Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-10 / 236. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005- KÉTBODONY HOLES IMRE Alpolgármester: HAJZSEL JÓZSEF Köregyző: NAGY KÁLMÁN Polgármesteri hivatal: Madách út 37. Telefon: 06-35-355-260 A falu lakóinak száma: 526 ebből 0-18 éves korú: 74 18-60 éves korú: 324 60 éven felüli: 128 Helyi adók: Iparűzési adó 2% Kommunális adó 5000 forint Civil szervezetek, alapítványok: Kétbodonyért Alapítvány Sportegyesület Horgászegyesület Hagyományőrző csoport Jeles napok, rendezvények: Sport és kulturális napok júli­us első vasárnapja Szilvaszombat, minden év au­gusztus utolsó vasárnapján Nemzetközi sportrendezvé­nyek: hegyikerékpár- és triat- lonverseny, Gyaloglók országos bajnoksá­ga, erőemelők versenye Horgászverseny Nevezetességek: Evangélikus templom Tájház Barokk kastély Rákóczi-emlékpark A világháborúk áldozatainak emlékműve Kis állatkert Kétbodonyi horgásztó Török korabeli raktár Arcok a faluból DÉNES CSABÁNÉ ha kell főz, rendez vagy vendégeket igazít útba. Elég gyakran szólnak neki, mert sok a rendezvény. Ha a munka megkívánja, magával vi­szi férjét, 17 és 12 éves gyerme­keit, ők is ott segédkeznek. NOVÁK ISTVÁNNAK a közért végzett munkáját, a falu­ban kihelyezett vi­rágtartók is tanú­sítják. Az anyagot az önkormányzat biztosította, a lakatos szakmai tudását ő adta hozzá. A sportöl­töző ajtaja is az ő munkájának eredménye. illés István pol­gárőrparancsnok jogosan büszke arra, hogy a falu­ban rend van. A lakosság, a turis­ták biztonságban érzik magukat. Az elmúlt 10 év alatt egyetlen egy alkalommal fordult elő, hogy határozottan in­tézkedniük kellett. A turizmus paradicsoma Kétbodony Nyugat-Nógrád egyik legszebb települése, a Cserhát vonulatainak ölelésében a domboldalon épült a határához tartozik a Cserhát névadó hegye. 1993-tól önálló, 1995-ben körjegyzőséget alapított Szente köz­séggel. A falu utcái tiszták, rendezettek, a sok szép vi­rág arról tanúskodik, hogy az ott élő emberek szeretik a falujukat, partnerei az önkormányzatnak a parkosí­tásban, az elképzelések megvalósításában. A falu veze­tői az idén a lakosság körében 100 tő rózsát osztottak szét. Virágkosarak kerültek a villanyoszlopokra. Rontja az összhangot a falun átvezető kátyús főút, amiről ők nem tehetnek.- Sikerült megvalósítani a füstmentes falut. A kertekben összegyűjtött növényi hulladé­kot a lakosság nem égeti el, ab­ból komposzttrágyát készíte­nek. Aki kéri, azoktól az önkor­mányzat autójával elszállítjuk a hulladékot a közös komposz­tálótelepre - magyarázza a pol­gármester. Rendbe hozták a művelődési ház helyiségeit, pályázati pénz­ből kicserélik a tetőszerkezetet. 1997-98-ban labdarúgópályát alakítottak ki, az idén saját erő­ből, mint a faluban oly sok min­den, felépült az öltöző. Az önkor­mányzat központi támogatásból, helyi adókból, telkek értékesíté­séből, ingatlanok eladásából gaz­dálkodik. Az utóbbi kettőből a község kaszájába került pénzt fejlesztésre fordítják. A vezetők racionális takaré­kos gazdálkodásnak a hívei, amiben jó példát mutatnak. Az országban a legkisebb létszá­mú körjegyzőséget működte­tik, a feladatokat négyen látják el. A képviselők tiszteletdíja alacsony.- Az iskolánkat, óvodánkat, úgy' mint más hasonló kistelepülésen bezártuk. Romhánnyal iskolai és óvodai, Szentével óvodai társulást hoztunk létre. Korábban is nagy volt az elvándorlás. Ahová a szü­lök jártak dolgozni, a nagyobb, jobb iskola reményében maguk­kal vitték a gyermekeiket is. Osz­tályokat nem akartunk összevon­ni, ezzel a gyermekeinket hoztuk volna hátrányos helyzetbe, ezért döntöttünk így. Az óvodában sok­szor több volt az alkalmazott, mint a gyermek - vélekedett Holes Im­re polgármester. Kétbodonyban több olyan helyi rendezvény van, amely túlnőtt a falu, a megye ha­tárain. 1993-tól minden év július első vasárnapján megrendezik a „Sport és kultúra napját”. A folk­lórfesztiváljukon 15-20 hagyo­mányőrző csoport vesz részt. Har­madik éve nagy sikerrel rendezik meg a szilvaszombatot, amely gasztronómiai fesztivállá nőtte ki magát. Az egyet fizet, kettőt kap önkormányzati akció keretében több mint 200 szilvafát ültetett el a lakosság. Az önkormányzat sa­ját gyümölcsöskertjébe is telepí­tett 100 szilvafát. A következő években saját ellátásból szeret­nék biztosítani a szilvaszombat­hoz az alapanyagot. A turizmusa országos viszony­latban is jelentős. Az ezzel foglal­kozó cég egyszerre 130 vendéget tud fogadni. Jól működik az erdei iskolájuk, ahová márciustól késő őszig érkeznek a vendégek. Holes Imre azt mondta - Nem elég a tu­ristákat szálláshelyekkel a falu­ba csalogatni, részükre progra­mot is kell biztosítani. Náluk ez adott. Van faluhá­zuk, állatkertjük, biztosítva van a lovaglási lehetőség, a község központjától 1 kilométerre lévő 17 hektáros víztározó, a horgá­szok paradicsoma. A turistákat, ha igénylik, elviszik megyei, szlovákiai kirándulásra. Idegenforgalmukhoz tartozik, hogy a tó környékén 450 üdülő­telket alakítottak ki, amelyből 250 be van építve. Évente három rangos nemzet­közi sportversenynek adnak ott­hont. Ezek: hegyi kerékpár és triatlon, a gyaloglók országos bajnoksága, az erőemelők ver­senye. A községben nincs mun­ka nélküli. Az utóbbi időben 14 új ház épült, Budapestről és a nagyobb városokból többen te­lepszenek le Kétbodonyban. A polgármester fontosnak tartja a turizmus további fejlesztését, a szolgáltatások helyi bővítését. A hagyományok őrzése Mint a hagyományőrző cso­portok legtöbbje, a kétbodo- nyiak is énekléssel kezdték. Ké­sőbb az általuk összegyűjtött népszokások színre állításával bővült a repertoárjuk.- Minden olyan eseményt fel­dolgoztunk, ami jelentős egy ember életében a keresztelőt, a katonai bevonulást, a lakodal­mast. Amikor a vásárra való ké­szülődést, a vásári forgatagot, színre állítottuk, az idősebbek azt mondták, ez olyan volt, mint ha igazi vásáron lettünk volna - újságolta Holes Imrémé, a csoport vezetője. Feldolgozták a jeles na­pokat, a farsangolást, a húsvéti szokásokat, a karácsonyhoz kap­csolódó népszokásokat, a beta­karítás hagyományait. A színre állítást közösen beszélik meg, s kikérik egy-egy idős ember véle­ményét is. Ezüst, arany minősí­téssel rendelkeznek. Számtalan településen léptek fel, többször szerepeltek a tévében, meghí­vást kaptak a Vajdahunyad vá­rába. Az odalátogató turisták­nak gyakran bemutatják műso­rukat, így azok elviszik a kétbodonyi népi kultúra hírét. Elhatározták, hogy összegyűjtik a nagyszülők által készített ha­gyományos kétbodonyi ételek receptjét. Az őszi, téli estéken összejönnek, s az idősek átad­ják ismereteiket az ifjú nemze­déknek. Tanácsos és kultúrházvezető A határozott, megnyerő hölgy, saligáné Kiss Szilvia 1993-ban gimnáziumi érettségivel került a polgármesteri