Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)

2005-09-07 / 208. szám

2005. SZEPTEMBER 7., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Mesélő várfalak a Felvidéken Krasznahorka dicső vára, Selmecbánya macskaköves útjai, jéghideg természeti kincsek és egy dejtári néni visszaemlékezései nagymamája elbeszéléseire - mindennek részese lehetett az a mintegy száz ember, akik augusztus utolsó hét végéjén a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Nógrád megyei női tagozatának szervezésében a Felvidékre látogattak. A kirándulók a Selmecbányái Szentháromság téren Szeles Enikő A főszervező, Varga Krisztina és a besztercebányai képviselő, Molnár Katalin, tartalmas prog­ramot állított össze a kirándu­lóknak, amelyet Bállá Mihály, Becsó Zsolt és dr. Nagy Andor or­szággyűlési képviselők támo­gattak. Első állomásként megtekin­tették a szentantali Koháry csa­lád kastélyát, amelynek utolsó lakója Couburg Ferdinánd volt. Ezt követően az ezüst- és aranybányászatáról hí­ressé vált Selmecbánya macskaköves útjain tett sétát a nógrádi csoport, majd a város erdészeti is­kolájának arborétumá­ban csodálták meg a fa­különlegességeket. A történel­mi városban tanult mások mel­lett Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is. A csoport ellátogatott a ma­gyar nyelvű reneszánsz költé­szet legnagyobb alakjának, Ba­lassi Bálintnak a szülőhelyére a zólyomi várba, ahol a költő gyer­mekéveit töltötte, s kinek emlé­két tábla őrzi a vár belső falán. A kirándulók a látogatás alkalmá­val egy koszorút helyeztek el az emléktáblánál. Besztercebányán az 1620-as or­szággyűlésen választották király- lyá Bethlen Gábort. A kétbusznyi magyar csoport Besztercebánya főterét is körbejárta. A dobsinai jégbarlang volt a kirándulás leg­hidegebb és természeti kincsek­ben leggazdagabb látványossága, amelyet a krasznahorkai vár megtekintése követett. A 77 éves dejtári Gréczi Gá- borné a testvére lányával és a szomszédjával érkezett a kétna­pos felvidéki útra.- Eljöttem, mert nagyanyám Itt szolgált annak idején. Mindig szép .történeteket mondott a vár­ról, s még 93 éves korában is em­legette a Krasznahorka dicső vá­rában eltöltött időszakot - mond­ta Gréczi Gáborné, aki el­mesélte hogyan is került dejtári nagymamája a fel­vidéki várba.- Édesanyám, Oravecz Margit még csak kétéves volt, amikor nagyapám meghalt, nagymamám pe­dig, Oravecz Mihályné a 24-et töltötte. Özvegyen maradt a négy öreggel és a kicsivel, s így ő lett a kenyérkereső. A kétéves Mar- gitot, azaz édesanyámat, így a testvérére bízta és messze a csa­ládtól Krasznahorka várában vállalt munkát.- Akárki jött hozzánk, a nagy­mamám mindig felhozta a szép­séges Krasznahorkátés hosszan tudott mesélni róla - emlékezett vissza Gréczi Gáborné, s felele­venítette a nagymamától hallot­takat: 1900 körül volt, amikor a gróf, Andrássy Dénes rangon alul házasodott, mert elvette Hablawetz Franciskát, s így ki­vívta anyja, Serédy Zsófia, Andrássy Istvánné haragját. A falu népe azonban szeretet­tel fogadta az új asszonyt, bár odafónt a várban nem volt kívá­natos személy. A szolgálókat, a ház körül dolgozókat Franciska mind megjutalmazta, így Gréczi Gáborné nagymamáját, Oravecz Mihálynét is.