Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)

2005-11-28 / 277. szám

5 2005. NOVEMBER 28., HÉTFŐ HAZAI TÜKÖR A gazdákat is mozgósítják pártok A vidék szava dönt majd a 2006-os választáson? Orbán Viktor ajándékot vesz át a hét végi gazdagyűlésen. A résztvevőktől azt kérte a Fidesz elnöke, hogy csatlakozzanak a pártjához. Öt százalék az ellenzék előnye a teljes népesség körében a Fidesz támogatottsága 31, az MSZP-é 26 százalék, a többi párt a parlamentbe jutásért küzd - derül ki a Szonda Ipsos novemberi fel­méréséből. Az adatok sze­rint a biztos választók köré­ben az SZDSZ 3, az MDF 2 százalékra számíthat. Egy hónappal korábban a Fidesz támogatottsága 29, az MSZP-é 27 százalék volt. Szekeres a kétpárti parlament ellen SZEKERES IMRE, az MSZP elnökhelyettese szerint ha kétpárti parlament alakul a jövő évi országgyűlési választások után, az súlyos hatással lehet az egész magyar parlamentarizmus­ra. Egy hét végi tanácskozá­son a politikus arra követ­keztetett a közvélemény­kutatók felméréseiből, hogy a jobboldali szavazók mostani mobilitását éppen az MSZP erősödése okozta, nem a Fidesz kampánya. MSZP: Kuncze valamit félreértett KÖZLEMÉNYBEN tiltakozott vasárnap Kuncze Gábor amiatt, hogy a párt koalíciós . partnere a művészeti okta­tás normatívájának csök­kentését javasolja, s ilyen indítványt terjesztett a költ­ségvetési bizottság elé. Az MSZP szerint az SZDSZ elnöke valamit félreértett vagy nem tájékozódott kel­lőképpen. Tüntetés családvédő törvény elfogadásáért a nőket családon belül ért erőszak elleni - felvonulás­sal egybekötött - tüntetésen tegnap a Parlament előtt több mint százan vettek részt. A NANE (Nők a Nő­kért Együtt az Erőszak Ellen) és hét emberjogi civil szervezet a hiányos és rossznak vélt távol tartási törvényre, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy hetente egy-két nő esik áldozatul párkapcsolati erő­szaknak. @ további hírek: www.reggel.hu A pártok szerint az érde­mi politikai képviselet nélkül lévő gazdák szavazatai jelentős súly- lyal eshetnek latba a választáson. Orbán Viktor hét végén az agrárium mozgósítását kezdeményezte. Tibay Gábor A magát a mezőgazdaságból élők képviseletére rendelt politikai szereplőnek tartó Független Kis­gazda- Földmunkás és Polgári Párt (FKGP) és az érdemi erőt nem képviselő gazdapártok szét- forgácsolódása után a parlamen­ti patkó két gyűjtőpártja egy­aránt a maga oldalára igyekszik állítani a gazdákat. Míg a Fidesz sikeresen olvasztotta be a koráb­bi kisgazdák mérsékelt csoport­ját saját szervezetébe, addig az MSZP agrárpolitikája eddig in­kább kevesebb, mint több siker­rel járt: elegendő csak az elmúlt tizenöt év legnagyobb gazda­demonstrációjára, az idén tava­szi tüntetéssorozatra gondolni. A nagy pártok szerint azonban az érdemi politikai képviselet nélkül maradt gazdatársadalom mozgósítása akár döntő is lehet a 2006-os választáson. A fentiek fényében nem véletlen az sem, hogy a pártok figyelme az euró­pai uniós csatlakozással kapcso­latos változások, mezőgazdasági támogatási teendők felé fordul. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ennek szellemében beszélt szombaton a Magyar Gazdakö­rök és Gazdaszövet­kezetek Szövetségé­nek (Magosz) hód­mezővásárhelyi kongresszusán. A Fidesz elnöke pártja agrárprog­ramja legfontosabb elemének éppen azt nevezte, hogy a jövő­ben nem csökkenhet a gazdák­nak járó uniós támogatás. Hoz­zátette: nem járulnak hozzá ah­hoz, hogy az uniós agrárpoliti­kát úgy alakítsák át, hogy azzal A kormány csak a gazdákkal kötött tavaszi megállapodás felét teljesítette - jelentette ki Jakab István Magosz-elnök a szervezet hódmezővásárhelyi kongresszusán. Mint mondta, elmaradt a Hernád menti ár­víz károsultjainak támogatá­sa, az idős gazdák nyugdíjba vonulását könnyítő rendelke­zés. Az elnök ismertette a Magosz agrár- és vidékfejlesz­a magyar gazdáknak kevesebb jusson. „A gazdákon nyerészke­dők luxusprofitját le kell törni” - mondta Orbán Viktor, az agrár- szektorba emelve ezzel a Fidesz „luxus”-retorikáját. Hozzátette, a nye­részkedőkön csak úgy arathat győzel­met a vidék, ha a termelők maguk veszik kézbe a ke­reskedelmet és a feldolgozóipart. A volt miniszterelnök arra kér­te a kongresszus résztvevőit, csatlakozzanak pártjához a vá­lasztási küzdelemben. A gazdák­nak azt mondta: „álljanak a ma­gyar vidék élére, mozgassák meg az embereket, kopogtassanak be tési programját, amelynek ki­emelt eleme, hogy a magyar föld magyar gazdák kezében maradjon, hozzátéve: földügy­ben „nincs és nem is lesz al­ku”. A támogatások terén fel­halmozott kormányzati adós­ságra - amely számításaik szerint 150 milliárd forint - utalva kijelentette: nem hagy­ják, hogy egy teljes évi támo­gatást „elsikkasszanak” tőlük. mindenhová”. A Fidesz elnöke kijelentette: választási győzel­mük esetén nem politikai, ha­nem nemzeti kormányt kell ala­kítani, amelyben ott a helye a gazdák képviselőinek is. Nyakó István, az MSZP szóvi­vője az elhangzottakat úgy kom­mentálta: a jobboldal már kétszer eljátszotta hitelét a hazai agrá­rium előtt. Először akkor, amikor „szétverte a szövetkezeteket”, több százezer embert lehetetle- nítve el ezzel, másodjára pedig azzal, hogy a mezőgazdaságot „Torgyán Józseihek játszotta át”. A szocialista politikus szerint ad­dig, amíg Orbán Viktor el nem számol azzal az „ámokfutással”, amit kormányzása idején a kis­gazda koalíciós partner a mező- gazdaságban végrehajtott, nem tud hitelesen szólni a vidékhez.. Az MSZP gazdáknak szóló vá­lasztási programját Gyurcsány Ferenc kormányfő jelentette be, amikor a közelmúltban a Nem­zeti Földalapban lévő termőföld­ből új földosztási és földértékesí­tő programot ígért. Az elképzelé­sek szerint a jelenlegi kisbirto- kokat növelné a kormány azzal, hogy a Nemzeti Földalapban lé­vő termőföldet adná el. Minden­nek megvásárlásához hosszú fu­tamidejű, 20-30 éves lefutású, háromszázalékos kamatózású hitelt tenne lehetővé a kabinet. Januártól 40 ezret kapnak az újszülöttek Babakötvény bevezetéséről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a kormány. Jövő évtől az újszülöt­tek Start számlájára 40 ezer fo­rintos állami támogatást utalnak át. A gyermekvédelmi támoga­tásra jogosultak 7 és 14 éves ko­rukban további 30-30 ezer forin­tot kapnak. A kormány kamat­adó-mentesség mellett a megta­karításokhoz állami kiegészítést nyújt. Ez a szülői megtakarítás 10 százaléka, évente legfeljebb 6 ezer forint, a rászoruló gyer­mekeknél ennek a duplája. Gyurcsány Ferenc kormányfő szerint a rászorulók (akiknek a szülei egy fillért sem tesznek hozzá az állami támogatáshoz) 18 éves korukra 220-250 ezer forinthoz férhetnek hozzá. Havi 10 ezer forintos szülői befizetés­sel számolva 4,3 millió forint is összegyűlhet. Medgyes Tamás, az ellenzéki párt politikusa úgy fogalmazott: Jó irányba tett lépésnek tekint­hető a javaslat, ugyanakkor a Fidesz jelentéktelennek tart­ja a 40 ezer forintos induló ösz- szeget. ■ B. B. Fidesz: évente 5500 forint a luxusprofit A Fidesz szakértői szerint min­den magyar család 5500 forint­tal többet fizet energiaáramért, mint kellene. Rogán Antal ellen­zéki honatya tegnapi sajtótájé­koztatóján rámutatott: a privati­zált energiaszolgáltató társasá­gok múlt évi adózott nyeresége 30,8 milliárd forint volt, ami 22 százalékos eszközarányos