Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-17 / 268. szám
3 2005. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Civilként, önmagunkért is Avagy egy faluépítő egyesület a Karancs völgyében A kikapcsolódásra vágyókat várja a pihenőpark Az ősz már elvitte a „virágháromszög” szépségét, a nyári színek meg beköltöztek a művelődési házba. Magyarról magyarra fordítva ez Karancskesziben anynyit jelent, hogy elhervadtak a falu közepén épített kis virágos kert virágai, ugyanakkor megnyílt egy elsősorban a természet ihlette festménykiállítás. A közös bennük annyi, hogy mindkettőhöz köze van a Karancs-völgye fa- luépítő egyesületnek. z. Á.- Ez a két legutolsó „művünk” - kezdi a leltár- készítést Kurunczi István egyesületi elnök, aki az egyesület megszervezéséig egyedül is szépítette a falut, a beköszöntő táblákkal, utcaeligazítókkal és a szép millenniumi parkkal. Aztán rátalált a mostani lelkes társaságra és viszont. Az egyesület és számos segítője alkotta a háromszög alakú virágparkot és az egyesület szervezte az első közös képzőművészeti kiállítást a kultúra házában -folytatja és a falun túlra invitál: nézzük meg a Tóparti szabadidő-parkot is. Az alig egy kilométernyi távolságot egy frissen épített úton tesszük meg, ezt az önkormányzati utat is az egyesület tette rendbe, megint csak jó néA „virágháromszög' egész nyáron a falu dísze volt hány nagylelkű segítőjével. Alig múlt kéteszten- dős a faluépítő egyesület. Az első látványos munkája az említett szabadidő-park, ahol bárki sportolhat, süthet főzhet, pihenhet, ehhez minden kellék adott. A park előtt büszkén mutat Kurunczi István egy kis csorgást: ez a Hálókúti-forrás, ezt is az egyesület tette rendbe, élesztette fel. A park földje egyébként az önkormányzat tulajdona, de kezelésbe adta az egyesületnek. Itt szervezi meg a társaság az iskolával karöltve minden szeptember végén a Tóparti játéknapot a falu gyerekeinek, benne a Szőllős Gábor labdarúgó-emléktornával. De találkoztak már itt a szomszéd falvak óvodásai is egész napos versenyen, ám gyakran járnak ki focizni, biciklizni a falu ifjai is. Visszatérve a faluba, a templom után a diszkót mellett állunk meg egy pillanatra. Ott hat míves, nagy virágláda áll de most árválkodik az őszben, az egyesület hölgytagjai már kiszedték az általuk májusban kiültetett virágokat az egyesület ládáiból. A faluépítő egyesület minden mozzanatát kisfil- mek rögzítik, s mintegy elektronikus helytörténetírásként ezek az események egy multimédiás programban CD-re is kerülnek. Alkalomadtán ezeket a falu lakosságának is bemutatják. Most viszont az egyesületi elnök mutat egy mappát, benne jó néhány tablócska fotókkal. Meghirdettük a „Virágos porták Kesziben” pályázatot. Egy tucat jelentkező udvarát fényképeztük le. Rövidesen kiállítjuk ezeket és „népszavazás” dönt majd arról kié a legszebb udvar a faluban - magyarázza az egyesületi elnök, majd arról beszél még, hogy szeretnék Karancskeszi forrásait „tető” alá hozni, tovább virágosítani a falut, a képzőművészeti galéria rendszeres kiállításai mellet valamiféle színházat is szeretnének hozni. A fiataloknak egy újabb, másféle parkot is megformálnak majd, ami ismereteiket és ügyességüket fejleszti. Ám ennek részleteit még titkos dosszié rejti. Az viszont tény, hogy adventre ismét állni fog a falu karácsonyfája a templom mellet az egyesület jóvoltából. Mégiscsak lesz a megyeszékhelynek jövője? (Folytatás az 1. oldalról) Végül is, körülbelül 25 éves lázas munka, majd közel 15 év „pihenő” következett, és most ismét elindultak a beruházások. Előreláthatólag hosszú évekig tartanak majd ezek is, amelyek után Salgótarján megszépül, korszerű lesz és méltó egy megyeszékhelyhez. Minden csak a