- Két sorban álltak az embe­rek, amikor megérkezésükkor osztogatta az aranypénzt, amely többet ért nagyanyámnak, mint­ha egész hónapban dolgozott volna - mesélte Gréczi Gáborné, majd a történetbe a nagymamá­tól hallott legendát beleszőve folytatta: amikor a grófné hal­doklóit, a fia Dénes hazasietett, s akkor a halottas ágyán And­rássy Istvánné a kezét intésre emelte, amivel talán azt akarta jelezni, hogy megbocsátott fiá­nak. A nagymama 1972-ben meg­halt, nyolcán voltunk testvérek, hat lány és két fiú, de már csak négyen élünk. Nagyanyám tá­mogatott bennünket. Amikor azon a nagy dombon kimentem a várba, eszembe jutott, hogy hányszor emlegette a szép ha­tárt, s hogy mennyit szenvedett ő értünk - mesélte a dejtári Gréczi Gáborné. Pénzükért hajtanak a focisták (Folytatás az 1. oldatról) megélhetése függött és függ attól, hogy meg­kapják-e a pénzüket Emellett a vállalkozóként foglalkoztatott játékosoknak az APEH-nak olyan bér után kellett áfát fizetniük, amit még a mai napig nem kaptak meg, mindezt hitelek­ből finanszírozták. Az önkormányzati testület körülbelül másfél éve létrehozott egy egyszeri, úgynevezett min­denkor mobilizálható keretet a futball kft részé­re, arra az esetre, hogyha „nagy baj történne”- fogalmazták meg a focisták, majd elmondták: érdekes, hogy 2004 márciusában - amikor már nem kapták meg a bérüket - sem nyúltak hoz­zá ehhez a pénzhez, mondván „nem volt rá igény”. A focisták sérelmezik, hogy a felhalmo­zódott bértartozás ellenére sem nyúlt hozzá a vezetés az elkülönített pénzhez. A sportolók hangsúlyozták, nem polgármes­teri mivoltában kívánják támadni Lombos Ist­vánt, hanem csak azt szeretnék, hogyha előke­rülnének a felelősök, hiszen ennek a kft.-nek nemcsak ügyvezető igazgatója, hanem felügye­lőbizottsága is volt. Sokan a menedzsert, Lász­ló Attilát is támadják, pedig ő élt-halt a csapa­tért - jegyezték meg a játékosok. Megkérdőjelezhető, hogy az NB IH-ba vissza­minősített csapatot, milyen költségvetéssel tar­tották fenn, ha mindeközben tartoztak 17 NB I/B-s játékosnak. Honnan volt keret az „új” já­tékosok fizetésére, miközben a „régieket” sem fizették ki? - teszik fél a sportolók a kérdést- Mi nem azt akarjuk, hogy Balassagyar­mat életéből eltöröljék a labdarúgást, hiszen ott játszottunk és jó éveket töltöttünk el, hanem csak a jogos jussunkat követeljük, amit már számtalanszor megígértek, hogy megkapunk- hangsúlyozta Palaticzky Szabolcs. „Vajon megengedheti-e egy város első embere, egy polgármester, hogy a nagy nyilvánosság előtt, a sajtóban is többször kijelenti és megígéri: az elmaradt béreket, tartozásokat kifizeti? Megen­gedheti-e, hogy ígéretei alól kibújva, most a jogszabályok mögé menekül? ”- tette fel a kér­dést a focista. Lombos Istvánt, Balassagyarmat polgármes­terét is megkerestük az üggyel kapcsolatban.- Hogyan értékeli a futball kft. körül kialakult helyzetet?- A labdarugó kft vezetése a 2003 2004-es bajnoki évben 15 millió forintos tartozást hal­mozott fel. Felmerült a kft. megszüntetése, de úgy döntöttünk új menedzsmentet nevezünk ki és új feltételekkel hozzájárultunk a nevezés­hez. Ehhez az új vezetés, új üzleti tervet tett a testület asztalára, melyet az elfogadott. A ter­vezett bevételek azonban nem teljesültek, a ki­adási oldalon viszont a tervekhez lettek a szer­ződések megkötve, sőt azt meghaladó kötele­zettségvállalások is. (2003-ban 30 millió forint volt a kft önkormányzati támogatása). A 2003-2004-es bajnokságban az önkor mányzat segítségével több mint 60 millió forint folyt be a kft-hez. Az ezen felüli kifizetések vál­lalása a 2004 márciusi felügyelőbizottsági ülé­sen kerültek nyilvánosságra, ezt az önkor­mányzat már a költségvetési hiánya miatt nem vállalhatta. A kft. vezetésének a saját bevéte­lei nem realizálódtak, így a tartozás a már meg­kötött szerződések miatt növekedtek. Ez ered­ményezte a 2004-2005. évi bajnokságtól való visszalépést. A kialakult helyzetet az előre át nem gondolt kötelezettségvállalások okozták, melyre az önkormányzatnak nem volt ráhatá­sa. A nevezéshez szükséges 75 százalékos ga­ranciát a város teljesítette, a 2003-2004-es baj­noki évben.