Nógrád Megyei Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 255-279. szám)
2005-11-16 / 267. szám
2 2005. NOVEMBER 16., SZERDA PÁSZTÓI NAPLÓ Változás a belgyógyászat élén Pásztón 1908 óta működik a kórház. 2000. augusztus 25-e, az új kórház átadása a belgyógyászat életében is gyökeres változásokat hozott. A betegek és a dolgozók gyorsan „belakták” a kényelmes, világos 2-5 ágyas kórtermeket. A nívós kiszolgáló helyiségeket és a korszerű technikát könnyű volt megszokni a dolgozóknak. A munkakörülmények javulása mellett a feladatok is megszaporodtak, részben a megnövekedett betegforgalom, részben a betegek növekvő igényei miatt. esla Pásztó. Nemrégiben személyi változások zajlottak le az osztályon, távozott dr. Rakonczai Ervin, az eddigi főorvos és vele két belgyógyász szakorvos is. Az osztályvezetői teendőket megbízottként dr. Szarvas Katalin belgyógyász főorvos látja el. A főorvos asszony budapesti illetőségű, 1975- ben szerzett orvosi diplomát a SOTE-n. A végzést követően férjével, dr. Karsay Ferenccel kerültek pásztora és a mai napig itt dolgoznak. Pász- tón az eltelt harminc év alatt megszerezte a belgyógyász, a gastroente- rológiai (emésztőszervek működésével, kezelésével kapcsolatos tudomány), foglalkozás-egészségügyi szakvizsgát. Az utóbbi keretében végzi a kórházban az alap- és foglalkozás-egészségügyi szakrendelést. Emellett biztosító orvosi minősítést is szerzett. Tíz éve kapott főorvosi kinevezést. Most harmadik alkalommal irányítja megbízottként a belosztály munkáját. Szereti hivatását, szereti az embereket, a betegeket, úgy érzi jó kapcsolata van a munkatársaival és a kórház vezetésével.- Milyen ellátási körben végzik a gyógykezeléseket, gyógyellá- tásokat? - faggattuk az osztályvezetőt.- A kórház belgyógyászata Pásztó város és vonzáskörzete, a volt pásztói járás lakossága, mintegy 35 ezer ember számára biztosít belgyógyászati ellátást. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban kezelünk területen kívüli betegeket és megkezdődött az ellátási területünkről korábban más kórházak felé orientálódó betegek „visszatérése” is. A belgyógyászat jelenleg a kórház első emeletén végzi a gyógyító munkát, a gyermekosztály szüneteltetése (2001) óta az épület teljes hosszában. A két- és ötágyas kórtermekben gyakran van szükség pótágyak beállítására is. A betegek előjegyzés alapján, illetve sürgősséggel kerülnek az osztályra. Előjegyzés esetén 2-3 hét a várakozási idő, de egyre több a sürgősséggel felvett beteg, jelenleg ez már háromszorosan haladja meg az előjegyzéssel felvett betegek számát. A sürgősséggel felvett betegek magas aránya miatt nehezen tervezhető az osztály tevékenysége, mindig tartalékolnunk kell jó néhány ágyat - hét végi ügyeletek alatt nem ritkán 15-20 beteget is felveszünk. Másrészt ezzel összefüggésben magas a súlyos, elhanyagolt állapotú betegek száma is.- Miként alakultak a belgyógyászat szakmai mutatói?- Két éve, 2003-ban közel háromezer beteget kezeltünk, ami csaknem duplája a négy évvel ezelőttinek. 2004-ben mintegy 3143 beteget kezeltünk, ami további emelkedést jelent. A szakrendelőben és szakambulancián kezelt, illetve ellenőrzött járó betegek száma ennél jóval nagyobb, múlt évben megközelítette a tízezret. Az ágykihasználtságunk 90 százalékos, az átlagos ápolási időtartam hat nap, a halálozási arány hatszázalékos, az úgynevezett case mix index (CMI) egy körüli. Betegeink többségének definitiv ellátást nyújtunk, körülbelül nyolc százalék azok aránya, akiket - kórházunkban nem elérhető további kivizsgálás, kezelés, műtét céljából - más intézményben kell elhelyeznünk.- Milyen vizsgálatokat tudnak elvégezni a kórházban?- Betegeink kivizsgálása céljából nemcsak a kórház kiváló laboratóriuma, röntgen- és ultrahang-diagnosztikai osztálya, hanem a belgyógyászathoz integrált endoszkópos és kardiológiai laboratórium is rendelkezésre áll. Az endoszkópos laboratóriumban gyomor és vastagbél, hasnyálmirigy és az epeutak vizsgálatára is van lehetőség éppúgy, mint a különféle terápiás beavatkozásokra - vérzéscsillapítás, idegentest- és polipeltávolítás. Szükség esetén, további vizsgálatára speciális intézetbe, laborba küldjük betegeinket.- Milyen betegségek a jellemzők, amelyekkel önökhöz fordulnak?- Betegeink többsége szív-érrendszeri betegségekben szenved, ebbe beletartozik a közvetlen életveszélyt jelentő szívinfarktus és agyvérzés, a magas vérnyomás betegség és mélyvénás trombózis, vagy akár az „akut sebészeti beavatkozást nem igénylő” alsó végtagi érszűkület. 2003-ban 48,2004-ben 39 infarktusos beteget kezeltünk, őket, az egyéb ok miatt fokozott megfigyelést igénylő betegeinkhez hasonlóan, szubintenziv kórtermeinkben helyezzük el, ahol a folyamatos monitori- záláson túl központi szívás és oxigénellátás is biztosított és szükség esetén az újraélesztés feltételei is adottak. A másik nagy csoport az anyagcsere és emésztőszervek betegségei, ide a gyomor-bélrendszer gyulladásos és daganatos elváltozásai, máj-, epe- és hasnyálmirigy-betegségek, cukorbetegség és néhány ritkább kórkép tartozik.- Milyen felállásban dolgozik a belosztály?- Az osztályvezető mellett az osztályon jelenleg négy orvos végez gyógyító munkát, hárman jól képzett belgyógyász szakorvosok, dr. Gaál Gizella főorvos diabetológiai szakképesítéssel is rendelkezik, Több szállal kötődik az osztályhoz dr. Karsay Ferenc főorvos, a krónikus belgyógyászati és rehabilitációs osztály vezetője, aki kardiológus szakorvosként, szívbetegek ellátásában nyújt segítséget és részt vesz az ügyeleti munkában is. Dr. Nagy Albert főorvos a belgyógyászati szakrendelés és a patológia vezetése mellett szintén ügyel osztályunkon és jelenleg osztályos feladatot is ellát. Nemrégiben érkezett kórházunkba dr. Mourtjos Ioannis görög származású orvos, aki nem szakorvos, de nagy ambícióval látott munkához. A betegek ápolását 18 szakképzett nővér végzi Haray Károlyné főnővér irányításával. A tisztaságról központi takarítók gondoskodnak, az évi háromezer zárójelentés megírása két adminisztrátornőre hárul. Az osztály meghatározó egyénisége és a betegek körében méltán legnépszerűbb dolgozója Wagner János beteghordó, aki gondoskodik arról, hogy a betegek a szükséges vizsgálatokra és kezelésekre eljussanak. Elmondhatom, hogy az osztályon hagyományosan jó a hangulat, igazi „team” munka folyik. Pásztó Hasznos városrészében jó ütemben halad a szennyvízberuházás harmadik üteme. Képünkön a munkagépek az árkolást végzik. FOLYIK A BERUHÁZÁS Hároméves az idősek klubja A gondozottak a klub bejárata előtt K. L. Pásztó-Hasznos. Három esztendeje, 2002. október 10-én adta át rendeltetésének Dávid Ibolya a területi gondozási központ tagintézményét, a hasznosi idősek klubját. Első vezetője Nagyné Angyal Ágnes volt, majd őt 2004. február 1-jén Csépe Csatóné váltotta, aki addig is az intézmény dolgozója volt. Emelt szintű szociális gondozó és szervező végzettséggel rendelkezik. A dolgozok összlétszáma öt fő: a klubvezető, két szociális gondozó, egy konyhai kisegítő és egy gépkocsivezető.- Hány férőhelyes a klub? - faggattuk Csépe Csabánét- A klub 30 férőhelyes, jelenleg 29 a felvett klubtagok száma. Napi rendszerességgel 18- an járnak be, a többiek az ebédet elviszik, illetve részükre gépkocsival szállítjuk.- Milyen segítséget nyújtanak a bejáró klubtagoknak?- Életvitelük megtartása érdekében a gondozottaknak segítséget nyújtunk: mozgásukban korlátozott idősek szállításában, bevásárlásban, orvosi ellátásra szorultak kezelésében, személyi higiénia megtartásában, hivatalos ügyeik intézésében, rendszeres vérnyomásmérésben, gyógyszerek kiváltásában.- Milyen programokat szerveznek?- Rendszeres programok teszik színesebbé mindennapjaikat. Ilyen például: a farsangi bál, Mikulás, karácsonyi ünnepély, nemzeti ünnepekről való megemlékezés stb. Ezeket a jeles napokat a helyi óvodások és általános iskolások teszik felejthetetlenné az idősek számára. Minden hónap első csütörtökén Marti József plébános imaórát tart a klubban. Havonta ünnepeljük klubtagjaink névnapját, amelyen Kapyó István harmonikájával kíséri a nótázást. Legtöbb programunkról fénykép és videofelvétel készül, amelyet nagy élvezettel többször újranézhetünk. Évente egy-két alka^ lommal kirándulásokat szerveztünk, legutóbb Fallóskúton voltunk. A pásztói klub tagjaival és dolgozóival is nagyon jó a kapcsolatunk, erről tanúskodik az együtt töltött bográcsozásunk.- Milyen korúak a klubtagok?- Legfiatalabb 59, legidősebb pedig 91 eves. esla Kanyó István a tangóharmonikával Kiállítás Kerekes L. Pásztó. A Teleki László városi könyvtár kiállítótermében november elején Sisák Imre polgármester nyitotta meg Oláh Ferenc amatőr festőművész tájképeiből, csendéleteiből készült alkotásainak kiállítását. Az érdeklődők huszonhat alkotásban gyönyörködhetnek. Oláh Ferenc gyermekkorában szeretett bele a festészetbe, később mégis a zene, a hegedülés lett a művészeti és megélhetési irány. Hosszú éveken keresztül vezette zenekarát, majd a rendszerváltást követően fel kellett hagyni a muzsikálással. Jelenleg biztonsági őrként dolgozik a pásztói városházán. A festészetet kisgyerekkorában szerette meg, előbb grafittal rajzolt, majd a temperafestés következett. Néhai Szabó Áron kiváló rajztanár segítette és további erőt adott ahhoz, hogy a festéssel foglalkozzon. Gyerekkori emlékei közé tarozik, hogy a vásáros cigány asszonyoknak üveglapra festett különféle virágokat, fákat, kihagyva a fényképek helyét és ezeket mint képtartót adták el. Amikor az ének-zene szakközépiskolába járt ott is tanítottak festészetet, de ő önszorgalomból többet foglalkozott vele, elleste a kiválók technikáját. Megfestette temperával „Az utolsó vacsorát”. Oláh Ferenc egyik festményével Később már olajfestéssel is foglalkozott, több szakkönyvet tanulmányozott, benne németalföldi, olasz festők technikáját, festékkeverését. Arra törekedett, hogy a képek időtállóak legyenek, olyan festéskeverési technikát sajátította el, amellyel, akár több száz évig is eláll a kép. Témáit a természet adta lehetőségekből választva viszi vászonra. Egyből ecsettel, nem rajzolja elő a vázlatot. Általában természetképeket fest, melyből több kiállítása is volt már. Dr. Szarvas Katalir főorvos