nye­reséget jelentett, miközben a szerződések mindezt 8 százalék­ban szabták meg. Még a szerződések módosítá­sára sincs szükség, a kormány feladata mindössze az lenne, hogy betartassa azokat - tette hozzá a politikus. A képviselő egy felmérés-ada- taira hivatkozva kifejtette: az emberek négyötöde támogatja a Fidesz javaslatát, amelyet hét­főn terjesztenek a parlament elé. Rogán kifejtette: a Fidesz arra kéri a kormányt, hogy kezdje meg a tárgyalásokat a hosszú tá­vú áramvásárlási szerződések módosítása érdekében, és érje el a lakossági áramár 10 százalé­kos csökkentését. ■ Sz. Sz. ■ Orbán: progra­munk lényege, hogy nem csök­kenhet a gazdák­nak járó uniós támogatás. Magosz: az alku fele teljesült „Győzelem esetén visszaállítjuk a családi adókedvezményt” HARRACH Péter Azokat támogatnánk, akik munkára és nem a segélyre alapoznak - mondja a Fidesz szakpolitikusa- Önt tarják a kormány családpolitikája egyik legfőbb kritikusának. Korábban úgy fogalmazott, a jelenlegi kabi­net bünteti a gyerekeket. Miből állapítható ez meg?- A jelenlegi családtámogatá­si rendszer három lábon áll. A családi pótlék mellett az adó- kedvezményt azok kapták, akik dolgoztak, és állandó jövedel­mük volt. A rendszeres gyer­mekvédelmi támogatás pedig azoknak a szülőknek járt, akik­nek nincs vagy alacsony a jöve­delmük. A családtámogatási rendszer átalakítása a két jutta­tást, az adókedvezményt és a gyermekvédelmi támogatást, továbbá a két tizenharmadik ha­vi kifizetést szünteti meg.- De az alanyi jogon járó csalá­di pótlékot a duplájára emeli.- A támogatás jelenleg vala­mennyi élethelyzethez alkal­mazkodik. Az átalakítás után a probléma az, hogy az új intézke­dés nem lesz igazságosabb: a szegényeknek járó támogatást ezentúl mindenki kapja, az is, aki gazdagabb. Szép gondolat, hogy minden gyermek egyenlő, ez igaz is, de nem egyenlőek az élethelyzetek. Fontos továbbá a munka becsületének megőrzése is. Az adókedvezmény éppen ezt a célt szolgálta. A jövedelmet hagyjuk ott a családnál, azoknál, akik igyekeznek munkából élni, és nem csak a segélyre alapoz­nak. A szociális szempontok is fontosak számunkra, de a csa­lád intézményének tisztelete leg­alább ennyire.- Mi történik akkor, ha 2006- ban a Fidesz győz? Ismét át­alakítják a rendszert?- A családtámogatási rend­szer négyévenkénti felforgatása nem szerencsés dolog. A csalá­doknak elsődleges a biztonság. A kiszámíthatóság elengedhetet­len. A mostani átalakítás nem szerencsés, de az sem lenne az, ha a Fidesz ismét drasztikus re­Harrach: elsődleges a biztonság formokba kezdene. Meghagy­juk, ami jó, és kiegészítjük azt: például újra bevezetjük a csalá­di adókedvezményt. Ez csak fo­kozatosan történhet meg.- Megtalálják ehhez a költség- vetési forrásokat is?- Amint lehetőség adódik rá, visszaállítjuk az adókedvez­ményt. De ez nagyban függ a gazdasági helyzettől. Az első, amit tehetünk, a gazdaságpoliti­ka megerősítése. Elsősorban a kis- és középvállalkozások támo­gatásával érhető ez el.- A családi adókedvezmény visszaállítása mellett mely cé­lokat tekintik a legfontosab­baknak?- Említek egy dilemmát. A parlament előtt a szociális tör­vény: kérdés, megszavazzuk-e vagy sem. Ez növeli ugyanis a segélyeket, ám ha a minimálbér nem növekszik ugyanilyen mér­tékben, a kettő közötti különb­ség csökken. Egy idő után lesz­nek, akik úgy gondolják, már nem éri meg elmenni dolgozni. A következmény a többgenerá­ciós munkanélküliség, a szociá­lis problémákkal küszködés, és valljuk meg, ez az állapot nagy kísértést jelent a bűnözés felé is. Ebből a helyzetből kell kisegíte­ni az embereket. ■ Tibay Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents