Nógrád Megyei Hírlap, 2005. október (16. évfolyam, 229-254. szám)

2005-10-03 / 230. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005> kisbárkány

___________________________________________________________________________________________________________

Polgármester:

LUCZA SÁNDOR

OCSOVAiNÉ ZSÉLY RITA

Jegyző:

PINTÉR JÁNOSNÉ

(Körjegyzőség: Márkháza)

Polgármesteri hivatal:

3075 Kisbárkány Béke út 31.

Telefon: 32/392-037 Fax: 32/392-037

Közérdekű

telefonszámok:

32/391-101 (Bedepuszta: segélyhívó)

A lakónépesség száma:

265 fő

Gazdaság:

Vállalkozók száma:

10-15 egyéni, illetve társas vállalkozás

Civil szervezetek:

Nagybárkányi egyházközösség fíliája

Jeles napok:

Augusztus 5.: Havas Boldog- asszony ünnepe

Nevezetességek:

Az 1992-1994 között épült római katolikus templom

A zsákfaluban való eligazodást segíti a községháza mellett elhelyezett eligazító térkép.

Fókuszban az értékőrzés, a községrendezés és -szépítés

A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzetben parányi falucska Kisbárkány, amelyet talán kissé zárkózottnak tűnő, többségükben tájnyelvüket is őrző, jobbára az idősebb korosztályhoz tartozó, talán éppen ezért is őszinte lelkű, jó palócok laknak ma is. Miként évszázadok óta és két évvel ezelőtti látogatásunkkor is. S hogy mi változott és mi nem? Ami bizonyos - mert látható - hogy a községet keblére ölelő természet színei szemernyit sem fakultak, a település maga pedig rosszabb útviszonyok között is előbbre tart egy lépéssel mint két évvel ezelőtt. Ami szembetűnő, miután a fejlődés mintegy „matériában” mutatkozik, műszaki-anyagi valóságában, egy szennyvízberuházás képében jelenik meg, s amiről Lucza Sándor, a község első embere is szívesen beszél...

Kisbárkány község önkormányzati testületé a négyéves ciklusprogram alapján, annak harmadik esztendejében is felelősen gondolkodva, odafigyeléssel, a gazdaságosság és az észszerű takarékosság elveinek figyelembevételével látja el - évről évre nem igazán javuló körülmények, feszített költség- vetési kondíciók között is - a tervezett kötelező és önként vállalt feladatait. S hogy ez a megfogalmazás nem üres szólam, azt az elért eredmények igazolják. Amelyek ugyan nem döntenek Guinness-rekordokat, de a korszerű falukép kialakításához, a lakosság életkörülményeinek és leginkább életminőségének javításához elengedhetetlenül szükségesek.- A kötelező feladatként előírt alapellátás biztosításában nem

történt változás. Gyermekeink megfelelő színvonalú óvodai és általános iskolai oktatásban részesülnek a szomszédos Nagy- bárkányban. Az orvosi és fogorvosi ellátást a kistérség községei közösen működtetik, az utóbbit Ecseg község gesztorságával. A munkaképes korú lakosság döntő többsége eljár a faluból, a helyi foglalkoztatás feltételei nem javultak, közmunkaprogram keretében három főt foglalkoztatunk, közcélú foglalkoztatásban augusztusban hatan vettek részt - tájékoztat tömören a polgármester.

Mi viszont már két évvel ezelőtt beszámolhattunk arról, hogy az utak állapota a megtett intézkedések ellenére sem a legjobb ugyan, de a falu infrastruktúrája összességében a rendszerváltás utáni időszakban nagymértékben fejlődött. Bevezették az egészséges ivóvizet, a telefont és a vezetékes gázt, épületkorszerűsítéseket hajtottak végre és így tovább. Akkor a legfontosabb terveikkel kapcsolatban jeleztük, hogy primátust a buszmegálló kiépítése, a szennyvízberuházás előkészítése, majd lehetőség szerint 2004. évi megvalósítása élvez.

A polgármester nem panaszkodik, csak reálisan elemzi és értékeli a történteket, amikor tervezett feladataik végrehajtásáról beszél. Ám szavaiból, mondataiból, egy-egy elejtett megjegyzéséből így is kiérződik, hogy milyen nem várt nehézségek közepette, mennyi erőfeszítés árán sikerül megvalósítani feladataikat.- Tervezett fejlesztéseink közül az autóbuszváró megépítése - a megyei területfejlesztési tanács által kiírt pályázaton elnyert támogatással - 2004-ben megtörtént és átadásra is került- sorolja eredményeiket Lucza Sándor. Ugyancsak megvalósult az autóbuszvárónál a közvilágítás szükségessé vált bővítése is. Európai uniós pályázati támogatással befejezéséhez közeledik a szennyvíztelep és szennyvízcsatorna-hálózat megépítése. Minthogy a költségvetés forrásai a működési kiadások fedezését sem biztosítják, így a működésképtelen ön- kormányzatok támogatását szolgáló forrásokra adjuk be igényünket, s a legszigorúbb takarékosság mellett minden pályázati lehetőséget megragadunk gazdálkodási feltételeink javítására.

A jövőt illetően a polgármester tisztában van a kistelepülések nehéz helyzetével. Tudja, hogy a fennmaradáshoz is az erők koncentrációjára, a települések együttműködésére van szükség. Sajnálattal állapítja meg, hogy négy község összefogásra irányuló 2004. évi együttes kezdeményezése elhalt. Pedig e nélkül lassan már a pályázatok benyújtásához szükséges önrészt sem tudják biztosítani. Ilyen kondíciók között fejlesztésre nem is gondolhatnak. Céljuk a pályázati források megszerzése, az elért eredmények megtartása, az értékek megőrzése. 2006-ban lakossági összefogással a község parkosítását tűzik ki célul és szeretnék rendezését, virágosítását elvégezni. Az utak javítására - jó esetben- csak pályázati forrásokból lehet esélyük. Pedig az előrehaladáshoz jó minőségű utak is kellenének...

„Lett saját templomunk"- Kisbárkánynak a XX. század végéig tartó egész előtörténeté- ben - noha mindig hithű közösség lakta - soha nem volt önálló temploma. így aztán mi hívők a nagybárkányi plébánia- templomba jártunk be, illetve nagyobb ünnepeken, főleg a Mária-ünnepek alkalmából Mátraverebély-Szentkútra jártunk ki, gyalog - avatott be a falu hitéletébe az alpolgármester.- Ezek a gyermekkori ünnepi misék most is itt élnek mélyen bennem, a lelkemben. A történet kezdetéhez tartozik, hogy az 1970-es évek végén Márkháza lakossága épített magának templomot, s ettől kezdve bennünk is fokozottan égett a vágy saját templom iránt, de sokáig nem tudtunk előrelépni a megvalósítás útján.

A település történelméhez tartozik, hogy van egy fogadott ünnepünk, augusztus 5-én Havas Boldogasszony ünnepe. Ez az egyik fennmaradt szájhagyomány-változat szerint egy korabeli jégveréshez kapcsolódik, amikor a fohász hatására - hála Istennek! - megmaradt a termés. Egy másik verzió a faluban pusztító egykori tűzvészhez köti az ünnepet. Csodával határos módon megmaradt a termés és a lakosság is megmenekült. így aztán e nap - augusztus ötödiké- emlékét ősidők óta idézi a falu lakossága, még ha hétköznapra esik is. Mindig misével ünnepeltük, amíg nem volt templomunk egy zöld gallyakból állított úgynevezett gulyibában (palóc kifejezés: kunyhót jelenthet - a szerk.), amelyet virágokkal díszítettünk.

Amikor aztán Márk- házának megépült a temploma, egyre jobban érlelődött bennünk is, hogy keressünk egy megfelelő misézőhelyet itt a mi falunkban is.

