Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)
2005-10-14 / 240. szám
Nógrád Megyei Hírlap Almanach 2005> Hugyag Polgármester: KANYÓ TiBOR Alpolgármester: GYŐRI ISTVÁNNÉ Jegyző: PINTÉR PÉTERNÉ Kisebbségi cigány önkormányzat: Elnök: LUKASZEKNÉ JÓNÁS ANDREA Tagok: BARANYAI RÓBERT BERKI DEZSŐ Községháza: Hugyag Kossuth L. u. 26. Telefon: 35/570-000 Fax: 35/570-003 E-mail: hugvag@profinter.hu Ügyfélfogadás: Hétfő-péntek 8-16 óráig Szerda: 8-16 óráig A lakosság száma: 935 fő 0-14 éves 177 fő 15-18 éves 38 fő 19-60 éves 516 fő 80 év felett 216 fő Orvosi rendelő: Kossuth L. u. 97. Gazdaság Gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg Iparűzési adó: 2% Magánszemélyek kommunális adója: 5000 Ft/év Vállalkozások száma: 21 Vendéglátás, szórakozás: Eszpresszó Kossuth L. u. 30 Kékfény italbolt Kossuth L. u. 73. Civil szervezetek: Hugyag község fejlődéséért és értékei megőrzéséért alapítvány Elnök: Kanyó Tibor Jeles napok: Falunap június 1. Vendégség szeptember 8. Idősek napja október 1. Hadady-Hargitay-emlékfutás október 23. Nevezetességek, érdekességek: Római katolikus templom, barokk, XVIII. század közepe Szabadidő központ Ipoly-hídfő Millenniumi emlékpark Nehezen élnek, de bíznak a szebb holnapokban KANYÓ TiBOR polgármester a beszélgetést visz- f szatekintéssel 1 kezdi. A ciklus kezdetén a testü- I let nem ígért sokat, ismerve a lakosság sajátos összetételét, anyagi erőforrásait tudva azt, hogy a rendszerváltástól kezdve a foglalkoztató cégek kivonultak a településről. Ilyen értelemben meghalt a falu. Foglalkoztatónak csupán az ön- kormányzat maradt meg. A gondokat tetézi a lakosság összetétele, amelynek jelentős része inaktív, nyugdíjas. A személyi jövedelemadó helyben maradó része is az átlagtól sokkal kevesebb. Ilyen körülmények között az önkormányzat csak a saját képességeire, szorgalmára és a másodlagos elosztási rendszerekből nyerhető forrásokra számíthat. A normatíva annyi amennyi, csupán a saját leleményességük, lehetőségeik által tudják valamelyest ezeket a forrásokat kiegészíteni. A ciklus elején a működőképesség fenntartását, munkásaik, intézményeik megtartását és egy lassú fejlesztést határoztak el, ami megfelel a település érdekeinek. Olyat, ami nem zálogosítja el a falut. Ebből a helyzetből indultak, eszerint dolgoztak. A másodlagos források közül az önhiki a legfontosabb, mint a hátrányos helyzetű települések pályázati lehetősége. Ebből mindig csak éppen annyit tudtak elnyerni ami a gondmentes működéshez elegendő volt. Nagyon minimális, évi kétmilliós adóbevételük van, ezért nagy fejlesztésekben nem gondolkodhattak, ezt a pályázatok fedezeteként használják. A két év alatt a Béke út megépítéséhez, az idén pedig a ravatalozó megépítéséhez. Látványos kitörésre nincs mód, de már azt is vívmánynak érzik, hogy az intézmények működése fennmaradt: Nem kellett bezárni iskolát, ami ugyan együttjárt a csoportok összevonásával, pedagóguselbocsátásokkal, de őrzik az iskolai alsó tagozatot, mint a szemük fényét. Az óvoda is működik egyre növekvő létszámmal. Háziorvosuk elhunyta után komoly áldozatvállalással sikerült megoldani az orvos kérdését is. Csupán a művelődési ház, a könyvtár egyedül nem tud fejlődést felmutatni. Az idősek napközi otthona is működik. Az előzmények ismeretében ezek komoly eredmények. Tiszta a falu, Nógrádgárdonyba szállítják a hulladékot. Reménykednek, hogy a Szécsényi út teljes megújítására benyújtott pályázatukat elfogadják. Ha ez eredményes lesz, akkor ezt a ciklust is nagyon sikeresnek ítéli meg. Jó lenne gyorsabb fejlődés, meg lehet fogalmazni különböző vágyakat, de csak addig lehet nyújtózni, ameddig a takaró ér. A hiteleket sem lehet nyakló nélkül felvenni. Ezzel ellehetetleníteni a jövőt. A testület állandóan napirenden tartja a szociális problémákat. Belső, de külső kényszer is számukra, hogy az embereknek munkát adjanak. Olyan pályázatokat készítettek, amelyek a foglalkoztatással a képzést is előtérbe helyezik, mert a szociális elmaradottság mellett a nem megfelelő képzettség is nagy hátrányt jelent, s ezáltal az elhelyezkedést maguk az emberek is gátolják. Számos különféle képzést indítottak az elmúlt években az illetékes szervek együttműködésével. A Küzdelem a munka világából való kirekesztődés ellen programot más községekkel való társulásban valósították meg 50 ember számára. Ezek közül 20-an elhelyezkedtek. Az asszonyok számára ruházati ismereteket adtak, ez jó volt az önkormányzatnak is. Targoncakezelő- tanfolyamot végeztek a fiúk, férfiak. Megtanulták a hulladék- gazdálkodás szabályait, ezzel végzettséget is kaptak a résztvevők, ami a jövőben szakmai beosztást jelenthet. S ezek is eredmények, nemcsak a tárgyi eszközök gyarapodása. A falu számára az igazi kitörést az Ipoly-híd megépülése jelentené, ami átmenő forgalmat, nagyobb vállalkozói jelenlétet is hozhatna. Valamikor a történelem során körzetközpont volt ez a település, a Kassára vezető út mellett. Ezt nem lenne szabad elfelejteni. Kihasználják a lehetőségeket PINTÉR PÉTERNÉ másfél éve dolgozik Hugyagon. Közgazdászdiplomával rendelkezik, s most harmadéves az államigazgatási főiskolán. 2001 elejétől pénzügyesként dolgozott, ami nemrégiben kiegészült a jegyzői megbízatással. Nagyon kicsi az apparátus, rajta kívül két kolléga dolgozik még a hivatalban. Ennyien végzik az összes hatósági feladatot. Csak dicsekedni tud velük, mert egy ilyen lélekszámú településen, mint Hugyag legalább öt ügyintézőre lenne szükség. Ezt egy feltáró ÁSZ-vizsgálat is kimutatta. Egyedülálló pályázatokkal is dicsekedhetnek. Például tavaly nyertek egy közel 80 millió forintos PHARE-támogatású pályázatot. Évente vannak útfelújításaik, az iskola is minden évben nyer, az önhikin is sikeresek. Minden adódó lehetőséget megpróbálnak kihasználni, amivel a falunak használhatnak. Nem könnyű gazdálkodni, az állam is csak 75-80 százalékát fedezi a költségvetésüknek. Az igények adottak a településen, valahonnan tehát a pénzeket elő kell teremteni. Szerencsére már minden közút portalanított, teljes a csatornahálózat. Összkomfortos a falu. Legnagyobb gondjuk, akár mint bármelyik önkormányzatnak, a pénzhiány. Az adómorál nem tér el a többi településtől. Igaz, az emberek nem igazán szeretnek adózni, mivel nincs ellenszolgáltatás, s nehéz megérteniük, hogy miért fizetnek. Arra pedig nagyon kevés a lehetőség, hogy saját bevételt teremtsen elő az önkormányzat. Beruházók nincsenek, gyárak sincsenek még a környéken sem. A közbiztonság jó, amiben nagy szerepet játszik a határőrség és a rendőrség között született megállapodás érvényesülése. A romákkal sincsenek különösebb gondok, a kisebbségi ön- kormányzat működik. Balassagyarmat közelsége jó, sok szállal kapcsolódnak a városhoz. - Nagyon jó lenne, ha az Európai Unió több támogatást adna - mondja. bertók mihályné a kereskedelemben dolgozott, helyben, majd a balassagyarmati áfésznél. Most is felelősségteljes feladata van, ő a falugondnok. Nevetve mondja, hogy ő a falu mindenese. Ha nincs villany, elhullott állat hever valahol, illegálisan raktak le hulladékot, neki kell gondoskodnia róla. Büntetni nem érdemes, mert ezeket olyanok teszik, akik nem tudják a bírságot kifizetni. A közmunkások segítik a munkáját. Most ugyan csak ketten vannak, de voltak már tucatnyinál többen is. Arra büszke, hogy ilyen szegényes körülmények között a falu még mindig létezik. A lakosság több mint fele hátrányos helyzetű, s ebbe nemcsak a romák tartoznak bele. Sokatmondó, hogy az idősek napján 165 hatvanöt éven felüli meghívott volt, alig ezer emberből. Jelentős a roma lakosság is, akikkel nem több a gond, mint másokkal. Valójában a fegyelmezetlen emberekkel van bajuk. Vannak olyan romáik, akikkel a világot meg lehet mozgatni, de a nem romák között is van olyan, aki „ingyen sem kellene” - mondja. Nem elégedett a közélettel. A rendszerváltáskor többre számított. Nagy szerencséje a falu közösségének, hogy a polgármester nagyon előrelátó, aki utánajár minden közcélra elnyerhető pénzforrásnak. győri istvánné ludányhalászi születésű, de gyerekkorától Hugyagon él. A közgazdasági szakközépiskolát végzett asszony harminc éve a helyi takarékszövetkezetnél dolgozik. A legutóbbi választásokon, mint alpolgármester is szerepet vállalt. Munkájánál fogva alapos ismerője a helybeliek szociális gondjainak. Az emberek nemcsak anyagi gondjaikkal, hanem egyéb problémáikkal is szívesen fordulnak hozzá. Bizalmukat személye iránt az is bizonyítja, hogy mind a két választáson ő kapta a legtöbb szavazatot. Noha a polgármester csak tiszteletdíjas, neki még sem kell gyakran helyettesíteni. Esetenként pedig csak telefonon beszélik meg a teendőket. Azt vallja, hogy őket azért választották, hogy az embereket képviseljék. A testület egyetértésben dolgozik, noha számos kérdésben vitatkoznak is a helyes döntés érdekében. Sokan elköltöztek már innen, de a gyökerek visszahúzzák az embereket. A falusiak közül sokan vesznek fel hitelt, amit a lakásukra költenek, vagyis igényesek az itt élők. Elismerően beszél a romákról, akik a legfegyelmezettebb adósok. Az idősebb emberek takarékoskodóak, számítva a betegségekre és majd a végső távozásra, no meg a fiatalok számára is gyűjtenek. vajda Ferenc a pénzügyi bizottság elnöke. Egyértelmű a véleménye, hogy az utóbbi években sokat fejlődött a település. „Összkomfortos” a falu, noha helyem ként még aszfaltozni kellene az utakat. Óriási gondnak látja az iskolai összevonást. A faluban csak a alsó tagozat működik. Az önkormányzatnak nincs elegendő pénze az iskolára, igaz, a gyerek is kevés. Pedig ha kihal az iskola, meghal a falu. Ha nem lesz iskola, főzni sem kell, az idős emberek étkeztetése is kérdéses lesz. A kenyérharcot is a gyerek érzi meg a legjobban. Az emberek nagy része segélyből, támogatásból él, munka helyben nincs, a környékben is megszűntek az üzemek. Egykor sokan termeltek itt burgonyát, már ezt is kevesen teszik. Állattenyésztéssel, takarmánytermesztéssel is csak kevesen foglalkoznak már. Az embereket nemcsak az öregség tizedeli, hanem azok is elmennek, akik a nyugdíj előtt elveszítették a munkájukat. Úgy látja sokan csalódtak a politikában, a politika szereplőiben. Erdélyi származási gyökerei vannak, amihez hozzáteszi, hogy az onnan hozott összetartás, munkaszeretet ad erőt az életéhez. Karbantartó lakatosként dolgozik, az édesanyjával él együtt, még nem nős, s nagy szenvedélye a horgászás. borda Attila krisztusi korban lévő képviselő, vállalkozó. Sóhajtva mondja, hogy nehéz feladat az övék, mert képviselni kell a választópolgárok érdekeit, de a hivatali feladatok megoldását is szavatolni kell. Derűsebb lenne az élet, ha az emberek jobban élnének. Nógrád nagyon szép vidék, de nagyon elmaradott. Munkája révén sokat jár külföldön és a thüringiai falvakat hozza példának. Az ahhoz hasonló élethez mindenekelőtt a környezetet kellene rendbe tenni, ám ehhez emberi viselkedés is szükséges. Vélekedése szerint semmivel sem különb egy osztrák vagy német falu, legfeljebb csak annyival, amennyivel több pénzt fordítottak rá. A külföldön látott, hallott tapasztalatokat itthon is szeretné hasznosítani. Ennek egy szép példája az a szélmérő torony, amelyet sajátkezűleg épített fel, hogy tesztelhessék az erre járó szelek erejét, hogy megérné-e szélkerekeket felállítani alternatív energiaforrásként. Egy 120 méteres szélkeréktorony emellett turisztikai látványosságot is jelenthetne. Ki kellene használni a szlovákiai szomszédságot is, az Ipoly folyó árterének nagyszerű természeti látványosságait. A gyakorlatilag megvalósítható ötleteket azonban propagálni kellene, amihez pályázatokból lehetne pénzt szerezni. batuskáné urbán Rita tősgyökeres hugyagi fiatal- asszony, aki hivatásszerűen a balassagyarmati kórház szülészetén főműtősnő már több mint két évtizede. A képviselő asszony a férjével és az érettségi előtt álló fiával él a faluban. Az első képviselői szakasz tapasztalatai kedvezőek számára, nagyon mozgalmasnak tartja ezt a munkát. Örömmel mondja, hogy a polgár- mester által irányított testület munkája nyomán szinte csodák történtek Hugyagon. A pénzügyi bizottságban segít és feladatai vannak a helyi bűnmegelőzésben. Ez utóbbi tapintatot, de egyszerre határozottságot is követel, hiszen itt él, s meg kell találni azokat az intézkedési formákat, amelyek révén nem alakulnak ki konfliktusok. Szép szóval, felvilágosítással többet el lehet érni, mint erőteljesebb érdekérvényesítéssel. Öregszik a falu, mondja, a negyvenes korosztály a városba költözött, ami tendencia volt korábban, de reményt keltő, hogy kezdenek visszatérni a fiatalabb házaspárok. S ami biztató, talán jobb a gyermekvállalási kedv, hiszen nem ritka a három- gyermekes család.