hivatalba. Tisztá­ban volt azzal, hogy a szerteágazó köztisztviselői munkát csak akkor tudja magabiztosan, jól ellátni, ha szakmailag felvértezi magát. Előbb letette a köztisztviselői alap­vizsgát, majd az anyakönyvvezetői szakvizsgát, elvégezte az állam- igazgatási főiskolát. Munkaköre sokrétű: szociális ügyek, adóügyi fel­adatok, népességi nyilvántartás, ha kell iktat, gépel, le­velez és anya­könyvvezető. Eb­ből a feladatából adódóan a háza­sulandó párokat is ő adja össze. Sok mindenhez kell értenie. Amikor befejezi a hivatali munkát, nem haza, hanem a művelődési házba megy, ugyan­is 1993-tól, annak is ő a vezető­je, ebből a tisztségéből adódóan könyvtáros is. Az ő munkája a nagyobb rendezvények szerve­zése, a koordinálás. A különbö­ző közösségek, ifjúsági klub, nyugdíjasok klubja, hagyo­mányőrző csoport a vezetőikkel önállóan működnek. A családja megérti, a férje tolerálja a több­irányú elfoglaltságát. holes imre polgármester Cserhátsurányban született, 35 éve került Kétbodonyba. Megszerette a falut, ma már kétbodonyinak vallja magát. A szimpátia kölcsö­nös, 1993-ban, amikor a település „elvált” Romhánytól, megválasztották polgármesternek. Főállásban a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet elnöke, ezt a tiszt­ségét 36 éve tölti be. A pénzintézetek vezetői közül, egyedüli az országban, aki ilyen hosszú idő óta ül a vezetői székben. Ezt azzal magyarázza, hogy munkatársaival együtt lelkiismeretes, tisztességes munkát végeznek. Visszaélésekre soha nem került sor, nem történt olyan, amely megingatta volna a lakosság bizalmát. Ez a megye legnagyobb takarékszövetkezete, 14 fiókjuk van. Irigyeli a főállású polgármestereket, mert ő csak a munkaidő után, hét vége­ken, ünnepnapokon tud a falu ügyeivel foglalkozni. Vallja, hogy jó szervezőmunkával, odafigyeléssel is lehet egy kisközség életét irá­nyítani. Tiszteletdíját a falu kulturális és sporteseményeire fordítja. Felesége családi vállalkozásban dolgozik. Fiuk 36 éves, nős, Balas­sagyarmaton él, egy három hónapos gyermekük van. HAJZSEL József törzsgyökeres kétbodonyi. Végzettsé­ge gépész, jelenleg a takarékszövetkezet ügyintézője, 2002-től alpolgármester. A megbeszéléseken, ame­lyen a polgármester nem tud megjeleni, ő képviseli a falut. Szerinte Kétbodony mozgalmas falu, több orszá­gos jelentőségű sporteseményeknek ad otthont. Ezek szervezése nagy odafigyelést Igényel. Minden nyáron megtartják a kulturális és sportfesztivált. 1995-ben „Csipkerózsika- almából” felébresztették a falu sportéletét. Nem szabad vizet prédi­kálni és bort inni, a szervezőknek is részt kell venni a munkában - mondja. A sportöltöző építésénél - amire büszke - Zoli fia is szor­goskodott. Örül a sikereknek, a jól sikerült rendezvényeknek, az el­ismerő véleményeknek. Az alpolgármester az az ember, aki akar és tesz is a közösségért. Ahogy mondta rájuk az alkotó munka jellem­ző. Felesége a Cserhát Reklám Kft.-nél, a turizmusban dolgozik. Két gyermekük van, fiuk 23 éves, lányuk középiskolás. baráth Attila a Dunántúlról, Perkátáról került Kétbodonyba. Sorkatonai szolgálatot teljesített, ami­kor Romhányba vezérelték a vasútépítéshez. Akkor is­merkedett meg, azzal, aki miatt Nógrád megyében maradt, akihez életét kapcsolta. Azt mondta, annak idején 1978-ban okosan, bölcsen döntött. Romhány- ban a kerámiagyárban helyezkedett el, azóta is ott dolgozik, gépkocsivezető. Ifjú korában a dunaújvárosi labdarúgócsa­patban játszott. A labdarúgás szeretetét, máig megőrizte. Hosszú éve­ken át a romhányi öregfiúk csapatában kergette a labdát. 1995-ben a jelenlegi alpolgármesterrel, újjászervezték a kétbodonyi sport­egyesületet. Az első években aktív játékos volt, 3 éve edzője a helyi csapatnak. A kétbodonyiakkal jó kapcsolatot alakított ki. Megítélé­se szerint, „jó kis közösségnek” lett a tagja. A testületük egységes, mindenki a településért, az ott élőkért dolgozik. Büszke a rendezett, tiszta falujára, hogy az oda látogató turisták elismerően szólnak Kétbodonyról. BAGYiNSZKi ferencné Kétbodonyban született, 33 évig élt családjával Kazincbarcikán, ahol férje, mint ve­gyészmérnök a vegyipari technikum alapítója volt. Ő vegyésztechnikusként és tanárként részt vett a szak­munkásképző iskola létrehozásában. Nyugdíjasként visszaköltöztek Kétbodonyba. Gyermekeik közül a na­gyobb vegyészmérnök, a fiatalabb vegyipari gépész- mérnök. Jelenleg családjukkal Veszprémben, illetve Budapesten él­nek. Őket a falu nem be-, hanem visszafogadta. Szent meggyőződé­se, hogy senki sem szakadhat el teljesen a szülőföldjétől. Elsősor­ban a művelődéssel, a szociális területtel foglalkozik, valamint a fa­lu megtartó erejéért fáradozik. Férjével megírták Kétbodony történetét. Azt mondta: „A könyv megírásával, a múlt megismeré­sén, az elődeinken való emlékezésen túl, az volt a célunk, hogy meg­mutassuk az embereknek, lehet szeretni ezt a falut, érdemes itt él­ni.” A házaspárt 2005-ben a testület a falu díszpolgárává fogadta. MATULA györgyné Ősagárdról, 1971-ben került a köz­ségbe. A szíve Kétbodonyba hozta. Ahogy mondta „idejöttem férjhez”. Férjét két éve veszítette el. A két lánya, két unokája, munkája, a közéleti megbízatása ad értelemet életének. A helyi takarékszövetkezet ve­zetője. Jól ismeri a kétbodonyiakat. A kedves, jószívű hölgy nagyon sok melegséget, szeretetet hordoz a szí­vében. Mindenkihez van egy kedves, bíztató szava. A községben sok az idősember, jól esik nekik, ha odafigyelnek rájuk, szót váltanak velük. A képviselő asszony mindig szakít időt, hogy meghallgassa a választóit. A helyi önkormányzat megalakulása óta élvezi a lakos­ság bizalmát. Hitvallása: segíteni az embertársakon, elősegíteni a község gyarapodását. A testület munkáját jónak tartja. Nem csak azért, mert tagja, látja, érzi, tapasztalja, hogy nincs széthúzás, min­denki egyet akar, Kétbodony boldogulást. HUGYECZ István végzetsége banki szakmai tanácsadó. Korában a felesége ült a képviselői székben, őt váltot­ta. Nejének munkaköre, egyéb elfoglaltsága, úgy ala­kult, hogy tovább nem tudta vállalni a közéleti meg­bízatást. Azt mondta a férjének: „Indulj te a választá­sokon.” A férj rábólintott, amivel a választáson a falu lakossága is egyetértek Két gyermekük van. Az 50 éves képviselő életének egyik vonulata a sport. A helyi labdarúgó­csapatnak, még mindig aktív tagja. Képviselőként jelentős szerepet vállal a községükben szervezett országos versenyek lebonyolításban. Ahogy mondta, képviselőnek lenni nehéz és szép feladat. Nehéz, mert nem tudják mindig, mindenki igényeit kielégíteni. Szép, mert látják munkájuk eredményét, a fejlődő községet, nap, mint nap meg­tapasztalják az idegenek és az ott élők elismerését, érzik a lakosság jóindulatú segítőszándékát, összefogását, tettrekészségét.

Next

/
Thumbnails
Contents