, a pedagógusok jó színvonalú munkája, folyamatos képzése, például középfokú nyelvvizsgára készül a Bartók, illetve Kossuth iskolában 10-10 pedagógus. Erre Kossuth iskolába, ahol az angol nyelvet, a Bartókba, ahol a német nyelvet tanulhatják a kommuni­kációs képzés lehetőségeivel, az Erkel iskolába pedig az alapfokú művészeti képzés, a zeneiskolá­ban a hagyományos tanszakok állnak a tanulók rendelkezésére. A már említett logopédiai szolgál­tatás, gyógytestnevelés, gyógy- úszás, egyáltalán az úszásokta­tás ugyancsak kistérségi szinten áll az érintettek rendelkezésére.- A Bátonyterenye Közoktatási Alapítvány két pályázati felhívást is közzétett... hető pályázatok külön az alsó és felső tagozaton, két részből kell, hogy álljanak: egyrészt az adott témakör oktatásához használha­tó tanmenetek (tantárgyankén­ti) megfogalmazásából, másrészt a tananyagot tartalmazó szöveg- gyűjteményből. A másik, „Bá­tonyterenye élete 2005-ben” cím­mel irodalmi, képző- és iparmű­vészeti alkotások elkészítésére kiírt pályázat célja: lehetőséget teremtsen a különböző korosztá­lyú lakosság kifejezőkészségé­nek megnyilvánulására, segítse elő a tehetséges alkotók megis­annál is inkább szükség van mert a kommunikációs nyelvoktatás kiszélesedésével nemcsak a nyelvszakos pedagógusok jutnak fontos szerephez. Tehát az április végén történő beiratkozások előtt valamennyi tanintézetben várjuk a gyermekeket, s várjuk a szülő­ket nemcsak a városból, hanem a kistérségből is, nyílt napokon, előzetes egyeztetések során más alkalommal is látogassanak el a választható tanintézetekbe: a- ...amely szorosan kapcsoló­dik az oktatás mind hatéko­nyabb, színesebb, értékfeltáró és megőrző szerepéhez, lehetőségé­hez. Hiszen a helytörténet, ha­gyományápolás oktatására kiírt pályázatunkkal a település tör­ténetének, hagyományainak megismertetése, átörökítése, az iskolák helyi tantervének meg­újítása a célunk. A város aktív és nyugdíjas pedagógusai, pedagó­gus alkotóközösségei által készít­merését, s nagyon fontosnak tart­juk a város élete figyelemre mél­tó eseményeinek, történéseinek megörökítése szempontjából.- Ez már a közművelődés terü­letét is érintő kezdeményezés.- A város közművelődési in­tézményeinek munkáját is új pályára kívánjuk állítani. Eddig is törekevésünk volt a település- részek és a civil szervezetek igé­nyeinek előtérbe helyezése, hi­szen ezt a célt szolgálta például a maconkai közösségi ház és ci­vil szolgáltatóközpont létreho­zása is. A közelmúltban a tele­pülésrészi önkormányzat által - a részönkormányzatok meg­erősítésére és támogatására - nyert pályázati pénzből újabb, a közösségi célokat szolgáló te­ret, ha úgy tetszik intézményt szeretnénk megvalósítani a kisterenyei településrészen is, pontosan a volt- Alpolgármesteri munkaterü­letéhez tartozik a város közbiz­tonságával kapcsolatban a rend­őrség és az önkormányzat közöt­ti feladatok koordinálása.- A kapcsolattartás folyama­tosságával nincs gond, az együttműködés biztosított. A te­lepülésrészi önkormányzat által nyert pályázati pénzből a pol­gárőrség tevékenységének segí­tésére is nagyobb lehetőség nyí­lik, a lakosság érdekében meg­szervezett akciók, intézmények­ben, s a különböző civil szerve­zeteknél információs, tájékoz­tató, felkészítő-figyelemfelhívó előadások szervezésével, s egy­általán a folyamatos jelenlét biz­tosításával. Valamennyi, az al­polgármesteri feladataimhoz tartozó területen, s képviselő­ként is természetesen pontosan látom és érzékelem a problémá­kat, gondokat is, amelyek meg­oldása, a megoldás keresése ké­pezi mindennapi tevékenysége­met, tevékenységünket. Mégis most - a távlatokat több szem­pontból, egyén és közösség szá­mára egyaránt meghatározó - oktatás területét tartom a legna­gyobb, kiemelt figyelmet igény­lő területnek. Az intézmények biztonságos működését, a fejlő­dést biztosító átalakulásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents