Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-29 / 227. szám
4 2005. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK N0GRADÄH1RLAP Nemzedékek kézfogása jegyében A • 1 " 1 M / • r •% r M 1 -J -j Az idősek világnapjára készülnek a nyugdíjasok Október 1. az idősek világnapja. Az idősünnep azonban az idén hónapos rendezvénnyé szélesedik. A Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete és tagszervezetei gazdag programot kínálnak az idős embereknek októberben és novemberben is. De tisztelegnek az idős emberek előtt a tagszervezetekben, a klubokban és idősotthonokban is. Az idősek fesztiválja, amely most már hagyományosnak mondható Salgótarjánban október elsején lesz a József Attila Művelődési Központban, a nyugdíjasok képviselete és a művelődési központ szervezésében. A gálaműsorban amely most is a nemzedékek kézfogása jegyében zajlik, megyei magyar és szlovák nyelvű hagyományőrző csoportok, szólisták lépnek fel, 4 nemzedék képviseletében. Sztárvendég a Honvéd Művészegyüttes lesz. A gálát megelőzően a klubban amatőr festők kiállítása nyílik, az üvegcsarnokban pedig mintegy 70 idős alkotó állítja ki munkáit. Kiállítóteremmé „lép elő” az előcsarnok is, óvodások rajzainak ad helyet. Október elején Nagyorosziba is ellátogat a Honvéd Művész- együttes, ahol az idősek ünnepe 8 civil szervezet összefogásával kistérségi rendezvénnyé szélesedik. A gálaműsorban a budapesti művész vendégek mellett a térség hagyományőrző együttesei, szólistái is színpadra lépnek. Ünnepi köszöntőket tartanak a bátonyterenyei Ezüstfenyő idősotthonban, Mizserfán, Salgótarjánban az Aranykor idősklubban, ahová vendégeket is hívnak a pásztói idősotthonból és a salgótarjáni idősklubokból. Emellett októberben és novemberben nyugdíjasfórumokra is sor kerül Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, Szécsényben, Nagyorosziban, Érsekvadkerten, Karancsla- pujtőn, Palotáson, Karancske- sziben, Karancsberényben és Sámsonházán. Az előadók között vannak a megye, a városok vezetői, az Európai Parlament képviselője, akik az időspolitikáról, az időseket érintő leglényegesebb kérdésekről szólnak. A vers éve keretében József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából, irodalmi rendezvények sora zajlik a megyei képviselet tagszervezeteiben október és november hónapokban, így október közepén Karancs- lapujtőn és Salgótarjánban, novemberben pedig Érsekvadkerten szerveznek műsoros irodalmi összejövetelt, A mi József Attilánk címmel. Az idősek hónapja rendezvénysorozatában mutatkozik be Salgótarjánban Szécsény város. A település múltjának, mai életének, jövőbeni terveinek megjelenítése mellett Szécsény művészeti csoportjai, szólistái ünnepi műsorral kedveskednek a közönségnek. Szécsény novemberi bemutatkozása a 13. rendezvénye a Közösségi kincsek sorozatnak. A legkiszolgáltatottabbak az időskorúak Járt már úgy ön, kedves olvasóm, hogy csak otthon vette észre, hogy lejárt szavatossági idejű, vagy romlott élelmiszert, hibás cikket vásárolt? Volt már olyan érzése, hogy levegőnek nézték, becsapták, átverték, egyik-másik vásárlásakor? Bizonyára sokan részesültünk már ilyen vagy hasonló élményekben és tapasztalatokban. S csak ilyenkor jutott eszünkbe, hol van a fogyasztóvédelem? Nos, mi utánajártunk e fontos kérdésnek, mi több, ezen túlmenően is informálódtunk. Az Országos Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megyei szervezetének elnöke 1996-tól az 51 éves Tari Ottó, aki a Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ) megyei szervezetének vezetője is egyben. A nagy tapasztalatokkal rendelkező szakembertől a fentieken kívül is számos, olvasóink hasznára és javára váló információt kaptunk.- Milyen struktúrában működik azon irányítása alatt álló szervezet, hogyan, miként álla fogyasztók rendelkezésére?- Az OFE Nógrád Megyei Szervezete társadalmi aktivistákkal, szakemberekkel látja el a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait, jellegéből fakadóan hatósági jogkörök nélkül. A szervezet működteti a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát, amelyben a szervezet e feladatot is vállaló szakemberei tartják a kapcsolatot a vásárlóközönséggel, tájékoztatják a fogyasztókat ügyes-bajos dolgaikban. Az iroda a már említett címen (Salgótarján, Rákóczi út 13.) működik, heti két alkalommal, szerdán 9-13, pénteken 10-12 óra között áll a panaszosok rendelkezésére.- Hogyan épül be tevékenységükbe a fogyasztók védelme, a velük való foglalkozás, törődés?- A megyei szervezetünk éves munkaprogram alapján tevékenykedik. Ebben a dokumentumban rögzítjük pontos időrendben legfontosabb feladatainkat, amelyeket itt hely hiányában sajnos nem részletezhetek. De azt elmondhatom, hogy már évek óta prioritás munkaprogramunkban a fogyasztók tájékoztatása és képzése. Utóbbi azt jelenti, hogy meghatározott időszakokban fórumokat, előadásokat szervezünk, ahol a fogyasztókat megismertetjük a legfontosabb jogaikkal. Ugyanis az alapvető problémát abban látjuk, hogy a fogyasztók egy igen széles köre nincs tisztában a jogaival. A képzés célja, hogy a résztvevők elsajátítsák, hogy mit jelent a tudatos fogyasztói magatartás, melyek a fogyasztóként való fellépés legfontosabb szabályai és hogy megismerjék a fogyasztói érdekeik érvényesítésének legfontosabb eszközeit és jogszabályait- Alátámasztaná, miért is van, vagy lenne szükség felkészült vásárlókra?- Elég gyakori, hogy egyes kereskedők, szolgáltatók visszaélnek azzal, hogy a fogyasztók nem ismerik jogaikat A közelmúltban történt, hogy bejött a tanácsadó irodánkba egy idős néni, és elmondta, imént vásárolt a közeli ABC-áruházban, ahol az alig 20 éves pénztároshölgy olyan hangnemben beszélt vele, ahogy ő otthon a kutyájához sem beszélne. Átmentünk a nénivel az ABGJbe, megbeszéltük az üzletvezető asz- szonnyal a történteket, és a néni megnyugodva ment haza. Vagyis a fogyasztókkal szemben alkalmazott magatartás a gyakran kifogásolt jelenség.- Hogyan érintik az elmondottak az időskorúakat?- A mai magyar társadalomnak a nyugdíjas korosztály az rétege, amely létszámában talán a legnagyobb, és ebben a tekintetben egyben a legkiszolgáltatottabb - először is az életkoránál fogva. Hiszen nincsenek meg azok a személyes adottságai (fizikum, reakcióképesség, határozottság stb.), hogy mondjuk egy kereskedővel szemben erélyesen fel tudjon lépni és érvényesíteni tudja jogait. Másrészt a nyugdíjasok azért is kiszolgáltatottak, mert ismerve az anyagi kondícióikat - le is kezelik őket. Azt gondolják, egy idős kispénzű emberrel nem érdemes vesződni, meg sem hallgatják igazán, rosszabb esetben el is küldik...- Milyen a viszonyrendszerük a nyugdíjas korosztállyal?- Igazán jónak mondhatom. Programunkban rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk a nyugdíjasoknak - mint egy társadalmi rétegnek - különböző módokon történő segítésére (tájékoztatás, oktatás, fokozott tolerancia stb.). Ugyanakkor sok nyugdíjas érez magában képességet, hogy segítse ezt a figyelmességet, empátiás készséget is igénylő fogyasztóvédelemi tevékenységet Sokan számos olyan problémára hívják fel rendszeresen a figyelmet, amiben aztán a fogyasztóvédelem lépéseket tehet. Például gyakran jelzik, hogy egyes kereskedelmi egységekben rendszeresen fedeznek fel lejárt felhasználhatósági idejű termékeket, amelynek alapján tudunk intézkedni.- A már említett fogyasztói tudatosságra, vagy a tudatos fogyasztói magatartásra minden társadalmi rétegnek szüksége lenne.- így van, és higgye el, a nyugdíjasokon keresztül számos olyan réteget is el tudunk érni, amely szempontunkból fontos. Mondok egy példát: a nagymamák, nagypapák gyakran viszik unokáikat ideoda, beszélgetnek velük, és így rajtuk keresztül tudunk hatást gyakorolni a fiatal korosztályra is. Amikor például egy családi bevásárláson a nagyszülő elmagyarázza, hogy ezt a terméket miért célszerű választani, vagy miért nem, az már önmagában nagyon hasznos. Az idősebbeknek megvannak azok az ismereteik, vásárlói tapasztalataik, amire figyelni kell egy bevásárlás során. Elsősorban ezek azok a kapcsok, amelyek minket az időskorúakkal - számunkra megtisztelő módon - ösz- szekötnek.- Hogyan alakulnak az egyéb „kapcsok”, például szervezeti kapcsolataik?- A rendszerváltás után számos nyugdíjasszervezet alakult. Ezeknek a szervezeteknek ugyan a fogyasztóvédelem nem fő profiljuk, de szerepel a programjaikban ez a célkitűzés. Mi igazából minden olyan csoporttal, közösséggel törekszünk a kapcsolatokra, amelyekkel karöltve, hatékonyabban, eredményesebben tudjuk a munkát kifejteni, és mint ahogy az előbb mondtam, ezek közül legnagyobb és legnépesebb a nyugdíjas korosztály. Ezért jelentenek ők számunkra kiemelt feladatot.- Hogyan működnek együtt a megyei fogyasztóvédelmi felügyeld séggel ?- Ahogy arra már utalás történt, a dvü fogyasztóvédelem nem rendelkezik hatósági jogkörrel. Ezzel a hatósági jogkörrel a törvény, az 1997. évi CLV. - a fogyasztóvédelemről szóló - törvény az állami, illetve az önkormányzati fogyasztó- védelmet ruházta föl. A civil fogyasztóvédelem mind az állami, mind az önkormányzati szervekkel tartós, folyamatos munkakapcsolatokra törekszik. Ennek jegyében 2003. márciusában írásos együttműködési megállapodást kötöttünk a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséggel. Ebben megfogalmazásra került együttműködésünk számos területe, ezek közül nyilván csak kiemelésekre van itt lehetőség. A Fogyasztók Hete rendezvénysorozat keretében közös programokat szervezünk. A nyilvánosság eszközeit (sajtó, rádió, tv) rendszeresen igénybe vesszük.- Mondana egy példát az együttműködés gyakorlati hasznám is?- Szívesen. Amikor például a tanácsadó iroda elé olyan eset kerül, amit mi nem tudunk helyben kezelni, akkor a felügyelőségre küldjük a panaszost, és ők készséggel segítenek. Egy fordított példát is mondok: amikor olyan panasz kerül a felügyelőség elé, amit érdemben ők nem tudnak kezelni, akkor azt - rajtunk keresztül - a békéltető testület felé irányítják. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztói jogvitákat a felek bíróságon kívül rendezzék. Erre a célra hozta létre a jogszabály a békéltető testület intézményét, ami megyénkben is 2000. év óta a kereskedelmi és iparkamara mellett működik. ■ Baráthi Ottó Egy asszony élete Kerényi Jánosáénak nehéz élete volt. Most is teleszalad a szeme könnyel, ha erről beszél. Még jóformán gyerekek voltak, amikor az öccsével már summásként dolgoztak. Fiatal lányként cselédes- kedett. Először Kisterenyén a patikuséknál, aztán Salgótarjánban szolgált Versegiéknél, később Lauferéknél a régi mozi háta mögött. Jó lány volt, dolgos, szerény, gazdái szerették. Ők adták férjhez, ők voltak az esküvői tanúk is. Bányászember kérte feleségül, hat árvája mellé. Az ismerősök mind a fejüket csóválták, amikor kérdezték:- Margitka, nem félsz ennyi gyerektől?- Miért félnék - csodálkozott rájuk - Mi tizenöten voltunk... és itt vagyok... Házasságuk jól sikerült, még született három gyermekük. Nyolcat felneveltek. Salgótarjánban a Forgách-telepen kaptak lakást, két szobával, konyhával, kamrával. Az asszony már fiatalon megtanulta, hogyan lehet egy fizetésből eltartani ilyen nagy családot A kiskert adta a zöldséget, a Paptagban megdolgozott föld a krumplit, kukoricát. Az ólban malac hízott, csirke, tyúk növekedett. Tojást mégis csak ritka esetben láttak a gyerekek. Eladta, azzal pótolta a gyakran hiányzó pénzt. Otthon reggelire megtette a feketekávé, a rántott leves. A telepi kemencében három kenyér, meg egy cipó sült. Szép, nagy kerek kenyerek voltak, el kellett tartaniok egy hétig. A gyerekek sokszor a bánya szájánál várták apjukat. A kenyeret amit „visszahozott”, gyorsan meg is ették. Keservesen, de felnevelték a gyerekeket. Egyformán szerette valamennyit, még a tanítók sem tudták, hogy a Kerényi gyerekek nem mind édestestvérek. Az egyik „fiát” a Donhoz sodorta a háború. Meleg holmit, ennivalót küldött neki a mama, hogy túlélje, mert hazavárták. Öt lányt adtak férjhez, valamennyi megkapta, ami kijárt: ágyneműt, szép, hímzett garnitúrákat a konyhába. A mama keze munkáját dicsérte valamennyi. A tengernyi dologban hogyan maradt rá ideje, azt a lányok nem is igen tudták. Negyvenöt éve, hogy özvegyen maradt. Férje bányász volt, aknász, dolgozott a trösztben, volt gondnok is a régi bányakórházban. Még a bányában baleset érte, összenyomta a csille. Sokat betegeskedett, aztán el is ment. Kapott utána ötszáz forint nyugdíjat A lánya és veje az iskolában dolgoztak, ő meg el-eljárt segíteni nekik. Egy idő után az iskola vezetője szólt neki, váltsa ki a munkakönyvét, mert annyit dolgozik. Hetvenéves volt akkor, addig csak a cselédkönyvét őrizte. Könnyű munkát kapott, a portán volt, a gyerekek ruháját őrizte. Nyolcvan- négy évesen hagyta abba a munkát, már nem engedte a lánya, Zsuzsanna, hogy dolgozzon. Most 53 300 forint a nyugdíja. Megél belőle.- Legfeljebb ha tüzelőt veszek, akkor kevesebb marad élelemre - mondja. Kifizeti a lakbért, a 6800 forintot, amihez 2041 forint támogatást ad az önkormányzat. Ruhára nemigen kell költenie. Étele megvan, szerencsére az étvágyára sem panaszkodik. Elkészíti maga, vagy Zsuzsanna. Mert nincs azon már csodálkoznivaló, ha 97 évesen fogy az ember ereje. Csak hát Kerényi Jánosné nemigen akarja tudomásul venni ezt.- Mondtam neki, jövök a mos- nivalóért. Másnap reggel már messziről láttam, hogy a mosott ruhák ott ringnak a kötélen - meséli a lánya. Beteg soha nem volt Csak legyint, amikor Zsuzsanna panaszolja, nem szedi a gyógyszereket, pedig a vérnyomása rendetlenkedik. A gyerekek közül már csak négyen maradtak. Valamennyi szakmát tanult, családot a alapított, élik a maguk életét. Számolni próbálja a dédunokákat, de nem jut messzire. Lehetnek huszonhe- ten-harmincan. Ha jönnek, jól tartja őket Megszokta, hogy régen is jóllakott az asztalánál mindenki. Ő meg annak örül, talán nem dolgozott, nem nevelte őket hiába.- Mert én mindig arra tanítottam őket, hogy szeressék, tiszteljék, becsüljék egymást, - mondja elmerengve. A kapuig kísér. A ház előtti kiskert most is tele van virággal, a sarokban szőlő. Levelei zizegnek a nyár végi szélben. ■ V.G. ff Kirándulás az Őrségben Lassan húsz éve annak, hogy Nagybátonyban megalakult és működik a bányásznyugdíjas nők klubja. Programjaikat minden évben közösen alakítják ki és havonta találkoznak. A klubtagok száma közel van az ötvenhez. Közöttük sokan voltak olyanok, akik nem „merészkedtek” túl a környező településeken és olyanok is akadtak, akik a város határát sem hagyták el. Szerencsi Andrásáé, a klub vezetője, akinek tevékenységét „Bátonyterenyéért” kitüntetéssel ismerte el a város önkormányzata, azt ajánlotta: ismerjék meg Magyarországot Ma már talán nincs is olyan megye, ahol ne járt volna a csoport, s alig-alig akad olyan kulturátis-épí- tészeti-népművészeti értéket őrző hely, ahol nem voltak. S miután a klubtagok többnyire kisnyugdíjasok, az utazás, a kirándulás költségét az év elejétől gyűjtik, mire elérkezik az indulás ideje, összejön a pénz is. A nyáron az Őrséget járták három egész napon át Sárváron a Nádasdy Ferenc Múzeum kínált gazdag látnivalót. Jakon a bencés apátsági templomot tekintették meg, Őriszentpéteren pedig egy szép néprajzi kiállítást. Pityerszer az ország hét őrhelyének egyike volt, amiért kiváltságot kaptak lakói. Szabad emberek voltak, zárt közösségben éltek, szép gerendaházaikban. Szombathely nevezetességeit idegenvezető mutatta meg a csoportnak. Még egy kis séta Velemben és onnan hazafelé vették útjukat, Győrön át Hosszú utat tettek meg a három nap alatt, de megérte a fáradtságot. Ahogy Szerencsi Andrásné kívánta az induláskor, élményekben gazdagon tértek haza. Éppencsak kipihenik magukat és indulnak a „szomszédba”, Kassára. Délutáni pihenő az emlékek kozott
