Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-15 / 189. szám
2 2005. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Szabó Andrea Szentkút Boldogságos Szűz Mária mennybevételét, égi születésnapját valószínűleg már az ötödik századtól ünnepük a keresztények. Augusztus 13-1415. egyben az év legnagyobb búcsúünnepe is Magyarországon. A Nagyboldogasszony főbúcsú alkalmából újra csak ezrek zarándokoltak el Magyarország legősibb Mária-kegyhelyére - Szécsényből például gyalogosan, Gyöngyösről pedig első ízben szervezett csoportban. A legenda szerint a Mátra és Cserhát vidékén a kunokkal harcoló Szent László király lovának patája nyomán bugyogott fel a szentkúti tiszta víz. A kegyhelyhez a Szűzanya megjelenése és csodás gyógyulások kapcsolódnak. A főbúcsú nagymiséjét a hívők méltóságteljes serege előtt dr. Erdő Péter bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek celebrálta.- Bizalom és reményforrás számunkra ez az ünnep, amikor Mária testestől-lelkestől való mennybevételéről emlékezünk meg. Az eredeti bűntől mentes volt az istenszülő, akinek lelke magasztalta az Urat Nekünk, egyszerű halandóknak át kell mennünk hitünk próbatételén, a halálon, de Krisztus feltámadásán keresztül hiszünk abban, hogy mi is üdvö- zülünk, akár-csak a mennyek királynéja. Szűz Mária a minden szentek királynéja, s valamennyi kereszténynek állhatatosan kell imádkozni a Szűzanyához a közbenjárásért, saját feltámadásunkért - fogalmazott a bíboros, aki az édesanyákról is megemlékezett, akik az élet továbbvivői, akiken létünk múlik, s akiknek mindent köszönhetünk. A Szűzanya a személyén keresztül törte át a halandóság burkát, hogy a testi és lelki nyomorúságtól megszabadítson minket és az örök boldogságra segítsen minden igaz hívőt. Ünnep a legősibb kegyhelyen Hagyományosan augusztus 15-én emlékezik meg a katolikus egyház Mária mennybemeneteléről, Nagyboldogasszony napjáról, a legmagasztosabb ünnepről, amely Jézus Krisztus anyjához kapcsolódik. Nagyboldogasszony Az egyház a mai ünnepen Szűz Mária mennybevételét ünnepli Az V. századból származó jeruzsálemi olvasmányos könyv ezen a napon „Máriának, az Istenanyának napjáról” beszél Rövidesen Mária „mennyei születésnapjának”, vagy „elszenderülésének ” ünnepe lett Rómában a VU. század közepén augusztus lóén „Mária égj születésnapját” ünnepelték. I. Sergius pápa idejében, a VTI században már körmenetet tartottak ezen a napon. Hittételként XU. Pius pápa 1950. november Íjén hirdette ki, hogy a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és leikével együtt felvitetett a mennyei dicsőségbe. Az ünnepre vonatkozó evangéliumi szakaszban Mária útra kel és meglátogatja Erzsébetet, hogy meggyőződjön az angyali üdvözletkor elhangzottjelről „rokonod, Erzsébet is fiat fogant öregségében, s mára hatodik hónapban van. Istennél semmi sem lehetetlen. ” Mária támaszkeresés miatt megy Erzsébethez, s ő válik a rokon támaszává Mind a ketten felismerik, hogy a Mária méhében fejlődő Istenember a garanciája annak, hogy az Isten soha nem hagyja el a teremtményét, vagyis az embereket Mária tudatos Krisztus-követő. Minden jelentős üdvtörténeti pontnál jelen lesz Kánai menyeg ző, keresztfa, pünkösd - ezekkel az utalásokkal lehet szemléltetni, ő az első és legtökéletesebb Krisztus-követő. A mai napon kérjük az ő anyai pártfogását és közbenjárását, hogy egyszer vele lehessünk a mennyei örök dicsőségben. ■ Berki József, hitoktató (Folytatás az 1. oldalról) szerint „Szarvasgede a világ közepe”, legalábbis egyre inkább az lesz az íjászsport szerelmesei számára. Kiss Tibor, a csepel-szigeti Kido Target íjászbolt vezetője elmondta, hogy állatimitációkra, ügyességi célokra egyaránt lő a többek között a fővárosból, a Jászságból, Mezőhegyesről, Dunaújvárosból, Egerből, Szolnokról, Szegedről érkezett csaknem száz íjász, akik megmérettetésük ideje alatt stílusosan a Táltos együttes ősi zenéjét hallgatták, s 45 méteres távlövészetben is kipróbálták tudásukat. A szarvasgedei falunap azonban más különlegességeket is tartogatott. Hendrik Péter például Egerből hozta el gyűjteményét: kagylókban, csigákban, rákokban, földközi-tengeri sünökben, trópusi fajokban gyönyörködhettek a látogatók. Volt itt gulyásfőző és süteménysütő verseny, kézimunkakiállítás, kézműves-foglalkozás, arcfestés, Hegedűs Éva csuhébabáit nézhették meg a vendégek, s még a nyári Mikulás is látogatást tett a községben... Tóth Jánosné polgármester köszöntőjében reményét fejezte ki: a harmadik falunap ismét csak közelebb hozza egymáshoz a Szarvasgedén élőket.- Örömmel jelentem be, hogy a mai napra elkészültek az új buszvárók is - mondta a falu vezetője, aki hozzátette: bízik abban, hogy mindenki megtalálta a maga ünnepét, amelynek melegségéből, szeretetéből egész évben feltöltődhet. Az íjászsport szerelmeseinek Szarvasgede volt a világ közepe... Sokszínű falunap a Mátra alján