Miután a hely kialakításra került - a régi harangláb, illetve a mostani templom területén - s úgy tűnt, méltó a misézésre, jöttünk rá, hogy ez kevés, nem elég nekünk. Aztán a rendszerváltás bekövetkeztével egyre nagyobb igény merült fel saját templomra. Egy kérdőíves közvéleménykutatás alapján kiderült, a lakosság döntő többsége szeretné, egy másik felmérés után pedig az is, hogy pénzzel, illetve kétkezi munkával is támogatná a templom megépítését.

Az első ciklusban a képviselő-testület 500 ezer forinttal létrehozott egy alapítványt, s már az első gyűjtés is 870 ezer forintot eredményezett, sikerült lerakni a templom alapjait. Nem is csak jelképesen, hiszen a pénzügyi forrás egy részét is sikerült előteremtenie a községnek. Kérelmünket szerencsésen támogatta először az esztergomi, majd - a község átkerülé- sével - a váci egyházmegye is. Nagyon sok társadalmi munkát végzett a falu apraja-nagyja, s olyan széles körű összefogás alakult ki, amilyen talán addig még soha. Még a faluban élő nem katolikus testvéreink is segítették az építkezést. Köszönet érte ma is mindenkinek! 1992- ben kezdtük az építkezést, s 1994. október 29-én Keszthelyi püspök úr fel is szentelte templomunkat. Persze mindez - nekem mély meggyőződésem - az Úr segítsége nélkül nem valósulhatott volna meg - zárta szavait az alpolgármester.

ARCOK A KÉPVISELŐ TESTÜLETBŐL

lucza Sándor polgármester. Tősgyökeres kisbárká- nyi, az önkormányzat képviselő-testületének doyenje, jóllehet csak az 58. évét töltötte be ez év áprilisában. Életkorával szimbolikusan is jelzi, a testület tőle fiatalabb tagjai friss szellemű, aktív grémiumot alkothatnak. A salgótarjáni közgazdasági technikumban érettségizett 1965-ben. Pénzügyi előadóként dolgozott a nagybátonyi tanácson, majd tanult szakképzettségét, közgazdasági-satisztikai ismereteit a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságán kamatoztatta, ahol - példaértékűen hosszú ideig - 1968-tól 2002-ig dolgozott megszakítás nélkül. Megbízhatóságának, községért és közösségért végzett áldozatos munkájának mintegy elismeréseképpen az első szabad választás óta, 1990-től mindig újraválasztva áll jelenleg is az önkormányzat élén. A férfiúi függetlenségét feladni nem akaró, agglegény polgármester szabad idejében - lokál- patriótához igazán méltó módon - a község történetének kutatásával foglalkozik.

bozó tamás. Salgótarjánban született, alig 33 évesen a képviselőtestület „Benjáminja”, legfiatalabb tagja. A salgótarjáni Stromfeld Aurél szakközépiskolában érettségizett, ahol egyben gépésztechnikusi oklevelet és szakképzettséget is szerzett. Iskolája bűvköréből úgy látszik nem tudott máig sem kikerülni, hiszen jelenleg is ott dolgozik, mint raktáros. Nős, családos ember:

7 és 12 éves fiúgyermekük a Nagybárkányi Általános Iskolába jár. A családról a gyesen lévő feleség és édesanya gondoskodik. Az agilis fiatalembert a 2002-2006 ciklusra választották először képviselőnek. Szabadidejét legszívesebben a családjával tölti. A sportos kinézésű fiatalember vasárnaponként - mint mondja, ha „a nép” engedi - baráti körében egy-egy hangulatos kis focimeccsre is beszáll.

lucza EMIL István. A pásztón született, 40. életévét az elmúlt év végén betöltő fiatalember az általános iskola elvégzése után a salgótarjáni ipari szakmunkás- képző intézetbe járt, itt tanulta ki a festőszakmát és szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Jó ideig a salgótarjáni STÉSZ-nél dolgozott a szakmájában, egészen annak megszűntéig. Aztán pályakorrekciót hajtott végre és jelenleg telefonszerelőként tevékenykedik a Hungarotel Távközlési Rt. salgótarjáni részlegénél. Felesége a salgótarjáni idősotthonban dolgozik. Lányaik - akik mint az orgonasípok sorakoznak - 17,15 és 13 évesek. Ketten közülük a salgótarjáni ipari szakmunkásképzőben - informatikát és nőiszabó-szakmát tanulva - készülnek az életre, a legkisebb lány pedig a nagybárkányi iskolába jár. Lucza Emil Istvánt ebben a ciklusban választották először képviselőnek. Szabad idejében szívesen sportol, helyi barátaival a kispályás focinak hódolnak.

ocsovainé zsély Rita alpolgármester. 1994-től képviselő, a kisbárkányi önkormányzat női reprezentánsa - 42 évesen. 1981-ben Budapesten - ahol négy évig kollégiumban lakott - érettségizett, külkereskedelmi ügyintéző végzettséget szerzett. Ettől kezdve 2004-ig megszakítás nélkül dolgozott a salgótarjáni síküveggyárban, illetve a jogutód társaságnál, különböző kereskedelmi munkaterületeken. Időközben 1987-ben felsőfokú szakvizsgát is tett - külkereskedelmi áruforgalmi szakon. 1994-ben az Egri Hittudományi Főiskolán hittanári diplomát szerzett. Férje a Salgótarjáni Iparfém Kft. dolgozója, nagylányuk két unokával is megajándékozta őket. Fiuk most szerzett kőművesszakmájában szeretne dolgozni. Ocsovainé az élethosszig tartó tanulás elkötelezettjeként jelenleg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem mentálhigiénés tanszékén folyatat tanulmányokat. Aktivitására, közéletisé- gére jellemző, hogy nagybárkányi egyházközösség fíliájaként működő helyi közösségben is képviselő. Szabad idejében legszívesebben unokáival foglalkozik. A sokoldalú, irodalmat is szerető fiatalasszony kedvenc írója-költője az erdélyi Wass Albert, aki után szabadon maga is vallja: „...a víz szalad, a kő marad”.

SEJBEN Nándor 1960-ban született Kisbárkányban. A salgótarjáni Stromfeld Aurél szakközépiskolában szerzett gépésztechnikus végzettséget és érettségi bizonyítványt. Munkahelyi repertoárja gazdag és változatos: a BRG salgótarjáni gyárában kezdett el antennaszerelőként dolgozni, aztán volt eladó a Centrum Áruház műszaki osztályán, az Ezermesterboltban, és a szerszámüzletben Salgótarjánban. Jelenleg a Somoskőújfalui vasútállomáson tolatásvezetőként tevékenykedik. Családos ember, felesége Fülekről származik, nagyobbik fiuk 20 éves, érettségi után szerzett asztalosszakmájában dolgozik, lányuk a salgótarjáni kereskedelmi szakközépiskola tanulója. Szabad idejében saját földjén gabonát termel, de édesapjával együtt a faluszéli, ugyancsak tulajdonában lévő kis „látványtó” körül is szívesen tesz-vesz.

varga istván a képviselő-testület egyetlen „vállalkozó” foglalkozású tagja. Salgótarjánban született, 45 éves. Az általános iskola befejezése után középfokú mezőgazdasági végzettséget szerzett. Némi pályamódosítás után hosszabb időn keresztül röntgen-anyagvizsgálóként dolgozott az 1970-1980-as években sikeres és jó hírű Ganz-Mávag mátranováki gyáregységében. A rendszerváltás újabb fordulatot hozott életében, 1990- től vállalkozóként próbált szerencsét és keresi jelenleg is a kenyerét: a helyi vegyesbolt tulajdonosaként gondoskodik az itt élők ellátásáról, legalapvetőbb szükségleteinek kielégítéséről. Ebben a ciklusban választották először képviselőnek. Élettársi kapcsolatban él, gyermeke nincs, szabad idejében legszívesebben a jó levegőn sétál. Érezhetően nem szívesen beszél bővebben magáról és vállalkozásáról sem, mint mondja: nincsenek igazán jó tapasztalatai a sajtóval kapcsolatban.