pénzen és a jó pályázatokon múlik. A garzonház, az „ikertornyok”, már több mint 30 éve „kapaszkodnak” az ég felé. Néhány „vad” elképzelés is szárnyra kapott a garzonnal kapcsolatban, mégpedig az, hogy akár egy kávézót is építenének majd a tetején, amelyet külső liftekkel lehetne megközelíteni. Pontosan úgy, ahogy azt az amerikai filmekben láthatjuk. Végül is, az Eiffel-torony is ki van használva, nem csak egy párizsi látványosság... Sem a garzonház, sem számtalan társasház, lakóépület sem volt fölújítva azóta, amióta elkészült, vagyis 30-40 éve. Ez is az elkövetkezendő évek feladata lesz. A Beszterce-lakótelepen a SPAR nyit üzletet, jövőre. Úgy tudjuk, hogy a lakótelepen már nagyon régóta igényt tartottak volna egy olyan üzletre, ahol nagyon sokféle termék megtalálható, és késő estig, valamint akár munkaszüneti napokon is nyitva van. Utánaérdeklődtünk, hogy a Lidi, illetve az OBI nyit-e majd üzletet Salgótarjánban, mivel néhány hónappal ezelőtt még szó volt róla, azóta pedig csendes hallgatásba burkolóztak az illetékesek. Kérdésünkre „igen” volt a válasz, csak a kivitelezés időpontja kétséges még. A terület, amelyen majd épül a két üzlet, magánkézben van, így annak áruba bocsátása nem az önkormányzat kompetenciája. A fent fölsorolt beruházások összesen, közel 13 milliárd forintot tesznek ki. Ez az összeg hozzájárul ahhoz, hogy szebb, élhetőbb legyen a nógrádi megyeszékhely. Persze az örömben üröm, hogy a munkanélküliek száma 20 százalék körül mozog, vagyis, a körülbelül 45000 lakosból minden ötödik ember munka nélkül éli mindennapjait. A már elkezdődött és a hamarosan kezdődő beruházások talán a munkanélküliség problémáját is orvosolják, és talán több száz embernek adnak majd munkát, hogy ők is úgy érezhessék: jó élni és meg lehet élni a szebb, jobb, modernebb Salgótarjánban. Remélhetőleg, a milliárdos beruházások kecsegtetőek lesznek az akár több ezer embert is foglalkoztató cégeknek, akik majd úgy gondolják, hogy érdemes Salgótarjánban és környékén befektetniük. A munkanélkülieknek így lenne munkájuk, a cégeknek pedig dolgos kezeik, s talán újra eljön az a kor, amikor több ezer főt foglalkoztató gyárakról, cégekről beszélhetünk majd a megyeszékhelyen és vonzáskörzetében. Mikszáthot népszerűsítik Bátonyterenye. A nagy könyv-program keretében Mikszáth Kálmán „Szent Péter esernyője” című művét népszerűsítik Endrész Lászlóné és diákjai november 18-án, pénteken a Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtárban. Tárlat a suliban Endrefalva. Lakatos László herencsé- nyi festőművész akvarelljeit bemutató kiállítás nyílt a napokban az iskolagalériában. Megtekinthető az év végéig. Az alkotóval a későbbiekben tartandó rendhagyó órán találkoznak a diákok. Tilosban mentát Salgótarján. Hétfőn reggel 5 óra 30 perckor a Budapesti úton közlekedett személygépkocsival egy 45 éves pilinyi férfi a városközpont irányába. A Hősök úti kereszteződésnél a tilos jelzés miatt megállt úgy, hogy mellette a belső sávban már állt egy személy- gépkocsi. A férfi a lámpa szabad jelzését követően a gépkocsival elindult és elütött a gyalogos átkelőhelyen - a tilos jelzés ellenére áthaladni szándékozó - 55 éves salgótarjáni nőt. A gyalogos súlyos sérülést szenvedett. Mihalik Júlia Kimentem a piacra.. nem volt a karomon kosár, - igaz, pénzecskének sem voltam bővében - s különösebben vásárolni sem akartam, de jó volt látni a forgatagot a salgótarjáni állásbörzén. A piaci forgatagot, merthogy a négy kistérségnyi megyerész foglalkoztatási hátrányaira összpontosító, célirányos találkozó olyan volt, mintha maga a munkaerőpiac képe elevenedett volna meg. Kissé idealizáltan, mert itt és most, a szó eredeti értelmében senkit nem építettek le. A munkaügyi központ karmesteri rutinnal terelte egy fedél alá a munkát keresőket és kínálókat, s a többi már igazán nem rajta múlott. Hogy foglalkoztatók és állásért kilincselők menynyiben jutottak közös nevezőre? Születtek-e foglalkoztatásközeli, előzetes megállapodások? Más szóval, kik és mennyien jutottak be a munka előszobájába? Ennek megválaszolása többismeretlenes egyenlet megoldásához hasonlítható. Tapasztalatok szerint munkaadók ugyanis támaszthatnak olyan feltételeket, melyeknek csak szakmailag igen felkészült munkanélküliek felelnek meg. Utóbbiakból pedig nem lehet Dunát rekeszteni szűkebb pátriánkban. Nem ritka persze az olyan helyzet sem, amikor a munkakereső fintorog a munkaadói ajánlatra, ezért jobb reményében továbbáll. olyan vásárcsarnok ez, ahol munkavállalás-munkaadás jegyében hullámzik a tömeg ki-be az ajtón, odabent pedig jó esetben alkuk köttetnek. S ha nem, az álláskereső hazaballag, tovább éldegél a munkaügy kebelén, két nap vagy három hét múlva, ajánlások, esetleg saját ötletek mentén tovább keresgél. Időnként, mint cifra szárnyú pillangónak nyomába ered, utánakap egy felvillanó lehetőségnek. Aztán telikmúlik az idő... s megtanul úszni vagy végleg elmerül. Gyermekszeretet és tradicionális értékek Sokan érdeklődtek az intézmény képzési ajánlatai iránt Mátrafüred. A fenntartó Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium idén július elsejétől összevonta a gyöngyösi Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskolát, valamint a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégiumot. A továbbiakban Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium néven működő intézmény - megőrizve a jogelődök képzési lehetőségeit - hazánk legnagyobb tiszta profilú agrárszakképző iskolája lett. Erről november 18-ig személyesen is meggyőződhetnek az érdeklődők, hiszen ezen a héten nyílt napokat tartanak a mátrafüredi intézményben.- A pályaválasztási hét biztosította alkalmat is szeretnénk arra felhasználni, hogy erősítsük: az iskola ne legyen a félelem, a szorongás és a kudarcok színtere. Szeretnénk hiteles, valós információkat adni az intézmény tárgyi, személyi feltételeiről és képzési lehetőségeiről, annak érdekében, hogy senkit ne érjen csalódás, aki ide szeptemberben belép. Célunk, hogy mind a szülők, mind a gyerekek számára segítsünk a nagy döntésben - hangsúlyozta dr. Vasas Joachim egyetemi tanár, igazgató, hozzátéve: az intézmény biztosította gyakorlatorientált képzések iránti érdeklődés évről évre növekszik, már a 200ó-2007-es tanévre is többszörös a túljelentkezés - 12 megyéből jelezték a pályaválasztás előtt álló fiatalok, hogy Mátrafüreden szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ennek megfelelően a Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium nyílt napjain is sokan megfordultak, gyermekek és szülők egyaránt. Az intézmény nevelői részletes tájékoztatást adnak a képzési ajánlatokról, a felvételi eljárásról, a követelményekről, s végigkalauzolják az érdeklődőket az iskolában, akik így személyes tapasztalatokat szerezhetnek például a kollégiumi szobákról, a könyvtárról és a tantermekről, de megtekinthetik a trófeakiállítást, s sétálhatnak az ízléses parkban is. A részt vevő gyermekek és szüleik tapasztalatait összegezve elmondható: a követelésen alapuló gyermekszeretetet, valamint olyan tradicionális, konzervatív értékeket képviselő intézmény, mint a tisztesség, a becsület és a szakmai elhivatottság kitűnő „táptalaj” lehet ahhoz, hogy az erdészeti és mezőgazdasági érdeklődésű fiatalok elindulhassanak a felnőtté válás útján. A klasszikus képzések meliett egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek természetesen az informatikai oktatásra iá