- Miért nem fizette, fizeti ki az önkormányzat a képviselő-testület által korábban megszava­zott úgynevezett mindenkor mobilizálható 10 millió forintos keretből a játékosokat?- A 10 millió forintos mobilizálható önkor­mányzati keretet működésre lehetett volna fel­használni. Ez a kft. számára kölcsönkeret volt, aminek visszatérülését nem látta az önkor­mányzat.- Hogyan tudta a kft azNBIII-m nevezett csa­patot finanszírozni, ha közben 17 korábbi játé­kosnak tartozott?- Az önkormányzati támogatás 2004. évre az NB Ill-as szerepléshez 5 millió forintos pót­támogatás keretében valósult meg. Az önkor­mányzat nem finanszírozhat szerződésben vállalt kötelezettségeket - főleg béreket - a mű­ködéshez adhat támogatást. Nem korrekt az önkormányzaton számon kérni mások felelőt­len, meggondolatlan vállalásait.- Igaz-e, hogy három játékosnak már kifizet­ték a tartozás egy részét?- Nincs róla tudomásunk, hogy a kft vala­kinek is kifizette volna a tartozását, főleg mert arra csak a jogerősen kijelölt felszámolónak van jogosítványa.- Az elmaradt járandóságok miatt a sporto­lóknak felhalmozódott tartozásai keletkeztek, s szinte mindegyikük komoly anyagi gondokkal küzd. Hogyan látja ön ezt?- Sajnáljuk és együttérzünk a sportolók fel­halmozott tartozásállománya miatt Azt nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy előtte 21 hónapon keresztül nagy nehézségek árán NB I/B-s szerződéseket és azok pénzügyi feltételeit vállalta a város. Vezetőedzőnk kivé­telével szinte egyetlen játékos sem tudott ha­sonló feltételekkel máshová szerződni. Ha úgy tetszik, Balassagyarmat ennyi idővel hosszab­bította meg profi pályafutásukat. Az önkor­mányzat nem tudja és nem is akarja ennek ódi­umát felvállalni. A város vezetése kész együtt­működni a felszámolóval - a felszámolást egyébként az edző és a játékosok kezdemé­nyezték - a tartozások kiegyenlítése érdeké­ben. Az önkormányzatnak pedig érvényes jog­erős bírósági döntés van a kezében, mely sze­rint a kft. tevékenységét mindenkor csak pozi­tívan befolyásolta. Magyar virtus(?) piros jelzésen áthajtó gépkocsik, autó előtt átszaladó gyalogosok (korra és nemre való tekintet nélkül), várakozni és megállni tilos tábla alatt parkoló autók, telefonáló és biztonsági övét nem hasz­náló autósok. Nagyjából így lehetne summázni annak a közleke­dési akciónak a tapasztalatait, amelynek a minap jómagam is ré­szese voltam, ezúttal nem közlekedőként, hanem szemlélődőként. a közlekedés veszélyes üzem: melyik autós nem ismeri a „satufé­ket”, ki nem átkozódott már a váratlanul lelépő gyalogos miatt? Vagy melyik gyalogos nem szidta a gépkocsivezető felmenő és ol­dalági rokonságát, amikor a párhuzamos közlekedésű úttesten az egyik sávbán megáll a sofőr, a másikban viszont ezerrel elhúz. Ha jók a gyalogos reflexei, szerencséje van, ha nem, a kórházi ágyon tér magához. Vagy amikor az autós - ha már megállni nem tud, félrekapja a kormányt, és a villanyoszlop, telefonpózna, vagy ép­pen az árok, ha ugyan nem egy másik gépkocsi állítja meg. MILLIÓSZOR BESZÉLTÜNK MÁR A BIZTONSÁGI ÖV ELŐNYEIRŐL, de még mindig nem használja mindenki. Aztán, amikor egy újabb halá­los baleset következik be, amely az övhasználattal elkerülhető lett volna, rövid ideig természetes, hogy induláskor az első moz­dulattal az övért nyúlunk, aztán újra elfeledkezünk róla. Jelző­lámpás kereszteződések, ahol pirosra vált a lámpa, de a sofőr úgy gondolja: még átférek. Aztán vagy átfér, vagy nem. elkeseredtem És megijedtem, amikor azt láttam, hogy még az au­tóbusz is áthúz a piroson, félelmetes egyes járművezetők felelőt­lensége. Néha már hallani véltem az összeütköző karosszéria csi­korgó hangját, aztán a mentő- és rendőrautó szirénázását, de ez­úttal szerencsére elmaradt. Gyakorta „vérszemet kap” a szabály­talankodó, újra meg újra elköveti, egészen addig, amíg bekövet­kezik a karambol. Az már a szerencséjén (vagy az őrangyala ha­táskörén?) múlik, hogy ez előbb vagy utóbb történik meg. mi lenne hát a megoldás? A büntetés csak egy eszköz, amely ve­zethet ugyan eredményre, de nem valószínű, hogy tartós lesz, mert minden kereszteződésben nem állhat rendőr. Az lenne a jó, ha mindenkiben tudatosulna: a közlekedés szabályait saját jól felfogott érdekében kell betartani, és nem azért, mert ott áll a rendőr. A baj csak az, hogy ez, a magyar virtust ismerve jó ideig csak utópia marad... Hegedűs Erzsébet Veszélyes divat: áthajtás a piroson Mindösszesen több mint 100 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki abtían az ellenőrzési akcióban, amelyet a napokban tar­tott Salgótarján városköz­pontjában a salgótarjáni rendőrkapitányság közle­kedésrendészeti osztálya. A bírság oka tizenöt eset­ben a tilos jelzésen való áthaladás volt: az ellenőr­zés azonban most nem­csak az autósokra, moto­rosokra, hanem a gyalo­gosokra is kiterjedt. Hegedűs Erzsébet Salgótarján. A közlekedési akció a ’ városközpont Salgó, Pécskő, Már­cius 15. és az Alkotmány út közöt­ti területet célozta. Amint azt az akció parancsnoka, Buda Gábor százados, a közlekedésrendésze­ti osztály vezetője elmondta: az utóbbi időben egyre több szabály­talanságot követnek el autósok, motorosok és gyalogosok egy­aránt. Az ellenőrzés a városköz­pontban déltől három óráig tar­tott, a közlekedésiek mellett részt vett 2-2 fő a közrendyédelmi osz­tályról és a közterület-felügyelet­től. Digitális kamera és fényké­pezőgép a tilosban áthaladás bi­zonyítására, Fáma lézer a sebes­ségmérésre: ezek az eszközök nélkülözhetetlenek ilyen akció során. Az ellenőrzés a tilos jelzé­sen áthaladókra, a gyorshajtókra, az álló szabálysértések - megál­lás és várakozást tiltó jelzéseket figyelmen kívül hagyok - elkö­vetőire, a biztonsági övét nem használókra és ezúttal a gyalogo­sokra terjedt ki. Az eredmény lehangoló: az akcióból még fél óra sem telt el, máris öt, tilos jelzésen áthaladó autóst, köztük az egyik helyi já­rati autóbusz vezetőjét kellett megállítani. A tilos jelzésen tör­ténő áthaladás a kiemelt sza­bálysértések közé tartozik: az el­sők között tartják számon a bal­esetek bekövetkezésének okai­nál, ezért 5-10 ezer forint hely­színi bírsággal sújtható. A háromórás akcióban 12 au­tósra szabtak ki helyszíni bírsá­got tilos jelzésen áthaladás miatt, hat gépkocsivezető ellen éltek szabálysértési feljelentéssel, akik nem ismerték el a szabálysértést Négy autós fizetett bírságot a biz­tonsági öv hiánya miatt, egy au­tósnak a záróvonal átlépése miatt kellett átvennie a csekket. Egy fő ellen szabálysértési feljelentés it­tas járművezetés miatt, egy autós a környezetvédelmi igazolólap ér­vénytelensége miatt kapott bírsá­got. Négyen parkoltak a megállni tilos tábla hatálya alá eső terüle­ten, sőt három gyalogost is meg­bírságoltak, akik a tilos jelzés alatt haladtak át az úttesten, há­rom esetben a rendőrök elegen­dőnek tartották a figyelmeztetést. A 25 esetben mindösszesen 107 ezer forint helyszíni bírságot szab­tak ki a három óra leforgása alatt, ebből 15 esetben azért nyúltak a bírságtömbért a rendőrök, mert a közlekedők a jelzőlámpa tilos jel­zése ellenére haladtak tovább.- Hasonló akciókat kétheten­te fogunk tartani a város külön­böző pontjain az ilyen jellegű szabálysértések miatt - mondta végezetül Buda Gábor. - Bízunk abban, hogy a gyakoribb ellenőr­zés a közlekedési morál javulá­sához vezet majd, ezáltal pedig csökken a balesetek száma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents